Esztergom és Vidéke, 1911

1911-11-23 / 92.szám

Esztergom, 1911. XXXIII. évfo’yam 92. szám Csütörtök, november 23. r AZ ESZTERGOM VARMEGYEI KÖZSÉGI ES KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZI ERGOM. JÓKAI-UTCA 17. Megjelenik vasárnap és csütörtökön Szerkesztik : KEMPELEN FARKAS es VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 12 K Negyed évre . . 3 Is 6 K Egyes szám ara . 14 f, Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fill. Egész evre Fél évre . Az egyik földi parancs és igy szól : Prohászka (K. F.) A XI. katholikus nagygyűlés ta­nácskozásain több érdekes és meghallgatni való beszéd hangzott el. Hiszen dr. Giess- wien Sándor és dr. Glattfelder Gyula is beszélt, ők pedig mindig tudnak olyant mondani, amiben ha nem osztozik is oly­kor minden hallgatójuk, de érdeklődésüket feltétlenül képesek lekötni. Minden beszédnél érdekesebb volt azonban egy az első napon előfordult kis intermezzo. Mikor dr. Zsembery a rendezőség ne­vében felolvasta a védnökök névsorát, Pro­hászka püspök nevének említésekor óriási zaj támadt. +— nol van Prohászka ? — Éljen Prohászka ! . . . A püspökök felriadtak a szűnni alig akaró1 tüntetésre, azután nagy csöndben hallgatták végig a társuknak szóló ovációt. Látszólag nem nagy esemény ez a spontán megnyilvánult nagy lelkesedés, de ha az ember elgondolkodik fölötte, lehe­tetlen, hogy meg ne lássa, észre ne vegye, — ha ugyan már előbb is tisztában nem volt azzal, hogy a magyar világi katholi- kusságnak igazi vezetője, irányitója Pro­hászka Ottokár. Nem kevésbbé lelkesedik érte az alsó papság is, de nekik nem szabad érzelmei­ket nyíltan kifejezésre juttatniok, mert — zsindely van a háztetőn — mondja a né­met közmondás. A sokszor merev dogmák a magas klérusnak önként vállait kerékkötői, ame- j lyek minden legkisebb haladásnak, fejlő­désnek, evolúciónak eleve útját szegik. Prohászka volt nálunk az első főpap, aki ki merte tágítani ezt. a kerékkötőt s a hivek bámulva látták, hogy jármüve nem a régi delizsáncz, hanem egy merészen nekifutamodó s íme az égfelé emelkedő repülőgép. Nagy embernek, aki ki tud emelkedni társai közül, mindig akadnak ellenségei. Ezt a sorsot ő ,em kerülhette ki; j akadt besúgó, aki Rómában eláztatta őt -koholt vádakkal. Prohászka aztán megjnutatta, hogy ő' nem a magyar Luther szerepére pályázik, ő hü fia egyházának ; alázatosan meghaj­totta hittel és magas, nagy eszmékkel teli fejét a pápai trón előtt. . És most már két ut között kell válasz­tania. Két parancsut van és az egyiket kö­vetnie kell. Tace ! A másikat leikével hallja, imádság kö­zepette ; az égből hangzik ez: „Hirdesd az én igémet és magyarázd meg azokat a mai hitetlen embereknek ; világítsd meg a tudomány fáklyájával az utat, amely a hit­hez, az egyedül való boldogsághoz: En hozzám vezet, hogy a rövidlátók, a lelki vakok is ráléphessenek erre az ösvényre; hirdesd tovább is az én igémet!“ Melyik parancsot fogja követni? Ez nem kétséges. Hogy a katholikusok között utóbbi időkben minden vallási kérdés iránt meg­nyilvánult nagy közönyösséget és az egyre ; terjedő cinikus hitetlenséget egyszerre szom­jas érdeklődés, a hinnitudás vágya váltotta fel, — ezt majdnem kizárólag Prohászka cselekedte. Hogy a többi felekezetbeliek ajkáról eltűnt az exkluzív kicsinylés mosolya a „pápista“ vallás említésekor s helyét a tisz­teletteljes érdeklődés váltotta fel, — ha nem is egyedül Prohászkának tudható be érdemül, de igen nagy része van benne, az bizonyos. És hogy mi világi katholikusok őt vá­lasztottuk, őt kívánjuk, őt tiszteljük vezé­rünknek országunkon belül, — annak „ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRCÁJA. Mikszáth-Amanach 1902-re. Mint a Maréchal-Niel rózsa egy hires katona nevét viseli, annak halála után is, az Almanach is Mikszáth Kálmán nevével röpköd szerteszét még ma is. Azok a vászonfödeles könyvek,. amelyeken most már második esztendeje, hogy aranymetszésü betűkkel a „Mikszáth-Almanach“ cim ragyog, igy lettek szerény kövei annak az emlékműnek, amely őrizni fogja irodalmunk nagy halhatatlanjának nevét. De nemcsak a könyv aranymetszésü betűkkel Írott címlapja, hanem maga az egész Almanach, annak tartalma és szelleme is Mikszáth Kálmán emlékét őrzi. Herceg Ferenc szerkesztésében is ugyanaz maradt a Mikszáth-Almanach, mint ami a régi Almanach volt, ez a piros fedelű, érdekes és vál­tozatos könyv, amely már évek óta elmaradhatat­lan kedves vendége a karácsonyi könyvpiacnak * * Mikszáth-Almanach az 1912. évre. Szerkeszti Her- czeg Ferenc. Egyetemi regénytár. [XXVIII. évfolyam 4—5. Singer es Wolfner kiadása. Ara diszkötésben 2 korona. és amely szinte már elvalaszthatatian velejárója a téljes világnak és hozzátortozik, mint a karácsonyfa aranydiója és színes gyertyája. Ő nélküle csonka maradna egy irodalmi esztendő és hiányát sok-sok könyvbarát érezné meg, aki a duruzsoló kályha mellett a könyveihez, legjobb barátaihoz szeret fordulni. A Mikszáth-Almanach szinte az égés a újabb magyar irodalom irányát felöleli magába és forrongó, de erőteljes literaturánknak legteljesebb áttekintését nyújtja. Magas irodalmi színvonalú az Almanachnak ez az újabb kötete is, mint ahogy mindenkor az irodalmi produktumok legteljesebb­jeinek gyűjteménye volt. Novellái a különböző belletrisztíkai irányok és áramlatok dokumentumai. Uj irányok felé való törekvések jellemzik mai iro­dalmunkat, amelybe uj hangok, uj nézőpontokból meglátott problémák, uj társadalmi alakulások rajza vonult be, de azért a múltból is megtartotta mindazt, ami a szívhez és lélekhez szól. És ennek az egész uj irodalomnak képe benne tükröződik a Mikszáth- Almanachban. Szórakoztató elbeszélések, vidám ötletek, mély problémák, emberi drámák sorokba sűrítve : ez a Mikszáth-Almanach, amelynek megjelenése minden esztendőben valóságos irodalmi esemény és a j könyvbarátok nagy táborában örömteljesen üdvö­zölt vendég. És ez mindenképpen érthető is, mert különb vendég a többinél: nem visz, de hoz. Garmadával hoz magával szellemi kincset, amely- lyel a magyar házakat gyarapítja. És magával hozza, mint szívesen látott vendéget, a magyar Írógárda legjobbjait, köztük légieket is, akik a háziak sze- retetében már helyet találtak maguknak és az úja­kat, akik szintén mindenképpen érdemesnek mu­tatkoznak erre a szeretetre. Az Almanach régi híveinek, éppen úgy mint az újaknak is nagy lelki gyönyörűsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásában és nyomában az uj hívők tábora bizonyára gyarapodni fog, amit a könyv szokatlan olcsósága is nagyban elősegít, mert hiszen az igen szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei Mikszáth-Almanac.hban olvassuk leg­frissebb írásait a következő magyar Íróknak: Heltai Jenő, Legioner, Bródy Sándor, Pékár Gyula Lőiinczy György, Lövik Károly, Vértesy Gyula, Kanizsay Ferenc, Diplomata, Éarkas Pál, Biró Lajos, Krúdy Gyula, Pakots József, Szomaházy István, Kálnoky Izidor, Herczeg Ferenc. A Mikszáth-Almanach Singer és Wolfner Megayilt Schmideg Soma és Sándor úri- és no?, divatáruháza a „Gfólyá^-hoz. Esztergom, Kossuth L.-u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom