Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 50. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1909. junius 24.

országból vándorolt ki Amerikába és sok koplalás után a Gray varosban, mely acélgyártásáról nevezetes, kapott munkát. A magyar kivándorlókat Hunciknak (a Hungery- nek, magyarnak csúfos rövidítése) hívják. Ez a Hunci egy Gray-i szalonban (korcsmában) a minapi szombaton felhajtott a garatra és énekszóval igyekezett haza.

A rendőr megszóllitotta.

— Lassabban. Nincs Magyarországon. Itt ne daloljon.

Ribár vesztére kötekedett. A rendőr pedig előrántotta revolverét és lelőtte Ribárt. Ribár szivén találva holtan borult az utca kövezetére. Úgy kellett neki! Minek nótázott. Amerikában a nóta ára: halál.

Ez eddig rendben volna.

De a gyilkos rendőrt a bíróság perbe fogta. És most kezdődik a hadd el hadd. Ezek után átadjuk a szót a Pittsburgban megjelenő Szabadság című lapnak. íme ezt Írja :

,,Százával hajtják a gázos, ezer veszedelmet rejtő bányába a tudatlan, idegen munkást — és egy sem jön közülök vissza. Vájjon fellázad- e a közvélemény a kabzsi tömeggyilkosság hallatára ? Dehogy ! Ki törődik egy pár száz összeégett holttesttel . . . Gombház, hiszen csak huncik voltak.

Ribár András is csak hunci volt, és csak egy hunci volt, hát agyonlőtte a rendőr. Mit is csinálhatott volna egyebet egy közönséges hunéival, aki elég vakmerő volt és jókedvében elénekelte magát Gary utcáján.

Természetesen mindenki a rendőrnek adott igazat, mártírt akartak belőle csinálni, a gyűlölet mártírját, aki csak kötelességét teljesítette, a mikor egy ártatlan emberbe háromszor belelőtt a revolverével.

A bíróság a rendőrt gyilkosság miatt vád alá helyezte. De Gary városának polgármestere égbekiáltó

Rám vár. Ijesztő csendben, mozdulatlan S remeg a dárda csontos vállamon.

Ez az utolsó. Ez a legszebb harc lesz. (Tudom, hazugság s mégis hinni kell.) Utána nincs már más, csupán a semmi Letaposott, unott mezőivel.

Ajzzuk fel hát a nyilat nagykevélyen, Zörrenjen meg a rozsdaverte vért. Rozinánt, vén csont, miért borzong a hátad ? Don Quijote még senkitől se félt.

Lovagi tornák közt ez lesz az első, Koszorút fon és tapsol majd a nép. Közeledünk. Rozinánt csendesebben. Utoljára hadd higyjek benne még

Hisz, ha beérjük, kényes lesz az arcom, A törött dárdát leejti karom Es Don Quijote lebukik lováról:

Nincs Jobb mese f nincsen több szélmalom.

én öröksébern.

— Kárpáti Aurél verseskönyve. —

Az országos lapokban ép most jelennek meg az ismertetések Kárpáti Aurél „Az én örökségem“ című verseskönyvéről. Mi is óhajtunk e könyvvel foglalkozni. Mert minket kétszeresen érdekel. Először, mert Kárpáti (Gung’l) Aurél iskoláit Esztergomban végezte, másodszor, mert irodalmi működését, mint 17 —18 éves fiú a mi lapunknál kezdte. E könyvnek megjelenése tehát nekünk igen kedves. Sikerének örömeiben pedig mi is osztozkodunk.

De ha Kárpátit sohasem ismertük volna is : ennél a magnifique kötetnél meg kellene állnunk. Mert a kötet irodalmunkban esemény.

megtorlást követő igazságtalanságot lát a bíróság kötelességszerű eljárásában, mert hisz az agyonlőtt Ribár Janos nem ember volt, hanem csak hunci.

És ezt Gary városának a polgár- mestere mondja.

Jól tette. Senki sem forrasztotta torkára a szót. A sok millió bevándorló, akiknek pedig ez a köztársaság gazdagságát, hatalmát köszönheti, némán tűri a vakmerő ar- culcsapást. Tovább huzza az igát, tovább görnyed a járom alatt, vérével termékenyíti meg a földet — mert nincs más választása, mert élni akar.“

Eddig a „Szabadság“ és már most mi vesszük áta szót. Biztosra vesszük, hogy a gyilkos rendőr a „közvélemény nyomása alatt“ ép bőrrel menekül. Es a nótázó magyar halálát az Ur Isten igazságos keze boszulja meg. Nem hiányzik azonban a tanulság ebből a véres esetből. Sze- retnők tudni, hogy mit szólnának hozzá, ha idehaza történt volna az eset. Hiszen nálunk is gyakorta megtörténik, hogy ebben a földi gondokkal terhes világban rágyújt a jókedv egy kis utcai nótára. De ki hallotta valaha, hogy egy kis rendre való figyelmeztetésen a sarki rendőr tovább menjen, vagy a tovább kapcálkodót legföljebb, ha bekísérik, mig a mámorát átalussza. De, hogy csak lelőjjék, mint a veszett kutyát, az csak Amerikában járja.

És ezért a „szabad földért“ vesz- kődnek a magyarok. Százával iparkodnak ki és százával pusztulnak el. Mert az uj kivándorlók, ahogy a Szabadság megírja, százával hajtják a gázos, ezer veszedelmet rejtő bányába a tudatlan, az idegen munkást. És ha aztán ott a lelkét ki nem leheli, ha tán egy kis nótára szottyanna a kedve, akkor a sarki rendőr lelövi, mint a veszett kutyát.

Bár a modern poéták értékét nagyon leszállította a Holnap-hoz címzett nagyváradi verses szatócs-üzlet, mégis egykét modern költő előtt meg kell állnunk. Mert, ha valaha nehéz volt jó verset írni, ma, mikor a nagyváradi hét kaján rőf- számra méri a rigmust: még nehezebb. Elkoptattak ezek már minden uj klisét, amiie az igazi modern költők valami szent, véletlen órán rábukkantak.

Rákosi Jenő a Holnapékkal Peterdi Andor könyvét helyezte szembe. Rosszúl tette Rákosi. Várnia kellett volna Kárpáti könyvére. Mert a legelfogulatlanabb esztéták is Kárpáti verseit úgy tekintik, mint az új, modern költészet legtisztább, leg- leszűrtebb líráját. Harmincöt vers. Nem sok. De elég arra, hogy megmutassa azt a csapást, melyet a holnaposkodó trubadúrok eltévesztettek.

Kárpátiban nincsen se Adyzmus, se Babits Mihályság, sőt — bocsánat, hogy a végletekig megyek — Bállá Ignácság sincs benne. Őneki Linos, az ógörög lantos, vagy talán Ányos Pál lehetett az őse. Mert ezt a lyrát, ezeket a selyemből font elégiákat csak Ányos Pál hagyhatta neki örökségül.

A lira nem is lehet másmilyen, csak szomorú. Kárpáti versei azért a lírának iskolás tökéletességig vitt szemelvényei. Ő nem avval az ős magyar nyelvvel dalol, amelyikben annyi az erő, egyszerűség és közvetlenség, hanem valami finomabb, kulturáltabb, komplikáltabb, meta- forásabb nyelven, ami csak a Flauber- teknek adatott meg. Mintha valami homályos dóm rózsaszín ablakaira karcolta volna valami finomra hegyezett gyémántA rendőrnek pedig, nehogy a hajszála is meggörbüljön. Hiszen csak Hunci volt a megvetett, a nyomorult pária.

Hat ezért menjen ki a magyar ember Amerikába.

Tenyész szarvasmarha díjazások.

Az Esztergom Megyei Gazdasági Egyesület kérelmére a földmivelésügyi minisztérium f. évben 1200 koronát utalt ki szarvasmarha díjazásra. Darányi földmivelésügyi miniszter létesítette ezen dija zásokat, amelyeknek célja, egyrészt a megye állattenyésztését, állatállományát megismerni, másrészt a díjazások által a kis gazdákat buzdítani.

A folyó hóban Esztergom megye 3 községében tartatott ilyen tenyész szarvas- marha díjazás’ és pedig Junius 12-én Ebeden, hol az I. dijat borjas tehén után, 50 koronát, Udvardi Mihály kisujfalusi kis gazda, az üszők I. diját, 60 koronát, Bu- csi János kisújfalusi kis gazda nyerte el. Oklevelet kapott Báty Gyula, szép tehene után. Jun. /y, Kéménden volt díjazás. Itt a tehenek utáni I. dijat Patus Pál ké- méndi, az üszők első diját Urbán János szölgyémi kis gazda kapta meg, oklevélben részesült Szabó Gergely kétyi tanító, Szűcs Ignác és Lévay Sándor. Végül Junius 2i-én Csolnokon volt díjazás, itt az I. dijat Fink József leányvári lakos, az üszők I. diját pedig Pinder Mihály csol- noki kis gazda vitte el. A bíráló bizottság élén Gyapay Pál főispánnal sajnosán győződött meg arról, hogy a megye állattenyésztése sok kívánni valót hagy maga után. A kisgazda nem igen törődik állatjával, pedig az állattenyésztés a mezőgazdaság oly ága, mely, ha okszerűen vezettetik, hálásan fizeti meg a reáfordi- tott munkát.

A díjazásra felhajtott állatok száma általában kevés volt, a legtöbb és legszebb állat Kéménden volt.^Mind a három közstilussal ezeket a verseket. A finomkodásnak, gracieuse ködésnek akkora abun- dantiája szinte páratlan irodalmunkban. Mintha tollát holdfénybe, vagy orchideaillatba mártogatta volna. S mintha minden szavát fehérkezű leányok hímezték volna selyemre ; oly könnyűk, kidolgozottak.

Ha Kárpátinak ezen első verseskönyve nem is csinál forradalmat, bizonyos, még is, hogy az ultramodernség és a deká- densz iránynak halálát jelenti.

Teljesen külön írásban kellene megemlékeznünk a könyv illusztrálásáról, amit Major Henrik, fiatal grafikus művészünk végzett. Hajszál vonalaival talán simulni akar a poéta szuperfin naturájához, de ez nem sikerül neki, mert benne sokkal több az erő. A gondolatai plasztikusabbak, tömörebbek és nem olyan szétfolyók, mint a holdfén}', azaz: Kárpáti lírája. Az ő ötletei egész más világból valók, bár ép oly egészségesek és tökéletesek, mint a költőéi. De e versektől elüt természetük. A rajzok meztelensége egészen más, mint a szép szavakkal felcifrázott verseké. Major azonban fiatal rajzolóink között kétségkívül mégis az első helyen áll. E rajzai is oly szépek, hogy nem tudunk betelleni gyönyörűségükkel. Csak ne lennének mellettük azok a versek.

A könyv a szerző címén, (Budapest, József-körút, 18. II. 24.) vagy Singer és Wolfner cégnél is megrendelhető 2 K. 50 fillérért. Egy-két verset ez irás előtt mutattunk be olvasóinknak.

Hesperus.

ségben a főispánnak lelkes és meleg fogadtatásban volt része, bandériummal, fehérruhás leánykák virággal várták s a a község elöljáróinak üdvözlő beszédével fogadták. Különösen impozáns volt a fogadtatás Csolnokon. Már Dorog községben az elöljáróság élén Pisuth Kálmán főszolgabíró fogadta a főispánt. Csolnok községben pedig az egész falu kivonult a főispán elé. A községi zenekar hangjai mellett ért a menet a község háza elé, hol diadal kapu vott felállítva. Itt üdvözölte a főispánt Pisuth főbíró és Benkő községi jegyző. A főispánt láthatólag kellemesen érintette Csolnok község lelkes fogadtatása.

A díjazást a bíráló bizottság nagy szigorral eszközölte. A mindig jelenvolt kisdi Vásárhelyi Árpád kir. gazdasági felügyelő 1200 kor.-t osztott ki.

A hivatalos eljárás befejeztével a bizottsági tagokat, a főispán elnökkel Etter Gyula hercegprimási bérlő, Geiger Ferenc főkáptalani jószág felügyelő — és Frantsik Gyula főkáptalani uradalmi intéző látta vendégekül, hol a kellemes felköszöntők mellett kedves órákat töltöttek el.

HÍREK.

Emlékünnepély Esztergom város iskolaszéke a tanítótestület és a növendékek közreműködésével, Halmai János, érdemes igazgatótanitó 41 éves tanítói működésének emlékére e hó 28-án d. e. 10 órakor a városház dísztermében ünnepélyt rendez, az alábbi sorozattal: 1.. Üdvözlő dal. 2. A legkedvesebb ajándék,. Irta: Pintér József rkath. hittanhallgató.. Szavalja: Welle Zoltán III. oszt növendék. 3. Dal. 4. Köszöntő. Irta: Pintér József. Szavalja: Rudolf Ervin IIP oszt. növendék. 5. Tulipándal. 6. Tanítók üdvözlése. Mondja: Szölgyémy „ Gyula. 7. Bú-- csúdal. 8. Vimmer Imre polgármester,, iskolaszéki elnök beszéde. 9. Himnusz.

— A leglátogatottabb hely most a fővárosban a régi Nemzetiszinház előttii üvegpavillon, ahol a kezdődő holt saisonr dacára is a nap minden szakában emberi ember hátán tolong a kiváncsiak serege,.: hogy a Gyermekvédő Liga által rende-' zett sorsjáték ott kiállított ^ nyereménytár-- gyait megtekinthesse. A sorsjáték agilis*; figyelmes rendezősége arról is gondoskor dott,’ hogy az érdeklődők ne csupán a ki—i állított szebbnél szebb nyereménytárgyakban gyönyörködhessenek, hanem más él-I vezetben is részesüljenek. A szemlélése közben ugyanis a pavillonban felállított] két kitűnő zongora is szórakoztatja a kö~< zönséget, melyek hatalmas, szívhez szólóó akkordjai még a keményebb sziveket isi könyörületre indítják és fogékonyabbá te-e szik az elhagyott gyermekek sorsa iránt,] melynek könnyebbitése érdekében a Liga; ezt a tárgysorsjátékot rendezi. A pavil-ij Ionban a jegyek sűrűn kelnek, úgy hogy; mindinkább valóra válni látszik a remény.y hogy a julius 1-én kezdődő húzásig a

400,000 drb. kibocsájtott sorsjegy elkel s a Liga alapjai e réven tetemes összeggels fognak gyarapodni.

— Beírás a főgimnáziumba A jövő is-e kólái évre már ezen iskolai év végén, juu nius 30-án és julius 2. és 3. napján les bet beiratkozni a délelőtti órákban a főö' gimnáziumban levő igazgatói irodábann Be lehet iratkozni bármely osztályba, döf. ezen évvégi beiratkozás mégis leginkábhc az I. osztályba lépni óhajtóknak ajánlható:)] Más vallású, vidékiek és ismétlők azonrn ban az 1. osztályba csak a jövő évi szeptp temberi beírás második napján, szept 2-áifi vétetnek föl, ha a törvényes szám (683; még be nem telt. Akik az 1. osztályúid lépnek, az iskolai bizonyítványon kiviü születési és ujraoltási bizonyítványukat ifi tartoznak bemutatni. A felvételi dij 6 kco> róna, az egész évi tandíj 36 korona.