Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 33. szám
1913. április 27. ESZTERGOM és VIDÉKE. ö hatalmasodott kártyajátékok ellenőrzésére. A kártya mostanában különösen egyes ipartelepeken a munkások között hódit oly nagy mértékben, hogy szinte járványé fajult. A rendkívül nagy kárt okozó szenvedély megakadályozása érdekében a főszolgabíró utasította az elöljáróságokat, hogy ne csak a játékosokat, de még a tilos játszást tűrő korés- márosokat is vonják szigorú felelősségre. Azon korcsmáros, ki hazárd játékot tűr meg helyiségében, üzletének bezárásával is büntethető. Kérelem a turistákhoz! A nyári kirándulási terv összeállítása céljából felkéri az osztály elnöksége a tagokat, kik a kirándulások vezetését vállalni akarják, hogy ebbeli óhajukat a tervvel együtt f. évi május hó 5-ig az elnökségnek adják tudomására. Esztergom a kalocsai méhészeti kerületben. A méhészkedés előmozdítására rendelt állami szakközegek feladatának megkönnyítése végett a földmi ve lésügyi miniszter szükségesnek látta, hogy az eddigi nagykiterjedésű méhészeti kerületek keretei csökkentessenek. Evégből az eddigi 9 helyett 16 méhészeti kerületet szervezett. Esztergom vármegye és Esztergom város az I. sz. kerületbe van beosztva, amelynek székhelye Kalocsa és szaktanítója Deák Imre. Gyámpénztári számadás. A vármegyei gyámpénztár 1912. évi számadása a gyámpénztári utasítás 97 §.-a értelmében f. hó 24-től május 9.-ig a vármegye árvaszékénél közszemlére kitétetik, hol az a hivatalos órák alatt (d. e. 8—2 óráig) bárki által megtekinthető. Felszólamlások ugyanezen idő alatt tehetők meg az árvaszéknél. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vándorgyűlését f. évi május hó 10—12 (pünkösd) napján Körmöcbányán tartja, melyen való részvételre ezúton hívja meg a tagokat az elnökség. A részletes terv megtekinthető az esztergomi osztály elnökségénél. Uj irodalmi egyesület. A fővárosban „Energia“ címmel irodalmi egyesület alakult, mely az ifjú, céltalan irányban törekvő érdemes, tehetséges irók érvényesülését tűzte ki céljául. Az egyesület október hó folyamán folyóirattal lép a nagyközönség elé, melybizonyára sok szépet és nemeset fog nyújtani a folytonosan újabb és irodalmi dolgokat kedvelő közönségnek. Az uj egyesület mostai ában kezdődő működésére már most irányítjuk olvasóink figyelmét, hogy midőn a tervezett folyóirat megjelenik, már mint ismerős régen várt vendéget üdvözölhesse azt olvasóink tábora. Barlangkuttatás Bajóton. A bajóti barlangban próba ásatásokat eszközöltet a „Földtani-intézet.“ Az ásatásokat vezető tudós a diluviális rétegben meg is találta az ős ember különféle szerszámait. Páleolitokat igen szép példányokban. Ezen kívül nagyon sok barlangi medve feltörött csontját, rinoceros csontokat, rénszarvas aggancsot stb. Az újabb korból is a felsőbb rétegben számtalan leletre akadt. Az tehát, hogy Esztergom vármegyében élt az ős ember és itt tartózkodott már most kétségtelenül bebizonyítva van. A rendszeres ásatások, a mikor is ügy ezt a barlangot melyben a próbaásatás történt, mint a többi barlangot is kikutatják, későbben eszközöltetnek. Az ásatást dr. Hillebrand végzi hétfőtől. Életveszélyes fenyegetés. Szoó Imréné szül. Gyugyella Mária kenyérmezei határcsősz felesége feljelentést tett a rendőrségen Siffert Ferenc intéző ellen, hogy egy jelentéktelen asszonyi kifakadásra az őt kocsin üldözőbe vette, utolérvén felpofozta, majd egy revolvert szorított a mellének, miáltal a védetlen asszonyt halálra rémitette. A rendőrség az ügyet áttette a büntetőbíróságnak. Hajójárat Budapestre. A városunkból Budapestre és vissza tervezett uj hajójárat, melyet a Duna- gőzhajózási Társaság a bekövetkezett hajózási évad alkalmával indít, május 1-én fog megkezdődni. Egyelőre a „Vesta“ szalonhajó közlekedik. Indulási ideje reggel 5 óra és 8 órára a fővárosban van. Visszafelé d. u. 2 óra 30 perckor indul és este 7 órakor érkezik Esztergomba. A városi alkalmazottak új nyugdijszabályzata. A városok fejlesztéséről szoló törvény értelmében a meglévő városi nyugdijszabályzat alapos revízióra szorul. A nehéz és nagy körültekintést igénylő munkálatba mostanába kezdett bele a város tanácsa. Az uj nyugdijszabályzat minden közigazgatási alkalmazottról méltányosan kíván gondoskodni és bizonyára sok panaszt és sérelmet fog megszüntetni. Megtaláló, — de nem becsületes. Geyer Lajos párkányi lakos f. hó 25-én délben kerékpáron igyekezett Párkányba. Az esztergomi hídfőnél meglepetéssel vette észre, hogy 300 koronát tartalmazó pénztárcáját elvesztette. Azonnal szólt a hídfő személyzetének, majd pedig a tárca keresésére indult. A vámház-személyzete ezután nemsokára észrevette, hogy egy Kara János nevű 17 éves legényke talált egy pénztárcát, melynek tartalmát azonnal meg is kezdte osztani vele tartózkodó két barátnőjével. Azonnal értesítették erről a közelben posztoló rendőrt, ki a tárcát elvette tőle. Kisült, hogy az Gey- eré, de megmotozásakor már csak 220 koronát találtak Karánál, és társnőinél. Vaiószinü, hogy a pénztárca tulajdonosa tévedett az elveszett pénztárca tartalmának bevallásánál, mert szinte hihetetlen, hogy az idő rövidsége miatt Kara hová tudott volna 80 koronát rejteni. A rendőrség a feljelentésre megindította az eljárást. A Kovácspatak megnyitása. Az „Esztergomi Helyi Gőzhajó R. T.“ értesíti a közönséget, hogy a Kovácspatak—Esztergom közötti hajóforgalmat május 1-én megkezdi. A társaság lapunk utján is kéri a város közönségét, hogy a korlátlan használatra szóló és kedvező árban megállapított idényjegyeket minél számosabban vegye igénybe. Az idényjegy ára 1 személyre 15 kor. minden további családtag jegye 10 kor. Gyermekjegy 14 éves korig 5 korona. „Quo Vadis“ az esztergomi moziban. Sientkievicz Henrik világhírű regénye után készült mozgófénykép, mely rövidesen egész világot bejárta, városunkban is látható lesz. A világsajtó nagy elismeréssel irt ezen nagyszabású mozgófényképfelvételről, mely több ezer szereplőt, jobbára nagynevű olasz művészeket jelentet meg a vásznon. A kép előállítása körülbelül 4 évig tartott és több mint 1 millió lírába került. Ezen nagyszabású képet mutatja be május hó 1. 2. 3. és 4.-én a Korona mozgófényképszinház, melynek tulajdonosa Porgesz Béla a legnagyobb áldozatot meghozta, hogy alkalma legyen e nagyszabású képet a közönségnek bemutatni. Budapest után, ahol az „Omniá“-ban naponta zsúfolt ház előtt mutatják be e képet Esztergom az első város Magyarországon, ahol e képet bemutatják. Iskola megnyitás. A tokodi al- tárnatelepi el. iskolát, mely eddig a vörhenyjárvány miatt zárva volt, e héten megnyitották. Béküljünk ki. Budapestről Írják : Nagy Endre, a magyar cabaré megteremtője, május végeztével búcsúzik : beszünteti a cabaréját. Május 31-én konferál utoljára Nagy Endre, megszűnik a Nagy Endre cabaret, amely — és ezt minden sovinizmus nélkül bátran ellehet mondani — a legnívósabb, a legkülönb a világ minden cabareja között. A vértelen magyar szatíra uj lendületet kapott Nagy Endre konferansaiban, írásaiban ; soha jellemzőbben nem karak- terizálta senki a napi aktuálitásokat, mint Nagy Endre néhány szava frappáns ötlete. Sorra szerepeltek a Nagy Endre műsoraiban a közélet emberei; politikusok, irók, színészek, társaságbeli emberek, Kossuth Fe- renctől, Apponyitól, Lukácstól, Tiszától kezdve Ruszt Józsefig. Most, hogy Nagy Endre búcsúzik, „Béküljünk ki“ címmel nagy révüt irt. Mindenki szerepelni fog ebben a ré- vüben, akit Nagy Endre eddigi műsoraiban pesziflált. Ez a nagy révű adja Nagy Endre cabaréjának májusi műsorát; ezzel a révüvel búcsúzik kabarétól, színpadtól, konfe- rausié hivatásától Nagy Endre. Szerencsétlenség a kőbányában. F. hó 22-én délután Rausch János 47 éves táti illetőségű munkás a dorogi Hungária mészipar r. t. kőbányájában kőfejtéssel foglalkozott. Munka közben a mellette lévő nagy kőrakásról egy hatalmas szikla legurult és Rauschnak jobb lábát a boka felett eltörte. Súlyos zúzódást szenvedett. Kanyaró Párkányban. A párkányi ovodát a községben fellépett kanyarójárvány miatt az alispán 14 napra bezáratta. Harcszerű katonai gyakorlatok a megyében. A katonaság május hó 13-tól junius 28-ig harcszerű távbeszélő gyakorlatokat fog tartani Piliscsaba, Esztergom, Süttő. Füzitő- puszta, Tatatóváros és Bicske környékén. A hadvezetőség erről átiratban értesítette a város elöljáróságát. Megjöttek a fecskék. A hideg tél elől elmenekült vándormadaraink, a fecskék, a gólyák már megérkeztek. A lakóhazak ereszei alatt üresen hagyott fecskefészkek ismét benépesedtek. Velők együtt megjött az igazi tavasz, a meleg is. Szegény vándormadaraink hideg, fagyos időben tették meg hosszú utazásukat, legalább megérkezésükkor napfény és meleg köszönti őket, mely már valószínűleg állandó marad. A legbiztosabb időjósok, a vándormadarak érkezésükkel ezt sejtetik. Adóleirások a fagykárok miatt. Kétségtelen, hogy a mostani fagyok a legnagyobb kárt a gyümölcsökben és szőlőkben okozták s mig a gyümölcsökben támadt károk címén adóleirásra a gazdák igényt nem tarthatnak, az elfagyott szőlők után adóleirás illeti meg őket. Ezt azonban kérniök kell. Az adóleirást, amennyiben az a törvény értelmében engedélyezhető s az adóleirás mérvének megállapítását a pénzügyigazgatóság eszközli. Ez ügyben másodfokban a közigazgatási bizottság határoz. Előreláthatólag tömegesen fognak beérkezni az adóleirások iránti kérelmek, amelyek sok munkát adnak a pénzügyigazgatóságnak. Legyen világosság — a párkányi járásban ! A párkányjárási főszolgabíró tekintettel azon körülményre,hogy ezidőszerint a villamvi- lágitás behozatala folytán Esztergom városnak és Párkány községnek igen sok gazolin és petroleum lámpája van, amelynek megszerzése igen jutányosán lenne eszközölhető, fehivta a járásbeli elöljáróságokat, hogy a községi világítás tárgyában terjesszenek indítványt a közs. képviselőtestület elé. Amennyiben peidg a képviselőtestületek azon álláspontra helyezkednének, hogy „a becsületesek éjjel úgyis otthon maradnak, lumpoknak pedig nem világítunk drága pénzért,“ a főszolgabíró azt is elrendelte, hogy minden korcsma, üzlet és középület előtt egy lámpát köteles felállítani a község, mert ezen helyek azok, ahol legtöbb közrend ellenes cselekmény történik és a tettesek a sötétség leple alatt rendszerint elkerülik a törvény által előszabott megtorlásokat. Az orvosi lakások és gyógyszertárak előtt fehér Orvosok, tanárok, hivatalnokok véleménye a SIROLIN „Roche^-ról I II. IIIIIIIILlllllllllllllii;'il'i!!ll!l!!ll!!lll!lH!'!lllll llllll llÜllllllll Ilii mii tüdőbajoknál: Dr. E. P. alorvos, Pr.-ben. F. II. tanító, Fr. a. D. A Sirolin »Roche«-t két nehéz tüdóaliekciő esetében rendeltem és a legjobb szernek ismerem el köhögés, étvágytalanság és a légzőszervek elnyálkásodása ellen. A Sirolin »Roche« hatásával meg vagyunk elégedve és mindenkinek ajánlani lógjuk, akinek légszervi baja van O. E. elöljáró, T. a. M. A Sirolin »Roche« csodákat művel és négy év óta nem nélkülözhetem házi gyógytáramban. K. L. tanár, St.-ben. Kis lányom köhögését a Sirolin »Roche« teljesen megszüntette. X Sirolin »Roche« pompás izü, étvágygerjesztő, enyhiti a köhögést, hurutot és hörghurutot, erősiti a tüdőt és influenza esetén jótékony hatása van az egész szervezetre. A Sirolin »Roclie« minden gyógytárban kapható. XQjjn iiiiniiiliinmnmii limn limn in inni ni ni iiiini min iiiiaiiiillinniinmiiin mi m miiiírü
