Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 50. szám
1909. junius 24. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — Birtokváltozás. Vármegyénk egyik pgnagyobb uradalma, a bélai Baldácsy sáró féle birtok gazdát cserélt. A jelen- >:gi tulajdonostól, dr. Bródy Samu fövá- osi ügyvédtől, az összes felszereléssel jsgyütt közel másfél millió koronáért meg- sette erényi Ullmann Adolf, a budapesti ilitelbank vezérigazgatója ; aki a nyarat .isaládjával együtt e birtokon fogja tölteni. — Felvétel a hadapród iskolába A r,ivő iskolaév kezdetén (szeptember közeién) a pozsonyi csász és kir. gyalogsági radapród iskola I. évfolyamába 20 növendék vétetik fel. A magasabb évfolyamokba suak a rendelkezésre álló helyek számához képest vétetnek föl. A többi évfo- B'amba való felvétel teljesen ki van zárva, sz oktatási nyelv mind a négy évfolyam- tan magyar és német lesz. A felvételi íl-.ltételeket minden cs. és kir. hadapród- dbolában meg lehet rendelni. A folyao.odványok a legközelebb fekvő hadap- oodiskola parancsnokságához legkésőbb ihlius hó 12-ig küldendők be. A magyar aapitványi helyek elnyerését célzó folya- oodványok a honvédelmi minisztériumhoz nyújtandók -he és pedig a honvédelmi Minisztérium által évenként kibocsátandó Pályázati hirdetmény“ ben meghatározott batáridőn belül. Hiányosan felszerelt, vagy ifikésve és nem valamely hadapródiskola apján beérkező folyamodványok — kivéve 3 z előbb említetteket — nem vétetnek figye- rnmbe.-----Iskolások kézimunka kiállítása, a n irosi elemi leányiskola, az évzáró vizsgalatok alkalmából a leánykák kézimunkáját az iskola egyik tágas helyiségében sözszemlére tette ki. Megtekintettük a Ifiállitást. Elmondhatjuk, hogy a kézimunkák nemcsak a kis gyermekek gondos fáradhatatlan tanítónőit, a szülőket, s bárkit is csak gyönyörrel tölthetnek i i A kiállított tárgyak mindegyike tanúja in.inak a dicséretes eredménynek, csínnak sá.ésnek, ügyességnek, melyet a kis le- ly.iykák a városi elemi iskolában elsajáti- arnak. A kiállításra, amely mindössze már fißak pár napig tart, az érdeklődők figyelmét kiválólag felhívjuk. — — Záróra az üzletekre, a Kereskedő fißak Önképző Egyesületének választmánya, valamint a kereskedői alkalmazottak ßszal a kéréssel fordultak körlevelek út, rn a főnökökhöz, hogy f. hó 24-től kez- obidőleg üzleteiket este 8 órakor zárják ; ,, a nagy közönséget pedig falragaszo- n*n és hírlapok utján kérték, hogy bevá- éhrlásaikat esti 8 óra előtt eszközölje, ygigy az üzletek zárhatók legyenek. — Eladták a dunai uszodát a nagy ßmnai Kósik-féle uszodát tulajdonosa, Kó- 1 Ferenc vállalkozó 8000 koronáért el- .ßf.ta. Az uszoda a hajósegyesület csónak- tás.zát is magában foglalja és igy annak ábadásával a hajósegyesület megfelelő he- }98;ség nélkül maradt. Miként értesülünk, már mozgalom indult egy modern dunai Doszodának részvénytársasági alapon való iaaesitése iránt. Az üdvös eszmét csak syllyeselhetjük.-----Nyári színkör városunkban. Mezei ß Ma győri színigazgató kérvényt adott be lévváros tanácsához a Sasteleknek nyári ifininkör céljaira 3 évre leendő átengedése .tn.nt. A tanács a kérelmet tegnap tár- sílfialta és akként határozott, hogy ideig- 389.iesen egy évre a területet a jelzett célra ignengedi. Bármennyire is kívánatos volna i \y állandó nyári színkör létesítése, a >1 as kert helyét alkalmasnak nem tartjuk [ßgccsak helyeselhetjük a tanács álláspontéi ,, hogy a kérelmet csak részben telje- 9jJeette. Célszerű és a követelményeknek 9lg:gfelelő nyári színkör volna építhető a ßinria Valéria úton az úgynevezett Singer Í9J Leimdörfer-féle telken, mely kevésbbé unna tűzveszélyes és állandóbb jelleggel tßr-na, mint a Sas kertben létesülő, mely 9i>l“kre a városnak minden alkalommal 98>üiksége lehet. — Vizbefult katona. Az őrhegyaljai városi téglagyár melletti tóba hétfőn egy közkatona belefult. A szerencsétlen katona az üveggyári barakkokban elszállásolt idegen csapatokból való volt. A tónak a szerencsétlenül járt katona immár második áldozata. — A magyar újságírás szenzációja ! A Nap a magyar közönség legkedvesebb lapja! A 48 as eszmény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hű és kérlelhetetlen szószólója. Főszerkesztő : Braun Sándor. Felelős szerkesztő : Hacsak Géza. Naponkint 125,000 példány! Egy szám 2 krajcár. A Nap előfizetési ára : Egy évre 16 K, felévre 8 K, negyedévre 4 K, egy hónapra 1 K 40 fillér. GESSLER SIEGFRIED cs. és kir. udvari szállító, József főherceg cs. és kir. fensége kamarai szállítója BUDAPEST, ajánlja különlegességét az JLTVATER“ ÉÉNÍLIÉ és egyéb finom likőrgyártmányait, valamint ezüst üstben főtt valódi málnaszörpöt. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. CSARNOK. Éreznek-e a növények ? .A felelet nagyon egyszerű és rövid, t. i, hogy : igen sokaknak ugyan hihetetlennek látszik ez és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert mindent emberi mérték szerint mérnek és ami az ő egyszerű, régi ismereteiket meghaladja, szerintük legalább is lehetetlen. A tudomány azonban nem törődik ezzel, halad a maga utján, jól tudván azt, hogy az idő a legjobb orvos, amely a beteg, életre nem való tudományos elméleteket eltörli, az egészségeseket azonban ezer ellenkezés ellenére is a köztudatba juttatja. Haberlandt grazi egyetemi tanárnak vannak ezen a téren, korszakalkotó felfedezései. Vizsgálatai minden kétséget eloszlatva meggyőznek bennünket arról, hogy a növényeknek vannak fényérző készülékeik, tehát a növények látnak, azután szagolnak, Ízlelnek, tapintanak. Azt azonban, hogy gondolkoznak is, már kissé merészség rájuk kimondani. De talán lesz idő, amikor ezt is bátran megtehetjük, mert már eddig is határozott nyomát találták egyes tudósok az ingervezető elemeknek. Nem tudjuk, igaz-e az az amerikai hir, hogy Chilében egy tanár olyan növényt fedezett fel, amely köhög és tüsszent. Állítólag a legkisebb porszemecske, amely megérinti a növénynek felette gyengéd leveleit, vagy a leggyengébb fuvallat is elegendő, hogy a köhögéshez és a tüsszentéshez hasonló ingert váltson ki a növényből. Sőt a levelek a köhögésbe egészen belevörösödtek ! Azt azonban már nem mondja az újság, hogy ezt a ritka növényt hogyan hívják és merre lehet találni. Hogy a növények csakugyan látnak, vagyis, hogy van érzékük a napfény iránt, azt nem is említve a nagyitóval tett vizsgálatokat, már egyszerű, közönséges szemmel is észrevehető tünemények igazolják. Minden növénytani tankönyvben meg van említve a geotropizmus (a föld felé való fordulás) és a heliotropizmus, (a nap felé való fordulás) tüneménye. Lehet ezt szemlélni a pincében csírázó burgonyán, amint sárga hajtásait erőlködve növeszti a pinceablakon beszűrődő csekély világosság irányában. Télen át az ablakba tett virágok hajtásaikat mind kifelé, a nap felé fordítják. Figyeljünk meg más növényeket, akár magát a virágzó rétet, a zöldülő lóherét, vagy akácfa-ültetvényeket nappal s azután éjjel, sajátságos dolgokat fogunk tapasztalni. A rét, amely nappal teljes pompájában virít, az éjszaka beálltával nagyon komor, mert éjjel, a nappal viruló réten egyetlen egy virító virágot sem látunk. A nappal kék, vagy vörös színben pompázó lóheretábla, éjnek idején ugyanazt a képet nyújtja, mint a rét, mert a lóhere virágjának, nemcsak a feje konyul le, hanem még a hármas levele is ösz- szecsukódík. Az akácfa levele, amely nappal vízszintes helyzetben van, az éj beálltával teljesen megváltozott képet mutat, mert a közös levélnyélben elhelyezett levélkék vízszintes helyzetüket megváltoztatják és a közös nyélen lefelé konvulva, a levélnek sátorszerű alakot adnak, még a közös nyél is lefelé konyul. Ezt a tüneményt már Linné Károly is ismerte és a növény alvásának tartotta, amely észleletét a „Somnus Plantarum“ című dolgozatában irta le. A növény tehát a fény változása szerint, hol nyitja, hol csukja virágját. A legszebben, az egyik leírás szerint, a Zer- nest felett emelkedő, virágaink legritkább- jait nevelő Királykövön észlelhető ez a tanulságos jelenség, a bájos és valóban magyar Dianthus callizonus nevű szegfűn. Ezt a remek, rövidszárú, pompás színekben ékeskedő szegfű tallérnagyságú kiterjesztett virágát csakis napsütötte helyen láthatja a turista. Ha a nap csak néhány pillanatra is elhomályosul, a virág szemünk láttára csukódik össze. Ezt a tüneményt a nap sütése és elborulása szerint egy negyedóra alatt 4—5-ször is szemlélhetjük. Hogy a növények tényleg ízlelnek, bizonyítja a kísérlet, hogy a peptonnak végtelen kis mennyisége magához vonza a növényi spórákat, mig az ecetsavat, vagy az alkoholt úgy kerülik, mint az ördög a tömjén füstöt. A konyhasónak pedig még a leghigabb oldata is megöli őket. Haberlandt sokirányú vizsgálatait siker koronázta, mert legújabban a féi^'érző készülékek után sikerült felfedezni a növények tapintó szerveit. Ezek kis, alig 0.7 milliméter hosszú szőröcskék. pama- tos szálacskák és finom tüskék, aminőket például a Mimosa pudicánál mindenki szemlélhet. Egy-két évtizeddel ezelőtt még puszta védőeszközöket láttak ezekben a szervekben, amelyek feltűnő számmal találhatók a virágtartó kocsánok tövén, mintha arra lennének hivatva, hogy visz- szatartsák a virágkehelyből a csúszó mászó és szárnyatlan bogárkákat, amelyek a virágpor átszállításával úgy sem tudnák kivenni részüket a termékenyítés munkájából. Némely növény zöld szára apró, mikroszkopikus hegyes mészkristályokkal van behintve, melyek a külső, mekhani- kus hatások fokai szerint sebzik meg az állatok külső bőrét. Megáll az ember esze, mondja Haberlandt, ha megfigyeli pl. a Berberis tapintó szerveit, amelyek a virágokon a legérzékenyebbek és amelyeknek nagy szerepük van a termékenyítés munkájában. Ezeknek a szerveknek a Berberisnél a hatportok szára a székhelyük. A porzószálak rendszerint sugarasan terülnek szét és ráfeküsznek a virágszirmokra. Amint azonban a legcsekélyebb inger is hat rájuk, egy olyan finom éi intés, amely el valamely nyalakodó bogár legfinomabb szőrocskéi okozhatnak, villámgyorsan felpenderednek és a portokok tartalmát a mézkóstolgató vendég hátára öntik. A porzós virágok csak igy tudják megtermékenyíteni a ter- mős virágokat a bogarak közvetítésével. Azért nagyon valószínű az a feltevés, hogy a virág azért izzad ki mézet, mert magához akarja csalogatni a bogarakat, amelyek önkéntes segédkezése nélkül nehezen juthatna el a virágpor rendeltetési helyére és nem tudna eleget tenni a termő az utódképzés nagy hivatásának. Dr. Horváth Károly. 3682/1909 tkv. szám. Kmml hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a komáromi kir. törvényszék kerületéhez tartozó, ezen tkvi hatóság területén fekvő pilismarón 128. sz. tkvi betétben Péntek Lőrinc és neje szül. Szikorszki Julianna nevén álló I. 1—4 sorsz. 819, 821, 822/1, 822/3 hrsz. bel- telki közös udvarra, kertre, 267 népsorsz. házra és gazdasági épületre 883 korona, a pilismarón 129 sz. tkvi betétben 1. 3—7, 12, 13 sorsz. 3189/30/a, 3189/30/b, 3316/2, 3395/3, 3395/4 hrsz. homokszél Duna melléke dűlőkben fekvő szántóknak és az 1 sz. betét A. lapján bevezetett legelőből járó négy/676 résznek és a 2 sz. betét A. lapján bevezetett közös erdőből járó négy/994 résznek Péntek Lőrinc (Szikorszki Julianna férjének) nevén álló fele részére 203 korona, a pilismaród 132 sz. tkvi betétben I. 1—4 sorsz. 1042M, 1042/2 1043/1, 1043/2 hrsz. őrhegyi valtság köteles szántónak Péntek Lőrinc (Szikorszky Juli férjének) nevén álló 1/4 részére 27 korona, II. 1—4 sorsz 1042,3, 1042/4, 1043/3, 1043/4 hrsz. őrhegyi váltságköte- les szántónak ugyanannak nevén álló 1/4 részére 27 korona, és III. 1—5 sorsz. 3553/1, 3553/2, 3553/3, 3553/4, 3553/5 hrsz. homoki szőlők dűlőjében fekvő szőlőnek ugyanannak nevén álló 1/4 részére 102 korona, s a pilismaród 137 sz. tkvi betétben I. 1—4 sorsz. 817, 818, 819, 820 hrsz. beltelki 266'a népsorsz. 266 B. népsorsz. házaknak, közös udvarnak és kertnek Péntek Lőrinc (Szikorszki Juli férjének) névén álló felére 364 korona becsárakban a m. kir. államkincstár vég- rehajtatónak Péntek Lőrinc és neje szül. Szikorszki Julianna pilismaród lakos végrehajtást szenvedettek elleni 291 kor. 77 fill, tőke, ennek esedékes 5°/o kamata, 19 kor. 90 fill, végrehajtási és 3 kor. 30 fill, eszmei bélyeggel együtt ezuttali 19 kor. árveréskérelmezési költségek kielégítése végett a kért árverést elrendeli s az árverésnek Pilismarót község házánál leendő megtartására 1909- juliUS hó 2 napjának délelőtti 9 óráját határidőül kitűzi, a mikor a föntebb jelzett ingatlanok a becsár 2/3 részén alul nem fognak elárvereztetni, ha azonban a kikiáltási ár fokozatos leszállítása következtében a legalacsonyabb árt elérő ígéret nem tétetik, az árverés felfüggesztetik. Árverezni szándékozók tartoznak a fent- jelzett becsárnak 10% át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban bánatpénzül a kiküldött kezeihez letenni s a kikiáltási áron felül tett magasabb ígéret tétele esetén a bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi % ig kiegészíteni, különben ígérete figyelmen kívül murád s az árverésen többé részt nem vehet. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben az árveréstől számított 30, 60 és 90 nap alatt 5%-os kamattal az esztergomi adóhivatal, mint bírói letétpénztárba a 39425/1881. J. M. számú rendelet módozatai mellett lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Esztergom, 1909. évi április hó 20-án. Környei Imre, kir. járásbiró. NYÍLT-TÉR*)
