Esztergom és Vidéke, 1911

1911-05-21 / 39.szám

Ha e kötelességének a munkálatok idejébeni elkészítésével meg nem felelne, azért van a felettes hatóság, hogy ha kell, a hivatalos idő meghosszabbításával, munkájának elvégzésére szorítsa. „Böcsület, Tisztesség És a Többi...« A békéscsabai esettel kapcsolatosan sokat irnak és beszélnek az emberek a becsületről, tisztességről és járulékairól. A nagy vehemenciát látván, azt hinné a jámbor halandó, hogy mindegyik hangosan, sőt leghangosabban deklamáló valóságos becsület és tisztesség raktárt monopolizált. Pedig dehogy. Eszünkbe jut ugyanis itt az egyszeri koldusszegény, földhözragadt, de amellett szájaskodó és nagyon dicsekvő komaaszszony esete, aki tehetősebb szomszédjának váltig a teli éleskamráról, lágy cipóról, ezres bankókról beszélt, ugy adván elő, mintha ő mással se lenne otthon körülvéve. A szomszéd egy ideig csak türelmesen hallgatta, de végre is megszólalt: Mondja csak komaaszony, miért beszél maga mindig teli éléskamráról, bankóról meg más ilyféle hasznos dolgokról? Mire a komaasszony elgondolkozva felelte : Hát mikor olyan jő, kedves komámuram, ezekről beszélni, mert örül a a lelkem, fia legalább emlegethetem, mert ugy érzem, akkor, mintha nekem is volna! És a koma többet nem vette rossz néven a folytonos kérkedést. Az értelmiségi bűnös. Szégyenkezve kell megállapítani, hogy már az értelmiségi osztály is szolgáltat egyedeket, kik rablógyilkosság miatt kerülnek kötélre, fegyházba, s ezen alkalommal a lélekbúvárok tanulmány tárgyává teszik az esetet, kutatva az okokat melyek az értelmiségi osztályból kikerült rablógyilkosokat azon útra terelték. Ezen lélektani tanulmányokat mérlegelve mindenféle gazdasági, társadalmi okok felhalmozását észlelhetjük, pedig ezek mellett óriási háember nem lehet szerelmes a Milói Venusba sem, ha az a Milói Venus különben tanulatlan, műveletlen, buta, durvalelkü s csak érzékileg szépnek mondható nő. Ha nem úrinő! A nő: Igen?! Be akarja most kötni ugy-e a szememet? Hát ha igy is van a dolog, akkor miért szeretkeznek a férjek a szobalányokkal s miért mennek némely este bizalmas és sürgős tanácskozásokra a klubba? A férfi: Tudom, mire céloz. De, ha azt hiszi, hogy az szerelem, akkor téved. Az nem szerelem, az csak érzéki ösztön — és nem nemesebb valami — ép oly ösztön, mint mikor az ember meglát egy kívánatos dinnyét, megveszi és megeszi. A nő: Lám, lám! A férfi: Ne gondolja Nagysád, hogy ez csak üres szóbeszéd. Ez amit mondtam, a szivünkben gyökeredzik. „Similis simili gaudet" tartja a latin közmondás is, és egy müveit, intelligens férfit csak müveit intelligens uri nő boldogíthat. A műveletlen nő szerelme olyan, mint a pezsgőokozta mámor: a szédületbe ragad, de csak pár órára, s másnap már se hire, se hamva. Legfeljebb utóhatásul másnap egy kis katzenjammer lepi meg az embert! Amit igazán szerelemnek nevezhetünk, az az érzelem nemcsak egy forrásból, az érzékiségből táplálkozik. Nem ! Szerelmet a nőnek csak két egymásba fonó, elválaszthatlan tulajdonsága kelthet bennünk: a lelki szépség, a műveltség kapcsolódva a megnyerő, a behízelgő külsővel. S azt hiszem, az előbbi fontosabb az nyadban még a politika is játssza a szerepet és sajnos sokkal nagyobb mérvben, mint azt eddig méltatták. Már régi latin közmondás : „Farkas az ember embertársával szemben, nem ember I" (Lupus est homo homini, non homo) s igy az ember önfentartási ösztöne kielégitése végett, addig mig lehet, élelmességgel, ha másként nem csellel, s végül ha az emberi intelligentia nem elégséges, letér az emberi útról s felülkerekedik benne az állat, s lesz farkas, mely öl-rabol. Hát hol veszi a mai kor gyermeke, kit szülei áldozattal neveltek, taníttattak, hogy tudományával, értelmiségével magának [övöt, megélhetést, jólétet biztosítson ? Sajnos éppen az iskolapadjain kezdenek ez irányú ismeretei gyarapodni. Az ókortól kezdve lépésről-lépésre a történelem minden lapjain olvashat politikai gyilkosságokról, hol testvérek, rokonok gyilkolják egymást a hatalom birtoklásáért nem is szólva azon politikai gyilkosságokról, hol udvaroncok fejedelmeik kegyeiért versengve gyilkolják és gyilkoltatják azokat, kik esetleg útjukban állanak. Ezek azonban csak mesék, melyek lehetnek igazak is, nem is, melyek nem kell, hogy okvetlen rossz irányba tereljék a fogékony gyermeki, tanuló lelket, arra való a szülő, a tanitó, hogy a történelem ez irányú eseményeit oly erkölcsi körzettel tálalja fel, mely képes legyen az ilyen gonoszságokat ugy megbélyegezni, hogy a gyermeki lélek utálattal forduljon el a történelem ezen alakjaitól. Igy is van ez addig, amig az a tanuló ki nem lép az életbe, hol maga éli át saját tapasztalatával, hogy a politikai érvényesülés biztosítása végett, maga a hatalom kezelői sokszor minden eszközt megragadnak és nem riadnak sokszor vissza az erkölcsök oly mérvű megrontásától sem, melyek alig különböznek a gyilkolástól. Aki tehát az értelmiségi bűnösök lélektanát tanulmányozza, az ne csak a gazdasági és társadalmi okok után kutasson, hanem méltassa figyelmére a politikai erkölcsöket és emelje fel figyelmeztető szavát e téren is, mert ez a tér sokkal inkább képes az értelmiség erkölcseit megrontani, a politika gazdasági, társadalmi és hatalmi előnyökkel kecsegtet, s igy ezek bírásáért az erkölcsi előnyöket sajnos nagyon is sokan képesek sutba dobni, s ezen példák sokkal többet ronthatnak, ugy, hogy az értelmiségi bűnös kialakulása inkább utóbbinál, a muló szépségnél. Az egy forrásból táplálkozó szerelem, az érzéki szerelem nem is tart soká, elmúlik az a nő szépségének elheryadásával. Képzeljen csak Nagysád maga elé két egyforma nagyon diszes papírzacskót. Az egyikben nagyon csinos kis műremek van, a másikban pedig egy értéktelen kődarab. Ilyenek a szép nők is. Az egyik, ha elveszti is szépségét, értéke marad, mint a műremek, a másik ellenben értéktelen, mint egy kődarab, mit az ember eldob magától .... A nő: No, uram, köszönöm, hogy elkísért és elszórakoztatott. Beszélgetésünk nem is volt olyan bolondos, mint ahogy ön kezdte. Igaza is lehet! Én már épen hazaértem. S a férjem biztosan már türelmetlenül is vár egy kis kocsikorzóra. Különben én Dombory Géza dr. földmivelésügyi államtitkár neje vagyok, adieu ! És sarkon fordulva otthagyta a férfit. A villám nem sújthatta volna jobban le a fiatalembert. Vége most már mindennek! Vége a reményteljesen kezdődő szerelemnek s vége — ami talán még életbevágóbb — a minisztériumban való előhaladásnak, ha az asszonyka ezt a kis utcai találkát az urának el találja mesélni! * * Az asszonyka azonban aligha mesélte el a dolgot a férjének, mert Csendes Béla dr. segédfogalmazó ur a Domboryék legközelebbi zsurjára meghívót kapott. politikai téren találhatja meg legközelebb az indító okot, mely az ő erkölcsi sülyedését hozza létre. Igv nevelődnek az értelmiségi bűnösök,);azért talán nem ártana, ha a hatalom kezelői jobban meggondolnák a politikai téren megindítandó minden aktiójukat, s több erkölcsöt vinnének a közélet mezejére. HIREK. Kezdődik a sziniidény. Mult számunkban jeleztük már, hogy a jelenleg Veszprémben állomásozó színtársulatunk május 30-án kezdi meg hat hétre terjedő játékait városunkban. Mezei az idén teljes személyzettel jön s merjük remélni, hogy az idén sokkal jobban ki fogja elégíteni a társulat műkedvelő közönségünk becsvágyát, mint az előző évben. A nők közül viszontlátjuk: Szentgyörgyi Lenkét, a társulat temperamentumos primadonnáját, Jávor Arankát, Fenyvesy Olgát Ágotainé Turzó Margitot, Déry Sárit, a kar csillagát, Tolnai Juliskát, a kacagtató humorú anyóst; Krammer Hedvig, Pápa Sári, Szabó Juliska mind megannyi kedves ismerős. A férfiak közül: a széphangu Oláh Gyula, a drámaias Taray Ferenc, Kertész Dezső a vasfiu, Ágotái Ferenc a karzat dédelgetett kedvence, Medgyaszay Jenő, a boldog apa, Vihary Lajos, Halmai Sándor, Szigeti Gyula, Márkus János látogatnak el ismét. A társulat uj nőtagjai: Breznay Anna, Geszti Rózsi, Laksz Sári, M. Fekete Rózsi, Medgyaszay Jenőné, Paxy Margit, Vásárhelyi Tessza, Vécsey Ilona és Utasi Bella. A férfi tagok közül először jelennek meg nálunk: Bánhidy József, Buda Dénes, Borcsay József, Szabó Gyula, Eőry Lajos, Magas Béla, Pintye Lajos, Rónai Imre és Szigethy Bandi. A zenét a helybeli 76. gyalogezredben zenekar szolgáltatja, amelyet a színtársulat szimpatikus és művészi karmestere, Kerner Jenő fog dirigálni. Az első előadás 30-án, kedden este 8 órakor lesz, Biró Lajos hatásos színmüve, a „Sárga liliom" kerül bemutatóra. — Itt emiitjük meg, hogy akiknek kiadó szobái vannak, a „Korona" kávéházban jelentsék be. — Hymen. Dr. Scheiber Lipót f. hó 28-án . tartja esküvőjét Schultheisz Rózsi kisasszonnyal a biai izr. templomban. — Dr. Mattyasóvszky Jenő, székesfővárosi tanácsi segédfogalmazó, néhai Mattyasóvszky Vilmos vármegyei tiszti főügyész fia, eljegyezte Nesselfeld Micikét Budapesten. — Diákok városunkban. Pénteken a budapesti I. ker. főgimnázium V. osztályos tanulói rándultak ki városunkba. Az ifjak a város nevezetességeit tekintették meg, majd délben a „Magyar Király "-ban ebédhez ültek. A többszörös nyári zivatar megrontotta kirándulásukat. — Az igazoló választmány Ülése. A megye igazoló választmánya hétfőn ülést tartott, mely alkalommal megjelentek : Bleszl Ferenc elnök, dr. Seyler Emil, dr. Wiplinger Ödön, dr. Zwilinger Ferenc, Etter Gyula, Wimmer Imre, dr. Fehér Gyula választmányi tagok. Pánczél István, Hozmann Béla és Eggenhofer Ernő tokodi bizottsági tagok mandátumát a bizottság megsemmisítette, mivel a szavazó cédulák lepecsételve nem voltak. Srobár József kesztölczi plébános megbízatását a választmány egyhangúlag semmisítette meg azért, mert Srobár maga beismerte, hogy a választóknak megválasztatása esetére jó pálinkás áldomást és a fuvardíj megtérítését igérte, sőt egy választónak 20, egy másiknak pedig 6 koronát adott. — Tavaszi közgyűlés a megyénél. A vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 29-én tartja tavaszi rendes közgyűlését a város szék-