Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 98. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. december 14. fogjuk a református egyház szertar­tása szerint a belvárosi temetőben levő kápolnából az ottani sirkertben örök nyugálomra helyeztetni. Eszter­gom, 1913 december 12. Nyugodjék békében ! Dankó Sarolta, Dankó Ka­talin férj. Máttyássy Gáborné, Dankó Pista mint gyermekei. Özv. Tatay Istvánná szül. Bencs Mária, Bencs Pál, Bencs György mint testvérei. Máttyássy Gábor mint veje. Ferike és Piroska mint unokái.“ Karácsonyi ünnepély. A „Ma­gyar Turista Egyesület“ ma tartja Pilismaróton karácsonyi ünnepélyét, melyről lapunk egyik utóbbi számá­ban már részletesen megemlékeztünk. Az ünnepélyre az esztergomi turista egyesületnek is számos tagja rándul ki Pilismaróira, hogy tanúja legyen azon megható ténykedésnek, midőn a turisták 24 szegény gyermeket lát­nak el tetőtől-talpig meleg téli löltö- zékkel. Múltkori hírünk egy része azonban kiigazításra szorul. A turista egyesülettől kapott információnk alap­ján ugyanis azt irtuk, hogy a 24 gyermek közül hatot a község elöl­járósága jelölt ki. Pilismaróiról most annak közlésére kértek fel bennünket, hogy község elöljárósága nem jelölt ki egy gyermeket sem, mivel e cél­ból megkeresve nem lett, s midőn a rendezőség egyik tagja ennek oka felől megkérdeztetek, az azon fele­letet adta, hogy ezen ünnepség a társadalmi térre tartozván, annak rendezése és a gyermekek kiváloga­tására az elöljáróság vagy a község nem illetékes. Ez a kis félreértés azonban reméljük, egy cseppet sem fogja zavarni az ünnep bensőséges, tiszta hangulatát. Gyűlések a megyén. F. hó 16- án a vármegyei állandó bíráló vá­lasztmány ülésezik a vm. főjegyző hivatalos helyiségében. 29-én az ál­landó választmány tart ülést. 30-án pedig rendkívüli megyegyűlés lesz, melyen Esztergom város 1914-ik évi költségvetése, a különböző bizott­ságok megalakítása és egyéb felme­rült ügyek kerülnek tárgyalásra. A részletes programmot annak idején bővebben ismertetni fogjuk. Tónay Tivadarné* képkiálli- tása a Kaszinóban. Az ezidei kép- kiállitásokat a kaszinó nagytermében Tónay Tivadarné nyitja meg. Köze­lebbi ismerősei régen tudják, hogy hivatott és szorgalmas művelője a festészetnek, — mig most több évi komoly munka után collektióját a nagy közönségnek is bemutatja. Tó­nay Tivadarné, ha collektiv kiállítás­sal nem is szerepelt, egyes képei ismeretesek a tárlat látogató közön­ség előtt. A „Nemzeti Salon“-nak ugyanis évek óta kiállító művésze. A kiállítás f. hó 20-án d. u 5 óra­kor nyílik meg s nyitva lesz 8 na­pon át d. e. 10-től este 7 óráig Belépti dij 60 fillér. A kiállított ké­pek száma a százat meghaladja. Megtekintésére felhívjuk a közönség figyelmét; részletes bírálatra még visszatérünk. Ismeretterjesztő előadás lesz a Kath. Legényegyesületben ma dél­után 6 órakor a következő sorrend­ben : 1. Celli búcsú. Szavalja: Újvári Annuska. 2. Az ideges. Előadja : Apró Andor. 3. Előadás. Tartja : Csárszky István dr., hercegprimási irodaigaz­gató. 4. Az anya fájdalma. Szavalja: Mohácsek János. 5. Mozart nonata. Zongorán játsza: Jedlicska Margitka és Riedl Lujzika. Az Állatvédő Egyesület a zord idő beálltával, felkéri úgy a közön­séget, mint az iskolák tanári és ta­nítói testületéit, hogy buzdítsák a gondjaikra bízott gyermekeket ma- dáreleség gyűjtésére. Alkalmas ezen célra a kenyérmorzsa, a szalonna és töpörtyű maradvány, a friss faggyú, a dió, továbbá a tök-, napra forgó-, köles-, cirok-, és kendermag, amelyeket legcélszerűbben a lakóház vagy iskola udvarán, esetleg a ker­tekben felállított etető asztalkákon lehet a madárkáknak nyújtani. Asz­talka hiányában megfelel egy, a fára függesztett doboz fedél is; sőt a leghasznosabb honi madarunk, a cinke, szívesen fogadja a cérnára kötött s fél héjától megfosztott diót is. Csupán arra kell az- etetésnél ügyelni, hogy a hó az ételt be ne lepje és hogy a tolvaj szarkákot tá­vol tartsuk. A madarak tavaszi köl­tésére szolgáló fészek-odúkat szin­tén most tanácsos a megfelelő heiyre kitenni. A madárkák ugyanis, ebben találnak menedéket a zord téli idő­járás ellen s igy a környékhez szok­nak. A fészek odúkat azonban ne függesszük a szemöldök magassá­gánál feljebb a fára, mert a túl ma­gasra helyezett odvakban verebek ütnek tanyat, ami pedig nem kívá­natos dolog. A hasznos háziállatok kínzását szintén megakadályozni igyekszik az egyesület, s azért a jó­érzésű emberekhez intézi kérő sza­vát, hogy minden oly esetet, amely­ben túlterhelt, agyonéheztetett, elcsi­gázott, vagy a sikos utón összeesett állatot ütlegelni esetleg rugdalni lát­nak, a rendőrségnél vagy az egye­sület elnökségénél bejelenteni szíves­kedjenek. Waldemár Psylander est a „Fürdő“ mozgókép színházban. Szombaton és vasárnap 13-án és 14-én az Uiolsó Arany dráma lesz bemutatva a melynek főszerep ője Psylander a világhírű dán szí­nész. A műsor ismertetője Rinken Elly, gazdag földbirtokos leánya és a vagyontalan Stevenson szerelmi regénye. Népakadémia. Az Esztergom- Szenttamás és Vízivárosi Katholikus Polgári Körnek az elmúlt csütörtökön tartott népakadémiai estélye ismét dicséretesen sikerült. A kör tagjaiból álló kisebb körű dalárda több magyar dalt énekelt sok figyelem közt, mely után Német Lajos adott elő monoló­got. Ezt követte az estély kimagasló pontja: Homor Imre tanítónak és lapunk belső munkatársának ismeret- terjesztő előadása a csillagászatról. Az előadás tudományos és rendkívül tanulságos jellege a jelenlevők meleg érdeklődését és tetszését vonta maga után. A nagy körültekintéssel szer­kesztett előadás végén az ambiciós előadót a közönség zajosan megtap­solta. Mihók Vilma és Tusinger Jó­zsef adott elő ezután sok derültséget keltő dialógot. Mihók Vilma a nála megszokott kedvességgel játszotta szerepét. Tóth Lajos vigalmi előadó bemutatta és megmagyarázta, hogyan készül papirosból spárga. Az egybe­gyűltek nagy elismeréssel adóztak Tóth Lajosnak ezért a nagy figyel­mességéért, aki a kör életében sokat fárad és buzgólkodik. Turgonyi Jó­zsef monológot adott elő meg és köz­kívánatra tamburán is több magyar dalt játszott el dicséretesen. A jövő heti népakadémia gazdagabb tartalmú lesz. Az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat penteken d. u. a városház nagytermében Pe- rényi Kálmán dr. alispán elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen Molnár Szulpic dr. osztályigazgató jelentést tett a társulati muzeum fel­szereléséről és berendezéséről. A történelmi muzeum az Einczinger- féle házban három szobában nyert elhelyezést. A berendezési munkákat Einczinger Ferenc társ. pénztáros és Brenner Ferenc választmányi tag se­gélyével Sinka Ferenc Pál muzeumőr végezte. A muzeum hivatalos meg­nyitása 1914 évi január hó 4-én lesz és attól kezdve azt a közönség is látogathatja. Egyéb folyó ügyek tárgyalása mellett a választmány el­fogadta özv. Kadletz Edéné ajánla­tát, aki a néhai férjétől származó régiségeket és iparművészeti tárgya­kat a múzeumnak fogja átengedni. Határozatba ment az is, hogy a társulat megszerzi a „Tulipánkert“- mozgalomból származó gyűjtést és az összeget valamely történelmi vo­natkozású célra, pl. Bottyán János kurucgenerális és Balassa Bálint költő emlékszobrainak a városház bejárata mellett lévő fülkében leendő felállítására fordítja. Újabb tagok fel­vétele után a választmányi ülés az elnök éltetésével véget ért. Népakadémia Szentgyörgyme- zőn. A szentgyörgymezői kath. kör ma esti népakadémiajának műsora a következő: 1. Induló. Ivanovicitől. Jatsza a kör zenekara. 2. Imaköny­vem. Költemény Reviczky Gyulától. Szavalja Obendorfer Mariska. 3. Gyöngyvirágcsokor lengyelke. Játsza a zenekar. 4. Afrikai idil. Előadja Viola József. 5. Trombita kettős. 6. Nátha dialóg. Előadják Trexler Ma­riska és Tóth Róza. 7. Emma polka. Eitler Józseftől. Játsza a zenekar 8. Föld és népei. Fölolvasás, tartja Do- maniczky József. 9. Mozi előadás: a) Életmentő, b) Egy csodálatos por hatása, c) Etna kitörése, d) Herku­les munka, e) Dél-Franciaország. f) Maxi világbajnok. Kezdete este 6 órakor. Délután 4 órakor az első mozielőadás. A cselédek nesztora. Folyó hó 12.-én meghalt Libádon az esztergomi főkáptalan s talán az egész ország legidősebb cselédje, Zámola János majoros gazda, aki 61 évig, tehát egész emberöltőn át szolgálta egy­huzamban a főkáptalant. Az elhunyt az elsők között volt, ki a földmive- lésügyi miniszter ajándékát, a 100 koronát és elismerő levelét szép ün­nepség keretében megkapta, hosszú és hűséges szolgálata jutalmául. A gazdához való ragaszkodás, a hűség, az engedelmesség, a szolgálat meg­becsülésének mintaképe volt az öreg gazda s a mostani cselédeknek mél­tán szolgálhat követendő például. Emberölés vigyázatlanságból. Porga Gyula esztergomi 76-ik gya­logezredbeli ezredkürtös-őrmester 22 éves fiát, ifjú Porga Gyulát, ki a kiskúnmálasi lovascsendőrségnel mint próbacsendőr szolgált, Szűcs János nevű őrmestere vigyázatlanságból, midőn folyó hó 4.-én este a szol­gálati fegyvert igazgatta, sziven- lőtte. A szerencsétlen törekvő fiatal­ember, kit városunkban sokan is­mertek, pár pillanat múlva meghalt. A könnyelmű, elővigyázatlan őrmes­ter ellen megindult a vizsgálat. Influenzajárvány a folytonos időváltozás következtében ezreket ránt magával. Leginkább nincs itt ház, ahol ne lenne egy vagy több influenza beteg ágyban fekvő. A gyenge szervezetnek szükséges az erősítés; orvos rendel egy Sirolin kúrát, mert Sirolin Roche bebizonyi- tottan jóleső befolyással van a lég­zési szervezetekre és a közérzetre. Sirolin Roche, melyet a gyógyszer- tárban szerezhetők be, kellő ellent- állást szerez a tüdőnek és légzési szerveknek az idő méltatlansága ellen. Belőtt haragosa ablakán. Kecs­keméti Mihályné, csévi lakos ablakán minapában régi haragosa, Hertlik Já nos puskából többször belőtt, majd pedig a lakásba rontott és olt az asszonyt fojtogatni kezdte, s csak a segítségül siető szomszédok tudták Kecskemétinét veszedelmes helyzeté­ből kiszabadítani. Hertlik ellen a bíró­ság Kecskemetiné panaszára megin­dította a bűnügyi eljárást. Érdekes jelenet a körmene­ten. Bérezik Árpáddal, az illusztris íróval történt meg egyszer, hogy egy magyar városi procesziót nézett végig néhány fővárosi ur társaságá­ban. Bérezik gyönyörködve tanulmá­nyozta a magyar típusokat, a színes népviseletet, az asszonyok és leá­nyok díszes ünneplőit. A körmene­ten fehér ruhás hajadonok, a Mária- leányok a Mária szobrot vitték. Az áhitatos arcok, az égbeszálló szent énekek valósággal elbűvölték Bér­ezik Árpádot. A kitűnő iró a keresz­tek, a zászlók és a Maria-szobor előtt rendesen megemelte kalapját. Egyszerre csak azonban eléje áll egy hatalmas szál ember és igy szól : — Vegyük le a fejfödőt uram! — Hiszen leveszem a ke­resztek előtt, — válaszolta az iró. De az ájtatos magyar csak folytatta : — Mink, mindnyájan keresztek va­gyunk ! És a szent ember kalapjá­val a kezében, mutatott végig tár­sain, akik szintén levett kalapban jártak a körmeneten. — Hallottak az urak ilyet ? — kérdé Bérezik, mi­kor a szent ember megelégedve éne­kelt tovább. — Ilyet mondjon, ilyen fölséges ötletet valamelyik külföldi földműves ! Fogház vizsgálat. Dr. Rézler Kornél, komáromi kir. ügyész a na­pokban városunkban tartózkodott, mely alkalommal a helybeli járásbíró­ság fogházában hivatalos vizsgálatot tartott. A fogházépületben észlelt rend és tisztaság felett teljes megelégedé­sét és elismerését fejezte ki az ügyész. A dijnokok mozgalma. A Ma­gyarországi Dijnokok Országos Szö­vetsége megint rendkívüli közgyülé- sezik. Egymásután fordulnak kérel­mekkel az intéző körök vezérelemei­hez s kérelmeik egymásután utasi­tatnak el. Ha valaha, igazán most itt az ideje, hogy végre tegyenek valamit a dijnokok érdekében. Nem azért most van itt az ideje mintha a vi­szonyoknak korábban eszközölt ja­vítása időelőtti lett volna, hanem azért, mert a megélhetés a közel­múlt óta tényleg annyira megdrágult, hogy a jövedelmükkel sehogy sincs ez arányban még megközelitőleg sem. A dijnokok mondhatni, külön társa­dalmi osztályt képeznek. A nyomor tömöritette külön osztállyá a sors­nak e kevésbbe kegyeltjeit. Anyagi helyzetük javítását annyival is in­kább megérdemlik, mert ugyanazt a munkát végzik, mint a kezelőtisztek, akik tudvalevőleg fizetési osztályok­ba sorozott állami tisztviselők. Nyergesujfalui ikrek. Vaskovics István nyergesujfalui munkás neje, az elmúlt napokban két gyermeknek adott életet, kik közül az egyik fiú, a másik pedig leány. Keresztségben a fiú Ádám, mig a leány Teréz nevet kapott. Születésük után a fiú csak egy, a leány pedig két napig élt. Becsületsértés címén citált be a járásbiró egy lendületes szájú pol­gárt, aki igy kezdte magát védeni : — Kérem szépen nagyságos biró ur, én nem is követhettem el becsület- sértést. — Hát ha azt mondta a sértet félnek, hogy ökör, marha, szamár, disznó az nem becsületsér­tés ? — Nem kérem szépen. Mert annyi bizonyos, hogy az ökör, a marha, a számár vagy a disznó szóból az egyik bizonyosan ráillik az illetőre. „Már most hogy jövök hozzá kérem szépen, hogy vala­mennyi többi szó miatt elitéljenek ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom