Esztergom és Vidéke, 1911

1911-02-23 / 16.szám

lelkek nagy kiábrándulási folyamatában nem lett volna olyan nehéz munka. A párt összetartása, a pártszervezet állandósítása az, mely a mai alakulat jövőjének garanciája. Erre kell törekednünk, ezt a célt kell munkálnunk minden erővel, mert ha soká tart ez a mostani csönd, akkor bizonyára sokkal hamarább, mint gondolnók, fogunk találkozni a szétmállás, széthullás tüneteivel. Gondoljunk csak 1910 december 7. és 9-ére, nem a szervezetlenség okozta-e akkor s a vereséget? De ne bolygassak a multat, mert még mindig jobb a pártot megalakítani most, mint soha. Esztergomban jelenleg nincsen olyan kör, vagy egyesület, amely a város közügyeivel foglalkozik. A régi városi kör feloszlott, a koalicLs vezérlő-bizottság közmegnyugvást keltőén jobblétre szenderült; de hogy ily intézményekre, a polgárság véleményeinek kicserélése céljából szükség van, annak legékesebb bizonyítéka az, hogy léteztek ezek az egyesületek. Egy félév a pihenésre, a meggondolásra éppen elég volt, az időjárás változásával a téli hó eltakarodott, látni engedvén a dúsan kelő vetéseket. A pártvezetőség mozgolódásából, szervezni akarásából szeretnők nemsokára a munkapárti szervezkedést és nyomában a megalakult párt vetéseinek zöldelését látni. A 80 éves prímás. Vaszary Kolos hercegprímás e hó 12-én ünnepelte születésének 80-ik évfordulóját. Nem Esztergomban, nem székvárosában ünnepelt az agg bíboros, hanem tőlünk távol, Budapesten. A hercegprímás születésnapja! Mi volt ekkor a régi Esztergomban? Pestre, hogy ott megkeresi azt a bizonyos perutat, nem tudta, hogy hol van, hát megszóllitja a rendőrt: — Kérem alássan, tessen már nekem megmondani, hogy hol van az a polgári perut ? . . . — Ugyan ne beszéljen olyan bolondokat, ilyen ut nem létezik ... — Már hogyne léteznék, hiszen itt van az írásban és előmutatja a polgár az Ítéletet, hogy a kárára nézve a polgári perutra van utasítva. A polgári per folyamata szintén gyakran tár fel derűs mozzanatokat, mikor a földműves ember, mint peres fél személyesen kihallgattatik, a maga tősgyökeres, zamatos előadásával sokszor nyújt igaz élvezetet, de sokszor akkor is megnyilatkozik "humora, mikor nem tudja előadni perbeli védelmét. Egy kis, hörcsökös zsidi polgárt, az öreg Ugróci Józsefet pereltem be egy szomszédja nevében. Az öreg személyesen védekezett, ügyvédet nem fogadott, de a bíróságnak joga van az esetre — ha a peres fél védelmét előadni nem tudja, őt ügyvéd vallásra utasítani. Az öreg Ugróci össze-vissza beszélt mindent, de abból halandó ember semmit meg nem értett ... A biró indulatba jött és ráförmedt az öregre: — Ne lármázzon itt annyit, nem értek semmit abból, amit maga mond, adja elő értelmesen a védelmét, mert különben ügyvéd vallásra utasítom. Az Öreg kiegyenesedett, ránézett a bíróra és igy szólt: — Kérem alássan, nagyságos ur, van nekem Most már mindössze bizonyára annyiból áll az öröm és üdvözlés, hogy az eV e napján előkeresik a városházán a prímás üdvözlésére vonatkozó aktát és az ott évek óta pihenő ugyanazon üdvözlő táviratszöveget a postára küldik, „Pedig mi másként volf itt nem régen" — mondják erre Gyulai Pállal a jó öregek. Husz éve lesz október 27-én, hogy Vaszary Kolos esztergomi érsek lett. Midőn 1892 október 31-én a polgármester üdvözölte, az uj prímás igy felelt: „ugy érzem, hogy hosszú távollét után Esztergomba haza érkezem". Haza is jött, mint mondta s itthon a tisztelgő küldöttség előtt igy szónokolt: . . . „Esztergom felvirágzásán kell mindnyájunknak munkálkodni . . . Emelni akarom a várost, nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is, mert azt akarom, hogy Esztergom, mint egykor a kereszténységnek, ugy most a magyarságnak végvára legyen ..." Be is váltotta az érsek igéretét, mert az ő közbenjárására épült a vashíd és a Buda—Esztergom közötti vasúti összeköttetés. Ugy látszik, azt képzelte a hercegprímás, hogy ő mint jó főpásztor székvárosa ügyeinek vezetője, szellemi irányitója lesz s minden erejével elősegíti előhaladását, gyarapodását. Bizonyára nem gondolt arra, hogy a saját rendjéből ütnek pártot ellene 's akadályozzák meg áldásos tevékenységét. Jött a Timon-választás, a többi kellemetlenség, amelyek valósággal rákényszeritették Vaszary Kolost arra, hogy székvárosának örökre hátat fordítson. Azóta 20 év telt el, pótadóban gyarapodtunk, lélekszámban fogytunk. A szelidlelkü, galamb természetű heíbecsületes vallásom, nekem az ügyvéd vallás nem kell. A tanuk vallomásai ugyancsak derűsek igen gyakran. Már az általános kérdésekre adott feleletek, hogy a tanú hány éves, milyen a vallása, van-e rokonságban vagy ellenségeskedésben a peres felekkel, a legszínesebbek szoktak lenni. Az utóbbi kérdésre azt a jellemző stereotyp "feleletet adja a polgárember: nem vagyok sem jó barátja, sem ellensége, csak ugy közönségesen vagyok vele. Méltóztatik tudni, hogy az uj perrendtartás törvényjavaslatának tárgyalása alkalmával nagy vihart keltett az a kérdés, hogy a tanutói megkérdezze-e a biró a vallását, vagy nem. Ez alkalomból a folyosón felelevenítette egy ügyvéd képviselő a következő mulatságos esetet: Tanuként volt beidézve a bírósághoz Várvölgyi ! Izidor . . . Hajlott sas orra, kiejtése, egész megjelenése elárulták, hogy minő vallásban született. A biró felteszi az általános kérdéseket: — Mi a neve ? — Várvölgyi Izidor. — Hány éves ? — Ötvenkettő. — Mi a vallása? — Római katholikus. A biró meglepetve felnéz a tanura. — Maga római katholikus? — És ha megpukkad a biró ur — akkor is római katholikus. (Folyt, köv.} cegprimás inkább kitért és itthagyta Esztergom város nyakán a klikkvezért, aki mindent tett, csak „Esztergom felvirágzásán nem munkálkodott, nem emelte a várost sem anyagilag, sem szellemileg", mert a 140%-es pótadó és a tiz év. alatti 238 főnyi lakóságfogyás csak nem a jólét emelkedését dokumentálja! Az agg főpásztor 80 hosszú évvel a vállán, bizonyára most is szeretettel goncidol régi tanárkodása helyére, arra a városra, amelyet naggyá, hatalmassá, múltjához méltóvá akart emelni, de amely munkájában megakadályozták azok, akiknek nem volt oly szelid lelkük és galamb természetük s igy nem is fakadhatott áldás lépteik nyomán, mert cselekedeteik rugója nem e jelige: Pax. TT? ina T"> r"/' — Hadtestparancsnok városunkban. Berneggi Sprecher Artúr altábornagy, az 5. hadtest parancsnoka hétfőn városunkba érkezett. Hétfőn este együtt vacsorázott a tiszti karral a Fürdő -vendéglőben, kedden délelőtt csapat-szemlét tartott és lövési gyakorlaton vett részt. Délután elutazott városunkból Pozsonyba. — Anyakönyvi felügyelet gyakorlása. A belügyminiszter az állami anyakönyvek felett az Őt megillető legfőbb felügyeleti jognak helyszíni gyakorlásával az 1911. és 1912. évek tartalmára Esztergom vármegye területére Felszeghy Sándor miniszteri titkárt bízta meg. — Elmaradt müvészest. A párkányi kaszinó által f. hó 25-ére tervezett nagyszabású művészestély közbejött akadály miatt márciusban fog megtartatni. — A hajós egylet mulatsága. Az Esztergomi Hajós Egylet szombati mulatságán kisszámú, de annál vidámabb és mulatniszeretőbb közönség volt jelen. 9 órakor kezdődött az estély, amelyen az egyesület elnöke, Wimmer Imre polgármester és Meszleny Pál főispán is megjelent. Az összeszokott társaság a legjobb hangulatban reggelig maradt együtt. — A kaszinó kabaretje. A 28-iki kabaretra már javában készül a líaszinó műkedvelő gárdája. Az idei farsangzáró estély minden előbbit felül fog múlni s valóságos szenzáció számba mennek az előadandó mókaságok. — Közegészségügy államosítása. Mint megbízható helyről értesülünk, a belügyministeriumban serényen foglalkoznak a közegészségügy államosításán. Ennek megvalósítása hamarább meg fog történni, mintsem a közönség gondolná. A kormány ezen szándékára vall az a körülmény is, hogy a községi és körorvosi állásokat az elhatározott mérvben nem szaporítják s a nyugdíjügyet már állami alapon létesitik. — Sajtótárgyalás. Kedden tárgyalta a budapesti törvényszék mint sajtőbiróság azt a. rágalmazási pert, amelyet Kaufmann Ferenc indított a Budai Újságban megjelent, reá nézve sértő s valótlan közlemény miatt. A sajtójogi felelősségei Hrujbiák István vállalta, akit a tanuk vallomása alapján a bíróság két heti fogházra és 5 napi fogságra, átváltoztatható *100 kor. pénzbüntetésre itélt. A vádat dr. Vázsonyi Vilmos ügyvéd országgyűlési képviselő vezette. — Thuránszky visszahelyezése. A párkányi járásnak husz hónap óta felfüggesztve lévő főszolgabiráját, dr. Thuránszky Lajost végre visszahelyezték állásába. A belügyminisztérium fegyelmi tanácsának febr. 14-éről keltezett ítélete a napokban jött le a vármegyéhez, amely szerint a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányán ik 500 kor. pénzbüntetésre szóló Ítéletét jóváhagyja. Ez ítélet alapján az alispán intézkedett, hogy dr. Thuránszky március l-től hivatalát elfoglalja, a helyettesítésével megbízott Palkovics László I. aljegyzőt s az ezt helyettesítő dr. Szilárd Béla tb. főszolgabírót pedig ugyancsak előbbi beosztásuk helyére rendelte vissza.