Esztergom és Vidéke, 1910

1910-11-10 / 87.szám

mig a nagyok veszekszenek addig az iskolás gyerekek nem tanulhatnak. Ugy gondoljuk, hogy a hercegprímás gyorsan és erélyesen fog segiteni az elfajulásnak induló közállapoton és megszünteti a kulturbotrányt ugy, hogy az iskola tulajdonjogának megállapítását nem a nyergesujfalusi exponenseire, hanem a független bíróságra bizza. Vármegyék drágasági pótléka. A Vármegye, a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének hivatalos lapja következőket irja: Egyetlen közérdekű tárgy ma a drágaság. Erről beszél, nyilatkozik ma mindenki, a kormány, a főváros, testületek és magánosok. Sőt megnyilatkozott már az első vármegye is. Fejér vármegye közönsége volt az első, amely nem fogadta hallgatagon azt a kormánykijelentést, mely szerint a pénz vásárló ereje csökkent. Fejéivármegye e hivatalosan megállapított tényből levonta a további következtetéseket is. Nagyjelentőségű kezdeményező határozatában kimondta azt a nagy igazságot, hogy a drágaság a maga romboló és pusztító hatásával a társadalom különböző osztályai közül legerősebben a tisztviselők helyzetét tette tarthatatlanná, mert a tisztviselők jövedelmüket a drágaság arányában nem fokozhatják. Igaz ugyan, hogy védekezhetnének ellene az igények leszállításával, ámde ezt már rég megtették s már-már a drágaság fokoztával a józan védekezés határáig is elértek ugy, hogy ma semmi más nem segít a tisztikaron, csak a jövedelem fokozása. Fejér vármegye ennek folyományakép a folyó év július elsejétől számítódó egy évre drágasági pótlékot szavazott meg tisztviselőinek. Fejér vármegye megtette kötelességét tisztikarával szemben. Kíváncsian várjuk, mikép telje„Majd ha. magyar lélek lesz az irodalomban és idealizmus a politikában f" Utolsó előszavában, melyet a tavalyi Almanach elé irt, bemutat egy öreg urat, aki megcsömörlötte az örökös politikát és ki akar vándorolni az országból. — És melyik országra gondol ? (— kérdi a kivándorlótól az iró.) — Nem tudom még. Éppen ebben nem vagyok elhatározva. Olyan országot szeretnék . . . — Ahol enyhébb az éghajlat, — szóltam közbe. Szomorúan mosolygott. — Egy olyan országot, — szólt, — ahol még mesélnek az emberek. Nem Mikszáth nagy és végső honvágya ez az irodalom után ? Talán megérezte, hogy a politika fogja megölni (a halálos fáradtságot választási körútjáról hozta haza) és az irodalom fogja halhatlanná tenni. Az emlékműnek, mely őrizni fogja az ő nevét, egyik köve lesz ez a könyv. A magyar közönség régóta megszokta már, hogy MikszáthAlmanachnak nevezze, ezentúl címében is viselni fogja első szerkesztőjének nevét, mint a MaréchalNiel-rózsa egy hires katonáét viseli. Egyébként pedig az marad a Mikszáth-Almanach, ami a régi Almanach volt és aminek első szerkesztője szánta : a fóthi szőlő, ahol minden ősszel egyszer összetalálkozik egy csapat iró, egy kis ország, ahol még mesélnek az emberek. A legkedveltebb és legelterjedtebb magyar könyvnek, a Kincses Kalendáriomnak uj kötete megjelent és már minden könyvesbolt kirakatában emlékeztet bennünket az esztendő végének s az uj évnek közeledtére. Megszokott és nélkülözhetetlen háztartási cikk immár a Kincses Kalendáriom, melynek kiválóan praktikus az alakja, beosztása és tartalma könnyen érthető, de a mellett szigorúan tudományos és minden izébe modern minden cikke, művészi minden illusztrációja és mindé izében magyar az iránya, a lelke. Alig van az emberi tudás terebélyes fájának olyan ága, melyről egy-egy értékes gyümöcsöt ne nyújtana olvasóinak a Kincses Kalendáriom. Napjainkban még mindig a természettudományoké a vezér-szerep.Ebből az ismeretkörből közöl a Kincses Kalendáriom egy nagy tanulmányt a tenger mélységeinek világáról, a világító növényi és állati szervezetekről, a betegségeket okozó véglényekről, a föld rádium-tartalmáról, a menydörgés keletkezéséről, stbiről. — mindent képekkel illusztrálva. Egy nagy cikk elmondja, hogy a szentírás hogyan adja elő a világ teremtését és mi ebben a kérdésben a modern tudománynak az álláspontja ? A természettudomány itt már vallási problémákkal érintkezik, — a nélkül, hogy egyik a másikba beleütköznék. Meglepő, hogy némely dolgokban mennyire egy nyomon jár az évezredes hit és napjainknak legújabb tudományos fölfedzése. Bizonyára figyelmet fog kelteni az a cikk is, mely az imáról, fogadalomról és áldozatról, valamennyi vallásnak e közös elemeiről szól és igen érdekes összehasonlításokra nyújt anyagot. Egy igen terjedelmes cikk az emberiség fajait mutatja be, nem a sablonok szerint, hanem az emberi kultúra elemeinek figyelembevételével csoportositva és osztályozva a népeket. Speciálisan magyar tárgyak a Kincses Kalandáriomban: a hunok története, az uj kutatások HÍREK. — Bankett és jótékonyság. Minden esztendőben Imre napja hetének szombatján összeül az Esztergomi Polgári Egyesület és egy sereg szegény gyermeket lát el jó meleg téli ruhával. Most szombaton is hagyományos szokás szerint megtörtént a jótékonyság gyakorlása és a boldogság derűjét varázsolta oda egynehány sorsüldözött gyermek búbánatos arcocskájára. A jótett önmagát dicséri. A felruházást követő bankett a Wimmerregime alatt állandóan a polgármester névnapjának a tiszteletére rendeződik. Évek óta egy és ugyanazon kép tárul elénk ezen a banketten. Felköszöntik a polgármestert, a polgármester megköszöni a felköszöntést és ezután felköszöntik a megjelent notabilitásokat és vice versa. Most is szakasztott igy történt. A első felköszöntőt Dóczy Ferenc a kör fáradhatatlan elnöke mondotta és Wimmer Imre szépen megköszönte a tósztot. Nagy Antal a főispánra emelt poharat, mire Meszlény Pál a polgárság jóvoltára mondott tósztot, Osvdth főjegyző dr. Perényi alispánt köszöntötte, az alispán pedig a helyőrség tisztikarát éltette. Diendorfer Miksa 26-os kapitány az esztergomi derék polgárság üdvére ürített poharat, végül Peterdy rendőrkapitány, Draxler Alajos és még igen sokan mondottak pohárköszöntőket. A bankett, amelyen a hivatalnokokon és tiszteken kivül 17 polgár volt jelen, egyébként már éjfél előtt véget ért. — Előléptetések. Schlembach János dorogi állomási főnök, máv. ellenőr a VII. fizetési osztály 11. fokozatából ugyanazon fizetési osztály I. fokozatába lépett.elő. — Benedek Alajos cs. és kir. 12. sz. gyalogezredben főhadnagy századossá neveztetett ki. Az uj százados most súlyos betegen, siti kötelességéra töbtyf

1 v^Tmegye közönség^ ? Mert Fejér vármegye határozata nem : kiáltó szó a pusztában, annak például kell szolgálnia minden többi törvényhatóságnak és pedig tekintet nélkül a fedezet kérdésére, amelynek, ha máskép nem lehet, pótadóból kell kikerülnie. Be kell látni ugyanis minden megyebizottságnak azt, amit Fejér vármegye közönsége olyan szépen fejtett ki, hogy mi a kötelessége a közönségnek a tisztikarral szemben, azzal a tisztikarral szemben, amely viszont tudja a kötelességét a vármegye közönségével szemben. A megyei tisztikarnak két gazdája is van, amikor hatalmi kézről, elcsapásról van szó. Nemcsak ilyenkor, de amikor megsegítésről van szó, akkor is szeretnők látni e kezeket felénk nyújtani. Mindkettőnek, a megyebizottságnak s a kormánynak, egyaránt meg van a maga szerepe, mondjuk helyesebben: kötelezettsége. Mert a megyebizottságtól kell várnunk az átmeneti ideiglenes segítséget drágasági pótlék alakjában, a kormánytól pedig megromlott anyagi helyzetünk gyökeres javulását a statusrendezési javaslat benyújtásával, amelyet a törvényhozás kétségtelenül törvénnyé emel. Mindkettőre egyaránt szükségünk van, mert a státusrendezés mindenki részére nem hoz azonnal javadalomemelést, sokakat egyelőre a magasabb javadalomnak úgyszólván csak várományosává tesz. Már pedig addig is meg kell küzdeni a drágasággal, ez országos.]csapással, s erre egyetlen mód : a drágasági pótlék. n,

<^^^B— a Magyarország nemesi csaladjairól Uzr^^Byzék folytatása (pontos jegyzéke mindi azokMnT a családoknak, melyek 1800. január 1. | és 1910. június 30-ika között kaptak magyar nemességet), — az Ázsiában járt magyar kutatók útjainak ismertetése a XVIII. századtól kezdve egészen 1910-ig, s a magyar tudományosság képviselőinek : akadémikusoknak és egyetemi tanároknak a bemutatása: csupán ezt az egy cikket nem kevesebb, mint kétszázhuszonöt arckép élénkíti. Nagy cikk ismerteti a magyar országyülést: a főrendiház és a képviselőház szervezetét, házszabályait, — egy másik cikk eligazítja az olvasót a katonai szolgálattal összefüggő összes kérdésekben. Az állami szolgálat tudnivalóit (pályázat, kinevezés, rangsor, cim és jelleg, fizetés, napidij, pótlék, nyugdíj-ügyek, stb.) szintén egy nagy cikk ismerteti az olvasókkal. Bevezeti az olvasókat a Kincses Kalendáriom uj kötete a katolikus egyházjogba, a művészetek történetéből egész fejezeteket ad elő, a művelődéstörténetből érdekes apróságokat közöl, ismerteti a" földadót, a sztrájkokat és munkáskizárásokat és az aviatika fejlődésének történetét, egészen a szerencsétlen Geo Chavez diadalmas röpüléséig és haláláig. De ha a Kincses Kalendáriomnak csupán a tartalomjegyzéke hat oldal, — hogyan sorolhatnók föl mi egy kis cikknek a keretében, hogy mi minden van benne az elsajátítására valóban érdemes ismereteknek e gazdag tárházában ? ! Azt hisszük, hogy az uj Kincses Kalendáriom, mely a régi áron, a szokott piros kötésben két koronáért kapható minden könyvesboltban, méltó a nevére, érdemes a közönség becsületére és szeretetére.