Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 59. szám
Esztergom, 1909. XXXI. évfolyam 59. szám. Vasárnap, julius 25 AVI eljelenik Vasárnap és csütörtökön. —— Előfizetési árak: Egész évre . .12 kor. Negyed évre 2 kor. Fél évre . . . (> kor. Egyes szám ára It fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Felelős szerkesztő : DR- PROKOPP GYULA. íjaptulajdonos kiadok : Qi1. Prokopp Gyula ás Brennen Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők.) Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. ------H évviz-fürdőnk jövője. Ismeretes körülmény vezető penz- nntézetünk, az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság azon, köz- Rigyek szempontjából fontos elhatá- o'ozása, hogy a tulajdonát képező Pévviz-fürdőket lehetőleg nagyobb ^szabású gyógyfürdővé óhajtana át- ifülakitani. Ezen célzat vezérelte az rrntézet igazgatóságát, midőn évek- 9:iel ezelőtt a régi tükör fürdők mö- ö^ötti elhagyhatott kertet csinosan fioarkiroztatta, abba egy kényelmes érászodét építtetett és ennek táplálására két új forrást nyittatott. Na- ygyobbszabású intézmény létesítésére s.izonban az eredeti fürdőtelep ki- tassinynek mutatkozván, megvette a Icakarékpénztár még a szomszédos dűakareskedés telkét és a Ferenc József úti házat is és ezek birtokában . további fejlesztés első feltételeinek megfelelve, egy újabb, lehető- gsg nag}hobb mennyiségű, melegebb g'S fokozottabb gyógyhatású forrás TLÚrását határozta el. E munkálat jjseljesitésével az országos tekintélyű itirtézikút-fúrót, Zsigmondy Béla mérnököt bízta meg, aki a fúrást a iieerület legmagasabb pontján, a vi- vrivárosi gyógytár épület udvarán ;énég 1907. év karácsony hetében pnegkezdve, ez év tavaszáig szakadatlanul folytatta, sajnos nem kie- igsgitő eredménnyel, mert az ötne- 9yyedévi szakadatlan munka csupán 118 méter mélységet eredményezett és pedig azért csak ennyit, mert a fúrás a 10 méter felső puha réteg alatt állandóan tömör sziklában és igy a legnagyobb nehézséggel haladt. A Hévviz fürdőnél folyó artézi kút fúrási munkálatokra nézve Bleszl Ferenc igazgató az e hó 17-én tartott ülésén beszámolt az igazgatóságnak arról, hogy a fúrás ez év március középén 118 és fél méter mélységét ért el. Ez alkalommal a fúrás újabb akadályokba ütközött, mert oly rétegbe jutott a fúró, melyen a meglevő eszközökkel áthatolni képtelenség volt, ezenfelül a véső egy rézsut haladó szikla hasa- dékba jutott, melynek következtében eredeti függőleges irányából ez által eltérítve, a továbbmélyítés a régi eszközökkel kivihetetlenné vált. A vállalkozó Zsigmondy Béla mérnök, aki szerződése értelmében a takarékpénztár kívánságára 200 méter mélységig köteles a fúrást folytatni, néhány heti kísérletezés után a munkálatokat félbeszakította és egy szakértő geológus meghallgatását hozta javaslatba. Miután pedig ily szakértői vélemény nein csak a társulatnak, hanem esetleg városunknak is hasznára válhat, készséggel hívta meg a takarékpénztár igazgatója e célból Lóczy Lajos egyetemi tanárt, a magyar királyi földtani intézet igazgatóját. Lóczy Lajos ez év május 11-én városunkban megjelenvén, tüzetes vizsgálat alá vette úgy a takarék- pénztár tulajdonát képező hőforrásokat, mint a helybeli többi összes forrásokat, valamint a fúrása folytán felszínre került kőzeteket és általában a fúrások egész környezetét, írásban leadott terjedelmes szakvéleményei dióhéjban összefoglalva, közérdekű voltánál fogva itt közöljük. A fúrás helyén a talaj felszínét 1OV2 m. melységig a Duna alluviuma képezi, ez alatt pedig dolomitos mészkő és dachstein mészkő következik. Ezen kőzet képezi általában Esztergom város altalaját és a kis Duna medrét is. A használatba vett és igy kiépített helyi források kiömlése a Duna 0 pontja felett 5-70 és 7-56 meter között változik, a takarékpénztár forrásai a legmagasabbak, de sokkal magasabbra már alig lesznek emelhetők, mert a budai források is csak 11 méterrel emelkednek a 0 pont fölé és még a 73 C fok melegségéi és 970V2 méter mély, Budapest-városligeti artézi kút is csak 13V2 méterrel emelkedik a Duna 0 pontja fölé. A már áttűzött 118 méter alatt — ha telepedés szabályosságát semmi sem fogja komplikálni — még 300 méter vastagságú fődolomit következik; mivel pedig a kőrétegek nem viszintesen, hanem rézsut feküsznek a fúrás előreláthatólag csak további 325 méter után érné el a dolomit alját. Ott, mintegy 450 méternyire a felszín alatt várhatók a fődolomit feküjében levő bitumenes mészkövek és márgák, melyek rendszerint nagy kiterjedésben szolgáltatnak bő forrásokat. Esztergom város altalajában is a fődolomit feküjében levő meszes- márgás közép-triaszbeli rétegek tekinthetők az alsó vizet vezető rétegnek és valamennyi esztergomi forrást erről a szintről felemelkedőnek tartja. Ezt igazolja az állandó 27V2 C° vizmelegség is, mely melegség az 500 m. mélységből előkerülő vizek hőfokának felel meg. A szakértő kívánsága folytán, véleményének megállapithatása végett, április 30-án és május 1-én, tehát 2 napon át a helybeli tűzoltó egylet gőzszivattyújával tett az intézet kísérletet az új forrás körül azon célból, hogy először megállapítsa, miszerint a jelenlegi II 8V2' m. mély kút, melynek forrása körülbelül 30 méterrel a talaj felszíne alatt van, mily mennyiségű vizet képes adni ? másodszor, hogy nagyobb vízmennyiség kiemelése esetén nem emelkedik-e a viz 27V2 C hőfoka, mely biztos jele volna a fúrás kedvezőbb eredményének. A gőzszivattyu működése előtt a forrás napi 4.000 Hl. felszálló vizet IJszterp és Vidéke“ tárcája Stentat akkordok. ä úz est kibontja gyászfekete selymét, aú.Iszik a kársak s gesztenyék sora. i De csitt! Valami bns ária rezeiül: n* nyitottszárnyú ablakon keresztül á\fejtett szivének bánatos keservét Q&zokogva önti ki egy zongora. isúáradt pillámról könny pereg le: vérzem. :W mnlttal vivők még egy nagy tusát. mesék misztikus könyvét lezárom w <s uj tüzeknek biborfényét várom, wVert e borús melódiákban érzem iD danse macabre tompa ritmusát. f$gy pillantás a ballagó Dunára . . . ,\\ se hisz ez a Styx fekete vize! fcartjára tolva vár reám a csónak. • ujgy garas kell a legbölcsebb pilótnak: ysnúaron evez . . . s én várok uj csudára, ín '2 nem tudom : az ár oda visz-e ? \ zsrúz húr zokog, sir . ..titkon könnyem ontom ;nu mig gyászritmusba hömpölyög a Styx : \vóint egymás keblére dőlt néma társak: 'xs’er fülükkel hallgatnak a hársak n r a homályba kéklő horizonton Megáll a hold, mint egy lángobeliszk . . . Drozdy Győző. sas. Irta : Bállá Miklós Nehéz felhő feküdt a bércoromra, Nyögött alatta a sötét vadon. Az őszi szél sirámos harsonája Atalsüvölt a tartott gályákon. A völgybe hajló szikla csúcsos orma Megmozdul lassan, méltóságtele És mint a felhő : szétterülve hosszan Emelkedik a végtelen fele. Most meglebeg. Irányát változtatja S megáll a légben sziklamer even, Majd birodalmát körülkavarogva Atalsuhan a buja völgyeken. És hirtelen, miként az égi villám, Hatalmasan, mint szélvész gondolat Csap lefelé mérhetlen légi útján — Zsákmányra lelve lenn a fák alatt. Messzire haitik szárnya suhogása — Ott lenn remegve száguld szét az őz: Varjú, holló csatára kelni gyáva, Tovarebben, hisz tudja, hogy ki győz! . . . — Egyszerre csak hatalmas dörrenéstől Lesz hangossá az óriás rengeteg, A sziklafal százszor mennydörgi vissza És hangjától a föld is megremeg. Sokáig harsog végig a határon, Soká pereg még nyomán a levél, Mig őszi jussát visszafoglalhatja S tovább süvült a hűvös őszi szél . . . — A lég királya ott fekszik a porban És diadallal nézi a vadász. A haldokló, bár végperceit éli — Mozdulatára éberen vigyáz. Kinyújtott karma készen áll a harcra S noha sebéből patakzik a vér: A végső cseppig magát meg nem adja És jaj annak, ki most hozzája ér! . . ... A távol falu estharang bugása Halkan szűrődik 'át a lombokon. Madár elül és a fiitó vadaknak Nyugalmas enyhet kínál a bokor. A hold megindul mérhetlen útjára S ezüst fényét a tisztásra veti, Hol a hulló lomb lágy harangszó mellett A végtelen királyát temeti . . . =& holicsi út. Irta : Krúdy Gyula. Fenn, a Kárpátok között, ahol már csupán sasok járnak és zöld moha tapad a sziklák oldalához, az ünnepi templomi csendet évek számra nem zavarja meg semmi emberi, vagy állati hang. A sasok némán emelkednek föl a mélyből, a vadász, ha erre tájra vetődik, esze ágában sincs énekelni. A komor némaságba legfeljebb a szél szokott beleorgonálni s az ég mennydörög hozzá. Itt, ebben a rettenetes magányban vezet egy út. Egy út, amely Magyarországból Lengyelországba visz a Kárpátokon át. Bizony ilyen út is kevés van a világon. De hát ez az út se olyan, mint a többi út. Nincs ám az kővel kirakva, mikor úgy is kő ott minden. Nem is szabályos út ez! Csak onnan lehet tudni, hogy hol van az út, ahol a szikladarabok félre vannak hengergetve. Ott van a hires holicsi út. A holicsi útnak az a nevezetessége, hogy pénzért talán máig sem építették volna meg. A lelkesedés építette ezt az utat. II. Rákóczi Ferenc, a nagy fejedelem erre jött vissza Lengyelországból szegény leigázott hazájába. Kárpát havas ormai látták az ő dali seregét, amely lóháton utazott a meredekek mellett. Helyén volt ott a szive lónak, lovasnak egyformán. De a sereg előtt szaladt száz fejszés ember, aki az utat csinálta. A sziklákat félrehengeritette, a zugó patakokra hidat vert és ledöntötte az útban álló nagy fákat. Úgy jött át Rákóczi hadaival a Kárpá-
