Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 4. szám

4

ESZI lélGOM és VIDÉKE.

1914. január 11.

kiragadva katholikus lelki neveléssel vissza kell hódítani Krisztus Urunk nyájába.

Valóban nem azért keletkezett a keresztény gyermekvédelem, hogy eggyel több egyesületünk legyen az országban, hanem egyesegyedülazért, hogy az elhagyott gyermekeket Krisztusnak iparkodjék megtartani.

Legfőbb Főpasztorunk már elrendelte egyházmegyéjében a keresztény szeretet országos gyermekvédő művének szervezését. Vajha megfelelő eredménye is lenne ! Hiszen a hivatásuk színvonalán álló plébánosok pasztorációs munkásságnak tarthatják a keresztény gyermekvédelmet, akárcsak a beteg látogatást.

Hogy milyen legyen mai gyermekvédelmi munkánk ? Erre maga az iró ezt válaszolja : „Ennek a nagy keresztényi munkának ismertető jegyei : a családias pártfogó gondoskodás, a keresztény nevelés, az önzetlen jótékonyság és a kenyérkeresetre való begyakorlás. Célja pedig kettős: egyrészt közreműködni a

gondozásba vett gyermek lelki átalakítására, az újjászületésre ; másrészt meg előkészite íi a szerencsétlen elhagyottat a munkás, a becsületes társadalomban való érvényesülésre.“

„A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve“ címen a valláserkölcsi nevelés nélkül szűkölködő gyermekek ügyének felkarolására alakult országos egyesület alapszabályait úgy Magyarország Bibornok Hercegprímása, mint a magyar királyi kormány megerősítette. Tagja lehet minden katholikus magyar honos. Az alapitótag száz koronát adományoz. A rendestag három évre évi két koronát fizet. Pártoló pedig az, aki évi egy koronával járul a szent célhoz. Az alapitó és rendes tagok díjtalanul megkapják az egyesület folyóiratát.

Minthogy a hiányzó Gyermekotthon megteremtése a legnagyobb mű, épen azért megérdemli egyesületünk, hogy most legnagyobb támogatásban részesüljön.

„A katholikus gyermekvédelem — reményű a nagyérdemű alapitó Püspök — újabb barátokat, ügybuzgó társakat fog nyerni mindazon körökben, melyekben ez a mű eljuthat.“

Mi pedig azt reméljük, hogy országos érdekű esztergomi egyesületünket szeretettel fölkarolja minden nemes szivű olvasónk és akkor Ke- ményfy Dániel eszményi fáradozásának értékes könyve bőségesen ka matozik a szegény elhagyott gyermekek testi-lelki javára.

Dr. Kőrösy László.

= TOLLHEGGYEL =

n______________________w

Ho

gyan kell hivatalos iratot elintézni.

— Édes apukám 1 Nagyon kiváncsi vagyok valamire; megmondod, ha szépen kérlek ?

— Miért ne, aranyos feleségem !

— Nézd csak édes, milyen régen vngyok már a felesége s még máig sem tudom, mit csinálsz a hivatalban, hogyan intézed el a hivatalos iratokat? Mondd meg, kérlek, úgy szeretném túdni !

— Hogyan intézem el az iratokat ? Hm ! Én még sohasem kérdeztem, hogy hogyan csinálod a hímzett papucsot, vagy hogyan sütöd a forgácsfánkot ?

— Pedig arra könnyű felelni Veszek szövetet, selymet, tűt és valami szép minta után meghimzem a papucsot. És kész!

— Hát a forgácsfánk ?

— Ahhoz meg liszt kell, meg tej, meg cukor . . .

— Meg szakácskönyv, ugy e ?

— Ugyan menj ! Eleinte talán kellett, de most már nem . . . Hanem édes apukám, te nem arról beszélsz, hogy az iratokat hogyan . . .

— Kell elintézni ? Hja, az nem olyan könnyű dolog. Az mindig az egyéniségtől függ. A kezdő hivatalnok például, ha az első iratot kell elintéznie, elmegy öregebb társához s az előmondja neki az elintézést. Ez épen olyan, mint ha a fiatal asszony az első rántott leves főzésénél hazaszalad az anyjához es . . .

— Ehj, menj, te rossz 1

— Később, mikor a hivatalnok már szégyenli az ügyetlenséget, lemegy az irattárba, valami hasonló esetre vonatkozó iratot kivesz s arról lemásolja az elintézést. Ez épen olyan, mint mikor az asszony már rostéi az anyjához szaladni, hát előveszi a szakácskönyvet s az után csinálja meg az ételt . . .

— Elég, elég 1

— Ha befogod a számát édes, akkor nem tudom folytatni... Mikor aztán az illető már beleélte magát a hivatalos életbe, a hivatalos irályba, akkor már szakácskönyv . . . azaz bocsánat! jó mintájú előirat nélkül is meg tudja írni az elintézést, akárcsak az asszony, mikor már . . .

— Hallgass édes apukám ! ne beszélj mindig az asszonyokról. Én az elintézést akarom tudni. Ebből pedig, amit most mondtál, nem tudok semmit. Egy példát mondj el.

— Példát? No jó. Valaki például a vallás- és közoktatásügyi minisztérium népnevelési szakosztályába van beosztva. Kap egy iratot, mely X-i tanítónői állás betöltéséről szól. Tizennyolc pályázó van. Kezeibe veszi az iratcsomót. Kopognak. Csinos, szőke leányka lép be. „Kérem, az X-i tanítónői állásra pályáztam Leülteti, gyönyörrel hallgatja csevegését, végül megígéri, hogy figyelemmel lesz reá. Alig zárult be utána az ajtó, ismét kopognak. Gyönyörű, fekete szemű és hajú leányka lép be. „Kérem, az X-i tanítónői állásra pályáztam . . .“ Leülteti, gyönyörrel hallgatja csevegését és megígéri . . - így megy ez tizennyolcszor. Az irat, ban aztán a legszebbet, a legkedvesebbet hozza javaslatba a kinevezésre. Persze, a főnöke azután ismét a saját ízlése szerint dönt . . .

— Jaj édes apukám! de jó, hogy te nem vagy a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumba beosztva 1 . . .

G.

Farsangi naptár.

Jan. 17-én Az Esztergomban állomásozó altisztek táncestélye a Fürdőben.

,, 18-án Szentgyörgymezei Kath- Olvasókörnek műsoros táncestélye saját helyiségében.

„ 24-én. Keresztény Szociálisták szinielőadással egybekötött táncmulat sága a Magyar Királyban.

,, 25-én. Református bál műsorral egybekötve a Magyar Királyban.

Febr. 1-én Szenttamás és Vízivárosi Katii.

Polgári Kör műsoros táncmulat, sága a Magyar Királyban.

„ 2-án. Esztergomi Kath. Legényegylet

szinielőadással egybekötött táncestélye a Magyar Királyban.

,, 7-én. Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának kabaré estélye a Magyar Királyban.

,, 14-én. Az Esztergomi Ipartestület műsoros táncestélye a Fürdőben.

,, 15-én. Szentgyörgymezei Kath. Olvasókörnek tréfás estélye saját helyiségében.

„ 24-én. A Polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban.

A hercegprímás Bécsben. Dr.

Csernoch János hercegprímás titkára kíséretében több fontos ügy elintézése végett pénteken Bécsbe utazott.

Adomány. iMeszleni Meszleny Pál Esztergom varmegye főispánja a napokban értesülve arról, hogy a vármegyei községi jegyzők egyesülete által az Erzsébet árvaháznál létesített egyik alapítvány még csonka, ezen alapítvány kiegészítéséül 500 koronát adott át a jegyző egyesület elnökének Lévai Sándor muzslai főjegyzőnek. E nemes tett önmagát dicséri. Az Erzsébet árvaház oly nemes célt szolgál, hogy az arra áldozott minden fillér egy könnyet töröl le az árvák szeméről és minden adomány bősége jutalmát találja abban az igaz és őszinte hála fohászban, melyet a róluk megemlékező nemes szivű adakozókért az árvák küldenek a Magasságbeli elé s a ki előtt az árvák imája meghallgatásra talál. Vajha sok ily nemesen gondolkodó főispánja volna a jegyzői árvaháznak.

Halálozások. Francz György, 21 éves theologus folyó hó 4.-én a „Vörös-kereszt“ kórházban elhalálozott. Iparkodó és tehetséges növendéke volt a szemináriumnak. Tanárainak és papnövendék társainak me leg részvéte kisérte kedden délelőtt sírjához a korán elhunyt levitát. — Zsótér Lajos, esztergomi fűszerkereskedő életének 52. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma délután 3 órakor lesz.

Bemutatkozás. Dr. Walland Ferenc, a péliföldszentkereszti Szalézi- intézet igazgatója csütörtökön délelőtt tisztelgett a vármegyei hivatalok vezetőinél és városunk több előkelőségénél. A vezetése alatt álló nevelő- intézet októberben nyílt meg egész csendben a péliföldszentkereszti régi kolostor épületében, melyen a Szalézi- rend a folyó évben nagyszabású átalakításokat tesz. A rendnek ez az I első magyarországi háza, mely a hires szentkereszti bucsujáróhelyet is uj virágzásra fogja emelni.

A hercegprímás a munkásokért. Dr. Csernoch János hercegprímás nemcsak szóval hangoztatja a törekvő munkásosztály iránt való meleg rokonszenvét, hanem tettel is igyekszik azt bebizonyítani. A hét folyamán egy nagyszabású terve jutott nyilvánosságra. A szentgyörgy- mezőn levő „ Vöröskereszt“-kórház melyet annak idején boldog emlékezetű Simor János bibornok-hercegpri- más építtetett a Vöröskereszt-egyesület céljaira mely jelenleg csupán a her- cegprimási és főkáptalani uradalom gyér számú beteg alkalmazottjainak szolgál ápolóhelyül, — a hercegprímás elhatározása folytán most uj jövő előtt áll. A hercegprímás ugyanis felajánlotta a kórházat a Munkás- biztositó Pénztárnak. A prímást ezen elhatározásra, mint ő maga említette, kizárólag a munkásosztály iránt érzett jóindulata bírta rá s igy most csakis a Munkásbiztositó Pénztáron a sor, hogy átvegye a felajánlott kórházat s azt bizonyos befektetéssel átalakítsa saját céljaira. Azon tervek, melyek igy a kórház jövőjét uj alapokra kívánják helyezni, kétségtelenül tetszetősek. A kórházban nemcsak a kerületi Munkásbiztositó Pénztár helyiségei és betegei lennének elhelyezve, hanem a fővárosból is ideküldetnének a lábba- dozó és üdülést igénylő betegpénztári tagok, mivel a kórház kedvező egészséges fekvése e helyet kiválóan előnyössé teszi az üdülőbetegek céljaira. Olyan esetben, midőn a Vöröskereszt-Egyesület lép akcióba, a kórház természetesen ismét eredeti rendeltetésének adatnék át. A tervet a kerületi pénztár csütörtöki igazgatósági ülésén tárgyalta s Walter Gyula dr v. püspököt, a munkás- biztositópénztár elnökét, Paulovits Géza igazgatót, Margó István titkárt, Magyary László és Laiszky Kázmér iga?gatósági tagokat, dr. Áldori Mór pénztári főorvost és dr. Huszár Gyula „Vörös Kereszt“ kórházi főorvost küldte ki, kik az átvétel ügyet minden oldalról megvizsgálva fognak javaslatot tenni az átvétel nagy- fontosságú ügyéről.

A községi jegyzők „Erzsébet árvaháza“ gyűjtőperselyeket bocsáj- tott ki. A perselyek a községi jegyzői irodákban vannak felállítva. Szerényen meghúzódva várják a filléreket, hogy összegyűlve segítsenek, megmentsenek egy-egy jegyzői árvát a társadalomnak. Bár a múltak után ítélve nem nagy eredményt várunk a gyűjtéstől, mert a vármegye községei, bár a minden szépért, jóért és nemesért lelkesedő alispánja a vármegyének, dr. Perényi Kálmán minden egyes községét felhívta a váimegyének, hogy az Erzsébet árvaházba lépjen be tagul, vajmi kévés azon községek száma, kik e nemes célra azt a néhány fillér tagsági dijáldoza- tott meghozták volna. Falun a közlakosság, akik részint ügyes-bajos dolgaik elintézéséért vagy más ügyben fordulnak a községházához, meg látva az árvaházi gyűjtőperselyeke-, dobnak egy-két fillért abba, hogy ők is hozzájáruljanak ennek az igazán magasztos célnak a megvalósításához. Százszorosán vissza fogja adni az adakozónak azt, amit e nemes célra felajánl az, aki tud, lát és hall mindent, a jó Isten.

Temetés. Pénteken d. u 4 órakor temették a belvárosi temető halottas kápolnájából Tóth Marton áll. főgimnáziumi igazgatót, ki f. hó 6.-án hunyt el Budapesten 56 éves korában. Tóth városunk szülötte és munkás életének fővágya volt, hogy nyugdíjas idejét szülővárosában élhesse le Háza is volt már Esztergomban. Számításait azonban kérész’ülhuzta rövid szenvedés után bekövetkezett halála, mely előtt azon kívánságát fejezte ki, hogy őt szeretett szülővárosában temessék el. Holttestét a fővárosban történt be- szentelés után Esztergomba hozták. Esztergomi temetésére tanártársai és növendékei testületileg jelentek meg, kik koporsójánál meleg szavakkal vettek búcsút a felejthetetlen kartárstól, illetve jóságos tanáruktól. Halálát városunkban is kiterjedt rokonság gyászolja.

Ajándék a múzeumnak. Múlt

évi december hó végéig a történelmi muzeum számára a következő ajándékok érkeztek : Seyler Károly ny. esp. plébánostól egy kigyóalaku réz gyertyatartó Indiából. Bathelt Mar- czellin szegényházi főnöknőtől egy régi álló óra a XVII. századból, egy óratatartó festett porcellán aljjal, egy viaszfeszület üvegbura alatt, négy kis tányér, egy finom festett porcellán- csésze aljjal. Rothnagel Ferenc gazd. tanácsostól egy vizszinegyengető vörösrézből. Bayer Ágoston tanárjelölttől egy olajfestésű és egy aquarell- kép, régi patkó és kulcs. Osváth Andor főjegyzőtől egy huszárkard.