Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 4. szám

1914. január 11. ESZTERGOM és VIDÉKE­o Homor Imre tanítótól egy régi kez­detleges kőszobrocska (Mária a kis Jézussal.) Holop Istvántól egy őskori agyaggömb. Baják Míhálytól egy régi könyv. Petrás Klárától néhai Petrás János végelbocsajtó levele a nemes felkelő primatiális ezredből 1810-ből. Einczinger Ferencz a mú­zeum címerét Révész Mór pedig a muzeum feliratát ajandékkép festet­tek. Farsangi estély. Az Eszter- gom-Szentgyörgymezői Kath. Olva­sókör 1914, évi január hó 18 án este 7 órakor (vasárnap) saját helyi­ségében, házalapja javára szinelő- adassal egybekapcsolt farsangi estélyt rendez. Színre kerüi: „Árva Rózsi.“ Népszínmű 3 felvonásban. A szini- előadás után tánc. Heiyárak : I. hely 2 kor., II. hely 1 kor. 60 fill., III. hely 1 kor. 20 fill. Állóhely 80 fill. Jegyek előre válthatók az előadás napján d. e. 11 — 12-ig a kör helyi­ségeben. Penztárnyitas este 6 órakor. Gimnazista a szecskavágónál. Nyári József, 12 eves főgiinnaziumi tanuló e hó elején a szecskavágó gép körül foglalatoskodott, miközben a gép elkapta jobb kezét és annak há­rom ujját levágta. A „Kolos“ kórház­ban gyógykezelik. Altiszti bál. Az Esztergomban állomásozó helyőrség (csendőrseg) hivatásos altisztjei 1914. január ho 17-én este 8 orakor a Fürdő szál­loda nagytermében a báró Saiis-Sog- lió nevét viselő cs. és kir. 76. gy. ezred hivatásos altisztek segélyalapja javára zártkörű táncestélyt rendez. A zenét a cs. és kir. 76 gy. ezred zenekara fogja szolgáltatni. Hallja meg a világ! (Helyre­igazítás.) — Kérem a tek. Szerkesztő­seget, méltóztassék b. lapjában e né­hány sornak helyet adni. A lapnak f. évi i. számában fenti cím alatt megjelent cikkecskébe tévedés csú­szott be, amit — anélkül, hogy a tek. Szerkesztőség jóindulatát két­ségbe vonnám — helyreigazítani annál inkább kötelességem, mivel a leves beállítás reám nézve kellemet­len félreértéseket okozhat. Közölt cikkem reflexió volt a piskii esperes­nek a Budapesti Hírlapban megjelent cikkére, amely az Erdélybe költözött híveim szánalmas vergődésének el­szomorító illusz rációja. A cserna- kereszturiak szomorú sorsa, tehetet­len szegénysége mélyen megindít minket is, hiszen véreink, rokonaink es — magyarok ők is. Nekik, Cser- nakereszturnak kell a templom s az ő érdekükben íródott ama cikkem. Istensegitsben a Budapesti Hírlap ol­vasóinak nagylelkűsége már emelt olyan templomot, amelyben elférünk. A bukovinai magyar községek közül csak Fogadjisten van templom és iskola nélkül; a Bp. H. jóvoltából erre is begyült már hatszáz és egy­néhány korona. A tek. Szerkesztőség szívességét előre is köszönve, vagyok Istensegits, 1914. január 6 án, teljes tisztelettel és hazafias üdvözlettel László István plébános. Vasutas-bál, A párkánynánai m. kir. államvasuti tisztviselők múlt szom­baton a vasúti vendéglő helyiségében igen sikerült jótékonycélu táncmulat­ságot rendeztek, mely alkalomból felül­fizettek : Littomericzky Nándor állo­másfőnök 20 K, Kiinda Aladár 12 K 87 f, Szacelláry György, dr. Kiinda Teofil, dr. Fehér Gyula, Leimdörfer Nándor, Renner Gáspár Fiai cég. Hirschorn Benő 10—10 K, Bieber Ferenc 6 K, Gondos Vilmos 5 K 60 f, Uhlmann Adolf, csiktapolczai Gaál Lajos, Brilli Gyula, Winkler Rezső, Pauncz Soma, Mezey János, dr. Wil- heim József 5 — 5 K, Lantos Ferenc, Kéry Lajos, Székesváry Imre 4—4 K, Kubányi Sándor, Rónaszéky Sándor, Reviczky Elemér, Kolozsváry István, Sólyomy Lajos, Jedlicska Rezső, Sze­keres Miksa 3 — 3 K, Décsey Lajos, Mohácsy N., Pogány N., Stampay János, Körpner Arnold, Migisch Mi­hály, özv. Neumann Gézáné, Kovács Vilmos, paksi Sipeky Kálmán, Halmai Ernő 2-—2 K, Fried Miksa, Szabó János, Friedmann Árpád, Meininger Mihály, Gonda Henrik, N. N., Kö- nözsy Mihály, György József, N. N., Praxatorisz N., Zril Ferenc 1 — 1 K. Tolvaj privatdiener. Walach Sándor 76-ik gyalogezredbeli közle­gény, ki Schmidt Gusztáv kapitány­nál mint tiszti szolga volt alkalma­zásban, csütörtökön feltörte gazdája íróasztalát, abból 180 koronát zsebre vágott, majd átöltözött a kapitány civilruhájába és avval eltűnt a va­rosból. A rendőrség erélyes nyomo­zást indított a szökevény katona kézrekeritésére. A történelmi muzeum ma nyitva van d. e. 10 órától d. u. 1 óráig. Belépő dij nincs. Ablakbeverésért 14 nap. Szabó István, 20 eves esztergomi földmives- legény igen haragudott Kumajner Ferenc helybeli korcsmárosra, amiért valami bírósági ügyben terhére vallott. Bosszúját úgy töltötte ki a korcsmá- roson, hogy egymásután vagy nyolc­szor beverte az ablakait, még pedig oly ügyesen, hogy igen sokáig nem tudták meg, ki lehet a kitartó ablak­beverő. A rendőrség végre lesbe állt és galléron csípte a tettest Szabó István személyében. Az esztergomi járásbíróság Szabót ingatlan vagyon rongálása címén 14 napi fogházra és 10 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet jogerős. A cukor árak leszállítása. Az osztrák.cukorfinomitók központi bi­zottsága december 31-én tartott ülé­sében elhatározta, hogy a finomított cukor árát január 1-től kedve száz kilogrammonként ötven fillérei leszá- litja. Az árak olcsóbbá tételének a nyerscukor árának hanyatlása szol­gál magyarázatul. Tisztességtelen verseny. A szegénység csillogásra vágyó éhségét túlságosan kihasználjak a hamis ék­szerekkel kereskedő üzletek, amelyek­nek egy része azonban néha meg­feledkezik arról, hogy amit elad, az csak értéktelen cifraság Az ilyen visszaélések okozták, hogy a buda­pesti arany- és ezüstműves, ékszerész, aranyverő óratokkészitők ipartestü- lete egyes ékszerutanzat-árusítót a tényleges üzleti viszonyoknak meg nem felelő feliratok használatáért, továbbá nemes fémárukkal való jog­talan kereskedésért az illetékes elő járóságoknái feljelentett. Újabban a testület tovább ment a feljelentésnél s egy újabb kérvényben azt kérte, hogy az elöljárók a kihágási bün­tetések során a büntetések kiszabá­sánál egyöntetűen járjanak el. Ké­relmére most az elöljárók elhatároz­ták, hogy a feljelentett kihágókkal szemben szigorúan fognak eljárni. Ez helyes. De nem jobb volna, ha az ilyen visszaélőktől megvonnák az iparigazolványt ? A cserebogarak irtása. A Gaz­dasági Lapok szerint Zemplénvárme- gye törvényhatósági bizottsága a cse­rebogarak hathatós irtása céljából 180 ezer koronás alapot létesít úgy, hogy a földadó után két százalék pótadót vet ki. — Hasznos és üdvös intézkedés, amelyet a többi várme­gyék is utánozhatnának. Az Érdekes Újság pályáján el­érkezett második évfolyamához. Tü­neményes ez a pálya, páratlan a si­ker, melyet arattunk, nem minden­napi az az érdeklődés, amely a ma­gyar nagyközönség soraiban Az Ér­dekes Újság iránt megnyilatkozott. Elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy hasonló sikerre a magyar hír­lapirodalom történetében nincsen példa. Nincs lap, mely ily gyorsan megnyerte volna a közönség bizal­mát es szeretetét. Az Érdekes Új­ságnak ez a gyors népszerűsége in­dokolt. Ma a legérdekesebb magyar újság. A közönség jogos kíváncsisá­gát minden téren kielégíti és a leg­közvetlenebb kapcsolatban áll az olvasóközönséggel. Nemcsak a leg­érdekesebb és legaktuálisabb képe­ket nyújtja, hanem mindenkor súlyt helyez a képek művészi szépségére, ízléses kiállítására, azonkívül kie­melve a hét történetéből a hangsú­lyosabb eseményeket, csaknem kri­tikai szemléltetője az eseményeknek. Az érdekes Újság népszerűségének megteremtésében szerepe jutott mel­lékleteinek is, amelyeket a gyerme­kek, az asszonyok, a sport-tarsada- lom esemenyei iránt érdeklődők és tudnivalók iránt fogékonyak számára nyújt. Azok a pályázatok pedig, a melyeket rendezett szociális tartal­mukkal, irodalmi érdekességükkel, kulturális hivatásukkal felkeltették az ország legszélesebb rétegű olvasó táborának figyelmét és rokonszen- vét. Az érdekes Újság pályázatainak sikere lapunk népszerűségének pró­baköve es nagyszerű bizonyítéka lett. Egy csonka év az, mely Az Érdekes Újság háta mögött all. Múltja még nem is egy egész esz­tendő. Rövid idő arra, hogy egy lap céljaiban és eredményeiben kibon- takozhassék. Mi mégis büszkén te­kinthetünk vissza a múltra, mint ahogy bizalommal nézünk a most megnyíló évvel lapunk második esz­tendeje, uj évfolyama elé. Még fo­kozottabb munkával, elevenebb fris­sességgel leszünk ízléses krónikásai a hét eseményeinek. Aktuális, ér­dekes, ízléses és tartalmas újság marad és az lesz Az Érdekes Újság. Szórakoztat, érdekel és felvilágosít. A maga szabta uj utakon kulturális hivatást teljesít. És felbuzdulva azon a nagy sikeren, melyet első könyvkedvezményeinkkel arattunk örömmel és hálásan hono­rálva azt a nagy érdeklődést, mely sorozatos kedvezményeink iránt min­denféle megnyilatkozott: már előké­szítettük uj nagy kedvezményünket. Az „Érdekes Újság“ Dekameronját, mely tiz kötetben a magyar novella száz mesterének száz legjobb alko­tását tartalmazza, a kedvelt irók arc­képével, autogrammjával és önélet­rajzával. Ez a kedvezményünk párat­lan, talán az egész világ zsurnalisz­tikájában. Mert a gyönyörűen kiállí­tott díszmunka első kötete teljesen ingyen áll minden előfizetőnknek ren­delkezésére, ki az uj esztendőben is előfizetőnk, vagy aki 1914 január elsejével legalább egy negyedévre elő­fizet. Egy nagyértékű, gyönyörű ki­állítású es elsőrangú irodalmi jelen­tőségű munka jut igy teljesen ingyen minden előfizetőnk birtokába s meg vagyunk róla győződve, hogy érde­mes volt ezt az áldozatott meghoz­nunk, mert csak bensőbbé és állan­dóbbá fogja tenni a kapcsolatot Az Érdekes Újság és közönsége között. Bizalommal, a jól végzett munka tu- dátáhan kérjük olvasóink támogatá­sát és előfizetését a beköszöntő uj esztendővel. Az Érdekes Újság elő­fizetési ára: egy negyedévre 2 kor. 80 fül., felevre 5 kor. 60 fill., egész évre 11 kor, 20 fill. Minden újonnan belépő előfizető megkapja. Az Érde­kes Újság karácsonyi számát összes mellékleteivel együtt. A belügyminiszter és a ma­gyar ipar. Egy külföldi részvény­társaság, mely városi közmüvek lé­tesítésével és financirozásaval foglal­kozik, több magyarországi várossal tárgyalásba bocsátkozott a csatorna- hálózat és más nagyobb költséggel járó közmüvek megépítésének bizto­sítása céljából. Ebben a kérdésben a belügyminiszter az egyik' város fölterjesztésére válaszolva körvona- lozta a maga elvi fölfogását. A bel­ügyminiszter, mint a „B. H." érte­sül, általános irányitáskép megje­gyezte, hogy sem nemzetgazdasági szempontból, sem a városok érde­keit véve figyelembe, nem lehet he­lyeselni, ha közmüveket külföldi vál­lalatok létesítenek. Olyan államban, ahol, mint Magyarországon, a gaz­dasági élet minden vonatkozásban a legközvetlenebbül rá van utalva a közhatóságok által nyújtható kere­seti alkalmakra, a hatóságoknak nem szabad megfeledkezniük arról a kö­telességükről, hogy a hazai termelés erősítésére a maguk hatáskörében minden alkalmat használjansk föl. Ez pedig kétszeres kötelesség most, az általános gazdasági válság által előidézett ipari pangás időszakában. Nagyon helyesen mutat rá a belügy­miniszter szóban levő leiratában arra, hogy a hazai ipar és a hazai mun­kások érdekének gondos ápolása el­sőrendű városi feladat. A hazai ipar virágzása és a hazai munkások jó­léte a városi forgalom helyes egyen­súlyának egyik alapföltétele, mert mind a kettő nemcsak termelő, ha­nem egyutial a városnak nagy fo­gyasztó tényezője is. A termelés és fogyasztás helyes viszonya érdeké­ben éppen ezért mindazt ki kell kü­szöbölni a varosigazgatásból, ami a belföldi ipar és a hazai munkásság anyagi létföltételeit károsan befolyá­solhatná. A városigazgatás egyik el­sőrendű feladata, hogy a hazai gaz­dasági élet keretén belül biztosítsa ama körforgás zavartalan folytonos­ságát, amely az üzleti hasznot a ter­melőtől az iparon keresztül a fo­gyasztóhoz viszi s onnan ismét a ter­melőhöz juttatja vissza. Ezzel pedig nem egyeztethető össze az olyan városigazgatás, amely az üzleteket külföldi vállalatokkal bonyolítja le. A belügyminiszter ezzel az állásfog­lalással megszivlelésre méltó példát ad arra, hogy a mai nehéz viszo­nyok közepette a magyar ipart és a magyar munkásságot a legcéltuda­tosabban kell a külföldi versennyel szemben megvédni. A több termelésért. Az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet ez év őszén 400 községben végeztet kis­gazdákkal mütrágyázási kísérletet olyan módon, hogy a kisgazdák tel­jesen ingyen kapják a kísérletezés­hez szükséges szuperfoszfátot. Miu­tán ez az altruista intézet által fo­lyamatba teendő kísérletek tisztán a nép érdekében — abból a célból hajtatnék végre, hogy a kisgazdák is megismerjék a szuperfoszfát ter­mésfokozó hatását, melegen üdvö­zöljük az országos hitelszövetkezet szép elhatározását. Óhajtandó csak az, hogy a mi kisgazdáinkat is von­ják bele ebbe a szép akcióba. A húsipar és halkonzerv gyár­tás ellenőrzése. A hús- és halkon­zervek gyártásának és forgalomba hozatalának rendezésére a székesfő­város vegyészeti és élelmiszer vizs­gáló intézete szabályutasitási terve­zetet dolgozott ki. Ézt a tervezetet a tanács véleményadás végett a kerü­leti elöljáróknak is megküldötte, akik — tekintettel arra, hogy a konzervek gyártása és forgalomba hozatala egy­oldalúan csak a székesfőváros terü­letére nem szabályozható, viszont a kérdés rendezéséhez országos köz­egészségi érdekek fűződnek, — azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom