Esztergom és Vidéke, 1911
1911-02-23 / 16.szám
Esztergom, 1911. XXXI11. évfolyam 16. szám. Csütörtök, február 23. W AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. S íerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, „KORONA" SZÁLLODA I. EMELET. Telefon szám 38. Megjeleni v vasárnap és csütörtökön Laptulajd. és felelős szerkesztő Dr. Dénes Aladár ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . . 12 K Negyed évre . . . 3 K Fél évre .... 6 K Egyes szám ára . 14 f, Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fill. Vasárnaptól — Csütörtökig. Alakul a munkapárt. Ha az időnként fel-felbukkanó híreknek hinni lehet, ugy vasárnap megalakul havatalosan is a csak ad hoc, a választások idejére alakított munkapárt. Azért írjuk, hogy „ha hinni lehet", mert a kormánypárt kétszeri győzelme után már többször terveztek és tettek előkészületeket egy állandó pártalakitásra, dehát e tervek még mindig nem léptek elő valósággá. A párt június elseji és december 14-iki győzelme után számtalanszor kértük, sürgettük a pártvezetőséget, hogy azt a kapcsolatot, amely a két választás alkalmával e város hasonelvü és liberális polgársága között létrejött, kifejlett, — állandósítsa azáltal, hogy párthiveit egy szervezetbe tömöríti. Sokszor elmondottuk már, de sohasem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy a szervezetlenség, a közöny a legerősebb pártot is megdönti. Mert hát nem elég az üdvősségre, ha egy párt tisztán a képviselőválasztás alkalmára tömörül össze s aztán széthullik, hogy a jövő választásig ne adjon magáról életjelt. A pártszervezetnek állandónak kell lennie, ha eredményeket akar elérni . . . Hisz h\ szükség van társadalmi szervezetekre, ugy inkább szükség van a politikai szervezetekre, mert a választóközönség legnagyobb része teljesen informálatlan az ország ügyeiről s a helyzetről helyes képet alkotni nem tud. Egyes odavetett jelszavakat ismer csak a felületesen átfutott újságokból, melyek szintén a legridegebb pártszempontok szerint világítják meg a tényeket. Igy menthetetlenül belekerül ügyes kortesemberek suggesztiója körébe, akik aztán tetszésük szerint viszik ide-oda. Mennyivel másként alakulnának az ország ügyeiről való nézetek, ha mindén választókerületben rendesen és jól szervezett pártok lennének, ahol az érintkezés állandósága és közvetlensége révén minden párttag politikai érzéke kicsiszolódnék, itélőképessége fokozódnék s véleményalkotása önállóbbá fejlődnék. A pártszervezet mint olyan, minden nagyobb érdekű kérdésben állást foglal, képviselőjével is állandó nexusban van, aki aztán az érdeklődőket a napi politika egyes — távolról alig érthető — mozzanatairól közvetlenül felvilágosítja. Viszont igy a képviselő is benne él a kerület levegőjében, annak ügyeiről mindig alaposan informálva van. Persze ugy, ha az elveik folytán egy tető alá tartozók állandó érintkezésben élnek egymással, bármiféle háborút könnyen megvívhatnak, mert az összeszokott s együtt élő sereggel aránytalanul könnyebb győzni, mint azzal, melyet a háború köszöbén kell nagy sebtében összeverbuválni. A vereségeknek, melyeket a párt a törvényhatósági és képviselőtestületi tagok választásánál szenvedett, nézetünk szerint kizárólag ez a szervezetlenség voltjaz oka. A pártot megszervezni a júniusi győzelem után, az adott viszonyok között, a „ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. Humor a jogszolgáltatásban. Irta: dr. Schwarz Zsigmond. (Folytatás.) A védő ügyvédek beszédeiben gyakran villan meg a humor fénye. Méltóztatik tudni, hogy a Borsszem Jankó állandó íypust teremtett a régi iskola furfangos alakjai részére dr. Hombár Mihály személyében, de bizony ezen alakban igen sok a szertelenség és inkább carricatura, mint typus az. A nagykanizsai barreannak érdekes alakja volt az öreg Tuboly Viktor... Egy lopással vádolt kanászt védelmezett iszonyú hévvel és mikor a tanács visszavonult Ítélethozatalra, az ügyész tréfásan mondja neki: Te Victor, aztán fizet neked ez a kanász a védelemért? — Ne búsulj — feleli az ügyésznek ő — mire arra- kerül a sor, lop az megint egy pár disznót. Ugyancsak ő volt az, aki egyszer egy módos becsehelyi polgárt védelmezett — iszonyú frázisokat pattogtatott a véd beszédében és folyton azt hangoztatta a törvényszék bíráinak: Nézzék meg azt a szegény nyomorult embert! — mikor aztán a tanács visszavonult, az ügyész megint elkezd vele kötekedni: Te Victor, aztán minek mondod el ezeket az öblös frázisokat ? hiszen tudhatod, hogy mi nem adunk arra semmit. Nem is nektek beszélek én — feleli ő — hanem a védencemnek, az fizet engem, nem láttad, hogy mennyire könnyezett? . . . A védőbeszédek szertelen hosszúsága gyakran feszélyezi a tanács tagjait, különösen mikor a tárgyalás soká tart és a birák már ki vannak fáradva, nem egy védő valóságos réme a bíróságnak, viszont el kell ismerni, hogy a szakszerű és szép védbeszédet a bíróság a legnagyobb figyelemmel meghallgatja. Pompás dolgot olvastam erről múltkor, mely a hetvenes években, a pestvidéki törvényszéknél történt. Egy albertiirsai parasztgyerek volt vádolva valami tiz rendbeli bűncselekménnyel; a védő egy ismert, öblöshangu, régi pesti prókátor volt, aki két órán alul nem igen adta. Egész nap folyt a tanuhallgatás és már esti 7 óra volt, mikor a vád és védbeszédekre került a sor. Az ügyész rövid, kerekded beszédben előterjesztette vádját, mire felállott a védő ügyvéd és igy kezdte beszédjét: „Tekintetes kir. Törvényszék! A fővárosi élet világforgalmi zajában ide érzem a föld szagát ..." Rémülve nézett az elnök két birótársára, hogy mi lesz ebből, ha igy kezdi, három órán alul bizonyosan nem végzi. Hirtelen megvillant egy eszméje, felállt és igy szólt: — Igen a föld szaga. . . tehát kéri a vádlott felmentését. A kir. törvényszék visszavonul ítélethozatalra és ezzel magával rántva két birótársát, megindultak a tanácsterem felé. A védő t kinyitott szájjal, megkövülten állt ott bennreked beszédjével, de a bíráknak nyoma sem volt már és igy kénytelen volt belenyugodni a változhatlanba. Az esküdszéki intézmény behozatala a humor ujabb forrását nyitotta meg, mert a bünper egészen más tényezők döntő körébe került. Egy igen sikerült dolgot elmondok erről is. Egy polgárember haláltokozó súlyos testi sértéssel volt vádolva és mivel aí esküdtek nagy része földműves emberekből állt, a községbiróval, ki szintén esküdt volt és mint főkolomposnak nagy befolyása volt az esküdtekre, megállapodott, hogy fizet neki 200 forintot, ha csak két évre ítélik, tudván a polgár azt védőjétől, hogy ha kimondják az erős felindulást, hát a büntetés körülbelül két esztendő lesz. Ugy is történt, a polgárt elitélték két évre és midőn a községbirónak átadta a 200 forintot és megköszönte neki a dolgot, emez igy szólt neki: — bizony nehezen ment, édes barátom, mert az esküdtek erővel fel akarták menteni. Mielőtt a büntető perről a polgári perre &Xtérnénk, egy átmeneti esetet kell elmondanom. Ha a büntető perben a vádlott a sértett által felszámított kárösszeget mennyiségileg kifogásolja, akkor a sértett kárigényére nézve a polgári perutra utasittatik. Igy járt a polgár is, jól elverték és mivel a tettes kifogásolta kárát, belevették természetesen az ítéletbe, hogy polgári perutra utasittatik. Hát zsebében az ítélettel elmegy a polgár Megérkezett a kitűnő tavaszi idénysör a „Koroná"-ba. Veri az összes külföldi termékeket. Mesés izü ( üdítő ital. "v^. Állandóan friss készlet.
