Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 2. szám

Esztergom, 1909. XXXI. évfolyam 2. szám Szerda, január 6. VI eljelenik Vasárnap és csütörtökön. = Előfizetési árak : ■ -­Egész évre . .12 kor. Negyed évre. . 3 kor. Fél évre . . . fi kor. Egyes szám ára 14 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Felelős szerkesztő : Dk- PROKOPP GYULA Laptulajdonos kiadók : Di1. Prokopp ßgula és Brenner Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők. Kossuth Lajos (azelőtt Bnda) utca 485. szám. — Kéziratot nem adunk vissza. —==■■=■■■ Társadalmi osztályrendszer. Társadalmi életünkben, mely a felvilágosodás annyi tisztitó tüzén ment keresztül, szinte hihetetlenül és furcsán hangzik az, hogy még mindig a legnagyobb szerepet az osztályrendszer játsza. Az egész világ telve van hagyo­mányos előítéletekkel s olyan lelki érzülettel, amely az embert társai fölé akarja emelni és ösztönszerü- leg tör a magasabb osztályok ré­giói felé, hogy igába hajthassa többi embertársait. Ekkor megszűnik minden lelki tulajdonság, mert az embert nem az ideális, hanem sajnos, a reális értelemben vett érték szabja meg. A magasabb osztályhoz tartozók lenézik az alacsonyabb osztályúakat s jaj annak, aki hívatlanul akarná megdönteni azt a választófalat, mely elkülöníti egyiket a másiktól. Jaj annak, ki megfeledkezik arról, hogy őt a születés joga arra kárhoztatta, hogy szolgája maradjon urának és nem embertársa, embertársának. így sorakozik az emberiség, az egész társadalom a világegyetemben — külön zászló alatt, különböző Esztergom és Vidéke“ tárcája“ Göthéből. i. Babért kötni koszorúba Nem nehéz dolog. Nehezebb találni hozzá, Férfi-homlokot. II. Borostyán és gyöngéd kedély Támaszt keresve hisz, remél ; Ha nem lel fát, falat'. Rá földi szenny tapad, S nem ér több nyarat. Mikor Volt a leghidegebb tél? Királyi Mátyás, nagy neve őrzi a ha­gyományt a legnagyobb télről, melyről történeti adataink vannak Mert kétségkí­vül hatalmas jégpáncél lehetett az ott az öreg Duna hátán, mely Szilágyi Mihály uram emberei — egy egész fegyveres had — alatt nem roppant meg. Ma már a Du­nának sincsenek meg többé a régi virtu­sai, a legelső csúszkáló csoport elég arra, hogy Leszakítsa derekát, még olyan tisz­tességes fogvacogtató időjárás mellett is, mint az idén. Vagy, hogy tán nincsenek s már olyan kemény teleink, mint a hogy osztályokba. így idegenedik el egyik ember a másiktól, mihelyt egy csi­petnyivel is jobb a „társadalmi po­zíciója“ felebarátjáénál. így tör testvér testvér ellen, mihelyt az egyiknek jobb a helyzete, mint a másiké. S igy keletkezett az az áthidalhatatlan ür, mely rendekre, osztályokra tagolja a teremtés is­teni törvényéinél fogva egyenjogú embereket. Hol itt az egyenlőség, hol a test­vériség, a demokrácia, a népfenség ? Ezek csupán lázas álmok, bete­ges képzelődések, amiket hajszo­lunk, de sohasem fogunk elérni. Hisz nézzünk csak szét a nép kö­zött és látni fogjuk, hogy az osz­tályrendszer már odáig is kiterjesz­tette hatalmat. Még a munkafel­ügyelő munkásai felett is úgy gya­korolja hatalmát, mint mesebeli zsarnokok, akik népek étetét, vé­rét szipolyozták kény ük-kedvük sze­rint. Hiába is hivatkozunk az em­beri jogokra, melyek csak felebará­tot ismernek és nem fölebbvalót; hiába hivatkozunk az isteni terem­tés törvényére, mely a királyokat is épúgy, mint az útszéli koldust egy azon képmásra — az Isten nincsenek már olyan kemény embereink sem ? Ez épen alig hihető. De annyi bizo­nyos, hogy e században alig találhatnók példáját akkora hideg télnek, a milyen pl. az 1776-ki volt, melyről néhány egykorú tudósítás fekszik előttünk. Az 1848—9-ki, mely Bem honvédjeire volt oly emlékeze­tes, az 1812-ki, mely Napoleon „grande armée“-jét tizedelte meg, aligha volnának ehhez foghatók és semmiesetre sem vol­tak oly általánosak. Milyen csodálatos térkép volna az, ha valaki élénkbe tudná rajzolni Európa egész geográfiáját, amint éjszaktól délig egyet­len jégtömeget képez, melyen az élet min­den jeie kihal egy rettenetes tél dermesztő hidege alatt. És ilyen volt az 1776-ki, ta­lán a legborzasztóbb, melyről a krónikák szólnak. Nieuportnál a jég majdnem 6 láb vastag volt a part mellett, a tenger óriási jégsziklákat sodort el mértföldekre. A Szajna torkolata teljesen be volt fagyva, mintha valahová a Balti-tenger vidékére került volna, ép úgy a Loire is jéggel volt fedve, valamint a Rhone és Saone is. Pesten a Dunán gyalog jártak át ja­nuár kezdetétől február 14-éig, s a folyó csak március végén vált újra hajózhatóvá. De még a Tiberis is be volt fagyva, mire egy század óta nem volt példa, a svájci tavak oly kemény szekérutat szol­gáltattak, hogy lovon, kocsin, sőt terhes képmásra alkotta, s mindkettőbe egy nagy, szűzies, patyolattiszta lel­ket lehelt, melyet csak a világ szennye, az osztályrendszer átkos végzete feketíthetett be. Ám mégis van egy hatalom, mely a rideg számítást is le tudja győzni, mert gyöngédségében kimondha­tatlanul hatalmas erő rejlik, s ez, az: érzelem. Mikor kilépünk a prózai világból s lelkünket a költészet csillogó zo­mánca vonja be : mikor a születés jogát eltörüli, eltakarja egy csodás érzelem varázsíátyola ; mikor az ember csak embert lát abban, aki­hez vonzódik, akkor megszületik, felébred a szeretet érzése. Ez az egyetlen hatalom, amely diadalra tudja juttatni az emberi egyenlőség jogát. Ez az egyetlen erő, mely meg tudja dönteni a tár­sadalom átkos alkotását; az osz­tályrendszert is. Ez és csak ez egyedül képes diadalt aratni a „ma­radi“ szellemen s igájába bírja haj­tani azt a felfogást, amely annyira íélti örök hatalmát, kincsét az al­sóbb osztályúakkal szemben. Démoni erő rejlik a szeretet ér­zelmében, amely kikacagja, lerom­szekerekkel is át lehetett járni rajtok. Em­beremlékezet óta először történt az is, hogy a tenger Triesztnél befagyott. 1709. óta ez volt az első eset, hogy a seelandi szigeteket elválasztó tengerkar járhatóvá lett. Flessingennél korcsolyáztak a tenge­ren, a meddig csak be lehetett látni. Midd- lebourgnál február 2-án a város előtt folyó vízbe négy lovas kocsi hajtott fel, benne ülő hat személlyel. Rontterdamban vígan szánkáztak a Me- use-ön s egész téli mulatságokat rezdez- tek ott. Antwerpennél január 28-án meg­állt- a jég, 30-án gyalog jártak át, sátra­kat emeltek, sőt egy tehéncsordát is át­hajtottak rajta. A jég háta nyüzsgött a kiváncsi sétálóktól, korcsolyázóktól s 81 én a bognárok nagy hordót építettek rajta s még a dongák hajlitására szolgáló tüzet is ott rakták meg. A Zuider tavon is csak 1740-ben és 1763-ban láttak annyi jeget, hogy Overyssel és Frisa közt megnyílt a közlekedés s itt-ott szánok jártak. Piacra vitt tojások megrepedtek s vi­asszá fagytak a hidegtől. Jól öltözött sze­mélyeknek kezeik, állaik, orruk, lábaik fagytak le. Harlingenben január 27-én két egyén teljes ájulásba esett a hidegtől, s csak nehezen tért magához. Hollandban egy korcsolyázónak kezei, lábai lefagytak s kevésbe múlt, hogy bele nem halt, mert betérve egy fogadóba, ott majdnem el­aludt, a kezeit hideg viz helyett langyosba bolja azt a rendszert, melyre jelen­legi társadalmi életünk épült. Az eszmék már el vannak hintve, az osztályrendszer alá van ásva s ha az emberi gyarlóság meg job­ban megerősíti azt, van egy kiegé­szítő hatalom, van egy föld, ahol a teljes egyenjogúság jut érvényre öröktől fogva mindörökké. Ez a vi­lág az érzelem világa s az osztály­rendszert leromboló hatalom: a sze­retet hatalma. Legyen méltányos és igazságos gondolkozásu a társadalom minden osztálya, adjon helyet szivében az igaz szeretetnek a társadalom min­den rétegében és akkor megszűnik az osztályrendszer bántó hatása, mert az erőszakosan magasra emelt választófalak önmaguktól összeom­lanak. A szeretet viszontszeretetet, tiszte­letet és becsülést teremt, s ezt elő­segíteni kell, hogy minden társa­dalmi tényezőnek őszinte törekvése legyen. Szeretet, jöjjön el a te országod és veled újjá születik üres jelsza­vak után induló, hamis érzelmek­nek hódoló társadalmunk ! merítette. Németországon Landauban hat katona fagyott meg, Lippében és Magyar- országon is sokan fagytak meg útközben, Montmorenovban a fagy behatolt a pin­cékbe és csonttá keményítette az ott levő gyümölcsöket és más élelmi szereket. Ugyanazt tapasztalták Triesztben. Holland­ban a pincékben felhalmozott vörös, fe­hér és rajnai borok fagytak meg, sőt több helyen a fűtött szoba szomszédságában szekrényekben tartott borok is. Amster­damban egy borkereskedő cég összes pa­lackokba húzott borai befagytak a pincé­ben, s a dugók kipattantak a palackokból. Mi több, ugyanott egy korsó seltzi viz is befagyott, dugója kilódult, s a korsó nya­kából kitódult viz egy ujjnyi hengeralaku jégcsappá fagyott a korsó szájánál. Bar­mokkal telt istállókba is behatolt a fagy s jéggé merevítette vizöket. A vadak éhségtől és hidegtől halálra gyötörve hulltak rakásra. Fák hasadtak meg nagy recsegéssel. Majdnem hihe­tetlen, de egykoruak tudositnak hogy a tűzhöz tett víznek az az oldala, mely a tűztől távolabb állott, megfagyott. Maga a szesz és pálinka is jégburkot öltött a le­vegőn. Swinden tanár gondosan egybeállitotta az Európa különböző helyein észlelt hő­méréseket. Ezek szerint Helmstadtban jan. 27-én a legnagyobb hideg 1L8 Fahren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom