Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 51. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. junius 23. kert megszerzi. Régi mondás, hogy a tanítóra nézve három fokozat állapítható meg: Jó tanító jó módszerrel, jó tanító rossz módszerrel és rossz tanító rossz módszerrel. A „jó“ tanító alatt hivatásának mély áterzőjét, becsvágyát és szorgalmát kell érteni. Kulturális téren a mi hazánk nagy lépéssel ment előre. A kormány uj választói tervezete szerint 114 választó kerületben lenne titkos a választás, mert itt a választók 70 %-a írni és olvasni tud. Ha még ehhez vesszük, hogy a választók korhatára a 30 esztendő, és igy egész bizonyos, hogy ha a korhatárt kisebbre tennék, az írni és olvasni tudás arányszáma a 70 %-nál is kedvezőbb lenne, csak még inkább örvendhetünk. Ez a statisztikai adat legfényesebb bizonyítéka annak, hogy az iskolák falai között az elmúlt évtizedek alatt fényes sikerű munka folyt. Ez a statisztikai adat a legmeggyőzőbb iskolai vizsga és csak gratulálhatunk Magyarország tanítói karának, hogy ezt az elmaradt országot idáig vitte. Hisszük, hogy egy két évtized múlva meg tovább viszi. X, — Lapunk legközelebbi száma a kettős ünnep miatt szombaton reggel jelenik meg. Délután folyamán a bútorokat kihordták a lakásból, úgy hogy az odaérkezett Uhlik nevű uradalmi gépész, hogy valamit lásson, három téglát vitt be a szobába és a fal mellé egymásra helyezve, felszólította a titokzatos erőt, hogy mozdítsa meg azokat. A felső tégla azonnal a szoba közepére esett. Wiener korcsmárost, ki a lakásba lépve, hangos kifejezést adott kételkedésének, két egymásra tett kefe érzékenyen hátba ütötte. Kételkedésével azonban csak akkor hagyott fel, mikor a téglák ismétglt repülését ő is látta. Tulis Jánost, ki a kamrában — hol rajta kívül más nem volt — egy farakásra ült le, egy előugró fahasáb annyira megütötte, hogy három hétig hordta a nyomát. Egy üres hordó, mely a kamrában állott, a szögleteket elkerülve, az ajtónál megfelelő irányba fordulva, kigurult a konyhába. A tűzhelyen lévő kávéőrlő egy falba vert szögre, rendes helyére illeszkedett. Egy bádog itce majdnem mindig a levegőben röpködött. Végre Gregorovits nevű kocsis egy erős zsineggel az ablakrácshoz kötötte, de az itce elszakította a kötelet és a kertésznéhez vágódott, kit a benne levő vízzel végig öntött. Nehéz tárgyakat, ágyakat, szekrényeket, ládákat, asztalokat borogatott fel ez a titkos erő, még pedig nem olyképen, hogy azok egyszerűen eldőltek volna, hanem egy pillanat alatt fordultak meg és lábukkal égnek meredve, pontosan előző helyükre állottak. Ez eseményeknek körülbelül 50 szemtanúja volt, köztük a kastély úrnője és több intelligens úri egyén, kiknek szava teljes hitelt érdemel. Langhammer főszolgabíró utólag kezdte vizsgálni ezt az ügyet, de miután hatósági beavatkozásra okot nem talált, teljesen felhagyott vele. —n. Ülés a győri kamarában. A sokak által túlságosnak látszó kortézia, a zajos érdeklődés, idegenjárás, a szavazók felhajtása és kapacitálása után megválasztott kamarai tagok csütörtökön utaztak első Ízben a kamarai ülésre, hogy Esztergom vármegye választóinak megbízásából érvényesítsék hozzászólási jogaikat és használjanak tehetségük szerint a megye kereskedelmi és ipari érdekeinek. Az egész közelfekvő Győr városba elég hosszadalmas ut és rossz összeköttetés mellett jutunk el. A Royal szálló elegáns helyiségeiben kitűnő konyha csillapítja étvágyunkat. A díszes étkezőterem asztalainál a komáromi, pápai, veszprémi és esztergomi kültagok csoportja külön-külön ülve diskurálgatnak. A régibb ismerősök melegen üdvözlik egymást és mi uj tagok úgy érezzük magunkat, mint az úgynevezett gólyák az egyetemen ; irigykedve nézzük a régi, otthonosan mozgó tagokat, akik hervadhatatlan érdemeik tudatában jóindulatú és mégis fölényes mosollyal vizsgálnak minket. Az ebédet befejezve, átmegyünk a nagy épület másik szárnyába a kávéházba, a hol az agilis kamarai titkár, Szendrői Mór vesz minket védő szárnyai alá. Az emeleti helyiség egyik nagy asztalánál már kevésbé feszes a viszony. Itt már bemutatkoztunk valamennyien egymásnak. A szót természetesen Szendrői viszi. Eszes, körültekintő és alapos okfejtése úgy politikai, mint közgazdasági téren mindnyájunknak kedves beszélgetési tárgy. Teleszky János pénzügyminiszter uj adójavaslatának előnyeit fejtegeti. A III. oszt. kereseti adó kulcsának leszállítása 3°/o-ra lehetővé teszi, hogy az adófizető alanyok ne legyenek kénytelenek „polgári becsületszavuk“ ellenére valótlanságokat bevallani. Majd a bostoni világkiállításra tervezett nagy hajóutra hívja fel a figyelmet. Amerika összes iparvállalatai szives szeretettel fogadják a magyar kamarai kiküldötteket, a mi által tanúlságosabb utazást e szeptemberi kirándulásnál nem ismer. Ámde hiába vágyódunk ez ut megtételére ; arra mód és alkalom csak kevésnek adatott. Két hónapot elszakítani a hivatástól nagyon nehéz dolog. De az utazási ár sem csekély, mert 3000koronát lefizetni, a mellékesen felmerülő kiadásokat is fedezni a mai drágaság mellett bizony jól megfontolandó dolog, de nincs is mindenkinek módjában és igy majd meg kell elégednünk azoknak a referálásával, kik éles szemmel figyelnek az eseményekre, a kik nemcsak utazni, de látni is tudnak és a kik hasznos benyomásaikat formába öntve ki is tudják majd fejezni. Negyed 3 órakor a kamarai ülésre indulunk. A kamarai épület szép, uj, modern és barátságos alkotás. Berendezése, előkelőén szép komfortja kifogástalan. Az elnöki szoba, a titkári iroda, a nagy tanácsterem mind céljának megfelelő világos, szép helyiség. A tanácsterem négy sarkába mellszobroknak szolgáló mélyedések vannak beépítve. Két ércmellszobor már ott áll, hirdetve a kegyeletességet, az érdem maradandó megemlékezését. Egyik Weidmann Adolf, a kamara elhunyt alelnöke, a másik csanaki Jerffy Antal kir. tanácsos jelenlegi elnöké. De őt ezúttal nem ismerhettük meg. Beteg s helyette Meller Ignác m. kir. keresk. tanácsos vette át az elnöki széket. Első sorban az először megjelent esztergomi tagokat üdvözölte, kik közül ezúttal Magyary László és Födi Félix hiányoztak. Meleg érdeklődésre, ez üléseken való pontos megjelenésre kérte fel őket. Majd Schrank Béla és Ödön esztergomi cég királyi kitüntetéséről emlékezett meg, mint a mely kitüntetés az egész kamarára dicsőséget jelent. Indítványára e fölötti örömét a kamara az ülés jegyzőkönyvében megörökíti. Schrank Béla személyesen köszönte keresetlen szavakban a kamara eképpen megnyilvánult jóindulatát. Utána az előre kidolgozott pontok és előterjesztések tömege következett. Szendrői titkár mint előadó éles okfejtéssel beszél. Az egyes tárgyak elintézésének mikéntiségére nézve kész javaslatot hoz a közgyűlés elé. Minden tárgy minden oldalról meg van világítva. A tagok alig szólalnak fel. Minket a levelező tagok megválasztása érdekel legjobban. E tisztség majdnem azonos a rendes tagokéval. A levelező tagok részt vehetnek az üléseken, indítványokat tehetnek, csak éppen szavazati joggal nem bírnak. Meller elnök, az esztergomiak felé fordulva, kijelenti, hogy Bleszl Ferenc esztergomi takarékpénztári igazgató a helyi közigazgatás terén hatalmas érdemeket szerzett, kiváló és tartalmas egyénisége révén feltétlenül rászolgált, Dóczy Ferenc 20 évig volt kamarai tag annyira ügybuzgó volt, hogy mindkettőnek levelezőtaggá való megválasztását javasolja, amihez a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel hozzájárult. A kamara 100 koronás ipari munkás jutalmakat is szokott szétosztani, ezzel a tisztességes munkát fokozni óhajtván, amennyiben e jutalmat csak az egész hosszú időn át egy helyen szolgáló munkás kaphatja meg. Ilyen jutalom jutott Jakobek esztergomi hercegprimási gyári munkásnak is, a ki már harminc éven túl szolgál egy helyen. A vasúti menetdijak felemelése tárgyában átiratot intéz a kamara a keresk. miniszterhez. Azt kívánja, hogy a nagyobb vidéki városok szomszédos forgalmát 30 kim. távolságig ne érintse az áremelés, mert ez az emporiumok hanyatlását vonná maga után. Adassanak ki a gyorsvonatra is menettérti jegyek, mert az idő is drága, nemcsak a pénz. Vezessék végre be a gyorsvonati III. osztályokat is, mert ezzel tartozik az állam a kereskedelem felvirágoztatásának még az esetben is, ha a Mávra nézve anyagi kár is jár a nyomában. Az elnöki előterjesztés fájdalmasan említi, hogy a személydijszabások változtatása tárgyában a kamarákat, sőt még az országos közlekedési tanácsot sem hívták fel véleményadásra és igy a javaslat célszerűségére nézve az illetékes tényezők nem is nyilatkozhattak. A többi kérdés már minket esztergomiakat nem érdekelt. Azt láttuk, hogy városunk ipari és kereskedelmi fejlesztésének érdekében alig lesz módunk eredményesen közbeléphetni. A mi javunkra irányulhat, azt a kamara amúgy is melegen pártolja. Mindezt azért irtani meg ilyen kimerítően, hogy azok, a kik szavazataikkal megtiszteltek, lássák, hogy miből áll a kamarai tagság, lássák, hogy nem rajtunk múlik, ha nem tudunk nekik kívánatos eredményeket produkálni. Reméljük azonban, hogy a jövő önmagától is javunkra fog formálódni és ez csak azon esetben lesz elérhető, ha külső segítség nélkül, a magunk erejéből fogunk boldogulásunkhoz utakat keresni. Lenkei Emil. 0CZE™e2>0 — Uj doktor. Sebők Ferenc, adóhivatalunk egyik nagy tehetségű főtisztviselője a napokban szerezte meg az államtudományi doktorátust a budapesti kir. magyar tudományegyetemen. Gratulálunk 1 — Nyugdíjazás. Welle Olivér főreáliskolai tanárt a közoktatásügyi miniszter szeptember 1- től nyugdíjazta.
