Esztergom és Vidéke, 1910

1910-11-10 / 87.szám

I f f meim^tya gvuíkuP^JF fekszik Komám,, beteg hogyléte iránt általános az érdeklődé részvét. — Művészi siker. Zsolt Nándor egymásután aratja sikereit hegedűre komponált kiváló zeneszámaival a fővárosban. Az ifjú művésznek egy zajos sikerű kompozícióját adták elő szombaton este a „Royal"-ban rendezett hangversenyen. Szigeti József hegedűművész interpretálta a teljesen modern, izzó temperatumu és mindvégig érdekes és csillogó hegedüdarabot, mely annyira tetszett, hogy a jelenlevő előkelő műértő közönség megismételtette. Zsolt Nándor egyébként december elsejétől a zeneakadémián Hubay József asszisztense lesz. — Házasság. Tiles János tatabányai bányaigazgató e napokban esküdött örök hűséget Hüke Erzsikének néhai dr. Hüke Kálmán dorogi volt kör- s bányaorvos leányának. A fiatal pár most nászuton van Abbáziában. — Sternfeld Rezsőné temetése. Vasárnap temették el a város társadalmának osztatlan részvéte mellet Sternfeld Rezsőnét.-A' koporsó fölött dr. Kálmán rabbinus tartott meghatóan szép gyászbeszédet, mely alatt egyetlen szem sem maradt szárazon. A jótékonyságáról városszerte ismert és tisztelt elhunyt urnő koszorú megváltása cimén az izr. jótékony nőegylet javára a következők adakoztak : Özv. Zwilinger Hermáimé 20 K, Schrank Béla 20 K, Fuchs Ignácné, Fuchs Arnoldné Arad 20—20 K, Dr. Zwillinger Ferenc 20 K, Léimdörfer Nándor 20 K, Tifenthal Gyula 10 K, Dr. Horn Károly Bpest 20 K. — A pártelnök névnapja. Dr. Janits Imre kir. közjegyző, az esztergomi nemzeti munkapárt elnöke szombaton, tartotta névünnepét, mely alkalommal a város társadalmának minden rétegéből igen sokan üdvözölték a köztiszteletben és közbecsü'ésben álló pártelnököt. Ugyanez alkalommal a munkapárt számos tagja is megragadta az alkalmat, hogy a &:. Janits Imre személye iránt érzett igaz tiszteletének és szeretetének kifejezést adjon. — Szocialista gyűlés. A szociáldemokrata párt vasárnap d. e. 11 órakor népgyűlést tartott a Széchenyi téren. A gyűlés a minden téren mutatkozó elviselhetetlen drágaság okairól és megszüntetése lehetőségeiről tárgyalt. A minden izében kézzel fogható igazságoknak nagy hátrányául szolgált, hogy a szociáldemokrata párt elfelejtkezett arról, hogy Esztergomban nem lehet semmi osztály, de különösen a papság ellen izgatni. Éppen ezért befejezetlenül múlott el a gyűlés, mert egy erőseb passzusnál a rendőrség megvonta a szót a szónoktól. — Közgyűlés a városnál. Rendkívül sovány tárgysorozatu gyűlést tartott hétfőn a város képviselőtestülete. A közgyűlés * főtárgya a városi tisztviselők fizetésének kiegészítését szolgáló államsegély felosztása illetve a hiányzó összegeknek a város terhére való megállapítása volt. Ez a hiány illetve többlet, mely a várost fogja terhelni 3940 K-át tesz ki. A tanácsnak idevonatkozó javaslata parázs vitát provokált, végeredményében azonban 27 szóval 16 ellenében elfogadták. Az idők jele, hogy ilyen fontos kérdésnél összesen 43 képviselő jelenik meg a közgyűlésen. Ebből is láthatja a választóközönség, hogy a két hét múlva bekövetkező választáson csakis olyanokra adja szavazatát, akikben megvan minden garanciája arra, hogy a város érdekei iránt legalább annyira érdeklődnek, hogy a gyűléseken megjelennek. — Erdőmester helyettesítés. A város hétfői közgyűlésén a betöltetlenül álló városi erdőmesteri állásra helyettesi minőségben Nodrovicky Miklós nyugalmazott erdőmestert választották meg. — A nyergesujfalusi kulturbotrány. Mult számunkban részletesen leközöltük azt a példátlan és egy kulturállamban tűrhetetlen állapotot, amelyet Nyergesujfalun a plébános és a primási főerdész idéztek elő. Ezek az urak e hó 2-ikán a község által épitettett és berendezett, annak tulajdonát képező iskola tantermeinek ajtaját a községi kovácscsal beszögeztették, illetve lakatokat raktak az ajtókra, nehogy azokban a tanítást megkezdhessék. Az iskola épület, helyesebben a telek a nyerges. W mi ugyan telekkönyvivé, de annak fenntartásához az egyház egy krajcárral sem járult hozzá, mindig a község tartotta fenn negyvenkét év óta. A felzúdult nép, a községi biró, a templom gondnok azzal felelt az iskola belakatolásra, hogy ugyanazzal a kováccsal az iskola elé vonult és a lakatot az ajtókról leverette, utána pedig a kisbíróval nyomban kidoboltatta, hogy másnap megkezdődik a tanítás. Nyergesujfalun május óta nem jártak a tankötelesek iskolába. Az uj állami iskola a miniszteri jóváhagyás késedelmeskedése miatt még nem készült el, a beütött kolerajárvány szintén hátráltatta a tanítás megkezdését s most 5 hónap múlva, hogy a gyermekek a betűvetés mesterségét nem tanulhatják, a r. kath. egyház akadályozta meg lakatokkal, hogy a fél év óta vadvirágként felnövő gyermeksereg a tudomány bár szegényes és éppen meg nem felelő csarnokaiban ideiglenesen a legszükségesebbeket elsajátítsa. A község és az egyház között kitört háborúság oka az, hogy a község által építtetett és fenntartott, de az egyház nevén telekkönyvezett régi iskolaépület és tanítói lakásokért — melyeknek tulajdonjoga még bíróilag eldöntve nincs — az egyház 80o kor. bért kért. E teljesen jogtalanul követelt csekély 800 korona azonban elég nagy volt ahhoz, hogy miatta Nyergesujfalu község 500 tankötelesét egy fél évi kényszer iskolai szünet után is képesek voltak az analfabétaságra, a vadon való felnövésre kényszeríteni. Az ártatlan gyermekeken, a tanuló ifjúságon akarták boszujukat a kis kisdedek iránti köteles felebaráti szeretetüket kipróbálni, ahelyett^ hogy, mint komoly emberek, a bíróságnál keresték volna annak az állítólag jogos 800 kor. bérnek megítélését. A község első polgára, Lohner István bíró' tett igazságot, amidőn a termeken elhelyezett lakatokat leverette és az ajtót berúgva, világosságot, levegőt és a szellem munkásait, a tanítókat a katedrára állította. Nyergesujfalu érdemes birájának e határozott és férfias cselekedete előtt az ifjúság, a tanügy minden barátja csak csodálkozhatik és kalapot emelhet. — Sternfeld Rezsőné hagyományai. Mint hiteles forrásból értesülünk, a megboldogult Sternfeld Rezsőné urnő végrendeletileg a következő adományokat tette: 150 K-t. a városi izraelita, 150 K-t. a város keresztény vallású szegényeinek, mely összegek halálozása napján az izr. hitközség elnöke, illetőleg a város polgármestere által osztandők szét. A nemeslelkü urnő ezenkívül 400 K-t. az Esztergomi Izr. Nőegyletnek és 2000 K-t. az Esztergomi Izraelita Szentegyletnek hagyományozott. A város szegényei már át is vették a kegyes adományokat. — Hymen. Iyányi Lajos, a kerületi munkásbiztocitó hivatalnoka eljegyezte Dubrancsik Idust. — Népgyűlés a házbéradó ügyben. Vasárnapra nagy népgyűlés készül á „-Fürdő" nagy termében. A népgyűlés célja egyrészt á tiázbéradó ügyében a hatóság által okozott hátrányok megszüntetése, másrészt a diszkreditált államtitkár részére kellő elégtétel szerzése. — A kórház köszönete. A „Kolos" kórház „Röntgen" laboratóriuma javára Klinda Theophyl dr. prelátus kanonok, valamint Schmidt Gyula órás és nővére 20—20 koronát adományozott, melyért ez uton mond köszönetet a kórház igazgatósága. — A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága szerdán délelőtt tartotta Meszleny Pál főispán elnöklésével rendes havi ülését a „Magyar Király" szállóban. Opaczky pénzügyigazgató helyettes bejelentette a bizottságnak, hogy a megye területén, de különösen az esztergomi járásban az adófizetés igen lassan történik és hogy a mult év október havában sokkal több adó folyt be. Egyben kérte a bizottságot, hogy az esztergomi járási községek elöljáróságaira mondassák ki az anyagi felelősség a késedelmes adóbehajtások miatt, mit a bizottság el is rendelt. Dr. Seyler tiszti főorvos a csolnoki tífuszjárványról tett jelentést. Az 1600 lelket számláló község a tifuszbetegségeknek állandó lakhelye. A mult hóban 28 megbetegedés történt, smelyből három meghalt, nyolc ápolás alatt maradt. A községi biró az elrendelt óvintézkedéseket végre nem hajthatja, a járvány pedig egyre terjed. A főorvos felvilágosítást kért az alispántól az elöljáróság indolenciája miatt, mire dr. Perényi alispán megnyugtatta a felszólaló főorvost, hogy a főbírót már utasította az orvoslásra váró intézkedések megtételére, amennyiben azonban a vizsgálat a kellő erélylyel le nem folytattatik, akkor ő fogja a kezébe venni az ügyet. Dr. Va/gha Dezső a falusi iskolákba járó állandó fülfolyásban és ragadós bőrbetegségekben szenvedő gyermekek elkülönítését és rendszeres orvosi vizsgálatát ajánlja a bizottság figyelmébe, amire dr. Seyler tiszti főorvos kijelentette, hogy ezt csak a rendes iskolaorvosi intézmény életbeléptetése után lehet eszközölni. Etter Gyula közgazdasági előadó havi jelentésében az általános drágaságot, a termelők bajait, rosszul táplálkozását vázolta, mit a bizottság tagjai sürü fejcsóválással hallgattak. — Retorsio. Az „Esztergomi Friss Újság" által lapunk ellen heteken keresztül folytatott támadásokkal most foglalkozik a kir. törvényszék vizsgálóbírója, aki a már megejtett nyomozás után a következő végzést hozta: A komáromi kir. Törvényszék vizsgálóbírójától. 3556/1910. B. szám. Dr. Dénes Aladár sértettnek Dvihally Géza gyanúsított ellen indított bűnügyében. VÉGZÉS. Dr, Dénes Aladár, az „Esztergom és Vidéke" felelős szerkesztője és tulajdonosa, esztergomi lakos főmagánvádló indítványára, a B. P. 105. 103. § 3. b. pontja és az 565 §-ához képest elrendelem a vizsgálatot Dvihally Géza 32 éves, r. kath. érsekújvári születésű, esztergomi lakos, az Esztergomi Friss Újság szerkesztője, nős, vagyonos gyanúsított mint szerkesztő, illetve kiadó ellen, az 1848. XVIII. t. c. 33. §-a alapján, a B. T. K. 259 §-ában foglalt módon elkövetett kétrendbeli; a B. T. K. 258. §-ában körülirt rágalmazás és háromrendbeli: a B. T. K. 261. §-ban meghatározott becsületsértés, vétsége cimén az Esztergomi Friss Újság 1910. szeptember 4-ikén megjelent 201. számában foglalt „Fenekedés", az 1910. szeptember 15-iki 209. számában közzétett „Megvilágositás", végül 1910. szeptember 17-iki számában megirt „Hogy szolgálják nálunk a közérdeket" cimü cikkeknek a vádló indítványában idézett részei miatt. INDOKOK: A fönti cikkeknek a vádló által idézett részei részben oly tényeket állítanak, amelyek bűnvádi eljárás megindítását vonnák maga után az ellen, akiről az állítás történt, illetve azt közmegvetésnek tennék ki, részben pedig meggyalázok. Minthogy a gyanúsított a cikkek szerzőségét beismerte, illetve a felelősséget azokért elvállalta és minthogy a sértett fél az Esztergom és Vidéke lap szerkesztője azokat joggal vonatkoztathatta magára, indítványára a vizsgálat el volt rendelendő. Komárom, 1910. október hó 30-án. Dr. Strausz sk. vbiró. A kiadmány hiteléül: Petróczy János kezelő. — A hus- és tejárak emelkedése Esztergomban, Kesztölczön, Cséven, Dorogon, Párkányban, Nánán, Kicsinden, Kéménden, Sárkányfalván, Bélán és Libádon, a száj- és körömfájás járványosán fellépett. A hatóság vészkeriiletek alakítását és a ki- és beviteli tilalmat 'rendelte el az állatokra. A tej termékek behozatalát és árusítását szintén betiltották, s ennek hatása már érezhető is mert a tej literjének ára az eddigi 20—24 fillérről 36—40 fillérre szökött. Az általános husdrágaság ugyancsak nagyobbodott. Az eddigi húsárak, a szerbiai határ zárvatartása és a mostani behozatali tilalom folytán kilónként 16—20 fillérrel emelkedtek. Ezt természetesen követni fogja a baromfi és egyéb élelmi cikk árának emelkedése. Ilyen formán alapos reménységünk van arra, hogy ebben a városban, ahol köztudomás szerint ivóvíz sincs, a legközelebbi jövőben, éhen fogunk halni, — hacsak ugyebár a hatósági mészárszéket fel nem állítják. (? !) — Öngyilkos gazda. Mácsadi János jómódú lagyölvedi gazda pénteken szőlőbeli hajlékában elakasztotta magát és azonnal meghalt. Tettének )ka ismeretlen. — Embertermő szilvafa. Nyergesujfaluról rja tudósítónk egy öreg embernek következő megható tragédiáját : A mult hétfőn reggel 7 3rakor a dunaparton Riedly István községi jegyző