Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 45. szám
1913. június 5. 3 ESZTERGOM és VIDÉKE. nél mindezen óhajnak elég van téve ? Bizony jó ivóvíz csak elvétve találkozik ; száraz falak és padlózatok legfeljebb az emeleteken vannak, ahol viszont a nehéz lépcsőjárás teszi kellemetlenné a tartózkodást s drágává a gyermeknevelést, meg cselédtartást. Nyomasztó ammóniák illat terjeng az illemhelyek körül. Satnyulo nemzedék lézeng a miazmás szűk falak között. No de hogy is lehetne ezen egyhamar változtatni ? Miként is lehetne modern rendszerű építkezéseket követelni, ha a városban alig van csatornázás és elvétve kerül vízvezeték ! A kiöntött szennyvizek meg az udvaron és uccai folyókák mentén párologva rossz illatú pocsolyákat alkotnak. Sőt kellő vizöblités nélkül a meglevő uccai csatornák rácsozatos nyi lásai is dögletes hűzt árasztanak szanaszét. Ezen két roppant nagy hiány okozza első sorban azt, hogy itten mindenki óvakodik az építkezésektől és csak a saját céljainak megfelelő legszükségesebb helyiségek megszerzésére szorítkozik! Ez okból nem lehet itt bérházak biztos és rendes jövedelmezésével gyümölcsöztetni a tőket, mint teszem azt: Budapesten. Hiaba hirdették.ki tavaly a tizenöt éves teljes adómentességet a szigeten építendő uj hazakra, ugyebár ? Azért nem sietnek igénybe venni ezt a nagy kedvezményt. Mivel számot kell vetni előbb ezekkel a sajnos körülményekkel, melyek ott is okvetlenül előállanának, hogy a szennyvizeket alig lehet elvezetni ; s a vizkérdés éppen olyan stádiumban marad, mint a város belterületén levő ócska házakban. Vonjuk le tehát mindezekből a konklúziót, mindaddig mig a város összes útvonalai kanalizálva nem lesznek ; mindaddig mig ezen földalatti csatorna hálózatba általánosan kötelező vízvezeték nem fog szolgálni, mely annak tartalmát rendszeresen kiöblíti: — mindaddig újabb házépítések fel nem lendülhetnek és modern tiszta kellemes lakások nem létesittet- hetők nálunk, hol a falusi térbőséget sem igen találhatjuk fel, hogy paralizálhatnok vele az ittjelzett mizériákat. Láttam én egy gyönyörű uj lakóház belsejét, mely az utóbbi időkben készült s a tulajdonostól semmi költséget nem kiméivé a legnagyobb pompával és kényelemmel lön berendezve. Többek közt az udvarán létesített kút fölé helyezett villanyos motor hajtja a megfelelő rezervoir és csővezeték által az összes errevaló helyiségeibe a szükséges víz- mennyiséget. Hanem azért a nagy kiadások után is csak olyan kényszeredett időleges segédeszköz biz ez, amelynek kezelése, fenntartása sok mindenféle üggyel-bajjal van egybekötve. Néhol meg a hercegprimási gépgyár révén működő vízvezeték van protekciós uton-mó- don bevezetve! Itt azonban többnyire a szükséges elvezető csatornázás nincsen meg; tehát ismét csak előáll valami kala- mitás. Más helyütt a földalatti csatorna van, vagy lesz sok utánjárás költekezés, meg hatósági engedélyezés mellett a némelyik ucca alatt elvonuló főcsatornába kivezetve. De itt is — annak dacára, hogy az emésztő gödrök tartalmát nem szabad Délé vezetni, penetráns bűz szűrődik ki az udvari nyílásokon keresztül, épen a főcsatornák lomha folyása miatt. Tehát — hogy ne idézzem a Dániáról való idevonatkozó népszerű hasonlatot! — befejezésül még csak ugyanazt jegyzem meg, amit az egyszerű tót ember mondott: „Sehogyse nincs van jól ez az állapot, ami most megvan !“ Én előttem egy cseppet se csodálni való, ha legtöbb helybeli polgár bizonyos elfásultsággal nézi ezt a minden téren való visz- szamaradottságunkat és nem tud hinni a „jobb jövő“ bekövetkezésének lehetőségében. Karbunknlus. Magyar találmány Amerikában. Rigler-növónytej. A mű-tej problémája már egy évtized óta kisért a szakkörökben, anélkül, hogy eddig, — eltekintve a conservált, vagy sűrített tej produk- tióktól — sikerült volna bárkinek is e fontos kérdést megoldhatni. A bécsi Milch Judustrie gyártmánya legközelebb esik hozzánk, ez azonban nagyjában nem egyébb, mint tízszeresére lesüritett és állandósított valóságos tej. Dr. Rigler Győző kolozsvári tudós vegyésztanárnak, ki egyébként városunk szülötte, sikerült végre e kérdést annyira dűlőre vinni, hogy az eddigi tapasztalatok szerint elérte a rég várt eredményt. Úgy véljük nem követünk el in- discrétiót, ha erről szűkebb hazájában egyet-mást nyilvánosságra juttatunk, annál is inkább, mert módunkban volt betekinteni a találmány Amerikában leendő értékesítését célzó szabadalom megváltásának szerződésébe. — É szerint a The Plant Cereal De- velopement Co. egyesült államokbeli st-luis-i cég megvásárolta a találmányt a kolozsvári Dr. Rigler tanár növényi tej találmányát értékesítő részvénytársaságtól olyképen, hogy az amerikai cég 10.000 dolláros alaptőkéjét 100.000 dollárra emeli fel s ebből átad Rigleréknek 45 000 dollárt a műtej kihasználási jogáért, mely szabadalom, ezzel egyelőre csupán amerikai értékesithetését szerezte meg. Ezzel szemben Rigler szavatol, hogy egy minta gépet St-Louisba küld, egy hozzáértő szakmunkással, továbbá részletes leírását adja a gyártásnak, és szavatol azért is, hogy 1 liter növénytejhez szükséges nyers anyag költsége — regie nélkül, — a 12 fillért meghaladni nem fogja. E szerződés Kolozsvárott 1913. máj. 31-én jött létre, és az amerikaiak részéről a személyesen e célból megjelent Th. Lange és S. 1. Davis alelnökök írták alá. Ennyit tudva bizonyára kivácsi az olvasó arra is, hogy valójában mi is legyen az ily szép sikert elért találmány. Bar Rigler professzor úr részéről ennek közlésére sem nyerhettünk felhatalmazást, de kizárólag az ügy fontosságára való tekintettel, mert ily nagy horderejű találmány úgy sem maradhat sokáig titokban, egyet-mást erről is elmondunk. A mesterséges tej fő alkatrésze növényi anyagokból készül, tartalma viz, fehérje, zsir, cukor és növényi sók. Fehérjéét a sikér képezi, mely sokféle növényből könnyűszerrel előállítható. Ez felolvasztva némi alkohollal elegyítve, alkaloidokban, sárgás színű, sűrű, át nem látszó anyagot ad. Ez alapfolyadékhoz ásványi anyagok jönnek a felhasznált viz természetétől függően, mész, nátrium klór és foszfor, továbbá édesités szempontjából bármiféle cukor, vagy Sacharin. — A műtej előállításának legkényesebb pontja a zsírnak hozzáadása az általában vizes folyadékhoz. Sok évi kísérletezés folytán végre sikerült ezt is, — mely célra leginkább cocus-zsirt használ, — a természetes tejnek megfelelő apró részekre beosztva, (emulgálni) az alapanyaggal szerves kapcsolatba hozni. Mindezek zárt edényben erős mechanizmus és forralás útján jönnek létre. Rigler tanár szerint a nyert műtej a természetes tej összes tulajdonságait bírja, megalszik, belőle túró készíthető, kávéhoz, ipari és konyhai célokra egyaránt használható. Annyi bizonyos, hogyha az eredmények fedni fogják a gyakorlati szükségességet, akkor a század egyik legértékesebb találmányával állunk szemben és dr. Rigler Győző tett munkásságával oly értékű szolgalatot az emberiség javára mint bármely más, eddig az egész világon elismert nagy feltaláló. Eine singer Ferenc. Észszerűen gazdálkodjunk! Minden embernek természetszerű törekvése, hogy gazdaságának forgalmát emelje és szaporítsa. E célból minden kínálkozó alkalmat igyekszik megragadni, amit csak az észszerű meggondolás megenged. Felhasználja az időjárás változásait, az általános vagy részleges mezőgazda- sági fordulatokat, alakulásokat és legfőképpen a jó és olcsó kölcsönt. Apáink irtóztak az adósságcsiná- lástól ami bizony nem is volt rossz szokás. Ma azonban már más a helyzet. Nem szégyen, ha valaki adós, ha kölcsönt vesz fel; és élnek is vele az emberek, talán még túlságosan is. De ne vegyük azt, aki könnyelműen, céltalanul s talán igaz oknélkül csinál adósságot, nézzük azokat, akik számítással, észszerüleg hasznos és jövedelmező befektetésre vesznek fel kölcsönöket. Azt tapasztaljuk, hogy aki jól számított és megállapodott gondolkodású ember, jó és olcsó kölcsönnel sikeresen emelheti gazdasági hozadékát, s a kölcsön csak hasznára válik. Sajnos azonban, sokan vannak, a kik tervszerüleg és céltudatosan vesznek ugyan kölcsönt, de már helyes számítás nincs a munkában. Egyszerűen mennek első gondolatuk után, vagy másoknak netán sikerült, de az ő körülményeik között nem alkalmazható példa után és igen gyakran a szerfelett elszaporodott ügynökök rábeszélésére hallgatnak. A legnagyobb és leggyakoriabb elhibázott számítást a konverziós ügyleteknél találjuk. Soha a konverzió nem volt olyan felkapott, mint az ujabbi időben, ami külömben az alacsonyabb kamatlábon biztos magyarázatát leli. Divat lett a konvertálás, vagy legalább magasabb kamatú kölcsönnek olcsóbbá való átalakítása. Ez a divat aztán áldozatokat követel, és aki számítás nélkül konvertál, könnyen ráfizethet a konverziójára, mert bizony az nem minden körülmények között vezet haszonra, még ha úgy látszik is, hanem néha határozottan ráfizetésre. Hogy a lelkes konvertálóknak világosabban beszéljek, egy példát állítok ide, amelynek iratai csak a napokban voltak kezeim között. Egyik vidéki embernek volt egy vidéki pénzintézetnél egy 5000 és egy 2000 koronás kölcsöne. Olcsóbb kölcsön reményében nem régiben egy fővárosi intézethez fordult és amit kért, megkapta, vagyis felvett 8000 korona külön jelzálogkölcsönt. A takarékpénztári kölcsönök még nem voltak régi keletűek, úgyhogy a folyósítás alkalmával levont különféle takarékpénztári dijakat még különfélébb bélyeg, esetleg ügyvédi költségeket mindenféle iratok beszerzésének költségeit, hogy úgy mondjuk, még ki sem heverte a kölcsön.
