Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 13. szám

1913. február 13. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 tanácsát, hogy ezen számításba alig jöhető közmunkával a műszaki ta­nácsos ur terveihez hozzájáruljon. A Bercsényi-utca Dunára torkoló részletének kikövezése, úgy látszik, csak akkor lesz kellőkép megindo­kolva, ha tűzvész esetén nyilván­valóvá lesz, hogy a Duna a Molnár­sortól egyáltalán nem, a Bercsényi­utcáról pedig csak időközökben kö­zelíthető meg. De már akkor későn lesz . . . Egy érdekelt. Nagy szőlőtermés. A gazdaság biztos fokozása legcélszerűbben állati trágyákkal érhető el és nevezetesen kőbányai szárított hizósertés-trágya bizonyult igen előnyösnek. A szárí­tott sertéstrágya a legdusabb állati táplálék alommentes trágyája és igy egész mennyiségében trágyaanyago­kat tartalmaz; szórható száraz álla­potba van hozva, miáltal zsákokban úgy vasúton mint kocsival a hely­színre olcsón szállítható és kényel­mesen elszórható. A szárított kőbá­nyai hizó sertéstrágya csodás ered­ményeket szolgáltat nemcsak kalá­szos és kapás növényeknél, de ne­vezetesen a szőlő, dinnye, gyümöl­csök és konyhakertek termését több mint kétszeresre növeli. A kőbányai szárított hizó sertéstrágya hatása mindig teljesen biztos, kimaradhatlan és gazdaságossága abba rejlik, hogy mindaz, amit a növény rögtön az első évben belőle fel nem használ készletként megmarad a földben, mintegy elraktározva, hogy azután a következő évben jusson érvényre; ebből magyarázható a szárított ser- téstragyának sokszorosan bebizonyo­sodott előnyös utóhatása. Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy a kőbányai szárított sertéstrágya a nö­vényt megerősíti és igy ellentállóvá teszi mindenféle növény-betegségek­kel szemben, a beérést elősegíti és igy épen a normális érés idejében állani szokott elemi csapások ellen nyújt indirecte védelmet. A kőbányai szárított hizó sertéstrágya foszfor­sav, káli és nitrogén tartalmánál fog­va teljes trágyázásra alkalmas, de a típusos szervetlen tragya-alkatré- szeken kivül tetemes menyiségű szerves trágyaanyagokat is tartalmaz. A trágyát előállító gyár, a Budapest Kőbányai Trágyaszáliitógyár, Bosányi Schietrumpf és Társa, Budapest, IX. Üllő-ut 21., 15 éves tapasztalat és a gazdák elismerő levelei alapján a legelőnyösebb terméseredményekről számolhat be és e levelek másodla­tát közjegyzőileg hitelesítve kívánatra szívesen meg is küldi. Uj Idők. A magyar családok kedvelt hetilapja, az Uj Idők, e hé­ten is változatos és magas irodalmi színvonalú tartalommal jelent meg A lap élén Herceg Ferenc ragyogó tollal megirt magyar társadalmi regé­nyét, a „Hináros“-t találjuk. Lövik Károly művészi szépségekben gazdag értékes elbeszélést irt „Márta, vagy a richmoi vásár“ címmel. Farkas Pál pedig folytatta egy vidéki köror­vos följegyzéseinek közlését. Bállá Ignác a futurista-irodalomról érdekes cikket közöl és ösmertetését szemel­vényekkel tarkítja. Nádai Pál a gye­rekről és játékról ir. Dutka Ákos, Falu Tamás és B. Szász Piroska verset írtak. Közli még az Uj Idők Lengyel Menyhért legújabb színda­rabjának, a „Róza néni“-nek egyik irodalmi értékű szép részletét, cikket gróf Bánffy Miklósról. Chanteupllur regényét, számos apróbb cikket stb. A képek közül kiemeljük a színházi bemutatók fényképeit, Mühlbeck Ká­roly humoros fejléceit, stb. Az Uj Idők előfizetési ára félévre 10 korona. Kiadóhivatala Budapest, VI. And- rássy-ut 16. Modern Könyvtár. A Gömöri Jenő szerkesztésében megjelenő Mo­dern Könyvtár legújabb sorozata most jelent meg és ennek a népszerű iro­dalmi gyűjteménynek újabb gazda­godását jelenti. A sorozat öt kötet­ből áll. Az első (222—224 szám) Biró Lajosnak A háború című három felvonásos drámáját adja, amely fel­tűnést fog kelteni tárgyának aktuali­tása, meséjének izgalmassága, alak­jainak nagyszerű jellemzése által. A kiváló Írónak legjobb alkotásai közé tartozik ez az érdekes dráma, amely egy a háború elől külföldre mene­külő magyar család sorsát bonyolítja le páratlan izgalmassaggal és egy kiváló iró művészetével. A második kötet (225 — 226) a jelenkori magyar széppróza egyik legnagyobb meste­rének, Krúdy Gyulának egy irodalmi finomságú, gyönyörű kis regénye, De Ronch kapitány csodálatos kaland­jai címen, amely ennek a népszerű írónak minden kiválóságával ékes. A harmadik szám (227—229. Balzac- nak, a nagy francia regényírónak egyik hires regényét hozza, Chabert ezredes-t Mikes Lajos pompás for­dításában. A negyedik szám (230— 231.) a svédek nagy Írónőjének, a három évvel ezelőtt Nobel dijat nyert Selma Lagerlöfnek három pompázó szépségű legendáját adja Altai Mar­git gondos fordításában. Az elsőnek „Legenda a karácsonyi rózsáról,“ a másodiknak „Legenda a madárfé­szekről“, a karmadiknak „Friderika kisasszony“ a cime. Midhárom a vi­lághírű szerző legjellemzőbb alkotásai közül való. Az utolsó szám (232.) Garvay Andornak, az ismert, kiváló írónak egyik legújabb drámáját adja a Viziók-at, amely Garvay egyik legharmónikusabb, legszebb alkotása. A Modern Könytárt az Athenaeum adja ki és egy-egy számának 20 fil­lér az ára. Az önvád jajszavát (3 E 0 E E E E E E E E E E E E halljuk napról napra számtalan változatban. Különösen fájdalma­san hangzik akkor, amikor idült bajok fölebresztik az emberben azt a tudatot, hogy könnyen se­gíthetett volna magán, ha idejé­ben tett volna valamit a baj el­len. Ez mindenekelőtt az elha­nyagolt hurutra nézve áll. A ki friss hurutja ellen azonnal hasz­nál Fay-fele valódi sodenit, an­nak a hurutja nem lesz króni­kus. De krónikus hurut ellen is használ Fay valódi sodenije, a melyet nem lehet eléggé ajánla­ni. Kérjen azonban nyomatéko­san Fay-félét és utánzatokat uta­sítson vissza. 3. MELLÉKLET A pilismarón Dobozy emlék. Irta : Hegedűs Gyula. a Dobozi emlek bizottság elnöke Folytatás. A történetírók eddig Pilismarótot ismerték el Dobozy hősi halála he­lyéül, igy került az a köztudatba is. Iskolai tankönyvekben a gyermekek ezt igy tanulják, költők igy énekel­ték, festők igy festették meg. Pilismarót hadászati szempontból fontos a Buda-visegrád-esztergomi várak útvonalába esett s hogy az esemény idejében község volt, mint azt az egykorú történeti források kivétel nélkül mondják, kétséget nem szenved. Ez az útvonal alkalmasnak látszott a szemtanuk szerint mintegy huszonötezer menekülő magyar sze­kér tábora elvonulására és Pilismarót tágas völgye alkalmasnak látszott e tábor és a bizonnyal tekintélyes számú üldöző török seregnek, mely Budáról egy basa vezérlete alatt ágyukkal vonult fel, az ütközet el­fogadására, a magyarokra nézve kü­lönösen azért is, mert védelemre szánt szekértáboruk egyfelől a Duna, másfelől a pilisi (vértes) hegyek ter­mészetes oltalmára támaszkodhatott. A néhai Bagyary bencés tanár által közreadott és Sörös Pong­rác bencés tanár által is elfogadott kutforrások a hely meghatározása tekintetében teljesen ráillenek Pilis­maróira. Ezzel a terepviszonyokkal és a vidékkel ismerősök tisztában vannak. Ezen körülményről, azután hogy a kutforrások nyomán a terep és a két Marót vidéke tanulmányo­zását és a forrásmunkákkal való egybehasonlitását a Történelmi Tár­sulattól kértük, a megbízott tudomá­nyos kutató is meggyőződhetett volna, azonban ez teljesen figyelmen kivül hagyatott, Töbször említett tanár urak által felhasznált kutforrások, melyek alap­ján Dobozy eleste helyéül Marót pusztát jelölték meg s a melyek alapján a helyi viszonyokkal ismerő­sök Pilismarót megjelölésére ismer­nek rá, a következők: Brodarics István a mohácsi ütközetből megme­nekült kir. kancellár, Dobozy kor­társa igy ir: „Az ellenség, mely Magyarországon ekként dühöngött, seholsem talált nagyobb ellentállásra, csak Maróikon, mely nem messze van Esztergomtól. Ez az esztergomi ér­seknek kies fekvésű mulatóhelye azon erdők között, amelyet mi Vér­tesnek nevezünk, mindenfelől erdők és berkek veszik körül. Ide húzódtak a mieink közül néhány ezren fele­ségeikkel és gyermekeikkel együtt, bízván a helynek természettől is meg­erősített voltában. Ezekkel az ellen­ség több ízben is kemény harcot ví­vott, s az ellenségből mindannyiszor sokan elestek. Végre is mikor az ellenség a mieink táborát, melyet szekerekből alkottak, sehogy sem volt képes elfoglalni, kénytelen volt ágyukat hozni s igy azután a tábort szétlőtték s az ott levőket majdnem egy szálig levágták. Azok a nagy holttest rakások, amelyek most is ott találhatók, elárulják az öldöklés nagyságát. Azok, akik egypáran meg­menekültek innen, azt mondják, kö­rülbelül 25'000 magyar volt itt, összevéve mindazokat, a kiket le­vágtak és akiket fogságba ejtettek, merem állítani, hogy azok közül, akiket én ismertem, majdnem tizen- kétezeren pusztultak el ebben a ve­szedelemben.“ Brodarits nem említi Dobozyt, a szintén egykorú Zermegh azonban igy írja le az eseményt : „A parasz­toknak nagy tömege csődült össze Maróik falunál a Vértes nevű he­gyekben Buda és Esztergom között, feleségeikkel és gyermekeikkel, akik­hez nemes és vitéz is csatlakozott, akik az ütközetből megmenekültek. Ezek közt vitéz Dobozy Mihály lo­vára emelvén nejét — amint sokan beszélik, az öldöklésből kimenekült. A törökök azonban űzőbe vették őket, mire az asszony látva a férjét üldöző ellenség közeledését és meg­gondolva a ló gyengeségét, meglan- kadtságát, azt mondják, kérte az urát, mielőtt gonoszul az ellenség kezébe jutna, ölje meg őt. Az mint vitéz ember, vigasztalta nejét és bá­torította, hogy legyen erőslelkü, az Isten majd sértetlenül kiszabadítja őket; de minden hiába való volt. Szőlő­birtokosok különös figyelmébe! Ha Forhinnal permetez, Rézkénporral poroz és Bagollal öli a szölőmolyt:-szőr Kevesebb a gond, -szór ■> Kevesebb a mynha, •szór * Kevesebb, a munkabér! mert a FORHIN sokszorta megjavított bordói keverék és számtalan kö­szönő- és elismerő-levél tanúsága szerint mindenütt a legnagyobb megelégedéssel használják, a ■nak nincs üledéke, vízbe dobva azonnal oldódik és biztosan pusztítja a perenoszbórát; egy kész anyag, főalkatrésze rézgálic, tapadóképessége oly nagy, hogy bármely harmatnál permetezhet vele; használata óriási munka- és pénzmegtakarítást jelent, mert az anyag teljesen kész ! Gyümölcskertészek használják saját érdekükben Califomiai lét, a gyümölcsrovarok elleni védekezésre rovarenyvet minden kártékony rovar lekötésére, rovart 'gÓ Ővet az összes kár­tékony rovarok elfogásara, Laurínát a rovarok ellen nyári védekezésre. Lauríl Kar- bolineumot a rovarok elleni téli védekezésre. Lauríl oítÓViaSZt az oltványok nemesí­tésére, lnchneumint a zsenge virágok permetezésére, NiCOtin QuaSSÍakÍVOnatot faisko­lák permetezésére, Topomort mezei egerek pisztitasára. Pampilt rovarok es darazsak elfogására. Tessék mindezen cikkekről kimerítő leírást es használati Utasítást kérni, melyet ingyen és béraentve küld az összes érdeklődőknek a FORHIN szőlőpermetezési anyaggyár Budapest, VI., Váci-ut 93. SZ., valamint Brenner József, Esztergom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom