Esztergom és Vidéke, 1910

1910-07-28 / 59.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Esztergom, „KORONA" szálloda 1. emelet. Telefon szám 38. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. Felelős szerkesztő: Dr. Dénes Aladár. Vasárnaptól csütörtökig. Az ipartestületi elnökség. Az Esztergomi Ipartestület f. hó 31-én elnököt választ. Az illusztris testület tagjai bizonyára tisztában vannak azzal, hogy a megválasztandó elnökben milyen tulajdonságoknak kell koncentrálódnia és azzal is, hogy eme állásnak milyen jelentősége van városunk ipari életére. Most, hogy Esztergom a közel jövőben a kormány hathatós támogatása mellett több gyári és nagyobb ipartelepet fog kapni, és ebből következően ama perspektíva előtt áll, hogy erre a természet által is predesztinálva ipari centrummá fejlődhetik, nem csekély jelentőségű dolog az, hogy ki azon férfiú, akit az esztergomi iparügyek élére állítanak. Mindenesetre komoly, széles látkörű, a kor kívánalmai iránt fogékony, városát szerető, reprezentálni tudó, lehetőleg minden iparágat ismerő és főleg szociológiailag képzett férfiúra volna szükség. Olyan férfiút állítsanak az ipartestület élére, aki tisztában van állásának jelentőségével, ne pedig olyant, akit talán beteges ambíció, feltűnési vágy, vagy bármely más burkolt öncél, legkevésbbé pedig olyat, akit esetleg pártérdekek toltak előtérbe és aki merev politikái állásfoglalással helyrehozhatatlan károkat okozhat a fejlődés előtt álló esztergomi iparnak. Hisszük és reméljük, hogy az esztergomi józan iparosság nem fog pártpolitikai kérdést csinálni az elnökválasztásból és eme kiváló jelentőségű állás betöltésénél egyedül a hivatottságot és városunk békéjét és jövőjét fogja szem előtt tartani. Videant consules ! A Még egy elnöki tiszt. A Kereskedő Ifjak Önképző Egyesületének illusztris elnöke távozik körünkből. Állása, melyet egy évtizeden át nagy ambícióval töltött be, utódra vár. Ha az ipartestületi elnökségről azt mondottuk, Inogy Esztergom fejlődés el ott álló iparára nagy jelentőséggel lesz, ki kell fejtenünk véleményünket a nem kevésbé fontos ezen tisztségről is. Az esztergomi ipar fejlődése a dolgok természetes folyamánya szerint maga után fogja vonni a kereskedelem megnövekedését. Ebből a szempontból rendkívül fontos az, hogy az ifjú kereskedőgeneráció, Esztergom jövendő kereskedői, szakmájukban gyakorlatilag és elméletileg is teljesen jártasak legyenek. Az önképző egyesület hivatása a kereskedő ifjúság műveltségét minden irányban fokozni. Erre a műveltségre, még pedig a speciális elméleti tudásra soha nagyobb szükség nem volt, mint éppen most. Kell, hogy a kereskedőifjúság szakmabeli látókörét szélesbitsék, hogy figyelme ráirányittassék a külföld és különösen Ausztria kereskedelmi előnyeire, fokozni, finomítani kell az ízlését egy-egy tanulmányút, vagy megbízható szakelőadás révén, meg kell ismertetni őket a kereskedelmi jogélettel és csak másodsorban kell törődni azzal, amire úgylátszik idáig a legnagyobb súlyt fektették, hogy a kereskedőifjúságból — sima gavallérok és jó táncosok legyenek. Távol van tőlünk, hogy ezzel kiseb„ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. Megoldás. Irta: Illés István. Vége volt az órának. A sziniiskola kapuján nevetgélve, kacagva léptek ki az utcára a növendékek. Margit elbúcsúzott a leányoktól s ment egyenesen a villamos megálló felé. Hűvös szél sepert végig az utcán s ő erősen beburkolózott swáljába, fázott. Izgatottan szállt fel a kocsira, behúzódott az egyik sarokba s merően bámulta a rácsos padozatot. Érezte, hogy nagy dolog előtt áll s kicsiny fejecskéje gyöngének bizonyult e pillanatban. Pár hónap múlva kikapia a diplomát, színésznő lesz, valóra vállnak az évek óta szőtt édes, boldogító álmok. Már-már ott képzelte magát a szinpad vakító világításában zúgó taps, virágerdő között s ekkor elébe áll egy férfi, aki nem ugy beszél mint a többi kéjsóvár alak, elébe áll, egyszerű szavakkal megmondja neki, hogy szereti. Hónapokkal ezelőtt történt, a színháznál, a hol statisztálni szokott. A második felvonás után egyedül ült a társalgóban. A többi leányok kint tereferéltek a folyosón. Kinyilt az ajtó, belépett rajta Marossy az ösmert szini kritikus. — Margit kisasszony — kezdte, — én már hetek óta nézem magát, látja a nevét is tudom, engedje meg, hogy bemutatkozzam. — Óh már én is ösmerem Önt, feleltem én. Aztán beszélgetni kezdtünk, s én fokrólfokra jobban felmelegedtem iránta. Ő kikérdezte terveimet, én mindig beszédesebb lettem. Teltek a hetek. Marossy felkeresett minden este. Már szinte vártam a hét órát, ilyenkor mindig megjelent a folyosón, bekopogott az öltöző ajtón. — Kész van már a kis primadonna. Én örömrepssve kiáltottam ki mindanynyiszor: J — Azonnal, azonnal. Mikor elébe álltam s mosolyogva kezet nyújtottam neki, ő ajkához emelte kezemet s megcsókolta, hosszan, csendesen. Ilyenkor mindig éreztem, hogy ez nem közönséges kézcsók, amilyet kap az ember minden este tizivel, valami különös ünnepély s komolyság, valami kimondhatatlan melegség szállt meg minden alkalommal. Őt is láttam, észrevettem. És egy pillanat alatt megfeledkeztem arról, hogy színházban vagyok, megfeledkeztem jövőről, pályáról, hírnévről, amit még álmaimban éltem c?ak át és azt gondoltam: — Bárha ez a fiu azt mondaná, jer, elvezetlek innen, fehér koszorút teszek szőke hajadra, hitvesemmé fogadlak és nem hagyjuk el egymást soha. Egy este igy szólt hozzám: — Nézze Margit, már jó régen ismerjük egymást. Én magát nagyon szeretem, igen, igen, igy mondta. Én félbe akartam szakítani, ő nem engedte, tovább beszélt. Szeretem magát s tudom hogy maga is rokonszenvez velem, talán éppen ugy érez irántam, mint én maga iránt. Feleljen akar-e a feleségem lenni? Elveszem magát, mert jó, mert szelidlelkű, elveszem mert nagyon szeretem s csak egy feltételt állítok kérésem mellé, hogy a színészetet ott kell hagynia. Miért kérem ezt talán sejti, talán érti is. És én reszketve álltam mellette. Ettől a pillanattól remegtem. Imádattal csüngtem a fiún, rajongásig szerettem a pályát. Fejembe ezer és ezer gondolat cikkázott. Szerencse, hogy jelenésre csengettek, talán meghaltam volna a kinzó tétovaságban. Előadás után megvárt. Aztán együtt mentünk haza a sötét utcán kar-karba fonva. Egy darabig szótlanul haladtunk, majd ő kezdett beszélni. — Nézze Margit én a javát akarom, a maga pályája, ahogy mi akarjuk nagyon problematikus, én mint vén szinházi róka jól ismerem. Primadonnának készül, körül fogják rajongani, ilyen milliőben alkalmatlan alak a férfi. Tudom, mit beszélek, előttem játszódott le sok-sok őszinte szerelmen kezdődő szinész házassági tragédia. Mikor a házmester becsukta utánnam a kaput, még hallottam a hangját. — Gondolja meg . . . (Vége köv.) Előfizetési árak: Egész évre ... 12 kor. Negyed évre . . 3 kor. Fél évre .... 6 kor. Egyes szánt ára . 14 fill. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fillér.