Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 51. szám

1912. junius 23. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — Eljegyzés. Salcinger Ferenc dorogi lakos eljegyezte Bartl Gizit Pécsről. — A vármegye központi választmánya jú­lius 2-án d- e. 10 órakor a vármegyei főjegyző hivatalos helyiségében ülést tart, amelyen a kép­viselőválasztók 1913. évre érvényes névjegyzéke ellen érkezett felszólamlások és észrevételek ke­rülnek tárgyálás alá. — Szent István napja Esztergomban az idén az előző éviekhez hasonló fénnyel és ün­nepségekkel lesz megtartva. A hétfőn tartott bi­zottsági ülésen már foglalkoztak az ünneplés mó­dozataival. Határozatba ment, hogy az idegen- forgalom előmozdítása céljából a város az Esz­tergomba kirándulók számára csoportos utazási kedvezményt fog kieszközölni a kereskedelmi mi­nisztertől, amire annál is inkább szükség lesz, mert a vasúti személydijszabás f. évi julius 1-től megváltozik. Az egyházzenetörténeti énekelőadás az idén nem a főszékesegyházban, hanem a kir. városi plébánia-templomban lesz megtartva. A dél­utáni szórakozások között a nap egyik eseménye lesz az országos uszóverseny a Nagy-dunán, amelynek rendezésére fővárosi sport-egyesületek kéretnek fel. A reggeli diszfelvonulás is szebb és impozánsabb képet fog nyújtani, mint az előző években. Mátéffy Viktor plébános, az ünnepren­dező bizottság alelnöke az ünnepre uj egyházi lobogókat szerez be, Szent István, Szent László és Szent Imre képeivel. A lobogókra a gyűjtés a plébánia-templomban már is megindult. Úgy hisz- szük, hogy a vallásos és nemzeti célra közönsé­günk szívesen fog adakozni. A nagyobb össze­geket a plébánián, vagy a sekrestyében lehet át­adni ; a kisebb adományok gyűjtésére az ezen célra felállított persely szolgál. — A vármegyeház felülvizsgálata folyamat­ban van. Hir szerint a felülvizsgálatot teljesítő miniszteri kiküldött meglehetős sok pófolni valót talált az építkezésen, amelyeket a vállalkozónak helyre kell hoznia. A vizsgálat után fog majd ki­tűnni, hogy ezek a hiányok a vállalkozó, vagy az épület tervezőjének rovására irandók-e. — Az olimpiai céllövö versenyen Eszter­gomban dőlt el, hogy kik fognak Magyarország részéről versenyezni a nagy, nemzetközi mérkő­zésen. Megállapodás szerint a következő 7 esz­tergomi céllövőt küldik ki államköltségen Stock­holmba : Velez Rezső, Böhmherr Emil, Prihoda István, Farkas Aladár, Hauler László, Mészöly Géza és dr. Hammersberg. — A custozzai csata emlékünnepét a 76-os gyalogezred az idén is hagyományos módon ün­nepli meg. Tegnap céllővő verseny volt a kato­nai lövőtéren, 23 án este zenés takarodó lesz, 24-én ébresztő s délelőtt 9 órakor ünnepi szentmise a belvárosi plébánia templomban. — Etter kir. ügyész halála. Olvasóink emlékezni fognak még a múlt év karácso­nyán Budapesten történt tragikus esetre, a mely­nek áldozata dr. Etter Dezső budapesti kir. ügyész volt. E hó 18. és 19-én tárgyalta az építésnél történt mulasztás ügyét a budapesti büntető tör­vényszék, a mely ítéletében a fokozatos felelősség elvének megállapítása után Gerstenberger Emil kir. tanácsos, építőmestert emberölés vétsége miatt 2000 korona fő- és 1000 korona mellékbüntetésre, behajthatatlanság esetén 150 napi fogházra, a sú­lyos testi sértés miatt pedig 400 korona fő- és 200 korona mellekbüntetésre, behajthatatlanság esetén 30 napi elzárásra ítélte, Reisner Antal fő­pallért öt hónapi fogházra és 160 koronára, Dlho- lucki Sámuel állványozót 4 havi fogházra és 80 koronára, Gregács Tamás és Adamik György napszámosokat 3—3 havi fogházra és 40—40 korona pénzbüntetésre Ítélte. Minthogy Kakas István kömüvessegéd ellen az ügyészség a vádat elejtette, az eljárást ellene a bíróság megszüntette. — Miniszteri döntés Köbölkút határának tagosítása tárgyában. A m. kir. földm. miniszter f. é. junius hó 11-én 3334 VI.—3. sz. a. döntő határozatot hozott a köbölkuti határtagositás kér­désében, melynél fogva az a községre nézve ez idő szerint nem hasznos és célszerűen keresztül sem vihető. A tagosítást ellenző gazdák, Stampay Já­nos főtanitójuk vezetésével kétszer is deputáltak ezért a miniszternél; csaknem másfél évig tartó küzdelem után végre is győzedelmeskedtek s ek­ként mintegy negyedmillió korona kártól sza­badultak meg. — Ülések a városnál. Tegnap délután a város építési és jogügyi bizottsága ülést tartott. — Rosszul rendezett népgyülés. A mai napra tervezett ellenzéki népgyűléssel baj volt. A rendezők ugyanis el is határozták a gyűlést, meg is állapodtak annak dátumában és helyében, sőt ki is nyomatták a nemzeti szinü plakátokat, a melyeket szétküldöztek a megye minden zugába, hogy minél nagyobb néptömeget mozgósíthassa­nak, csak éppen egyről feledkeztek meg, hogy arra előzetesen engedélyt is kellene kérni. Mikor aztán mulasztásukat pótolni akarták, a független­ségi érzelmű, de meggondolt polgármester, Vim- mer Imre a bejelentést tudomásul vette ugyan, de nagyon helyesen nem egyezett bele, hogy az a Széchenyitéren tartassák meg, mert ott lehetet­lenség az elveiért lelkesedő és tiszteletre méltó polgárság közé elvegyült, kihágásokra haj­landó, közveszélyes elemeket ellenőrizni és féken- tartani. Megengedte azonban a polgármester, hogy a népgyülés zárt helyen tartassák meg. Ezt a ha­tározatot a népgyülés rendezői megfelebbezték az alispánhoz, hol Brutsy János, a 48-as és függet­lenségi kör elnöke és dr. Zwillinger Ferenc titkár személyesen is megjelentek és teljes garanciát vállaltak, hogy a népgyűlésen minden rendelle­nességet kerülni fognak, sőt azt egyenesen meg fogják akadályozni. Pongrácz Kázmér m. főjegyző az alispán helyettese, a népgyülésnek fél 11 óra­kor a Széchenyi téren leendő megtartását enge­délyezte. A népgyülés szónokai: gr. Eszterházy Mi­hály, Frey János, Kobek Kornél és Zlinszky István orsz. gy. képviselők lesznek. A rend fentartására a rendőrség és csendörség fog felügyelni, de ké­szenlétben fog állani a laktanyában a 76. gy. e. egy százada és a 23. gy. e. egy zászlóalja is. Hir szerint két fővárosi detektív is eljön a gyű­lésre, hogy azokat a „tüntetőket“ szemmel tartsa, akik órát és bugyellárist szeretnek eltüntetni s akik ily alkalmakkor többen ki szoktak rándulni a jó vidékre, zsebszüretet tartani. — Kiránduló diákok Esztergomban. A zsol­nai főreáliskola négy felső évfolyamának hallgatói tegnap három tanárjuk vezetése alatt városunkba jöttek, hogy annak történelmi nevezetességeit meg­tekintsék. — Záróvizsga. A husszemle tanfolyam hall­gatóinak záróvizsgája f. hó 29-én lesz, melyen Esztergom, Bars és Hont megyéből vesznek részt. — Az uj bérkocsi díjszabást a város kiadta már a rendőrkapitányságnak azzal, hogy annak határozmányai már f. hó 5-től érvényesek. Az uj tarifa díjtételei magasabbak a réginél s részlete­sebben is állapítják meg az egyes városrészekből való utazások dijait. A tarifa egyébiránt falraga­szok utján és dobszóval is nyilvánosságra fog hozatni az utazó közönségnek nem nagy örömére. — Esztergom. Ilyen címen ízlésesen kiállí­tott munka jelent meg Buzárovits Gusztáv cég kiadásában. A nem kis fáradságra és utánjárásra valló művet Dvihally Géza állította össze. Váro­sunk és intézményeink iránt táplált szeretet vo­nul végig az egész könyvecskén. Célja Esztergom szab. kir. város történeti és jelenkori rövid ismertetése. A történeti előzmények ismertetése után főbb intézményeink kerülnek sorra, első sorban (és igen részletesen a Bazilika s a hozzá tartozó nevezetességek) Vak Bottyán pa­lotája, tanintézeteink, a fürdők, könyvtárak és ré­giségtárak, majd Esztergom környékének érdeke­sebb részei. Végül városunk jelenlegi állapotát tartalmazó rövid statisztika fejezi be a művet, melyhez még egy térkép is van csatolva. Mintegy negyven év előtt dr. Körösy László adott ki Esz­tergomot általánosságban ismertető művet. Azóta ez az első ily irányú munka. Dicséretére válik az ambiciózus szerzőnek. — Turista kirándulások. Ma turistáink együttesen rándulnak ki a budapesti „Szögesek“ csoportjával. Útirány : Tát — Köleshegy — bajóti Öregkő—Bajót — Nyergesújfalu. Indulás az eszter­gomi vasútállomásról reggel 8 óra 12 p. Gyalog­lás 4 óra. Találkozás a budapestiekkel Kenyér­mezőmajor vasútállomásnál reggel 8 óra 24 p. Vezető: Oltósy Rezső. — Délutáni kirándulás. Út­irány . Bajót — Nyergesújfalu—Bajót. Indulás az esztergomi vasútállomásról 12 óra 10 p. Gyalog­lás 2 óra. Eleimet mindenki magával hozzon. Ta­lálkozás a reggeli csoporttal ^ajóton. Vezető : Laiszky Kázmér. — Főgimnáziumi tornatanárokról. A koa­líció uralmának idején báró Barkóczy Sándor, mint a középiskolák hatalmi tényezője, kedvezni akart az újdonsült tornatanitói nemzedéknek, va­lószínűleg azon okból, hogy az ujonan képzettek álláshoz juthassanak, tehát meg kellett szüntetni az óraadással foglalkozó, hasonló képzettségű, idősb, 1, 2 sőt 3 évtizedes múltra visszatekintő középiskolai tornatanárok állását. Ezek az idősb óraadó tornatanárok alig Va évi díjazás mellett, becsületes igyekezettel szolgálták a testnevelés ügyét az egész országban, mígnem a mai testne­velés faktorai rendszeresített állásukban három­szor annyi díjazás, kor- és működési pótlék, lak­bér és nyugdíjigény mellett teljesen ugyanazon munkát végzik, mint óraadó elődeik, természete­sen többkiadást okozva ezáltal az iskolafenntar­tóknak. Fent hivatkozott rendelet végrehajtását megsürgették többszörösen az önálló hatáskörrel rendelkező bencésrendnél is. Evekig elintézetlenül húzódott az ügy, miglen a jelenlegi főapát meg­unva a kormányközeg részéről nyilvánuló zakla­tást a főhatósága alá rendelt főgimnáziumoknál, igv az esztergominál is, sorra megszüntette az óraadói tanárságot, s a tanáregyesületi közlöny­ben ki is Írták az esztergomi rendszeresített tor­natanári állásra a pályázatot, mely állás már 1912—13. iskolai évben be is leszen töltve. — Nagy mulatság Kovácspatakon. Úgy látszik, hogy a főváros közönsége ragaszkodóbb „Kovácspatak“ kies nyaralótelepünk iránt, mint mi esztergomiak, mert mig mi egyetlen ott rendezett nyári mulatsággal sem dicsekedhetünk, addig a főváros hárommalis szerepel egy évad alatt. A buda­pesti III. kerületi első Magyar Nemzeti Asztaltár­saság, mintegy 320-an rendeznek 1912. júl. 24-én társas kirándulást, egyidejűleg táncmulatságot is. Külön hajón reggel érkeznek Kovács­patakra, — természetesen, katonazenét is hoz­nak magukkal, s a meghívó tanúsága szerint csak esti 7 órakor indulnak vissza. Ezen nagy­méretűnek Ígérkező mulatság sikerét a budapestiek nagy száma és rendezőségének kvalitása bizto­sítja, — azonban a várt siker teljességéhez tiszta idő, ködtelen láthatár, verőfényes nap is szüksé­ges. — A nyugdíjjogosultság kiterjesztése. Vá­rosunk ez idő szerint azzal a kérdéssel foglalko­zik, hogy a város szolgálatában álló valamennyi alkalmazottra kiterjessze a nyugdíj jogát. A re­form elsősorban a rendőrlegénység anyagi hely­zetén óhajt segíteni, de velük együtt az erdészeti és szolgaszemélyzet, a fogyasztási ügyérek, a vá­mosok és hivatásos tűzoltók is felvétetnének a nyugdíj-intézet tagjai közé. A város tanácsa fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom