Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 85. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1913. október 30.

csületesen gondjukat a közintézményeknek és ne engedje őket odajutni, hogy koldulni legyenek kénytelenek az uccán.

Hová lesz a közintézményekbe vetett hitünk, ha ma tűzoltónap van, holnap tanítónap, holnapután rendőrnap, azután birónap, katonanap, polgármesternap és a többi ! És ki tartja el az államot, ha mi tartjuk el azokat, akiket az állam kötelessége eltartani ? Érdekes paradoxon : mindennap hallani a panaszt, hogy nincs magyar társadalom és áprilistól szeptemberig minden vasárnap fölfedezik a magyar társadalom olvadékony szivét. Mert ki segítsen, ha a társadalom nem ?

Pedig épen ez a kifosztott, kiuzsorázott, lenyúzott magyar társadalom az, amely minden lelkiismeretfurdalás nélkül félretolhatja a mellének szegzett perselyeket és urnákag különösen akkor, amikor az ország urai és hatalmasai nadrággombokat és hamis pénzeket dobálnak azokba az urnákba és perselyekbe, amelyek a parlamentben vannak kirakva ezzel a fölirással : gondoljunk a közérdekre is, törvényhozó tirak !

kiváló szaktudása. Néhány év leforgása alatt fényes karriért csinált s a hatalmas uradalom élére került. Már rég elfelejtette a kis nevelőnőt, midőn most a sors szeszélye újra ösz- szehozta vele.

— Szegény kis Mariska ! Vájjon miéit akart öngyilkos lenni? — tűnődött önmagában. Képzelete önkéntelenül visszaszált a múltba, melynek édes-bús képei egymásután vonultak el lelki szemei előtt. Ábrándozásaiból felriadva látta, hogy a szerencsétlen leány már teljesen visszanyerte eszméletét. Közelebb lépett hozzá és midőn hosszasan szemlélte, vizsgálta bánatos, de még mindig szép arcát és gyönyörű termetét, — a régi érzés ejtette rabul szivét. Érezte, hogy még mindig szereti ezt a csodásszemü leányt.

Hozzáhajolt és nevén szólította.

A leány rávetette tekintetét és midőn megismerte Véryt, arcát ke- zeize rejtve, hangosan felzokogott.

— Látja, hova jutottam ! — zokogta keservesen.

Véry a leány mellé térdelt. Kezeit gyengéden lefejtette arcáról és résztvevő hangon kérdezte :

— Édes Mariska ! Mi baja van ? Mi késztette e szörnyű tett elkövetésére ?

De a fiatal leány esdő tekintete megakasztotta Véryt további kérde- zősködésében. Megértette, hogy a leány finom lelke irtózott attól, hogy itt, ennyi részvétlen és kiváncsi ember előtt tárja fel lelkének szomorú titkát, élete tragédiáját. Részvéttel kérdezte tehát:

— Fel tudna állani kedves Ma- riskka ?

A mozi jövője.

Körülbelül egy évtizede, hogy a mozgófényképek hóditó útjukon eljutottak Magyarországba, ahol hirtelen olyan lendületet vettek, hogy nincs ország a világon, ahol jobban megkedvelték volna Edisonnak ezt a korszakos találmányát, mint éppen itt. Különösen Budapest az a város, ahol a mozgó- szinházak száma már a kávéházak és vendéglők számával vetekszik, pedig Budapest arról ismeretes, hogy aránylag neki van a legtöbb kávéháza, szórakozó és mulatóhelye a világon. A budapesti nép könnyen hévül, gyors és megállapodottság nélküli életet él és a mozi megfelel tökéletesen ennek a természetnek. A mozi gyorsan pergő és változatos cselekményeket mutat, olyan indulatokat, olyan cselekményeket és olyan helyzeteket tud kifejezésre hozni, amelyek színpadi eszközökkel el sem érhetők. Csupa rohanás, automobil, gyorsvonat, léghajó, repülőgép és a közlekedés minden íajta vizi és szárazföldi eszköze jut érvényre a vásznon.

Amikor ezt a nagy térhódítást, de tisztára szórakozási szempontból, észrevették azok, akik fölismerték a kinemato- graphiában a más téren való hasznot is, akkor már tudományos célokra is kezdték ezt az uj találmányt kiaknázni. A fran— Majd megpróbálom, — felelt a leány könnytől fátyolozott hangon. Es Véry segítségével felállt és néhány tántorgó lépést tett előre Véry karját nyújtotta neki, amit a leány hálás köszönettel fogadott el.

Midőn már jó messze voltak a bámuló tömegtől, a leány fájdalomtól meg megcsukló hangon beszélni kezdett.

— Ugy-e ön is emlékszik Forgács Jenőre, aki akkor, mikor ön is ott volt Diósjenőn, a kastélyt építette. Sima beszédű, valódi nagyvárosi fiatalember volt. Szerelmet hazudott s a tapasztalatlan, fiatal falusi tanítónőt nem volt nehéz szerelemre gerjeszteni. Mikor az építést befejezve, visszatért a fővárosba, megígérte, hogy nemsokára feleségül vesz. És én hittem neki és vártam reá vak szerelemmel. De hiába ! A múlt hónapban levelet kaptam tőle, amelyben udvarias hangon visszaadta szabadságomat. Azt gondoltam, hogy az egész világ összeomlik körülöttem. De még ezután is mindig reménykedtem, hogy megbánva tettét, visszatér hozzám és beváltja Ígéretét. Csalódtam. Pár nappal ezelőtt egy aranyszegélyü kártyát kaptam, mellyel tudatta a világgal — és velem is — hogy Sárossy Bertával lép házasságra. A mérhetetlen fájdalom súlya alatt, önkívületi állapotban elhatároztam, hogy véget vetek életemnek. Amint látja, a sors nem akarta ezt és meghiúsítva szándékomat, magával hozott össze.

— Jól tette I — kiáltott fel Véry örömtől sugárzó arccal és gyengéden magahoz vonta a még mindig roskatag léptekkel haladó leányt.

cia akadémia természettudományi kutatások szemléltetésére használta föl ezt a szenzációs fényképészeti eljárást; és mindenki előtt ismeretes már, hogy a növény fejlődése miként megy végbe, hogy termékenyülnek meg, a virágok hogy bimbód- zanak ki és hogy fejtik ki szirmaikat. Az állatvilágban megmutatta a mozi nekünk a hernyó begubózását, lepkévé válását ; és se szeri-se száma azoknak a demonstrációknak, amelyeket a mozi utján könnyebben és szemléltetőbben látunk, mintha azt évekig figyelnék és tanulmányoznod

Legújabban egy komoly filozófus vetette föl azt az eszmét, hogy a legelvontabb tudomány, a filozófia is a filmen legyen a nagyközönség számára hozzáférhetővé téve.

A felfedezés óta igen sok módosításon ment át a találmány, folyton igyekeztek tökéletesíteni és mindig újabb foto- graphiai trükkökkel akarták gazdagítani a kinematographiát. Azonban egyenesen szenzációs az, amit Edison kapcsolatban régi találmányával most föltalált. A nagy amerikai mechanikus ugyanis a fonográfot a film mellé szegődtette társnak és most már megkonstruálódott a beszélőfilm, egy újabb mozi- trükk, amely most már csak lényegtelen javításra szorul, mindössze arra, hogy a kép és

Mariska hálásan tekintett föl a fiatal emberre, aki nekibátorodva folytatta :

— Kedves Mariska! Ugy-e emlékszik még reá, hogy én magát mily őrülten szerettem. Ön hideg maradt irántam és nem viszonozta szerelmemet Szivében Forgács Jenő képe élt. Reménytelen szerelmem űzött el boldogtalanságom színhelyéről. A sors szeszélye most újra összehozott bennünket. Én érzem, hogy szerelmem csak szunnyadt, mint a hamu alatt a szikra s hogy most ismét lángralobbant s a múltéhoz hasonló lánggal ég. — Öntől függ édes Mariska, hogy ez a láng örökké lobogjon s hogy ez a láng el ne égesse szivemet, hanem azt éltetőén melegítve, boldoggá tegyen.

Véry komoly, férfias arcán nemes ihletség tükröződött és szerelmes vágyódással tekintett le az előtte álló leányra, akit az ifjú nemes őszintesége és hűsége egészen meghatott, lelket egy varázsütésre átalakította, fátyolt vont a múlt szomorú emlékeire és uj perspektívát tárt föl előtte. Boldog megnyugvással simult Véryhez és örömtől reszkető hangon rebegte :

— Igen, Sándor 1 E pillanat üdve felejteti velem a sötét múltat s egyszersmind megértette velem, hogy előbbi szerelmem és szenvedésem csak próbája volt a most következő boldogságnak !

És néhány perc múlva a vonat két egymásra talált emberpárt röpített a boldogság felé !

Nero.

a hang között ne legyen időbeli eltorlódás és hogy a beszélőgépnek ne legyen mellék zöreje.

Színházaink nagyon megérezték a mozi konkurenciáját és kezdetben erősen ágáltak ellene. Később azonban rájöttek, hogy ez a konkurrencia csak átmenetileg bántja a színházak érdekeit; a publikum megszokta a mozi utján a néma színészetet és kívánkozik az élő és beszélő színészek után. így hát ebből a színházak részére nem hogy kár nem háramlóit, sőt ellenkezőleg a színházaknak ebből még hasznuk is volt. Csakhogy az érem más oldalán ott volt a mozinak merészebb témái közül a rabió és detektív, a gonosztevő és a közrend őre közötti összeütközés; és az ilyen cselekményekben rendesen a gonosztevő volt hősként föltüntetve. Persze, hogy e fiatal elmékre erősen hatottak ezek a mozidarabok; és sokan e hatásnak köszönhetik, hogy maguk is botlásokat követtek el. Az illetékes minisztérium beható megfontolás tárgyává tette ezeket a dolgokat és törvénytervezetet dolgoztatott ki e mozi darabok kiküszöbölésére, illetőleg az ifjúság elől való elvonására.

Ha a mozi jövőjét teljesen megakarja alapozni, akkor inkább a tudományok és művészetek színre hozására törekedjék, semmint rabló históriák és detektív történeteknek filmre rögzítésére. Hisz nagyjában igy is van ez a dolog. A filmgyárak a legkiválóbb Íróknak adnak megbízást darabok megírására, ami elég garancia lesz arra, hogy a moziknak nem lesz káros hatásuk sem a gyermekekre, sem a könnyen befolyásolható nagyokra. A mozi térhódítására pedig legjellemzőbb az a körülmény, hogy mostanában már a színházak is azzal a tervvel foglalkoznak, hogy helyiségeiket délutánonként úgy értékesítik, hogy mozielőadásokat fognak rendezni bennük.

A mozinak nagy szórakoztató és oktató jövője van, csak vigyázzunk, hogy téves útra ne tereitessék.

Film.

Esztergom-Párkánynána összekötő villamos vasút.

Korábbi közleményeinkből emlékezni fognak olvasóink arra, hogy az összekötő villamos vasútra az Esztergomi Takarékpénztár részvény- társaság nyert előmunkálati engedélyt, azonban a közigazgatási bejárást kérelmezve, az Egyesült Villamossági és Gépgyár által készített terveit műszaki szempontból kívánt módo-