Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 59. szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909 julius 25. 2 t adott, a szivattyú naponta mintegy 8,000 Hl. vizet emelt ki, ennek da­cára a 30 cm. átmérőjű csőben, il­letve fúrólyukban a vizoszlop csak circa 35 centiméterrel szállt le, úgy, bogy a szivattyúzás mellett még mintegy napi 2000 Hl felszálló viz folyt ki a fúrólyukból es igy a szi­vattyúzás alatt naponta 10,000 Hl emeltetett ki a forrásból, anélkül, hogy ez csak részben is kimerült volna, miből azon kedvező követ­keztetés várható, hogy e fúrólyuk­ból igen nagy mennyiségű viz állna szivattyúzás mellett rendelkezésre ; ellenben a viz hőfoka változatlanul 277* O maradt és igy még a fo­kozott mennyiségű viz is csak az önként felszálló viz mélységéből került napfényre. Lóczy Lajos tanártól a következő 5 kérdésre kért az intézet szakértői véleményt. 1. Minekután köztudomású, hogy úgy a Kisduna, mint a Nagyduna medrében levő hőviz források foly­tán a dunai vízállás a szárazföldi hőforrások vízszállító képességét erősen befolyásolja, úgy, hogy ma­gas vízállás mellett a régi források majdnem kétszer annyi vizet adnak, mint aszály idején, sőt az új for­rásban a viz a Kisduna teljes ki­apadása esetén csak a fúrólyuk szá­jáig hatol fel, első kérdése a taka­rékpénztárnak az volt, hogy a Kis­duna tervezett szabályozása, kikot­rása és élővízzel való ellátása ese­tére, nem fognak-e forrásai meg-, vagy leapadni ? A további kérdések a következők voltak: a jelenleg 11872 méterig le- mélyesztett artézi kút, ha tovább furatik 2. fog-e esetleg melegebb vizet adni ? 3. van-e reménység nagyobb gyógyhatású vízre? és tovább mé- lyesztés esetén 4. magasabbra fog-e emelkedni a viz? végre tokon. Zászlói a szabadság közeledését hirdették és lenn a völgyben, hol össze­gyülekezett hívei várták a visszatérő feje­delmet, felharsant a szent szabadság dala. A szabadság igy vonult át az örök hóval fedett Kárpáthegységen. Még a vén me­redek hegyek is bizonyosan szívesen eresztették haza Rákóczit. Sok, sok esztendő múlt el. Rákóczi óta a holicsi utat nem járta senki. Ugyan kinek lett volna kedve a meredek sasok- járta utat választani, amely oly meredeken emelkedett felfelé a hegyek között, mintha egyenesen az égbe vinne ! A kinek dolga is volt arra felé, a kényelmesebb utat választotta a völgyben. De nem lehetett ám mindenkinek a völgyben járni. Havaá, hideg novemberi nap volt. A sasok is elbújtak sziklafészkükben, a tél szürke felhői pedig szinte rákönyökölnek a hegyormokra megpihenni. A holicsi-utat befújta a hó. Még zerge sem járt raja napok óta. Egyszerre csak recsegő trombitaszó harsan fel a hegyek között. A fehér hom­lokéi, vén hegyóriások szinte csodálkozva néznek össze. Ugyan ki jár itt, ahol még a madár sem jár? Odalenn a hegyoldalban a szédítő mély­ségben egy század huszár kapaszkodik felfelé. Annak a huszárszázadnak trombi­tása kürtőit unalmában. Mert bizony unalmas a huszárok útja ! Már nagyednapja mennek az ember nem lakta hegyvidéken és mindig előttük van­nak a hegyek, még mindig fölfelé mennek, nem lefelé. Magyarország felé. Hej pedig, 5. a vízmennyiség megbővül-e? A beérkezett szakértői vélemény a 2. és 3. kérdésekre kedvezőtlen, mert melegebb vizet a korábban előadott elméleti adatok szerint csak 500 méteren alul lehet remélni, na­gyobb gyógyhatású anyagok pedig a vízben a fúrás folytatása követ­kezteben sem várhatók. Ellenben az 1. 4. és 5. alatti kérdésekre a leadott szakvélemény már kedvezőbb volt, mert Lóczy tanár szerint a Kisduna szabályo­zása a források vízszolgáltatását befolyásolni nem fogja, inkább még növelheti a vizbőséget a Duna ára­dása; abban az esetben, ha a Duna meder szabályozása közben a for­rások kibukkannának; ajánlja ezek­nek a viz felszínéig érő aknákkal való foglalását. Azon kérdésre, magasabbra emel­kedik-e a fúrás folytatása követ­keztében a viz? azon válasz érke­zett, hogy az egyenes és simafalu fúrólyukban a súrlódás csökkenése következtében a víznek magasabbra emelkedésé várható, de ez tetemes­nek nem tekinthető és biztosabb növekedés csak 500 méternél vár­ható. Végre az utolsó kérdésre, meg­bővül-e a vízmennyiség a fúrásnak 118V2 méteren túl való folytatása következtében ? A szakértői vélemény a következő : A bemondott adatok szerint jelen­leg a viz nem a fúrólyuk fenekéről, ha­nem körülbelül 30 méter mély szint­ből száll fel, tehát ebben a mély­ségben a fúrólyuk azon sok elága­zónak vélt, természetes csatorna egyiket csapolta meg, mely Eszter­gom altalajából, a mélységből a Duna alluviuma felé szállítja a mélységi vizet. Lehetséges, hogy a fúrást folytatva a fúrólyuk még egy, vagy több hasonló természetes fel­szálló forráscsatornát ér el, és en­nek folytán a viz tetemesen bővülni fog, ilyenek elkerülésével azonban csak 500 méter mélységben várható hogy szeretnének már otthon lenni. Szük­ség van otthon az ő kardjukra, mert kiütött a szabadságharc. A magyar huszárokat kül­földön érte a hir. Nem sokáig gondolkoz­tak : hi a haza! — mondták és elindul­tak hazafelé. Ahol nem engedték őket, ott szöktek, vagy a kardjukkal vágtak utat — hazafelé. Rákóczi holicsi útját a huszároknak építették. Itt nem üldözi őket senki, meg aztán biztosan hazaérnek. Hisz sok, sok esztendővel ezelőtt már erre jártak a szabadság katonái. A magyarokat egy vén strázsamester vezeti. Ő most a kapitányuk, hadnagyuk, parancsolójuk. A fülére van az öreg ba­jusza csavarva, de most fagyos az is, mint egy bokor. A lovak szőre csillog a fagytól. Hideg van. — Majd meleg lesz otthon, — vigasz­talja a strázsamester a huszárokat. — Otthon — sóhajtanak a legények. — Talán már soha se lesznek otthon. Délután aztán felértek a hegység nyer­gébe. Tiszta napfényes téli nap volt. Az égen nem volt felhő. A huszárok leszáll­tak lovaikról. A távolban ellapultak a he­gyek. — Arra van Magyarország! Itthon va­gyunk, — szólt a huszárok parancsnoka. —' Imára ! — parancsolta. Egy század huszár állt mereven, tisz­telegve a hegytetőn, az édes haza felé . . . Aztán lovaikra pattantak. A paripák vi- gan-vigan lépegettek lefelé a mély úton. Egy huszár rágyújtott a dalra : — Kossuth Lajos azt üzente . . . A század énekelve vonult hazafelé, Magyarország felé. nagyobb valószínűséggel a nagyobb mennyiségben felszökő viz. A szakvélemény tehát távolról sem felel meg azon vérmes remény­ségnek, melyet városunk közönsége ezen közhasznú vállalkozáshoz fű­zött, mert e szerint melegebb és nagyobb gyógyhatású vízre normá­lis körülmények között számítani alig lehet. Ellenben fennmarad még mindig Dr. Hankó Vilmos tanár vegyelem- zése szerint a takarékpénztár hővi­zeinek a Tobelbad, Neuhauss és Rö­mer bad vizeihez hasonló gybgyhatása és azon remény, hogy miként a Bécs melletti Vöslau, városunk is e becses hőforrások réven és szép fekvésénél fogva, idővel, az örven­detesen fejlődő fővárosunk nyaraló, üdülő és gyógyhelyévé fejlődjék. Zsigmondy az intézet kívánságát teljesítve, egy nagyobbitott fúróto­ronyban és a nehéz viszonyoknak megfelelő uj eszközökkel múlt hó vegén újból megkezdette a munkát, emberei azonban egyelőre még csak a régi fúrólyuk kőoldalainak gyalu- lásával foglalkoznak és igy a munka további eredményéről csak jövőre iesz alkalmunk beszámolni. A fürdőtelep fejlesztése, építése és berendezése meg mindig az eredeti stádiumban áll, egyrészt azért, mert annak a fúrás eredményéhez kell idomulnia, másrészt azon okból, mi­vel hallomás szerin a főkáptalan a szomszédos Fürdő szállodát még min­dig eladni szándékozza. A takarék- pénztár annak idején tett árajánlatot a megvásárlásra, azonban ez ered­ménytelen maradt. Miután ily kép ma még halvány fogalmat sem lehet alkotni arról, mi történik a szálloda és a hoz­zátartozó fürdővel, a takarékpénz­tári tervezésnél pedig ennek sorsát okvetlen számításba kell venni, en­nélfogva a berendezkedést illetőleg ma még minden tervezés korai volna és igy egyelőre csak a fakereske­dési, szintén már a takarékpénztár tulajdonát képező telep feltöltése van folyamatban, továbbá az uj 2,000—8,000 Hl hozam képességű uj forrás felszálló vize kapcsoltatott be ideiglenesen a régi uszoda bő­vebb táplálására. Szabolcs. Színház. Midőn megjegyzem, hogy közönségünk inkább az operetteket látogatja, mint a drámákat és színműveket, ami minden­esetre olyan divatkilengés, mint a nagy kalapok viselése, folytatom színészeink bemutatását. Tihanyi Vilmos, komikus. Mindjárt le­szögezem, hogy nem közönséges, hanem egy nagystílű, kolossziális kókler. Ma a legtöbb magyar komikus bátran elmehetne indiánnak Buffalo Bill apánkhoz. Pózaik olyanok, mintha a Fliegende Blättérből csenték volna a mintát. Úgy beszélnek, mint a romlott fonográf s az ember kari­katúráját csuklásokkal, cigánykerekekkel és gyakori hasravágódásokkal illusztrálják. A komikus mindig komikus akar lenni s igy legtöbbször pózzá válik benne a ko­mikum. Egy pohár vizet úgy kér, mint egy Browningot, mellyel ölni akar. Hanem Tihanyi humora teljesen desztilált, szalon­humor. Mintha minden szerepét önön­maga irta volna, annyira ismeri. Nincs módomban minden szereplését izekre szedni, pedig szeretném kimutatni, hogy tudja ez a kedves svihálc apró megfigye­lésekkel, karikatúra-vonásokkal, talmi fi­nomságokkal nyafogó orrhangon keresztül áttetszővé tenni az arisztokrata természe­tes parlagiságát. Ha fütyülős-zsidó, ha szmóking-ember, ha esetlen tartalékos hadnagy : ő mindig Tihanyi, mindig eredeti, mindig diszkrét-modorú, finom színész. Ő tudja csak megtestesíteni Moliére egykori gondolatát, hogy a komikusok is — em­berek, ép oly emberek, mint mi vagyunk. Amit Tihanyi mond, azt mindig úgy mondja, mintha maga mondaná, mintha akkor jutna eszébe. Annyira átéli szere­pét, hogy elfeledteti velünk a színpadot. Teljesen Riccoboni teóriáját vallja magá­énak : ő még humoros szerepeiben is csak embert akar ábrázolni és nem cir­kuszi bohócot, melynek fejére csörgősip­kát kíván a smokk-natura. Árkossy Vilmosné. A tavasszal a Víg­színház sürgönyileg hívta fel Árkossy Vilmosnét, hogy játsza el a tanítónőt, mert annak kreálója megbetegedett. Ár- kossyné próba nélkül lépett fel a Víg­színházban és en rnaítre játszotta el a tanítónőt. Ez a színművészet históriájában szinte páratlan eset. Ez nagyon megma­gyarázza Árkossyné érdekes asszony­pszichéjét és tökéletes histrió-naluráját Ő született elmélyedő és megfigyelő. Az ő játéka nem az elfinomodott idegrendszer boszorkányos rezgése és a túlkulturált ösztönélet benyomása. A higgadt körülte­kintés teszi őt igazán művészivé. Nincs játékában semmi páthosz és hazugság. Csak figyelem és fegyelem. Ezer és ezer apró impresszió művészetté való sűrítése és imponáló kigömbölyitése. Az új szín­padi stilus minden nemességét érvényre- juttatta. De azért sohasem rideg, tudákos és kékharisnyás. Jól tudja, hogy a nőies­ség épen a realizmusban van s hogy a nők minden szfinxszerűségük ellenére is természetesebb emberek,, mint mi naiv férfiak, javíthatatlan ábrándozók és hold- fényfalók. Székely Ilonka, a naiva, operette-soub-• rette, vagy ha szükség van rá, drámai hősnő. Most szándékosan hagytam ki,, hogy szép, mert ő — úgymond — azt: szerelné, ha azt imák róla, hogy'’ igazíi színésznő. Es én, hogy jól megfigyeltem: játékát, ki is jelentem, hogy Székelye Ilonka nemcsak szép, hanem teljes autog— nosiával rendelkező, öntudatos és kész? művésznő. Hatáseszközei modernek, újak? és természetesek. A színpadi valószínűt­lenségek közül diadalmasan kanyarodik? ki a maga útjára s lankadatlanul viszs előre minket a nagy lelki élvezetek felé.: Először csak külsőségek lepnek meg. Egy; nobilis szépségű nő mozog a színpadon,i Csak később vesszük észre, hogy' mily/ biztos, szinte matematikai eszközökkel hódit meg, mert minden gesztusának, moz-: dulatának meg van a maga ötlet szenzá-i ciója. Ha nem tudnám, hogy omne simile claudicat, hangjára vonatkozólag azt monr danám, hogy olyan az, mintha valamin cigánygyerek muzsikálna a torkában var lami szordinos hegedűvel, de gyakran) csak egy melódiát. Tökéletes női baritonja} (ezzel a paradoxonnal tudom legjobban megjelölni hangjának színét) itt-ott refrairin szerűen melodikus és monoton. De hangg jának ezt a naturáját is beletöri szupert: fin művészetébe. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. — ................. ■ 4= C sütörtökön, a késő délutáni órákbaír egy női és egy férfi négyes csapat éé szkiff érkezett Komáromból. A vendég© két a titkár fogadta. A férfi csapat három óra alatt evezett le Komáromból. A vem: dégek az esti hajóval tértek vissza. A komáromiak többszörös látogatásaid már ideje lesz egyesületünknek viszonoznia mivel most igen kedvező a vízállás feo hívjuk a működő tagokat, hogy legközé: lebb Komáromba rendezendő kirándulásn. minél többen jelentkezzenek. A kirándul

Next

/
Oldalképek
Tartalom