Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 13. szám
6 ESZ1-3GOM és VIDÉKÉ. 1913. február 13. Mert a midőn a törökök már-már a nyomukban voltak, az asszony leugrik a lóról. Amaz megfordulva, kihúzván kardját, kívánsága szerint megöli feleségét, azután az ellenség közé veti magát és vitézül harcolva esik el.“ Verancsics Aantal az esemény után negyven évvel esztergomi érsek röviden ezeket írja : „Az vértesben, az hol a szegin- sig táborral meg gyűlt vala, egy tó mellett Heregynél és Maróiknál, az terekek sok keresztény gyűlt népet táborban megverik és mindnyájukat levágják.“ Az egykorú Brodarics és Zer- megh Dobozy kortársai által közlött helymeghatározási adatokból mindeki, ki ismeri Pilismaróth község és Ma- róth puszta fekvését, azt a meggyőződést ismerheti, hogy a leirt ütközet és Dobozy hősi halála Pilismaróth községnél történhetett. A két fontosnak látszó körülmény egyike, alapja a Maróth puszta mellett felhozott újabb szakvéleménynek, hogy Maróth helység az esztergomi érsekek kedvenc kiránduló s vadász helye volt, tehát csakis az érsek birtokára Maróth pusztára vonatkozhatott és nem Pilismaróthra, mely soha nemképezte tulajdonunkat, véleményünk szerint Pilismaróthra bátran alkalmazható, mivel az esemény idejében Pilismaróth földesurai a Pálos-rendi szerzetesek voltak, kik vaddus erdőbirtokaikon legfőbb egyházi fejedelmüket a szomszéd esztergomi érsekeket vendégül bizonynyal szívesen és gyakorta láthatták, sőt az esztergomi érsekek mint Pilismaróihoz közvetlen szomszéd erdőbirtokosok mai napig is itt saját erdőbirtokaikon is gyakorolhatták a vadászatot s oda e célból gyakran kirándul- hattak. Tehát az egykorú leírások méltán és helyesen említik Maróth helységet a mai Pilismaróthot az érsekek kedvenc kiránduló, vadászó s mulató helyének. A másik fontos, talán legfontosabb Maróth puszta mellett felhozott azon érv, hogy Verancsics a magyarok tömeges legyilkolását egy tó mellett, Heregnél és Maróthnál említi. Mit sem bizonyít Dobozynak a Heregi öldöklésben történt eleste mellett, mert részint a Dobozy halála után több mint negyven évvel érsekké kinevezett Verancsics által említett öldöklésben Dobozy és neje megemlítve egyáltalában nincsen, részint mert Verancsics — ami legfontosabb — tömör rövidséggel a törökök öldöklése megörökítésénél kél külön helymeghatározást vont egybe, mely szerint a menekülő magyarságot Heregynél is és Maróthnál is felkoncolták a törökök. Ez Verancsics leírásából rövidsége dacára is megállapítható, mert abban nem az mondatik, hogy az öldöklés Heregy és Maróth mellett vagy között, hanem egy tó mellett Heregnél és Maróthnál volt. Verancsics krónikáját a régi történetírók forrás gyanánt szintén felhasználták s ebből a maród öldöklést a mai Pilismaróthnál állapították meg. Egyébiránt az egykorú irók a Maróthnál vívott ütközet és Dobozy halála leírásánál sehol nem említik, hogy ez az esemény egy tó mellett, vagy Heregynél, vagy Maróth és Heregy mellett folyott le, hanem egybehangzóan Maróth helységnél ; a későbbi Verancsics tehát vagy tévedett a hely megjelölésében, vagy ami legelfogadhatóbb, szűk szavú leírásában a török dulások két külön eseményét és helyét összefoglaltan említette meg. (Folyt, köv.) 233/1913. Hirdetmény. Nyergesújfalu község 3131 kát. hold külterületén a szőlők kivételével gyakorolható vadászati jog 1914 évi január hó I-től 1909 évi december hó 31-ig terjedő hat egymásután következő évre 1913 évi már= cius hó 5-én d. e. 10 órakor 300 kor. kikiáltási ár mellett Nyergesujfalu község jegyzői irodájában nyilvános árverés utján bérbe fog adatni. A feltételek a jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nyergesujfalu, 1913. február 7-én. Ridly István Lohner István jegyző. biró. Védjegy: „Horgony“. A Liniment. Gapsici comp., a Horgony-Pain-Expeller pótléka egy régjónak bizonyult háziszer, mely már sok év óta legjobb be- dörzsölésnek bizonyult köszvénynél, osuznál és meghűléseknél. Figyelmeztetés. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan eredeti üveget fogadjunk el, mely a „Horgony“ véd- jegygyel és a Richter cégjegyzéssel ellátott dobozba van csomagolva. Ára üvegekben K —.80, K 1.40 és K 2.— és úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: T ö r 5 k József gyógyszerésznél, Budapest. Dl Richter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz“, *Prágában, Elisabethstrasse 5 neu. ' SZŐLŐS GAZDÁK és szőlőtelepitők figyelmébe! • • kérjen oktató diszárjegyi Transylvania Sző Maros-Ví Dr. Gecse Dániel-ut AKI szőlőjét újra akarja telepíteni, AKI szőlőoltványt akar rendelni, AKI gyümölcsfát rózsafát óhajt ültetni, éket az alábbi czimtöl lőtelepitő Vállalat isárhely. ca 39. szám. ------W W « w « w « s H « W « w Az Esztergommegyei Párkányi Takarékpénztár r.-t. XLI. évi rendes közgyűlését saját helyiségében 1913. évi február hö 25-én d. U. 4 Órakor fogja megtartani, melyre a t. részvényesek meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A jegzőkönyv hitelesítése iránti intézkedés. 3. a) Az igazgatóság jelentése ; b) a zárszámadások előterjesztése a felügyelő bizottság jelentésével; c) a mérleg megállapítása és a felmentvények megadása; d) a tiszta nyereség felosztása. 4. Elnök választása 3 évre. 5. Igazgató választása 6 évre. 6. Igazgató helyettes választása 3 évre. 7. 30 igazgatósági tag választása 3 évre. 8. 3 felügyelő bizottsági tag választása 3 évre. 9. Felügyelőbizottsági póttag választása. 10. 1 gyakornok véglegesítése, iránti határozat. 11- Az alapszabályok 18 §-a értelmében bejelentett indítványok tárgyalása. Párkány, 1913. február hó 8. te te te te te te te te te te te te te te te te te Kivonat az alapszabályokból. Elnökség. 9. §. Közgyűléseken bármily tárgyban minden részvény egy.egy szavazatra jogosít; tiz szavazatnál többet azonban senki, sem sajat személyében, sem mások által képviselve, sem másoknak képviseletében, nem gyakorolhat. A közgyűlésen szavazási és választási jog csak személyesen, vagy részvényes személyéken kijelölt meghatalmazott által gyakorolható. Jogi személyek törvényes képviselőjük, kiskorúak és gondnokság alatt állók atyjuk, gyámjuk, illetve gondnokuk által ezen minőségük igazolása mellett külön meghatalmazás nélkül is képviseltethetnek, habár e képviselők maguk nem is volnának részvényesek. A meghatalmazó részvényes szavazatát azonban csakis egy meghatalmazott által gyakorolhatja. A szavazási jog gyakorlásara még megkivántatik, hogy a részvényes nagykorú legyen s hogy a részvény, melynek alapján szavazati jogot igényel, a közgyűlést megelőz® év végéig a társaság részvénykönyvében a részvényesre, vagy az illető jogi személyre átírva és a szelvényívvel együtt a közgyűlés megkezdése előtt legalább 24 órával s annak tartamára az intézet pénztáránál letéve legyen. k *^^a %^^a I t>^^a c^^a t^^a I c^^a c^^a I «.^^a «^^^a | t^^^a t^^a t-^ya c^^a t-^^a t-^^a | c^^a c^^a t-^^a f287/1913. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—20. szám,
