Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 45. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. június 8. E kölcsönök visszafizetését a fővárosi intézet teljesítette s mindkét kölcsön után 3—3 %-os kártalanítási dijat kellett fizetni, ami már magában véve 210 korona volt. A két kölcsön törlési engedélyére, törlési kérvényre ragasztott bélyeg és a törlés munkadija lehetőleg mérsékeltebb felszámítás mellett is kitett 50 koronát. Vagyis eddig a ráfizetés 260 korona. Most jön a fővárosi intézet 8000 koronás kölcsönének bekebeleztetése, majd a leszámítolás és ekkor 1h °/o értékesítési dij levonása. Ez mintegy 60 korona oly kiadás, melyet csak hosszabb lejáratú kölcsön nem érezhet meg, de hamaros visszafizetés mellett, mint minden pénzintézetnél, úgy itt is feltétlen veszteséget jelent az adósra nézve ; az eddigi veszteség tehát 320 korona. Még szerencse, hogy a fővárosi intézeti kölcsönnek nem voltak bélyegköltségei, s amellett kártalanítási dijat nem számítottak, amely kedvezmény ha nem lett volna, még nagyobb veszteséget tudnék kimutatni. Mert az adós itt nem állott meg. Hall valamit olcsóbb pénzről beszélni, kapja tehát magát és visszafizeti a fővárosi intézeti kölcsönt akkor, mikor még alig melegedett bele. A legújabb kölcsönét már ügyvéd csinálja. Tegyük fel, hogy az ügyvéd semmi közvetítési dijat nem számit, még ez esetben is, mi lesz már a folytatás előtti költségre ? Iratok beszerzése, kötelezvény bélyege, bekebelezési illeték, bekebelezés körüli bélyegköltség és munka- dij az ügyvéd számlája szerint, legkevesebb, kitesz 200 koronát. Tehát mostmár 520 koronára rúgott a veszteség. A legújabb kölcsön talán látszólag egy igen kevéssel olcsóbb kamatlábú, de feltételeiben sokkal hátrányosabb, mint a fővárosi intézeti kölcsön volt. Itt nem készpénzben, hanem 962 árfolyam értékű záloglevélben kapja a kölcsönt, mi a folyósítás alkalmával kerek 360 kor. hiányzatot jelent. Végeredményében azt látjuk, hogy attól az időtől fogva, mikor adós az első takarékpénztári kölcsöneit rendezte, a budapesti intézeti kölcsönt felvette visszafizette és uj kölcsönhöz folyamodatt, szóval : ezen nem is egy évi idő alatt 920 koronát fizetett reá a konvertálásra, tehát míg vagyoni előnyt akart szerezni, magát, családját és gazdasági átlagát 920 koronával rövidítette meg, ami igen nagy összeg olyan vagyonhoz mérten, amelyik csak 2000 korona kölcsönt bir el. Igaz, hogy talán a kevés kamatkülömbözetben némi kárpótlást kaphat; igaz, hogy utolsó kölcsöne első megterheléseit hosszú éveken át valamennyire elviselheti, de éppen olyan emberekről van szó, akik nem jól számítanak, nem jól gondolkoznak; s igy szinte várható, hogy ha még olcsóbbnak látszó kölcsönt sejt meg rövid idő alatt, legújabb kölcsönét is visz- szafizeti és mindig csak további veszteséget okoz magának, mig utoljára arra a szomorú tapasztalatra jut, hogy mig ő vagyoni gyarapodást akart, addig rossz számítással elkonvertálta az egész vagyonát. Az emberek olyan meggondolatlanok ! Hányszor kell tapasztalnunk, hogy az adóst nem is az olcsóbb kamatlab biztatja, hanem személyeskedés vagy ellenlábaskodás. Valamiért megharagszik és más helyről vett pénzből, dacból is visszafizeti kölcsönét, melyre pedig oly sokat költött es amelynek előnyeit csak ezután élvezhette volna. Kinek csinál kárt ugyan ? A pénzintézet az ő legtöbbször kis kölcsönének elvonását meg sem érzi, de megérzi ő a kárt Aki vagyoni gyarapodást akar, ne felejtse soha szeme elől, hogy ésszel dolgozzunk. Magánsó. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy az „Esztergom és Vidéke“ múlt vasárnapi számában megjelent „Népfegyelmezés“ c. cikkhez néhány sornyi megjegyzést tehessünk. Sok igazságot mond el a cikkíró úr és valóban ió lenne még sok mindent megtenni a népfegyelmezés érdekében. A hibák gyökere azonban törvényeink túlságos humanizmusában van, melyek szarvakat nevelnek és a közigazgatási tényezők kezét bizony igen megkötik. A rossz irányú sajtó is igen rontotta és rontja ma is népünket. Az esztergomi tanítótestület, mint a népnevelés egyik faktora, az iskolán kívül, a népi egyesületekben, körökben is megtesz mindent, amit tehet. Tudni kell azonban, hogy az iskolán kívüli társadalmi tevékenységhez az időn s módon kívül rátermettség is szükséges. — Ismerjük mi is más városok tanítóságának iskolán kívüli munkáját és ezek mellett nemcsak a mostani munkánkra, de még elődeinkére is nyugodtan tekinthetünk. Az esztergomi tanítótestület bizony eleget dolgozott, dolgozik és fog ezután is társadalmilag, még az elismerés minden reménye nélkül is. Ha mindez kevés, — pedig mi ennél többet alig tehetünk, — kérjük a t. cikkíró urat, szólítsa mellénk azokat a hivatásos egyéneket, kiknek hivatalos elfoglaltsága felényi óraszámot nem vesz igénybe a mienkénél és nagyobb szellemi tőkéjükkel nagyobb eredményeket, hasznosabb munkásságot képesek kifejteni. Jöjjenek ezek sorainkba, legyenek segítő társaink, vezéreink. Ha velünk együtt vállvetve munkálkodnak, akkor talán jobban lesz fegyelmezve népünk azon része, mely a jó befogadására képes. Esztergom, 1913. május 5 én. As esztergomi tanítótestület. HÍREK. A hercegprímás Pozsonyban. Dr. Csernoch János hercegprímás szombaton, a délelőtt 8 óra 26 perckor induló gyorsvonattal ment Pozsonyba, hol legelőször Frigyes főherceg palotájába hajtatott. A pozsonyi fényes fogadtatásról az ottani lapok nyomán legközelebbi számunkban írunk. Dr. Babura László kitüntetése. Dr. Babura László, volt főszékesegyházi karkáplán, majd szemináriumi spirituális, jelenleg a budapesti központi papnövelde lelkiigazgatója, a hercegprímás előterjesztésére pápai titkos kamarássá neveztetett ki. Angyal kellett. Buchner Antal főszékesegyházi karnagy két hónapos fiacskája, Tiborka, f. hó 3-án délben elhunyt. Temetése csütörtökön délelőtt fél 11 órakor volt a szent- györgymezei halottasházból a vízivárosi sirkertbe a tisztelők és jóbarátok bensőséges részvételével. Egyházi hírek. Kazacsay Árpád, volt pozsonyszentháromsági plébános, újonnan kinevezett pozsonyi kanonok a pozsonyi székesegyház plébánosává és a Pozsony kér. esperessévé neveztetett ki. Az investitiót a hercegprímás f. hó 9-én személyes ottléte alkalmával végzi. — Bán Sándor budapest-ferencvárosi plébánost Őfelsége a király pestujhegyi c. préposttá nevezte ki. Győztes versenyző. — Kobek Kornél országgyűlési képviselő, bá- torkeszi földbirtokos nyerte el a tátra-adriai automobilverseny 3000 koronás diját. Elsőnek ért be az összes versenyzők között Fiúméba, a közönség nagy ovációja mellett. Hercegprímás Zentához- Csernoch János drt hercegprímássá történt kineveztetése alkalmából Zenta képviselőtestülete üdvözölte. A hercegprímás most a következő sorokat intézte Zenta tanácsához : Tekintetes tanács 1 Zenta r. t. v. Tanácsának f. évi április hó 26-án 8001. sz. a. kelt szives sorait igaz örömmel vettem és biztosítom a nemes várost, a melynek díszpolgára vagyok — mindenkori őszinte szeretetemről és készséges támogatásomról. Fogadja a Tekintetes tanács kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Esztergomban, 1913. május 23. Csernoch János s. k., hercegprímás, esztergomi érsek. A főgimn. Önképzőkör záróünnepélye. A helybeli bencés főgimnázium Czuczor-önképzőköre ma délelőtt deákmise után tartja az intézet dísztermében záró ünnepélyét, melynek műsora a következő : 1. Hymnus. 2. Emlékbeszéd Garay Jánosról. Mondja : Magos Lajos. 3. Az önképzőkör ez idei története. Felolvassa Horecky G. 4. Az 1912/13. évi pályázatok eredményének kihirdetése és a jutalmak kiosztása. 5. Garay, mint a Balaton költője. Felolvassa: Ölvecky D. 6. Garay János : Az obsitos. Előadja : Ergélyi J. 7. Búcsúbeszéd. Mondja : Tulasay J. az önképzőkör elnöke. 8. Szózat. A Magyar Történelmi Társulat kiküldöttei Esztergomban. Az Esztergom Vidéki Régészeti és Történelmi Társulatnak mai napon tartandó újjáalakuló közgyűlésére a Magyar Történelmi Társulat képviseletében dr. Iványi Béla titkár és dr. Holub József r. tag küldettek ki A városunkba érkező tudósok a bencésrend vendégei lesznek. A főgimnázium tornaversenye. F. hó 10-én délután 5 órakor tartja a helybeli bencésfőgimnázium tornaversenyét a primás-szigeten, mely verseny egyúttal az intézeti növendékek évzáró tornavizsgája is lesz. Az ünnepélyen a következő számok kerülnek lebonyolításra: 1. Felvonulás kettősrendekbe. II. Hymnus. Éneklik az összes tornázó növendékek. III. Sorbontás. Szabadgyakorlatok kézizászlókkal. IV. Az alsó osztályok szertornázása 4 csapatban és pedig: a) I. osztály tornapadon, b) II. osztály rohamdeszkán, c) III. osztály bakon, d) IV. osztály alacsonykorláton. V. Felső osztályok tornázása 3 csapatban és pedig: a) magasnyújtón. b) magaskorlaton, c) lovon. VI. Versenyek, a) 1—II. oszt. 60 m.-es síkfutás, b) III—IV. oszt. 80 m.-es síkfutás, c) V—VI—VII. oszt. 100 m.-es síkfutás, d) 1—II. oszt. magasugrás. e) III—IV. oszt. magasugrás, f) V—VI—VII. oszt. magasugrás, g) felső osztályok magoskorlat versenye (1 előirt, 1 szab. választott gyak.) h) felső osztályok magasnyújtó versenye (1 előirt, 1 szab. választott gyak.) VII. Játék, a) alsó osztályok : nyúl a bokorban, b) felső osztályok: football. VIII. Felállás kettősrendü oszlopokba. Dijak kiosztása. IX. Szózat. Éneklik a tornázó növendékek. X. Elvonulás. Az ünnepélyre külön meghívókat nem bocsátanak ki, miért is az intézet igazgatósága ez utón hívja meg tisztelettel a hatóságokat, szülőket és az érdeklődőket. Zászló ünnepély. A városi elemi iskolák növendékei f. hó 15-én (vasárnap), a 8 órai szentmise után tartják meg szokásos „zászló“ ünnepélyüket a Széchenyi-téren. Az ünnepi beszédet a nemzeti zászló jelentőségéről Rolkó Béla karkáplán, az „Esztergom“ szerkesztője fogja mondani. Az ünnepélyen az iparostanonc iskola növendékei is testületileg részt vesznek. Tanonc-munka kiállítás. A helybeli ipariskola igazgatósága figyelmezteti az építő ipari téli tanfolyamba járt kőmüves-ács, szobafestő es mázoló iparos tanulókat, hogy a nála bejelentett —- s a kiállításra készített tárgyakat f évi júniusi 5—20-ik napjaiban, az ipartestület hivatalos helyiségébe vigyék, mert junius hó 20- ik napján túl, a kiállításra készített tárgyak, már el nem fogadtatnak. Egyben felhívja az iskolai igazgatóság az építő iparos tanulókat arra is, hogy junius hó 22-én reggel fél 8 órakor, az intézet helyiségeiben jelenjenek meg, honnét a plébánia templomba vezettetnek a zászló-szentelésre és az ezt követő intézeti ünnepélyre. Kiállított rajzaikat junius 25-től kezdve, az intézet helyiségében átvehetik. Ugyancsak a fenti határidő alatt kell beadniok a többi iparos tanulóknak is a kiállításra készített munkát. A Kath. Gyermekvédő Egyesület közgyűlése. „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müve“ az egyesület fővédnökének dr. Csernoch János hercegprímásnak jelenlétében június 12-én csütörtökön d. e. fél 11 órakor Esztergomban a Kath. Kör nagytermében V.-ik rendes közgyűlését tartja meg, a következő tárgysorozattal: 1. A hercegprímás üdvözlése. 2. Elnöki megnyitó beszéd. 3. A központi igazgató s a számvizsgálók jelentése. 4. Alapszabály módosítás. 5. Választások. 6. Indítványok. A közgyűlés után az egyesület központi bizottsága fog ülésezni. Majális. Az ebedi önkéntes tűzoltó testület az ifjúsági egyesülettel egyetemben folyó hó 8-án a Duna parton majálist rendez. Beléptidij 1 K. Kezdete d. u. 4 órakor.
