Esztergom és Vidéke, 1911

1911-03-23 / 24.szám

Esztergom, 1911. XXX1I1. évfolyam 24. szám. Csütörtök, március 23. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, „KORONA" SZÁLLODA I. EMELET. Telefon szám 38. Megjelenik vasárnap és csütörtökön Laptulajd. és felelős szerkesztő Dr. Dénes Aladár ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . . 12 K Negyed évre . . . 3 K Fél évre .... 6 K Egyes szám ára .14 f, Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fill. Nyilt levél a vármegye országgyűlési képviselőihez. A Párkánynána és Párkány között fekvő állami közút az elképzelhető legrosszabb állapotban van. Az ut járhatatlanságáról bizonyára a képviselő urak is tudomást szereztek, mert annyi panasz hangzott el az ősszel, télen s különösen most tavasszal az ut járhatatlansága miatt, hogy az egy veszedelmes elemre is elég volna. A párkánynánai vasúti állomástól a párkányi hídfőig vezető állami ut nemcsak a megye, de a messze vidék legforgalmasabb, a legjobban használt utja, mert a párkánynánai vasúti állomásra érkezett teheráruk Párkányba és Esztergomba való beszállítása és a személyforgalom lebonyolítása kizárólag ezen az uton történik, azon egyszerű oknál fogva, mert a vasúti állomástól más közlekedési ut nem vezet se Párkányba, se Esztergomba. A vármegye mondhatni egész kereskedelme ezen az uton bonyolódik le, ez az összekötő kapocs a bécs—budapesti vasúti fővonal nánai állomása és a nevezett helyiségek között. Három évvel ezelőtt még a megye kezelése alatt levő törvényhatósági utak közé tartozott, de a közigazgatási bizottság többszöri kérelmére — tekintettel a megyei utadó-alap kimerültségére is, — a koalíciós kormány kereskedelmi minisztere az állami utak közé vette fel. Nemsokára azután hozzáláttak a mizerábilis állapotban lévő ut járhatóvá tételéhez, de dacára hogy 80,000 koronát beleölt az állam a teljesen agyagtalaj u ut helyrehozásába, az — állítólag a tervező mérnök hibája miatt — nemcsak hogy jobb nem lett, de a keskenyre és nem elég szilárdan épitett utat a rajtajáró nehéz teherszekerek és a temérdek fiakkerkocsi teljesen tönkre tette. A hevenyében épitett ut alapozáca ugyanis meg nem szilárdulhatott, hanem a hosszú, erős ősz alatt teljesen kidőlt formájából s most, — tél elmultával sokkal „ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. Aki igazán szeretett. Minden nap kiment a tengerparta és várta, leste az érkező hajókat. Már közel egy éve, hogy elment jegyese Giulió. Először minden nap jött a számára egy levél majd gyérebben .érkeztek, néha csak minden 2 hétben egyszer. A harmadik hónap eltelte után már nem is jött semmi hir felőle, Marietta azért hü volt. Nem gondolt sosem arra, hogy csalódni fog. Hisz ujján volt a gyürü, záloga szerelmének. December hava volt. Csipős, metsző északi szél táncoltatta a kikötő hajóit. Az emberek mind behúzódtak házaikba. Az év utolsó napja volt. Maritta füleiben csengett a mondat: „Ha nem jövök el az uj év hasadtáig, imádkozz értem, akkor már nem irhatok, nem jöhetek soha!" Kora reggeltől késő délutánig állt a tenger, sikamlós partján. Szemén a könyek jéggyöngyé fagytak, haját cibálta, szétkuszálta az ördögi hangon üvöltő orkán. De Ő csak várt remélt. Este újra kiment. Valami azt súgta: Eljön, eljön! A szélvihar még erősebben tombolt. Maritta ugy érezte, mintha megszűnt volna a bóra. Melege volt. Lázban égett, meghűlt. Az utolsó hajó is megérkezett. Kikötött. Az utasok kiszálltak, csak Giulio nem tért vissza. Maritta odakapott a szivéhez, rohant a „kápolnához és zokogva kérte az Istent adjon az Ő mindenének, Giuliónak boldogságot. Aztán haza vánszorgott. Lefeküdt. Láza teljes erejében kitört. Éjfél mult 7 órával. Hozták az orvost. Szomorú arccal jelenté, hogy a beteg menthetetlen. Maritta ott feküdt az ágyon. Még élte utolsó pillanatában is szép volt. Elhaló hangon suttogta, Giulió, szerettelek, imádlak ! Szeretlek most is 1 És reménye törten itt kellett hagynia az életet. A kis kápolna csengetyüje megkondult, hogy szomorú hangon jelezze: A szép Maritta meghalt. A harang mélabúsan csengett. A kikötőbe beérkezett egy hajó. Egy csinos hajóstiszt szállt ki, karján egy högygel. Giulió volt nejével. Vidáman monda nejének „itt lakik, itt él az a lány, akit megcsaltam, azért mert téged akartalak magamhoz fűzni. Gonosz férfi sziv! nem mondtad volna e néhány szót ily kérkedőn, ha tudtad volna kit sirat a harang. Nem mondtad volna ilyen könnyen, ha tudtad volna, hogy a harang oly lényt sirat, ki érted, csupán érted élt és miattad halt meg. Woziwodzky József. siralmasabb helyzetben van, mint annakelőtte. Az útnak e teljes járhatatlansága birta rá a megye közigazgati bizottságát, hogy felírjon a kereskedelemügyi miniszterhez a párkánynánai útnak kockakővél leendő minél előbbi kikövezése iránt. A miniszter azonban hivatkozva arra, hogy fedezet a burkolásra nincs, de meg egy évvel ezelőtt már 80,000 koronát költött rá, a kockakővel való kikövezést 1916-ra ígérte, amidőn már majd a romlott, most is járhatatlan közút helyrehozása 2—3 millióba fog kerülni. A közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésében felvilágosító kérelmet intézett újból a miniszterhez és az útnak kockakővel leendő burkolását elodázhatlan sürgős szükségnek mondja s ezt a sürgős szükséget tudja és érzi mindenki e megyében, de érzik fájdalmasan különösen azok, akiket ügyeik arra kényszerítenek, hogy a párkánynánai uton jussanak a vasúti állomáshoz. Annak illusztrálására, hogy ez az ut mily ázsiai állapotban van, felhozzuk azon körülményt, hogy mig azelőtt a gyalogjáró utas [háromnegyed óra alatt kiért a vasúti állomáshoz, most másfél óra alatt jut ki, ha ugyan egyáltalán kijut. A bérkocsisok felemelt árakat kénytelenek kérni, mert lovuk és kocsijuk kétszeres rongálásnak van kitéve. A teher- és podgyászárukat csak hetek múlva képesek a szállítók befuvarozni a mizerábilis helyzetben lévő ut miatt. A kereskedelem, az ipar, az utazó közönség és számtalan község, Esztergom és Párkány sinylik meg tehát az állami útnak mai járhatatlanságát, a forgalomra, az üzleti életre kiszámíthatatlan károkat hozó egyetlen, a fővonalhoz vivő összekötő kapocs siralmas voltát. Ez adja a kezünkbe a tollat és kérjük a fentiek előrebocsájtása után a két vármegyei és városi választókerület országgyűlési képviselőit, nevezetesen székasi Sacelláry György, bátorkeszi Kobek Kornél és Széchenyi Emil gróf urakat, hogy befolyásukkal, közbenMegérkezett a kitűnő tavaszi idénysör a „Koronádba. Állandóan friss készlet. Veri az összes külföldi termékeket. *»tr Mesés izü, üditő ital. vjt