Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 53. szám
1912. július 4. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — Az új bérkocsi szabályrendelet, mint jeleztük, leérkezett a városhoz, ahonnan az a rendőrkapitányi hivatalhoz küldetett át. A körülményes tarifa tételei közel ideiktatjuk azokat, amelyek a naponta utazó közönséget leginkább érdeklik. Az új szabályrendelet szerint Belvárosból, Vízivárosból és Szenttamásról a helybeli vasútállomáshoz, vagy vissza a díj nappal 1’20 kor., éjjel 1’60 kor., a várból, vagy Szentgyörgymező- ről az állomásra, vagy vissza nappal T60 kor., éjjel 2 kor. Esztergomból Párkánynána állomásra, vagy vissza nappal 2'40 kor., éjjel 3*20 kor. Ez esetben a hidvámot a kocsis tartozik megfizetni. Hidvám nélkül 2 kor. és 3 kor. Esztergomból a Párkány-nánai állomásra oda és vissza nappal 4 kor., éjjel 4,40 korona. A hajnali 4 óra előtt induló helyi vonatokhoz a városból mindig 2 korona. A városban: az első megkezdett félóra 1'20 kor., minden további negyedóra 40 fillér. — A basaharci harc. Kisebbszerü harc folyt le most vasárnap a basaharci téglagyárnál öt gyárimunkás között, amelynek életveszélyes sebesültje is van. A színhely, mint a legtöbb ilyen esetben, a korcsma. Az ital a fejükbe szállt, a bicska pedig kéznél volt. így esett aztán, hogy Sztán János, zilahi illetőségű és Margulás János maróti legények késsel úgy összeszurkálták Ambrus Károly, Renner Rezső és Misák István társaikat, hogy mindhármat be kellett szállítani a Kolos kórházba. Ambrus Károlynak a belei is kifordultak a bicska nyomán és sérülése életveszély es, annál inkább, mert könnyen érhette infekció is a nyílt sebeket. A két hős elbujdosott, de Sztán Jánost még az éj folyamán elfogták a csendőrök s beszállították az esztergomi kir. járásbírósághoz. Margulás Jánost a csendőrök keresik. — Újabb csendörbakák. Ezelőtt 26 évvel volt már arra eset, hogy a csendőrség létszámát tényleges állományú honvéd legénységgel pótolták Nem reg adtuk hírül, hogy Esztergom, Bars és Komárom megyékben közös hadseregbeli legénységet osztottak be a csendőrörsökhöz. Most újabb 50 ember érkezett a helyben állomásozó 26. gy. ezredtől az esztergomi csendőrszárnyparancsnok- sághoz a csendőrörsök megerősítése végett. A legénységet elosztották a három megye őrsei között. Esztergomban csak két ilyen csendőrbaka maradt, a kiket arról lehet megismerni, hogy jobb karjukon fehér szallagot viselnek, ami a közbiztonsági szolgálatot jelzi. — Csendélet Párkánynánán. Jóllehet csendőrségi kirendeltség is van a párkány- nánai állomáson, mégis napirenden vannak a verekedések. így pár nappal ezelőtt a veszekedő természetéről közismert Krizsán Béla és Krizsán Ferenc [a párkányi biró fia] párkányi suhancok minden ok nélkül megtámadták Burány Béla esztergomi bérkocsi tulajdonost és egy vasdarabbal a szó szoros értelmében véresre verték. Megmenekülését csak gyorslábú lovainak köszönhette, mert a két siheder üldözőbe vette. A két jómadarat feljelentették. Ezúttal is figyelmébe ajánljuk a párkányi járás főszolgabírói hivatalának ezen minduntalan ismétlődő botrányokat, mert a nánai állomáson már-már az utasok élete sincs biztonságban. — Segédjegyzök ügye. A belügyminiszter elhatározta, hogy tekintettel a mindinkább érezhető általános drágaságra, azon esetben, ha rendszeresített segédjegyzői állás, jelentkező hiányában pályázat útján be nem. tölthető, az alkalmazott kisegítő munkaerőknek az államsegély egész összege kiutalványozható. — Nincs zsiványbecsület. Hasonló cim alatt megírtuk április 11-iki számunkban, hogy Pap Andrást, — a ki nővérét megölte Pilismaróton, — fegyenctársa Holop Pál meglopta. A csatai illetőségű 24 éves suhanc fiatal kora dacára már öt ízben ült lopások miatt. Legutolsó ülése alatt ösmerkedett össze Pap Andrással a komáromi kir. ügyészség fogházában. Mikor Holop büntetése már letelt, első útja Pilismaróira vezetett, a hol volt börtönkollégájának lakásáról 167 kor. értékű ruhaneműt lopott el. A csendőrség akkor tűvé tette érte az egész megyét, sőt a szomszédos megyéket is, de minden eredmény nélkül. Végre f. hó 1-én sikerült a jó madarat Vágfarkasdon (Nyitra m.) elcsípniük, a kit bekísértek Esztergomba s itt a kir. járásbíróságnak adták át. Holop ezen idő alatt Budapesten, a városligeti Barokaldi cirkuszban lépett fel mint artista. Ott adta el a lopott ruhákat is egy asszonynak. Ha tovább is igy folytatja a művész ur, rnég sokra viheti. Aligha lesz ez a hatodik ülése az utolsó. — Igaza van. Kalauz (a kocsiban ülő paraszthoz, kinek a szájában pipa van): Hé bácsi, itt tilos a dohányzás ! Paraszt: Hászé nem is dohányzók. Kalauz: De a pipa a szájában van! Paraszt: Hászé a csizma is a lábamon van, oszt még sem megyek ! — A vadászbérlet. A városi vadászterületért az árverésen csak 1000 kor. bért ajánlottak. Ez volt a legmagasabb ajánlat, amelyet Bodó László budapesti lakos ígért és 2000 koronát vad- kármegtéritést. Szomorú, hogy amikor mindennek az ára felfelé megy, a város egyik jövedelemforrása leapad. — Fizetésjavitás a csendöral tiszteknek. A fontos s emellett nehéz, edzett fizikumot is megőriő szolgálathoz képest vajmi silányul voltak fizetve eddig a csendőraltisztek. Most végre a közbiztonság e derék katonáira is jobb napok következnek. A honvédelmi miniszter ugyanis a Rend. Közlönyben közli az örvendetes hirt, amely jobb anyagi javadalmazást jelent a csendőraltiszteknek. E szerint a csendőr fizetése az eddigi 900 koronáról 1000-re, az őrsvezető-őrmestereké 1110-ről 1300-ra és a járásőrmestereké 1300-ról 1600-ra koronára emelkedik. Ezenkívül 24 éven át emelkedő maximális évi 700 korona pótdijat is kapnak az altisztek az eddigi 16 éven át emelkedő legnagyobb 500 korona helyett. Minden 12 órai külszolgálat után pedig 1 korona, az őrsvezető-őrmester pedig 1 korona 20 fillér dijat kap. (Eddig 24 óra után 80 fillér volt mindössze a pótdij.) A kinevezett járőrvezető ezeken kívül még 30 fillér napi pótdijat kap. A ruhaátalányt is évi 170 koronára emelték fel. A pótdijak már május 1 tői, a többi fizetésjavitások pedig a jövő évben lépnek életbe. A rendeleti közlöny egyidejűleg az altiszti egyen ruházatra is tartalmaz változásokat, így az u. n. zubbony zsinór nélkül hordandó. A mostani sapka helyett tiszti sapkát, buzérvörös szegélyezéssel, az önálló őrsparancsnokok pedig megkülönböztetésül a hajtókán fémgombot viselnek. — A teremtés titka. — Mondd fiam, — kérdezi Nagy Jóskától a tanító, — kit teremtett először az Isten ? — Évát! —- vágja ki a kérdezett. — Ejnye, hogy mondhatsz ilyet?! Hát nem tanultuk, hogy Adám volt az első ember ? — Az nem lehet, tanító úr, mert ki szoptatta volna akkor Ádámot ? — A budapesti Allatkert rendkívüli látogatottsága arra bírta az igazgatóságot, hogy újabb érdekes látnivalókról gondoskodjék. Lendl Adolf dr. előterjesztésére az állatkerti bizottság elhatározta egy szelíd és lovaglásra betanított indiai elefántnak a beszerzését, amelynek hátán egyszerre 6—8 ember foglalhat helyet. Ez az elefánt naponta többször körsétán körülviszi a vendégeit az egész állatkertben és bizonyára általános érdeklődést kelt a néző közönségben. Ugyancsak érdemes újítás az, hogy az állatkerti mozi- szinházban ezentúl nemcsak mozgófényképeket fognak bemutatni, hanem szakemberek és kitűnő előadók népszerűén tudományos bemutatásokat is, a legérdekesebb állatokról, állatgyűjtésekről, vadászatokról és felfedező utazásokról az ismeretlen országokban. Perényi Adolf tanár már meg is kezdte ezeket a rendkivüli vonzó előadásokat, Lendl dr. pedig legközelebb fogja az előadási cikiust megkezdeni. — Ki akar postás lenni ? A budapesti posta és távirda hivataloknál kiképzésre csak oly növendékek vehetők föl, kik helyben, szülőiknél vagy rokonaiknál laknak. A fölvett növendékek kötelesek a szolgálatot az értesítés kézhez vétele után legkésőbb 1912. évi szeptember hó 1-én megkezdeni. A növendékek 18 éves életkoruk betöltéséig gyakorlati kiképzés alatt allanak, ezen kiképzés első félévében semmiféle javadalmazásban nem részesülnek, az első év második felében azonban kincstári posta és távirdahivataloknál havi 20 korona, a második évben havi 30 korona, a harmadik évben havi 45 korona és a negyedik évben havi 60 korona napidij átalányt kapnak. Nem kincstári posta és távirdahivataloknál a díjazás a növendék és postamester között szabad egyezkedés tárgya. Az oktatásért azonban a postamesternek nem szabad dijat szedni. — Family-Hotel. Ez a cime Heltai Jenő, a kiváló iró legújabb regényének, amelynek közlését a mai számban kezdi el az UJ IDŐK, a magyar családok kedvelt hetilapja. Herczeg Ferenc kitűnő lapjának legújabb számában ott találjuk Horkayné elmés és ötletes csevegését aktuális dolgokról, továbbá Szemere György ragyogó elbeszélését, melynek cime „Egy különös jellem“. A kéjutazó naplójának, Farkas Pál népszerű új rovatának e héten is jókedvű epizódját olvashatjuk. Lakatos László elbeszélése, Krúdy Gyula lírai képe, párisi levél, Farkas Imre és Endrődi Béla versei, Gabnay Ferenc hajviselettanulmánya, stb. egészítik még ki a lap szövegrészét. A képek közül kiemeljük Gaál István művészi rajzait, Mühlbeck Károly humoros fejléceit, Hengelmüller báró fényképeit, a készülő Panama-csatornáról, képeket az elmúlt hét sporteseményeiről, az első női képviselőről, stb. Az UJ IDŐK előfizetési dija negyedévre 5 korona. Kiadóhivatal Budapest. VI, Andrássy-út 10. AZ ÖREGEI! is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér test elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“ liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd“, készíti Bergmann et Co. cég Tetsehen a/E. — Kapható minden gyógyszertár- drogéria- illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 filler. — Hasonlóképen csodálatosan beválik a Bergmann-féle ,,Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 90 fillérért mindenütt knpható. — Köhögés és nátha éghajlati viszonyainknál fogva, sajnos, igen gyakori vendégeink, úgy hogy szinte már hozzájuk szoktunk és a könnyebb természetű katharrusnak fontosabb jelentőséget úgyszólván nem is tulajdonítunk. Pedig épen ez a hiba! Mert az enyhébb köhögés súlyosabb tüdőbajjá fajulhat. Hogy ezt elkerüljük, vásároljunk „Sirolin Roche“-t, mely bármely gyógyszertárban kapható; ez a szer, ha a köhögés kezdetleges szakában alkalmazzuk, a katharrust egy pár nap alatt megszünteti. A „Sirolin“ valóságos háziszer, nagy áldás, mert a súlyosabb tüdőbajoknak elejét veszi. Fődolog az, hogy idejében alkalmazzuk ; nem szabad halogatni, vagy arra várni, hogy esetleg saját magától elmúlik.
