Esztergom és Vidéke, 1911

1911-03-23 / 24.szám

járásukkal, esetleg az országgyűlés nyilt szine előtt kérjék a kereskedelmi kormányt, hogy e tűrhetetlen és méltán sok panaszra, boszuságra és keserűségre okot adó, a forgalmat teljesen megbénító párkánynánai ut mizerábilis állapotán segítsen és egy vármegye forgalmi életerét helyezze legalább járható állapotba. Mert ha a miniszter azonnal nem segít, akkor a kereskedelmi kormányon is beteljesül' a magyar közmondás, hogy: a lusta kétszer dolgozik, a fösvény kétszer, sőt háromszorosan is fizet. Egy amerikai törvény. Ami bizarr, az mind Amerikából jön. Az amerikai hirek amily meglepőek és hihetetlenek, néha mégis megfelelnek a valóságnak. Nem tudjuk például, mi igaz abból a hirből, hogy az Egyesült Államok Indiana államában a házasságok előtt a házasságra lépendők egészségi állapotának hivatalos hitelességgel való megvizsgálását törvényileg elrendelték. Nem tudjuk azt sem, hogy milyen formák között történik ez a hivatalos aktus. Azt azonban feltétlenül tudjuk, hogy ez az amerikai törvény óriási nagy jelentőségű dolog s ha nincs is meg, meg kell hozni Amerikában épugy, mint az egész világon. Az öröklött betegségek a statisztika adatai szerint legalább is annyi százalékát pusztítják el az emberiségnek, mint a szerzett baji k. A tüdővész, a vérbaj s isten tudja miféle betegségek valósággal pusztító hadjáratra indulnak az emberiség ellen, midőn örökségképen szállnak szülőről gyermekre. S nincsen ez ellen a vészes folyamat ellen segítség, nincsen rá mód, hogy ezt megakadályozzák, S bizonyos az is, hogy akár amerikai mese ez a törvény, akár pedig tényleg életbe lépett, annak egyforma hatása lesz legalább a mi viszonyainkra: hogy t. i. marad minden a régiben. Pedig érdemes a dolog felett gondolkozni, bár minden gondolkodás nélkül felismerhető annak nagy jelentősége. Az állattenyésztésben már régen felismerték az egészséges tenyésztés szükséges voltát és hatalmas fontosságát. A lovak, marhák, tyúkok és még a házinyulak tenyésztésében is az egészséges nernesvérüség az az alap, melyen a faj erősítését és nemesítését elérni szándékoznak. A beteg tenyészállatokat kizárják a lenyésztésből. Csak egyedül az ember az az állatfaj, melynek tenyésztésébe nem akarnak racionális elveket belevinni. Pedig ennek fontossága mindennél nyilvánvalóbb. Hány egészséges házastárs boldogtalansága, hány tönkrement boldogság hány egész életére nyomorékká fertőzött gyermek képezi kiáltó bizonyságát annak a szükségnek, mely ebben a tekintetben fennál. Hanem ugy látszik az az elv érvényesül az egész vonalon, hogy minden pusztuló ember egy-egy másiknak adván helyet — legalább is a létért való küzdelemben hoz könnyebséget a régi gyakorlat fentartása. Persze ez magasabb szempont annál is, hogy az ember, a teremtés koronája szintén tökéletesedni hivatott. Erről felesleges több szót vesztegetni, majdnem annyira, mint amilyen haszontalan volt ezeket ts elmondeni . .. HllíEK.— jÓzsef. Vasárnap ünnepelte városunk igen sok polgára névnapját. Brühl József, Mórás/, József, Magurányi József, Brenner József s még közéletünk igen sok jubilánsát keresték fel tisztelőik és barátaik üdvözletükkel. Ekkor tartotta névünnepét Mark József ezredes is, a ^6. gyalogezred parancsnoka, akit az itt állomásozó zászlóalj nevében szentiváni Fekete László őrnagy üdvözölt táviratilag. Háziezredünk Győrben állomásozó zászlóaljainak tisztikara osztatlan meleg ovációkban részesítette a közszeretben álló szimpatikus és humánus ezredparancsnokot, a polgári hatóságok fejei szintén gratulációkkal halmozták el a derék katonát. — Szent Benedek napja. Kedden ünnepelték a helybeli bencések rendjük alapitójának, szent Benedeknek ünnepét. Délelőtt ünnepélyes istentiszteleten vettek részt a rend tagjai és a gimnázium ifjúsága. Az ünnep emlékére az előadás szünetelt. — Renoválás. A várhegynek a város-felé néző részén elhelyezett kis lőtorony a télen igen megrongálódott, sőt tartani lehetett attól, hogy nagyobb szél esetleg lefújja onnan a kis tornyocskát. A bazilika gondnoksága renováltatta tehát a kiugró tornyocskát, amely uj, tavaszi köntösében büszkén tekint le az alatta elterülő városra. — Sorozás. Az idei sorozások a vármegye területén a honvédelmi miniszter rendelete szerint a következő napokon fognak megtartatni: Esztergom városban május 6. és 8-án, az esztergomi járásban május 9., 10., 11., 12. és 13-án, a párkányi járásban április 1., 3., 4., 5., 6., 7. és 8-án. A mind három korosztálybeli állitáskötelesek száma: Esztergom városban: 308, az esztergomi járásban: 734, a párkányi járásban: 641, összesen tehát 1683 állitásköteles kerül a vármegyéből a sorozóbizottság elé. A bizottság polgári elnöke dr. Perényi alisp'n vagy Pongrácz főjegyző lesz, hatósági orvosokként dr. Seyler megyei főorvos, dr. Áldori tanácsorvos, Huszár és Wertner járásorvosok rendeltettek ki; — Pintér-kabarett Párkányban. Pintér Imre, a nálunk is előnyösen ismert színművész, aki tavaly a Fürdő-szállóban rendezett dúsprogrammu kabarettjében fakadt ki az esztergomiak közönye ellen, Parlagi Kornéliával, Fehér Artúrral és Hetényi Heidelbert Albert zeneszerzővel egyetemben szombaton este a nagyvendéglő dísztermében kabarett-estélyt rendez. Pintér a párkányi közönség elismert műpártolásában bizik, de számit természetesen a helybeli tisztelőinek támogatására is s reméli, hogy a szombati párkányi kabarettjén nagyobbszámu közönség fogja előadásukat végig élvezni, mint Esztergomban. Ami hihető is! — Hirdetmény. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874. évi XXXIII. t.-cikk, 1876. évi XVIII. t.-cikk és 1899. évi XV. t.-cikk értelmében az Esztergom városi központi választmány a választók névjegyzékének 1912. évre hivatalból leendő kiigazítását elrendelvén, a névjegyzék kiiagazitására elnökletem alatt kiküldött hármas bizottság a névlajstrom kiigazítását f. évi március hó 27-ik napján a város székházának tanácstermében a hivatalos órák alatt megkezdi és a következő napokon nyilvánosan eszközlendi. Fölhívja ehhez képest mindazokat, akik az országgyűlési képviselőválasztók lajstromába való fölvételre igényt tartanak, hogy ezen igényüket a bizottságnál szóval vagy írásban jelentsék be. Keit Esztergomban, 1911 március 18-án. Hoffmann Ferenc összeíró küldöttségi elnök. — Aszfaltbetyárok. Egy esztergomi úrhölgy panaszt emelt szerkesztőségünkben, hogy férjes leányát néhány közhivatalnok az utcán állandóan és rendszeresen aszfaltbetyártempókkal háborgatja. Az illetők neveit ezúttal még elhallgatjuk, de a legközelebbi esetben nyilvánosságra fogjuk hozni. — A kötelező koronaszámitás. A képviselőháznak Lukács László pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett elő a kötelező koronaózámitásról és a 2 koronások veréséről. E szerint az egykoronás és ötkoronás érmeken kivül, kétTcoronás ezüst érmek is kerülnek forgalomba. Továbbá a magyar szent korona országainak egész területén a kereskedők és iparosok a közönséggel szemben csak a koronaértékben való számítást használhatják. Tilos ennélfogva más, mint a koronaértékben való számítás használata: ajánlatokban, számlákon, jegyzékekben, számadásokban, árjegyzékekben, hirdetésekben s a nyilvánosságnak szánt egyéb közleményekben, továbbá kirakatokban üzlethelyiségekben, kiállításokon, vásárokon és hasonló alkalmakkor. Aki a tilalom ellen vét, kihágást követ el és az illetékes járásbíróság 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünteti. — A munkásházak. A város képviselőtestülete legutóbb tartott ülésében a munkásházak létesítése ügyében egy bizottságot küldött ki, hogy agyonüsse e kérdést. A 100 szegény ember egészséges lakáshoz ugyan nem fog jutni, ehelyett azonban hozzájutottak — nem tudjuk, kinek a jóvoltából — a gyanitáshoz. Az a hir kapott ugyanis lábra, hogy valaki, helyesebben valakik e szegény emberek pénzén utazgatnak, sőt ugy állítják be az egész dolgot, mintha a munkások vezetői nem lennének tiszteséges egyének, hanem önös célokat követnének. Teljes rokonszenvünkről és támogatásunkról biztosítjuk azt a 100 munkást, akik ez égetően szükséges kérdést felvetették és csak azt óhajtjuk, hogy igazságuk és egyéni tisztességük tudatában a gyanúsító híreszteléseknek egyszer s mindenkorra vágják útját. — Nem jó csendőrökkel utazni. Tegnap délután érdekes eset történt az Almásfizitő és Esztergom között közlekedő vonat egyik kocsijában. Felszállott ugyanis a vonatra Füzitőn két utazó,- névszerint Spitzer és Karf, akik hogy az időt kellemesen eltöltsék, huszonegyezni kezdtek. Ugyanabban a kupéban utazott a nyergesujfalusi csendőrőrs őrjárata, amely Almásfüzitőn teljesített szolgálatot. A két csendőr csak nézte egykedvűen a huszonegyező utazókat egész addig, mig a vonat Komárommegyét el nem hagyta. Amidőn azonban a megye határán átjöttek, Lábatlan és Nyergesujfalu állomás között, tehát az ő őrizetükre bízott és az esztergomi járásbíróság helyhatósága alá tartozó területen, egyszerre kiléptek az eddigi békés nyugalmukból és igazolásra szólították fel a megszeppent utazókat, a bankót és kártyát pedig lefoglalták, sőt ráadásul még a járásbíróságnál tiltott szerencsejáték miatt is feljelentették a póruljárt* kereskedőket. Ezek nagy bubánatukban megfogadták, hogy többé nem huszonegyeznek, vagy ha mégis, hát nem kakastollasok előtt. — Patikárus nyelven. Egy gyógyszerész hirdetés utján segédet keresett, de mert a hirdetés dacára sem jelentkezett senki, kapva-kapott .egy barátjának az ajánlatán, aki egy fiatal praktikánst ajánlott neki. A fiatalember* szörnyű lusta volt, egész nap aludt, sőt még a gyógyszerkészités közben is elaludt néhányszor. A gyógyszerész irt barátjának, és levelében kérdést tett, hogy mit lehetne ez ellen tenni? A jóbarát a gyógyszerészek által ismert utasítással csak ennyit felelt: „Használat előtt meg kell rázni." — A kut halottja. Téglás János köbölkuti lakos még e hó elején elment hazulról s azóta vissza se tért. Keresték, kutatták azóta mindenütt a buskomorságra hajló embert, mig hétfőn reggel a községi kútban megtalálták. Holtan húzták ki az életunt testét. — A tót és a veszett kutyák. Gyüresek Medárd tót munkást szombaton a köbölkuti téglagyárban lévő két eb több helyen megharapta. A szegény tót annyira megijedt, hogy Esztergomig meg se állt. Itt részesítették orvosi segélyben, majd a rendőrség a pesti Pasteur intézetbe szállitatta be. — Egészségügyi kimutatás. Esztergom város területén az 1911. évi március hó I-ső felében előfordult hevenyfertőző kórokról. Hasihagymáz: Esztergom város, Nagysáp. Vörheny : Esztergom város, Pilismaróth, Bény, Bátorkeszi, Dunamocs. . Fültő mirigylob: Esztergom város. Roncsoló toroklób: Kirva, Nagyölved, Bart Gyermekágyi láz : Csév. — Állategészségügy. Párkányban az ebveszettség fellépet, miért is a hatóság 40 napos zárlatot rendelt el a kutyákra, Pilismaróton a ragad s száj- és körömfájás megszűnt. — Rendelet az élesztőről. Március 1-én lépett életbe a földmivelésügyi miniszternek az élesztőgyártás és forgalombahozatala ügyében kiadott rendelete.' E rendelet szerint a tiszta szeszélesztő skarlátvörös címkével és tiszta élesztő felírással ellá.ott csomagokban, a burgonyával kevert élesztő világoskék címkével és kevert élesztő felírással és végül a sörélesztő citromsárga címkével és sörélesztőfelirássa! ellátott csomagokban árusítható. Másféle megnevezést vagy jelzést használni tilos. Ott, akol sörélesztőt árusítanak, más élesztőt árusítani nem szabad. A kicsinyben való árusításnál az élesztőt oly módon kell levágni, hogy a vevő az eredeti csomagolást láthassa. — Uj magyar bélyegek. A kincstár uj okmánybélyegeket bocsát ki, amelyek nagyobbak lesznek az eddiginél. Az uj bélyegek papírja nem olyan lesz, mint a mostaniaké, hogy minél nehezebben lehessen hamisítani. A bélyegekhez szükséges uj fajta papirost most gyártják. Az uj bélyegek a nyár folyamán jönnek forgalomba.