Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 2. szám

Esztergom, 1909.

XXXI. évfolyam 2. szám

Szerda, január 6.

VI eljelenik Vasárnap és csütörtökön.

= Előfizetési árak : ■ -Egész évre . .12 kor. Negyed évre. . 3 kor. Fél évre . . . fi kor. Egyes szám ára 14 fillér. Nyilttér sora 60 fillér.

Felelős szerkesztő :

Dk- PROKOPP GYULA

Laptulajdonos kiadók :

Di1. Prokopp ßgula és Brenner Ferenc.

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

(hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők. Kossuth Lajos (azelőtt Bnda) utca 485. szám.

— Kéziratot nem adunk vissza. —==■■=■■■

Társadalmi osztályrendszer.

Társadalmi életünkben, mely a felvilágosodás annyi tisztitó tüzén ment keresztül, szinte hihetetlenül és furcsán hangzik az, hogy még mindig a legnagyobb szerepet az osztályrendszer játsza.

Az egész világ telve van hagyományos előítéletekkel s olyan lelki érzülettel, amely az embert társai fölé akarja emelni és ösztönszerü- leg tör a magasabb osztályok régiói felé, hogy igába hajthassa többi embertársait.

Ekkor megszűnik minden lelki tulajdonság, mert az embert nem az ideális, hanem sajnos, a reális értelemben vett érték szabja meg.

A magasabb osztályhoz tartozók lenézik az alacsonyabb osztályúakat s jaj annak, aki hívatlanul akarná megdönteni azt a választófalat, mely elkülöníti egyiket a másiktól. Jaj annak, ki megfeledkezik arról, hogy őt a születés joga arra kárhoztatta, hogy szolgája maradjon urának és nem embertársa, embertársának.

így sorakozik az emberiség, az egész társadalom a világegyetemben — külön zászló alatt, különböző

Esztergom és Vidéke“ tárcája“

Göthéből.

i.

Babért kötni koszorúba Nem nehéz dolog. Nehezebb találni hozzá, Férfi-homlokot.

II.

Borostyán és gyöngéd kedély Támaszt keresve hisz, remél ; Ha nem lel fát, falat'.

Rá földi szenny tapad,

S nem ér több nyarat.

Mikor Volt a leghidegebb tél?

Királyi Mátyás, nagy neve őrzi a hagyományt a legnagyobb télről, melyről történeti adataink vannak Mert kétségkívül hatalmas jégpáncél lehetett az ott az öreg Duna hátán, mely Szilágyi Mihály uram emberei — egy egész fegyveres had — alatt nem roppant meg. Ma már a Dunának sincsenek meg többé a régi virtusai, a legelső csúszkáló csoport elég arra, hogy Leszakítsa derekát, még olyan tisztességes fogvacogtató időjárás mellett is, mint az idén. Vagy, hogy tán nincsenek s már olyan kemény teleink, mint a hogy

osztályokba. így idegenedik el egyik ember a másiktól, mihelyt egy csipetnyivel is jobb a „társadalmi pozíciója“ felebarátjáénál. így tör testvér testvér ellen, mihelyt az egyiknek jobb a helyzete, mint a másiké. S igy keletkezett az az áthidalhatatlan ür, mely rendekre, osztályokra tagolja a teremtés isteni törvényéinél fogva egyenjogú embereket.

Hol itt az egyenlőség, hol a testvériség, a demokrácia, a népfenség ?

Ezek csupán lázas álmok, beteges képzelődések, amiket hajszolunk, de sohasem fogunk elérni. Hisz nézzünk csak szét a nép között és látni fogjuk, hogy az osztályrendszer már odáig is kiterjesztette hatalmat. Még a munkafelügyelő munkásai felett is úgy gyakorolja hatalmát, mint mesebeli zsarnokok, akik népek étetét, vérét szipolyozták kény ük-kedvük szerint. Hiába is hivatkozunk az emberi jogokra, melyek csak felebarátot ismernek és nem fölebbvalót; hiába hivatkozunk az isteni teremtés törvényére, mely a királyokat is épúgy, mint az útszéli koldust egy azon képmásra — az Isten

nincsenek már olyan kemény embereink sem ?

Ez épen alig hihető. De annyi bizonyos, hogy e században alig találhatnók példáját akkora hideg télnek, a milyen pl. az 1776-ki volt, melyről néhány egykorú tudósítás fekszik előttünk. Az 1848—9-ki, mely Bem honvédjeire volt oly emlékezetes, az 1812-ki, mely Napoleon „grande armée“-jét tizedelte meg, aligha volnának ehhez foghatók és semmiesetre sem voltak oly általánosak.

Milyen csodálatos térkép volna az, ha valaki élénkbe tudná rajzolni Európa egész geográfiáját, amint éjszaktól délig egyetlen jégtömeget képez, melyen az élet minden jeie kihal egy rettenetes tél dermesztő hidege alatt. És ilyen volt az 1776-ki, talán a legborzasztóbb, melyről a krónikák szólnak. Nieuportnál a jég majdnem 6 láb vastag volt a part mellett, a tenger óriási jégsziklákat sodort el mértföldekre. A Szajna torkolata teljesen be volt fagyva, mintha valahová a Balti-tenger vidékére került volna, ép úgy a Loire is jéggel volt fedve, valamint a Rhone és Saone is. Pesten a Dunán gyalog jártak át január kezdetétől február 14-éig, s a folyó csak március végén vált újra hajózhatóvá.

De még a Tiberis is be volt fagyva, mire egy század óta nem volt példa, a svájci tavak oly kemény szekérutat szolgáltattak, hogy lovon, kocsin, sőt terhes

képmásra alkotta, s mindkettőbe egy nagy, szűzies, patyolattiszta lelket lehelt, melyet csak a világ szennye, az osztályrendszer átkos végzete feketíthetett be.

Ám mégis van egy hatalom, mely a rideg számítást is le tudja győzni, mert gyöngédségében kimondhatatlanul hatalmas erő rejlik, s ez, az: érzelem.

Mikor kilépünk a prózai világból s lelkünket a költészet csillogó zománca vonja be : mikor a születés jogát eltörüli, eltakarja egy csodás érzelem varázsíátyola ; mikor az ember csak embert lát abban, akihez vonzódik, akkor megszületik, felébred a szeretet érzése.

Ez az egyetlen hatalom, amely diadalra tudja juttatni az emberi egyenlőség jogát. Ez az egyetlen erő, mely meg tudja dönteni a társadalom átkos alkotását; az osztályrendszert is. Ez és csak ez egyedül képes diadalt aratni a „maradi“ szellemen s igájába bírja hajtani azt a felfogást, amely annyira íélti örök hatalmát, kincsét az alsóbb osztályúakkal szemben.

Démoni erő rejlik a szeretet érzelmében, amely kikacagja, leromszekerekkel is át lehetett járni rajtok. Emberemlékezet óta először történt az is, hogy a tenger Triesztnél befagyott. 1709. óta ez volt az első eset, hogy a seelandi szigeteket elválasztó tengerkar járhatóvá lett. Flessingennél korcsolyáztak a tengeren, a meddig csak be lehetett látni. Midd- lebourgnál február 2-án a város előtt folyó vízbe négy lovas kocsi hajtott fel, benne ülő hat személlyel.

Rontterdamban vígan szánkáztak a Me- use-ön s egész téli mulatságokat rezdez- tek ott. Antwerpennél január 28-án megállt- a jég, 30-án gyalog jártak át, sátrakat emeltek, sőt egy tehéncsordát is áthajtottak rajta. A jég háta nyüzsgött a kiváncsi sétálóktól, korcsolyázóktól s 81 én a bognárok nagy hordót építettek rajta s még a dongák hajlitására szolgáló tüzet is ott rakták meg. A Zuider tavon is csak 1740-ben és 1763-ban láttak annyi jeget, hogy Overyssel és Frisa közt megnyílt a közlekedés s itt-ott szánok jártak.

Piacra vitt tojások megrepedtek s viasszá fagytak a hidegtől. Jól öltözött személyeknek kezeik, állaik, orruk, lábaik fagytak le. Harlingenben január 27-én két egyén teljes ájulásba esett a hidegtől, s csak nehezen tért magához. Hollandban egy korcsolyázónak kezei, lábai lefagytak s kevésbe múlt, hogy bele nem halt, mert betérve egy fogadóba, ott majdnem elaludt, a kezeit hideg viz helyett langyosba

bolja azt a rendszert, melyre jelenlegi társadalmi életünk épült.

Az eszmék már el vannak hintve, az osztályrendszer alá van ásva s ha az emberi gyarlóság meg jobban megerősíti azt, van egy kiegészítő hatalom, van egy föld, ahol a teljes egyenjogúság jut érvényre öröktől fogva mindörökké. Ez a világ az érzelem világa s az osztályrendszert leromboló hatalom: a szeretet hatalma.

Legyen méltányos és igazságos gondolkozásu a társadalom minden osztálya, adjon helyet szivében az igaz szeretetnek a társadalom minden rétegében és akkor megszűnik az osztályrendszer bántó hatása, mert az erőszakosan magasra emelt választófalak önmaguktól összeomlanak.

A szeretet viszontszeretetet, tiszteletet és becsülést teremt, s ezt elősegíteni kell, hogy minden társadalmi tényezőnek őszinte törekvése legyen.

Szeretet, jöjjön el a te országod és veled újjá születik üres jelszavak után induló, hamis érzelmeknek hódoló társadalmunk !

merítette. Németországon Landauban hat katona fagyott meg, Lippében és Magyar- országon is sokan fagytak meg útközben, Montmorenovban a fagy behatolt a pincékbe és csonttá keményítette az ott levő gyümölcsöket és más élelmi szereket. Ugyanazt tapasztalták Triesztben. Hollandban a pincékben felhalmozott vörös, fehér és rajnai borok fagytak meg, sőt több helyen a fűtött szoba szomszédságában szekrényekben tartott borok is. Amsterdamban egy borkereskedő cég összes palackokba húzott borai befagytak a pincében, s a dugók kipattantak a palackokból. Mi több, ugyanott egy korsó seltzi viz is befagyott, dugója kilódult, s a korsó nyakából kitódult viz egy ujjnyi hengeralaku jégcsappá fagyott a korsó szájánál. Barmokkal telt istállókba is behatolt a fagy s jéggé merevítette vizöket.

A vadak éhségtől és hidegtől halálra gyötörve hulltak rakásra. Fák hasadtak meg nagy recsegéssel. Majdnem hihetetlen, de egykoruak tudositnak hogy a tűzhöz tett víznek az az oldala, mely a tűztől távolabb állott, megfagyott. Maga a szesz és pálinka is jégburkot öltött a levegőn.

Swinden tanár gondosan egybeállitotta az Európa különböző helyein észlelt hőméréseket. Ezek szerint Helmstadtban jan.

27-én a legnagyobb hideg 1L8 Fahren-