Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 49. szám
Esztergom, 1913. XXXV. évfolyam. 49. szám. Vasárnap, június 22. ww'Vw »» »»» „„ 9v~ww ww v* vv ww m w »» w* ww »» »» .. »» w "w »«■ v* *w *>—WW" »» www~~v* w wv vv »» ■»»"»» -w-ww-^r-^ POUT! HR! es TRR5RDRLMILRP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : ^ SIMOR JÁNOS UTCA 20. SZÁM \ TELEFON 21., $ HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ ♦ KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI 7 ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. t Őszinte hódolatunk. Irta : Dr. Kőrösy László. Vájjon ki hitte volna még a múlt évben, hogy az idei júniusban szerencsénk lesz örömünnepet ülni ? Ma már új áldásos esemény, hogy dr. Csernoch János hercegprímásunk névnapját székesvárosa és vele együtt az egész ország, érseksége első évében ünnepelheti. Valóban titokzatosak és igy emberi elménkkel kiszámíthatatlanok a Mindenható bölcs intézkedései. Uj hercegprímásunk még csak néhány hónap óta teljesíti magasztos és üdvös hivatását. Ugyan az a markáns tehetség és az a határozott jel lem vezérli ma is, mely esztergomi kanonok korában szintén megkülömböztette őt. Krisztusi szeretete leereszkedik a FELELŐS SZERKESZTŐ : FŐMUNKATÁRS: ^ DR GRÓH JÓZSEF DR KŐRÖSY LÁSZLÓ $ LAPTULAJDONOS ÉS KIADÓ $ LAISZKY JÁNOS. $ MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. néphez. Páratlan buzgalma fölkeresi a katholikus szellem em- porumait. Budapesten vagy Pozsonyban csak úgy ünnepelték, mint nálunk, midőn történeti esemény gyanánt megjelent. Az ő útja a siker útja. A főpásztor kultusza és kultúra szeretete, valamint tiszteletreméltó egyénisége remek példát ad segítőtársainak, a főegyházmegye, sőt az ország papjainak is. Lelkes példával buzdít buzgóbb tevékenységre. Megtanít a hívek szeretetére és nemesítésére és a krisztusi szellem boldogító meghonosítására. Dr. Csernoch János heiceg- primásunk eddigi példaadása is ihlesse meg tehát nagy hiva- tásu, lelkészkedő papságunkat első sorban. Teljesítse minden plébános egész szívvel és lélekkel nemes föladatát, hogy ne legyen többé alkalmazható egyetlen egy tagjára sem Szt. Lukács evangélistának ez a kárhozatos mondása: Ab unó disce omnes. Mert a nép ma valóságban egy kifogásolható papról valamennyire rosszat mond. Főpásztorunk eddigi tevékenysége is bizonyítja, hogy szereti nemcsak nyája őreit, a papokat, hanem azok derék le- geltetőit, a tanítókat is. Ezek szintén buzduljanak a fényes példákon. Szeressék tehát nehéz, de nemes hivatásukat, ne zúgolódjanak sorsuk ellen, hanem leljék egyelőre legszebb jutalmukat lelkiismeretük megnyugvásában és a nép szerete- tében. Esztergom már Szt. István óta nemcsak az első magyar érsek, de az első európai kultúra székesvárosa volt sokáig. Naggyá tette nemcsak Széchy érsek monumentális székesegyháza és várkastélya. Még féELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. nyesebben tündökölt Vitéz János érsek korában, a ki a század egyik hires humanistája és könyvgyüjtője volt. Ezt a nemes, de drága passziót nevelte az ifjú Mátyásba, növendék korában. És Mátyás király gyakran megfordult az esztergomi érsek hires varpalotájában, ahol legszívesebben tartózkodott a csillagvizsgáló toronyban és Vitéz János remekül irt és festett könyvekkel gazdag biblioíhé- kájában. Ma is hirdeti egy harmadik nagyemlékű esztergomi érsekünk, Bakács Tamás emlékét művészi becsű márványkápolnája, mely még a korai renaissance olasz művészeinek csodaszép alkotása. Ez a kápolna megmaradt a másfél évszázados, átkos emlékű török világból. És ekkor sötétedett be évszázadokra Esztergom ege. Többet vesztett ekkor a mi városunk, mint a „EsztsÉgom és Vidéke“ tárcája. Túl az Óceánon. Harminchárom kazán bömböl szakadatlan, Tüzes vasat okád harminchárom katlan, Harmincháromezer kérges tenyér szabja A szikrázó ércet százezer darabra. Kohók prüsszögését át-megátaljárja Kis pöröly, nagy pöröly dübörgő lármája. S e pokol tűzében emberek sorvadnak ; Kevert nyelvű népe egy új Babylonnak. Az ablak rostélyos, börtönablakfajta — Szegény magyar legény tekinget ki rajta. Künn élet-érlelő meleg, nap sugára Tűz alá szelíden a gyár udvarára. Szőke Tisza partján egy kis falucskára, Fehér ház muskátlis kicsi ablakára Szit ez a nap hinti melegét, világát S érleli a rónák hullámzó kalászát, Otthon talán éppen a rozsot aratják .. . ! Jókedvű legények keresztekbe rakják, Piros arcú lányok, marokszedő lányok Vidám nóta szóval haladnak utánok. Itt a gyárzsivajban haj meghalt a nóta ! .. . — Hazahívja fiát az alföldi róna ! Délibábos mező, szabad kék ég alja, Marokszedő lányok hivó, dalos hangja. ...Pislog a gép szeme; a parázs hunyóban, Telhetetlen gyomor korog a kohóban. — Füleszmél . s mialatt szenet töm beléje: Könnyel folyik össze arca verejtéke. Ball a Miklós. Régi világ. Irta : Farkas Ernőd. A régi nemesi világban alispáni engedély nélkül nemes embernél házkutatást nem lehetett tartani még akkor sem, ha csak az asszony volt nemes. Mire aztán megszerezték az alispáni engedélyt, akkorra már a betyárok mindent elhordták onnan. Osváth Pál, Biharvármegye egykori csendbiztosa írja, hogy a, harmincas években egy b—n mártoni nemes házánál lopott marhát vágtak le. A csendbiztos házkutatást akart tartani, de a nemes asszony a házba való belépést megtiltotta. Ő két pandúrt állított a ház elé és bement Váradra az alispánhoz. Másnap visszatért az alispáni engedéllyel, de a betyárok éjszaka a ház túlsó részén létrát támasztottak a falhoz, a kéményen kötelet eresztettek le s azon az asszony kiadogatta nekik a húst. A földesurak, ha betyárok kopogtattak náluk, ellátták őket mindennel, csakhogy a termésüket föl ne gyújtsák. A betyárok többnyire szép szál legények voltak, sőt akadtak köztük olyanok is, akik igaz mintaképei voltak a tökéletes férfiszépségnek. Nem csoda aztán, ha sok asszonyembernek elcsavarták a fejét. A múlt század közepén megtörtént, hogy a főszolgabíró elé kisértek egy csinos betyárt, akit aztán az egyik szobába zártak el éjszakára De reggel hült helye volt a betyárnak meg a szolgabirónénak. A szép asz- szony éveken át bujdosott a betyárral, s mikor a kedvesét agyonlőtték, a családjától kitagadott uri- asszony a zsandárok szakácsnéja lett. A kapcabetyárokat, akik közönséges utonállók voltak, a puszták igazi fiai megvetették és szóba se álltak velők. Leghíresebb betyárok voltak : Dovec András, Angyal Bandi, Zöld Marci, akiről Petőfi népszínművet irt, Patkó Bandi, Bogár Imre és Rózsa Sándor. Ez a középtermetű, komor és szótalan ember, aki a sza- mosujvári börtönbe végezte életét, 1848-ban kegyelmet nyert és csapatával a rácok ellen küzdött. Legényei karikás ostorral voltak ellátva, mint a Hunyadi huszárok. Egy ideig vitézül és elég becsületesen viselték magukat, hanem aztán sok panasz ment ellenük Vu- kovics Sebő kormánybiztoshoz. A rác templomokból kihurcoltak a misemondó ruhákat, magukra vették, maskarákat csináltak magukból, a papokat megcsufolták, a néppel ke- gyetlenkedtek, s emiatt később feloszlatták ezt a veszedelmes csapatot, amely valóságos ostora volt a rácoknak. Zöld Marcit a szolgabiró tette betyárrá. Nemes ember volt, mégis besoroztatta. Zöld Marci aztán megszökött és betyár lett. Vele esett meg, hogy magányosan négy német tisztet állított meg pisztolyával. Elszedte mindenüket, aztán közéjük dobta a töltetlen pisztolyt. Sokat emlegették valamikor Sobri Jóskát, aki igazi betyár volt, s azt hiresztelték, hogy nem más, mint egy előkelő szabolcsi főúr, aki nagyon szerette a betyáros öltözetet, a borjuszájú inget, az ezer ráncú lo- bogós gatyát, hosszuszárú csizmát, makrapipát és darutollas pörge kalapot. Egy dancsházai földbirtokos is betyáros viseletben járt; egyszer fokossal kezében nagyot köszönt