Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 4. szám
1914. január 11. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 nyok szervezkedését. Szervezkedjünk nii külön a magunk piaci élelmezésének olcsóbbi- tására és a piaci mizériák megszüntetésére ! Három lelkes úrnő elég, hogy talpra álljon városunk minden háziasszonya! Valljon akad-e városunkban három lelkes úrnő, aki a köznek ezt a nagy kérdését meleg sziv- vel oltalmába fogadja a maga és lakostársai javára? Kíváncsian várjuk, akad-e ilyen három lelkes úrnő a mi városunkban ? Az akció minden fázisáról, lapunk a legkészségesebben ad hirt és szolgálja ezt a nagy közérdeket. » 4» ♦♦ »» ♦» ♦♦ -» Reviczky Károly földbirtokos levele szerkesztőségünkhöz. Nyergesújfalu község aljegyzője Balogh János úr karácsonyi számunkba cikket irt Nyergesújfaluról s arról a fejlődésről, amit e vidéken az Almas-füzi- tői vasút előidézett. Erre a közleményre kapjuk most revisnyei Reviczky Károly úrnak, a bi- koli földbirtokosnak levelét, a melyben leírja a vasút létesítésének történetét, felemlítvén az abban résztvevő személyeket. E levél ugyan nem volt nyilvánosságnak szánva, mi mégis örömmel tesszük azt közzé, hogy e sorokkal is hódoljunk jobbára mar azoknak, akik e vasút teremtői közül már elköltöztek az élők sorából. így szól e levél: „Pta-Bikol, 1914. január 6. Tekintetes Szerkesztő Úr ! Becses lapja „Esztergom és Vidéke“ egyik szamában olvastam Nyergesújfalu község rohamos, előnyös fejlődéséről, mélyet legnagyobb részt az Esztergom-Almás-füzitői he-, lyiérdekű vasút iétesülésének tulajdonítanak. Örömmel olvastam, mert jóleső örömömre szolgál azon tudat, hogy ezen vasút létesítésében nekem is van egy kis részem, mert ezen vasút papiroson Bikolon, szerény lakásom ebédlő asztalán épült. Ez már talán sokan, vagy talán már senki sem tudja, pedig még egypá- ran életben vagyunk az akkori szereplők közül. Az eszme a gróf Roon féle lá- batlani cementgyár akkori igazgatójáé a gondolom még most is élő Vendtlandt Károly gyárigazgatóé volt, ki hozzám jött, mint a kerület akkori képviselőjéhez és csoportosított érvekkel igyekezett bebizonyítani, hogy mily szükséges lenne az e vidékbeli kő- és cement-iparra egy vasút s hogy az mennyire kifizetné magát, de ő porosz alattvaló a magyar nyelvet is csak töri. (később egész jól megtanult magyarul) s mint idegen nem tudja, hogyan kell ezt a m gyár kormánynál megindítani, ezért fordult hozzám mint képiselőhöz, mert nekem tudnom kell. Én fiatal képviselő voltam, soha semmit ki nem jártam, de mint függetlenségipárti, ki sem járhattam volna. Nem resteltem kimondani, hogy biz én sem tudom, hanem megígértem neki, hogy érdeklődni fogok az ügy iránt. Budapesten illetékes egyénektől azt hallottam, hogy a Pester Loyd egyik előkelő munkatársa irói nevén Ötvös Adolf, valódi nevén Silberstein Adolfhoz forduljak. Silberstein urat találkozóra a Frohner szállodába kérettük s neki Vendtlandal együtt tervünket előadtuk. Fölutazott hozzám részletesebb megbeszélés végett s azl mondta, hogy ő hajlandó az egészet keresztülvinni, van is embere,gondolom Neusloss Emil cég, ki finanszírozza az egészet, de az előmunkálati engedély szerzése és a munkaiatok megkezdése előtt, miután ezek sok költségbe kerülnek tájékozva kíván lenni a cég a megye, a város, káptalan, primácia és Takarékpénztár hangulatáról, támogatásáról s arról, hogy az érdekelt községek bevonásával mily összegű törzsrészvényt lehetne elhelyezni, mivégből a fontieket egy értekezletre kellene összehívni. Vendtlandt ur rögtön ajánlkozotl is, hogy az értekezletet a lábatlani gyárban lévő lakásán összehívja. De az előrelátó Ötvös Silberstein úr azt mondta, hogy ő zsidó, Vendtlandt meg református, ez nem vonzó a papságra különben is a még akkor kis üzemű gyárnak tisztviselője társadalmilag ismeretlen, hanem én hívjam, mint a kerület képviselője össze az értekezletet. így jöttek azután össze nálam Pta-Biko- lon. Kruplanicz Kálmán alispán, úgy emlékszem Helc Antal akkor pol- pármester, Andrássy János, Matty a- sóvszky Vilmos, Reviczky Győző megyei tisztviselők, Brozorád Rezső bányatulajdonos, Krausz Izidor kenyérmezei birtokos és gyáros, Frey Ferenc bankár a Takarékpénztár képviseletében és Vendtlandt Károly cementgyári képviselő s még páran, kiknek neve emlékemből elmosódott. No meg természetesen Silberstein Adolf úr, meg az én csekélységem. A primacia és káptalan részéről Mészáros Károly és Havasi Imre ügyész urak voltak hivatalosak, de azok nem jöttek el, s ekkor lett megvetve alapja az Esz- tergom-Füzitői vasútnak. Azután volt még konferencia ugyan a fenti urak nagyobb részének részvételével Lábatlanon a gyárba Vendtlandt úrnál, Kenyérmezőn Krausz úrnál. Azután az előengedélyt megkapta Silberstein úr, a vasutat pedig megépítette Neu- schlossz Emil. Midőn erről tekintetes Szerkesztő urat tájékozni bátor vagyok, maradtam kész. szolgája Reviczky Károly.“ Gyermekmentés életmentés. Városunk irodalmában országos érdekű könyv jelent meg. A Kath. Gyermekvédelem buzgó szerkesztője, Keményfy K. Dániel plébános, érdekes és korszerű szónoklatait, előadásait és allokucióit egyesíti a keresztény gyermekvédelem nagy kérdésében. Rajner Lajos püspök, az apostoli szellemű egyesületi elnök, jelöli meg az uj könyv célját előszavában. „A katholikus gyermekvédelem terjesztése tette szükségessé ezen beszédek sajtó utján való közzétételét. Hozzá akarunk férni a jámbor lelkek szivéhez és felkölteni bennök a rokonérzést azon .legkisebb testvéreik iránt, a kik az élet mostoha körülményeinél fogva nélkülözik az anyai szeretet melegét, az apai oltalom védelmet, kik a társadalomban mindenkitől elhagyatva ki vannak téve a rossz példa megmételyező hatásának, a csábítás ingerének és a züllés veszedelmének.“ Keményfy Dániel tehát az egyesület középponti bizottságának fölkérésére tette meg agitációs körútját. Főképen a gócpontokon, az egyházmegyék székhelyein emelte föl szavát az elhagyatott gyermekek érdekében, még pedig olyan sikerrel, hogy jelentékenyen lendített az egyesület ügyén. Az érdekes könyv cime'. „Gyermekmentés, életmentés11, egyúttal alapeszméje a korszerű tanulmányoknak. A felebaráti szeretet meleg stílusával hirdeti az iró, hogy „a gyermekek körül forog az egész gyermekvédő munka. Mi is az a gyermek ? A gyermek Isten áldása, a a menny záloga, család jövője; maga az emberi nem, a haza, megújulása az emberiségnek a maga virágjában. A természetes hibáknak még nem rabja, benne még nincsen hajtható. Azért ha éri is valami, mint gyönge növényt, ismét' föl lehet egyenesíteni s az ég fele irányítani. A földön jár, de rendeltetése és célja az üdvözülés “ Az egész könyv szellemét jellemzi ez a kedves szemelvény. De az egesz könyvet tanulmányoznunk kell, hogy teljesen meggyőződjünk nemes hivatásáról. A fölvilágosító mű minden fejezete tanulságos. Érdekesen vázolja a gyermekzüllést, melyet korán kifejleszt az árvaság, leginkább azonban a gyermekáldásra nem méltó, istentelen szülők erkölcstelensége. A kath. gyermeknevelés tehát az árvákat vagy elhanyagoltakat oltalmába fogadja, hogy vallásos és erkölcsös hazafiakat teremtsen belőlük. A gondozott gyermekeket megfelelő menedékházakban vagy megbízható családnál helyezi el tartásdijjal; tizenkét éves koruk után pedig mesterséget tanulnak, de szívesen közvetíti az egyesület az örökbefogadást is. Mert a gyermek nemcsak a hanyag szülőké, hanem a gondozó egyházé, a szerető hazáé, de elsősorban is a menyországé. A ki tehát a gyermek jólétet elősegíti, az már a társadalmi életet erősíti. A gondos körültekintéssel megirt könyv megismerteti olvasóit a modern gyermeknevelés rendszerével. Keményfy Dániel is konstatálja, hogy a gyermekvédelem, törvény alapján, hazánkban keletkezett legelőször. Az állami gyermekvédelem — mert felekezet nélküli — azonban nem fog- lalkozhatik olyan alaposan a gyermeki lélekmentéssel, mert igazi és odaadó krisztusi szeretet szükséges a katholikus szellemű gyermekmunkához. Éles megfigyelések alapján jellemzi a szerző a mai tipikus proletár gyereket, a ki egyenesen beleszületik szerencsétlenségébe. Lelketlen szülei a gyárban robotolnak és igy az őrizetlen csemeték leírhatatlan házi börtönükben raboskodnak. Meggyőző adatokkal festi a romlás rettenetes tanyait. A boldogtalan gyerek penész és durvaság közt vergődik. Ilyen züllött odúkból kelnek azután szárnyra az ifjú tolvajok, a ragadozó madarak és a mi jövőbeli vallástalan, hazátlan „bitangjaink.“ A pusztulás fertőző csiráit kell tehát a még idejekorán megmenthető gyerek leikéből kiirtani. Ez azonban csak úgy sikerül, ha a proletár gyereket mielőbb kimentjük az alkoholisták, az éjjeli kicsapongások és tolvajcimborák eletvesztő bandáiból. A mi üdvös egyesületünk már több elzüllött gyermeket mentett meg, midőn védettjeit iskoláztatta, azutan ipari vagy földmivelési foglalkozásra tanitatta, sőt elhagyott kis leányokat szolgálati vagy nőipari munkára képeztette. A tehetséges fiuk még középiskolai tanításban is részesülnek. Méltányolni kellene tehát minden hiihű katholikusnak a mi egyesületünk üdvös müvét. Hiszen az ilyen speciális szervezetnek az is hivatása, hogy a gyermekvédelem munkáját ki ne ragadják mások kezeinkből. A társadalom érdeklődése és részvétele ennélfogva nélkülözhetetlen. A gyermekvédelem védő szárnyai ala valók az elhagyatott csecsemők is. Korunk legförtelmesebb üzérkedése, a rabszolgai Jeánykereske- des ellen szintén harcot folytat már a Prohászka Ottokár püspök elnöksége alatt működő „Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen“, melyet az állam tizenkét ezer koronával segít évenkint. Kiegészítő műveletei lesznek azonban ezen a vonalon is egyesületünknek. Keményfy Dániel széles látókörben észrevette mindazokat a társadalmi faktorokat, melyekre az egyesületnek számítania kell. A buzgó plébános és lelkes tanító a maga hatáskörében magasztos hivatást teljesít, ha egyesületünk fehér zászlója alá csoportosul. Ifjúsági egyesületek is keletkezhetnek ha az angol League of Piti nemes mintájára, a Könyörületesek Ligáját szervezik vezértanáraik. A Mária Kongregációk szintén elsősorban illetékesek a lé- lekmentés müvére. Köziudomásu, hogy az Orsz. Gyermekvédő Liga minden eszközt, intézményt, sőt még a közigazgatást is fölhasználja célja nagy arányú agitációjára. Miért ne használnók tehát mi is a rendelkezésünkre álló eszközöket ? Hiszen amennyi gyermekleiket teszünk fehérré a keresztény neveléssel, annyi lelket hódítunk el az anarchia vörös tömegétől. A mi egyesületünk keresztény eszméje, hogy mentsünk, javítsunk neveljünk szeretettel és előzzük meg a büntetést óvatosan. Krisztus Urunk szavai viszhangoznak folytonosan a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müvében. „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyek országa!“ Azért hirdeti, hogy nem elegendő az elhagyott gyermeket testileg, szellemileg ellátni, sem külön gyermekbiró- ságokról gondoskodni a javítás érdekében, hanem a pogányság felé elvadult lelket a pusztulás örvényéből
