Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 36. szám

1912. május 1. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 több városában való előadására egy évi szabad­ságot kapott. A többi szereplő városunk közön­ségéből fog vállalkozni. — Betörés a Szent Anna-zárdában. Hétfőn egy csavargó járt a kerektemplom melletti Szent Anna-zárdában, a hol el is látták az atyafit étellel, alamizsnával. Kedden reggel aztán arra a szen­zációra ébredtek az egyébként ilyenekhez nem szokott apácák, hogy éjjel betörő járt a falak kö­zött. Professzionátus betörőnek kellett az eddigelé ismeretlen tettesnek lennie, mert álkulccsal nyitott ki. A rendőrség nagy aparátussal vonult ki a hely színére, de ott az a kellemetlen meglepetés érte őket, hogy az effélékben járatlan nővérek a szokásos mindennapi tisztogatást most is elvé­gezték és felsúrolták a lépcsőt is, ahol a tettes­nek kellett felmennie. így a rendőrkutyával sem lehetett eredményt elérni, mert a nyomokat nem érezhette meg a szappanos viz szagától. A nyo­mozás különben még erősen folyik és a gyanú­sított csavargó felkutatása és elfogatása iránt megtétettek a lépések. — Májusi eső. Május ugyancsak ma kez­dődik, de a várva-várt kiadós tegnapelőtti esőt mégis ezzel a megtisztelő névvel említjük. Mert tudvalévő, hogy a magyar gazda valami igen nagy értéket akar kifejezni, azt mondja: megér ez annyit, mint egy májusi eső. Volt is rá szük­ségünk a földszáritó szelek után, de hoz is annyi hasznot, mint amennyi kárt tett a késői fagy. Csak aztán most az egyszer mondjon csődöt a Szirius időjós tudománya, aki májusi fagyot jö­vendölt. Jobb lesz az télre ! — Viki néni. A kerítés ügyében folytatott rendőri nyomozás eredményeként a komáromi kir. ügyészség rendeletére letartóztatták „Viki nénit“, a ki polgári foglalkozására nézve takarítónő, de most egyéb, kevésbbé szép mellékfoglalkozás gya­núja alatt áll. A vallatások még egyre tartanak. — Nagy tűz Bátorkeszin. Vasárnap éjjel, valószínűleg gondatlanság következtében Bátor­keszin kigyulladt és teljesen leégett Kobek Kornél nagykiterjedésű ökör-istállója s ez alkalommal egy bika és egy borjú is bennégett a lángtenger­ben. Nagy szerencse volt a szerencsétlenségben, í hogy a tűz át nem csapott az istálóval jóformán »összeépített spirituszgyár épületére, mert kiszámit- thatlan veszedelem és kár származhatott volna a irobbanásokból, ami nem maradhatott volna el, ha jegyszer a szeszes hordókat elérte volna a tűz. A ikár ezért igy is tetemes, mert maga egy tenyész­bika is szép összeget képvisel, nem is említve az aépületet. — Menetrendváltozás a h. é. vasutnál. Már ilfebruár 22-iki szamunkban jeleztük, hogy Eszter­gom színházi vonatot kap. Az uj májusi me­netrend szerint az a vonat 11 óra 10 perckor in­dul Budapest nyug. pályaudvarról. Ugyancsak je­leztük, hogy a 6 óra 40 perckor Budapestről induló valamint az esztergomi első reggeli vonat tehermentesítésére is fog egy-egy vonat ezeket megelőzően indulni, hogy a sáskaszerű rajokban mindenhová betóduló sváb atyafiaktól megszaba­dítsa a végig utazó közönséget, Ez a két vonat azonban céljának megfelelőleg csak Dorog-Obuda közt közlekedik. A vonatok indulása Esztergom­ból : délelőtt 3 óra 35 p. — 4 óra 52 p. — 5 ó. 49 p. — 7 óra 40 p. — 11 óra 48 p. Délután : 2 óra 48 p. — 7 óra 30 p.; Budapest nyug. p. udvarról : délelőtt 6 órakor, — 9 óra 5 p. — Délután: 12 óra 30 p. — 1 óra 5 p. (de ez csak vasár- és ünnepnapokon és csak Piliscsabáig köz­lekedik — 1 óra 50 p. — 2 óra 20 p. — 6 óra 40 p. — 11 óra 10 perckor. Színházi vonatunk is van, tehát már a reggeli 6 órást pedig egész bátran elnevezhetjük kabaré vonatnak is. — A vicinális nem drágul. Megírtuk annak idején, hogy a Máv alaposan felemelte díjtételeit június 1-től kezdődőleg. Megnyugtatásul jelent­hetjük, hogy az esztergom-füzitői h. é. vasút nem emeli az árakat s igy Budapestre a régi árújegyekkel utazhatunk ezután is. — Megint erdőtűz. Bajót község határában, a primacia tulajdonát képező öreg-kő nevű hegyen lévő akácerdő 21 én reggel meggyulladt és öt holdas terület leégett. A tüzet Bállá József nevű öreg gulyás okozta, aki. teheneit legeltette az erdő­ben; egy borzlyukat talált. Hogy kikergesse az állatot, száraz füvet dugott a lyukba es azt meg­gyújtotta, azon hitben, hogy a füstre majd csak előbúvik a borz. A borz azonban nem jött ki, e helyett a parázstól tüzet fogott a száraz avar, ettől a fák. A tehenek rémülten rohantak haza, de még nagyobb rémütettel loholt utánuk a borz­vadász. — Hirtelen haragú ember. Csonka Ignác bényi gazda, együtt dolgozott szerdán Csikós Jánossal a határban s felszólította Csikóst, hogy várjon rá, majd együtt mennek haza Bénybe. — Csikósnak nem volt kedve várni és egyedül in­dult el a Kéméndről Bénybe vezető úton, amin Csonka Ignác annyira'felmérgesedett, hogy a kapá­jával hatalmasan fejbevágta Csíkost, aki alig birt sebével hazavánszorogni. Csonkát feljelentették a párkányi járásbíróságnál. — Mikor a házasság vad. Boldog vadhá­zasságban élt Bajnocha Miklós Bárány Veroniká­val Bényben. De a balkézről való feleségre sze­met vetett Becker István is és azzal az indoko­lással, hogy úgy sincsenek összeesküdve egymás­Ha elegánsan, jól és olcsón akar ruházkodni, menjen a mi esztergomi KOMLÓS SÁNDORUNK­HOZ: Bpest, VI., Andrássy ut 7. sz. Kész angol felöltők 36, 11, 52, 60 és 70 kor. „ öltönyök 50, 55 és 60 korona. Esztergomiaknak külön előnyös árak! Összes angol úri divat­cikkekben nagy választék sál, „igényjogosultságot jelentett be“ Bajnochánál. Cselekedte pedig ezt olyképen, hogy csütörtökön beállított annak lakására és mivel Bajnocha nem akarta elengedni az ő Bárányát, Becker egy kés­sel össseszurkálta a férjet, számos súlyos sérü­lést ejtvén rajta. A dühös szerelmest a párkányi járásbíróság fogja megszeliditeni. — Fizetés seprővel. Pargyera Magdolna, nagysápi leány adósa volt Visinger Gyulánénak 1 kor. 48 fillérrel. Hosszabb idő múlva Visingerné beállított Pargyera Mártonná házába és kérte a tartozás kiegyenlítését. Mikor ezt Magdolna meg­hallotta, felkapott egy nyirfaseprőt és azzal Visin- gernét kiverte a házból. A hitelezőnő azonban nem volt hajlandó a törlesztésnek ezt az új mód­ját akceptálni és a harcias amazont feljelentette a járásbíróságnál. — Mi kellene a gyümölcsben, szőlőben? Egyelőre jó idő, mondja a magyar gazda. De kell más is. Kerítés. A kerítés nélküli gyümölcsös, szőlő ezt a nevet alig érdemli. És amióta a Delta című versenyen kívüli kerítés anyagot oly olcsón, jutá­nyosán szállítja Kollerich Pál és Fia (Budapest, Ferenc József rakpart) hírneves cég, azóta nem képez gondot a gyümölcsösnek, szőlőnek vadas­kertnek elkerítése. Olcsóság, tartósság, szilárdság egyaránt ajánlják e magyar gyártmányt. A cég bárkinek küld egyszerű levelezőlapon nyilvánított óhajtásra árjegyzéket. ^ 5^^ 5^^ 5^^ 5^^ 5^^ — Könyvkötőtanoncnak egy ügyes fiú Laiszky János könyvkötészetében felvétetik. — Mikor a magyar rumot iszik. Egy szom­szédos nagyközségben történt a következő mulat­tató eset: A falu borbélyánál jóképű paraszti bácsik beretválkoznak. A botbély valami „Bájrum“ vagy tudja a szösz, milyen nevű fejmosó szeszt helyez az asztalra. Kimegy egy percre az üzletből Mire az egyik magyar észreveszi, hogy fékom- teremtette, egy jó üveg hazai rummal vannak ők egy szín alatt. Fogja és jót iszik belőle. Jön a borbély és látja, hogy a mi magyarunk fölöttébb nagyokat pököd és ugyancsak keservesen néz az ártatlan borbélyra. Kérdi tőle, mi lelte ? A paraszt csak pököd rendületlenül. Végre megszólal és imigy ad kifejezést méltatlankodásának : — A’ mán igaz borbély úr, hogy kutyaerős rumot tart kigyelmed. Majd hogy a gyomrom ki nem for­gatta. — Cigánytörvény. Készül a cigány. Állítólag készül. A törvény az eddigi információ szerint a dologházi törvénnyel kapcsolatosan oldaná meg a cigánykérdést. A toloncházakat alakítanák át do­logházakká. A kóborcigányokat ide internálják be egy-két-három hónapra. A dologházba internálás azonban nem annyira a büntetés jellegével bírna, mint inkább bizonyos közigazgatási kényszer lenne, hogy a kóbor cigányok állandó foglalkozáshoz és tartózkodási helyhez szokjanak. — Újítás az államvasutaknál. A magy. kir. államvasutak igazgatósága legközelebb azon üd­vös változtatást hozza be, hogy az állami alkal­mazottak családtagjainak is megadja az arcképes igazolvánnyal járó feláru vasúti jegykedvezményt. Eddig t. i. az volt a gyakorlat, hogy a féláru je­gyet az állami tisztviselők családtagjai csak ese­tenként egyszeri utazásra szóló menetjegyigazol­vány alakjában kapták ; ezután pedig egész évre érvényes arcképes igazolvánnyal lesznek a csa­ládtagok is ellátva. — Pénzügyőrök vászonruhája. A pénzügy- miniszter megengedte, hogy a pénzügyőrök vitor­lavászonból készült egyenruhát viselhessenek. Ezt rendeletben tudatja a pénzügyi hatóságokkal, de egyszersmind föltételekhez köti a vászonruha vi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom