Esztergom és Vidéke, 1911

1911-05-21 / 39.szám

Ha e kötelességének a munkálatok idejébeni elkészítésével meg nem felelne, azért van a felettes hatóság, hogy ha kell, a hivatalos idő meghosszabbításával, mun­kájának elvégzésére szorítsa. „Böcsület, Tisztesség És a Többi...« A békéscsabai esettel kapcsolatosan sokat irnak és beszélnek az emberek a becsületről, tisztességről és járulékairól. A nagy vehemenciát látván, azt hinné a jám­bor halandó, hogy mindegyik hangosan, sőt leghangosabban deklamáló valóságos becsület és tisztesség raktárt monopolizált. Pedig dehogy. Eszünkbe jut ugyanis itt az egyszeri koldusszegény, földhözragadt, de amellett szájaskodó és nagyon dicsekvő komaasz­szony esete, aki tehetősebb szomszédjának váltig a teli éleskamráról, lágy cipóról, ez­res bankókról beszélt, ugy adván elő, mint­ha ő mással se lenne otthon körülvéve. A szomszéd egy ideig csak türelmesen hallgatta, de végre is megszólalt: Mondja csak komaaszony, miért beszél maga min­dig teli éléskamráról, bankóról meg más ily­féle hasznos dolgokról? Mire a komaasszony elgondolkozva felelte : Hát mikor olyan jő, kedves ko­mámuram, ezekről beszélni, mert örül a a lelkem, fia legalább emlegethetem, mert ugy érzem, akkor, mintha nekem is volna! És a koma többet nem vette rossz néven a folytonos kérkedést. Az értelmiségi bűnös. Szégyenkezve kell megállapítani, hogy már az értelmiségi osztály is szolgáltat egyede­ket, kik rablógyilkosság miatt kerülnek kötélre, fegyházba, s ezen alkalommal a lélekbúvárok tanulmány tárgyává teszik az esetet, kutatva az okokat melyek az értelmiségi osztályból kikerült rablógyilkosokat azon útra terelték. Ezen lélektani tanulmányokat mérlegelve mindenféle gazdasági, társadalmi okok felhalmo­zását észlelhetjük, pedig ezek mellett óriási há­ember nem lehet szerelmes a Milói Venusba sem, ha az a Milói Venus különben tanulatlan, műve­letlen, buta, durvalelkü s csak érzékileg szépnek mondható nő. Ha nem úrinő! A nő: Igen?! Be akarja most kötni ugy-e a szememet? Hát ha igy is van a dolog, akkor miért szeretkeznek a férjek a szobalányokkal s miért mennek némely este bizalmas és sürgős ta­nácskozásokra a klubba? A férfi: Tudom, mire céloz. De, ha azt hiszi, hogy az szerelem, akkor téved. Az nem szerelem, az csak érzéki ösztön — és nem neme­sebb valami — ép oly ösztön, mint mikor az ember meglát egy kívánatos dinnyét, megveszi és megeszi. A nő: Lám, lám! A férfi: Ne gondolja Nagysád, hogy ez csak üres szóbeszéd. Ez amit mondtam, a szivünkben gyökeredzik. „Similis simili gaudet" tartja a latin közmondás is, és egy müveit, intelligens férfit csak müveit intelligens uri nő boldogíthat. A műveletlen nő szerelme olyan, mint a pezsgő­okozta mámor: a szédületbe ragad, de csak pár órára, s másnap már se hire, se hamva. Legfel­jebb utóhatásul másnap egy kis katzenjammer lepi meg az embert! Amit igazán szerelemnek nevezhetünk, az az érzelem nemcsak egy forrás­ból, az érzékiségből táplálkozik. Nem ! Szerelmet a nőnek csak két egymásba fonó, elválaszthatlan tulajdonsága kelthet bennünk: a lelki szépség, a műveltség kapcsolódva a megnyerő, a behízelgő külsővel. S azt hiszem, az előbbi fontosabb az nyadban még a politika is játssza a szerepet és sajnos sokkal nagyobb mérvben, mint azt eddig méltatták. Már régi latin közmondás : „Farkas az em­ber embertársával szemben, nem ember I" (Lupus est homo homini, non homo) s igy az ember önfentartási ösztöne kielégitése végett, addig mig lehet, élelmességgel, ha másként nem csellel, s végül ha az emberi intelligentia nem elégséges, letér az emberi útról s felülkerekedik benne az állat, s lesz farkas, mely öl-rabol. Hát hol veszi a mai kor gyermeke, kit szülei áldozattal neveltek, taníttattak, hogy tudományá­val, értelmiségével magának [övöt, megélhetést, jólétet biztosítson ? Sajnos éppen az iskolapadjain kezdenek ez irányú ismeretei gyarapodni. Az ókortól kezdve lépésről-lépésre a törté­nelem minden lapjain olvashat politikai gyilkos­ságokról, hol testvérek, rokonok gyilkolják egy­mást a hatalom birtoklásáért nem is szólva azon politikai gyilkosságokról, hol udvaroncok fejedel­meik kegyeiért versengve gyilkolják és gyilkoltat­ják azokat, kik esetleg útjukban állanak. Ezek azonban csak mesék, melyek lehetnek igazak is, nem is, melyek nem kell, hogy okvetlen rossz irányba tereljék a fogékony gyermeki, tanuló lel­ket, arra való a szülő, a tanitó, hogy a történelem ez irányú eseményeit oly erkölcsi körzettel tálalja fel, mely képes legyen az ilyen gonoszságokat ugy megbélyegezni, hogy a gyermeki lélek utá­lattal forduljon el a történelem ezen alakjaitól. Igy is van ez addig, amig az a tanuló ki nem lép az életbe, hol maga éli át saját tapasz­talatával, hogy a politikai érvényesülés biztosítása végett, maga a hatalom kezelői sokszor minden eszközt megragadnak és nem riadnak sokszor vissza az erkölcsök oly mérvű megrontásától sem, melyek alig különböznek a gyilkolástól. Aki tehát az értelmiségi bűnösök lélektanát tanulmányozza, az ne csak a gazdasági és társa­dalmi okok után kutasson, hanem méltassa figyel­mére a politikai erkölcsöket és emelje fel figyel­meztető szavát e téren is, mert ez a tér sokkal inkább képes az értelmiség erkölcseit megrontani, a politika gazdasági, társadalmi és hatalmi elő­nyökkel kecsegtet, s igy ezek bírásáért az erkölcsi előnyöket sajnos nagyon is sokan képesek sutba dobni, s ezen példák sokkal többet ronthatnak, ugy, hogy az értelmiségi bűnös kialakulása inkább utóbbinál, a muló szépségnél. Az egy forrásból táplálkozó szerelem, az érzéki szerelem nem is tart soká, elmúlik az a nő szépségének elherya­dásával. Képzeljen csak Nagysád maga elé két egyforma nagyon diszes papírzacskót. Az egyikben nagyon csinos kis műremek van, a másikban pedig egy értéktelen kődarab. Ilyenek a szép nők is. Az egyik, ha elveszti is szépségét, értéke ma­rad, mint a műremek, a másik ellenben érték­telen, mint egy kődarab, mit az ember eldob magától .... A nő: No, uram, köszönöm, hogy elkísért és elszórakoztatott. Beszélgetésünk nem is volt olyan bolondos, mint ahogy ön kezdte. Igaza is lehet! Én már épen hazaértem. S a férjem biz­tosan már türelmetlenül is vár egy kis kocsikor­zóra. Különben én Dombory Géza dr. földmive­lésügyi államtitkár neje vagyok, adieu ! És sarkon fordulva otthagyta a férfit. A villám nem sújthatta volna jobban le a fiatalembert. Vége most már mindennek! Vége a reményteljesen kezdődő szerelemnek s vége — ami talán még életbevágóbb — a minisztériumban való előhaladásnak, ha az asszonyka ezt a kis utcai találkát az urának el találja mesélni! * * Az asszonyka azonban aligha mesélte el a dolgot a férjének, mert Csendes Béla dr. segéd­fogalmazó ur a Domboryék legközelebbi zsurjára meghívót kapott. politikai téren találhatja meg legközelebb az indító okot, mely az ő erkölcsi sülyedését hozza létre. Igv nevelődnek az értelmiségi bűnösök,);azért talán nem ártana, ha a hatalom kezelői jobban meggondolnák a politikai téren megindítandó min­den aktiójukat, s több erkölcsöt vinnének a köz­élet mezejére. HIREK. Kezdődik a sziniidény. Mult számunkban jeleztük már, hogy a jelenleg Veszprémben állomásozó szín­társulatunk május 30-án kezdi meg hat hétre terjedő játékait városunkban. Mezei az idén teljes személyzettel jön s merjük remélni, hogy az idén sokkal jobban ki fogja elégíteni a társulat műkedvelő közön­ségünk becsvágyát, mint az előző évben. A nők közül viszontlátjuk: Szent­györgyi Lenkét, a társulat temperamentu­mos primadonnáját, Jávor Arankát, Feny­vesy Olgát Ágotainé Turzó Margitot, Déry Sárit, a kar csillagát, Tolnai Juliskát, a kacagtató humorú anyóst; Krammer Hedvig, Pápa Sári, Szabó Juliska mind megannyi kedves ismerős. A férfiak közül: a szép­hangu Oláh Gyula, a drámaias Taray Fe­renc, Kertész Dezső a vasfiu, Ágotái Fe­renc a karzat dédelgetett kedvence, Med­gyaszay Jenő, a boldog apa, Vihary Lajos, Halmai Sándor, Szigeti Gyula, Márkus János látogatnak el ismét. A társulat uj nőtagjai: Breznay Anna, Geszti Rózsi, Laksz Sári, M. Fekete Rózsi, Medgyaszay Jenőné, Paxy Margit, Vásárhelyi Tessza, Vécsey Ilona és Utasi Bella. A férfi tagok közül először jelennek meg nálunk: Bánhidy József, Buda Dénes, Borcsay József, Szabó Gyula, Eőry Lajos, Magas Béla, Pintye Lajos, Rónai Imre és Szigethy Bandi. A zenét a helybeli 76. gyalogezredben zenekar szolgáltatja, ame­lyet a színtársulat szimpatikus és művészi karmestere, Kerner Jenő fog dirigálni. Az első előadás 30-án, kedden este 8 órakor lesz, Biró Lajos hatásos színmüve, a „Sárga liliom" kerül bemutatóra. — Itt emiitjük meg, hogy akiknek kiadó szobái vannak, a „Korona" kávéházban jelent­sék be. — Hymen. Dr. Scheiber Lipót f. hó 28-án . tartja esküvőjét Schultheisz Rózsi kisasszonnyal a biai izr. templomban. — Dr. Mattyasóvszky Jenő, székesfővárosi tanácsi segédfogalmazó, néhai Mattyasóvszky Vilmos vármegyei tiszti főügyész fia, eljegyezte Nesselfeld Micikét Budapesten. — Diákok városunkban. Pénteken a bu­dapesti I. ker. főgimnázium V. osztályos tanulói rándultak ki városunkba. Az ifjak a város neveze­tességeit tekintették meg, majd délben a „Magyar Király "-ban ebédhez ültek. A többszörös nyári zivatar megrontotta kirándulásukat. — Az igazoló választmány Ülése. A megye igazoló választmánya hétfőn ülést tartott, mely alkalommal megjelentek : Bleszl Ferenc el­nök, dr. Seyler Emil, dr. Wiplinger Ödön, dr. Zwilinger Ferenc, Etter Gyula, Wimmer Imre, dr. Fehér Gyula választmányi tagok. Pánczél István, Hozmann Béla és Eggenhofer Ernő tokodi bizott­sági tagok mandátumát a bizottság megsemmisí­tette, mivel a szavazó cédulák lepecsételve nem voltak. Srobár József kesztölczi plébános megbíza­tását a választmány egyhangúlag semmisítette meg azért, mert Srobár maga beismerte, hogy a válasz­tóknak megválasztatása esetére jó pálinkás áldo­mást és a fuvardíj megtérítését igérte, sőt egy választónak 20, egy másiknak pedig 6 koronát adott. — Tavaszi közgyűlés a megyénél. A vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 29-én tartja tavaszi rendes közgyűlését a város szék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom