Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 2. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1909. január 6.

Nemzeti népnevelés.

Irta : Halász Ferenc, min. tanácsos.

Nyelvben és érzületben egységes magyar nemzeti állam ! Ez a főcél, amely fele mindannyiunknak okos tervszerűséggel, szívós kitartással törekednünk kell. Azt a természetadta csodás keretet, amely szép hazánkat a Kárpátok bérceivel és a Duna-Dráva hullámaival körülövezi, be kell töltenünk testvéries érzelmű, egymást megérteni tudó magyar nemzettel.

Ha ezt a célt elérhetjük, ezer éves fennállásunk örök időkre biztosítva van. Ha azonban bábeli nyelvzavar és ellenségeskedés dúlna tovább is közéletünket, menthetetlenül szétzüllünk, más nagy nem- zetmolochok zsákmányaivá leszünk.

Ámbár az alkotmányos korszak beálta óta letelt 40 ev alatt népoktatásunk kétségtelenül nagy arányokban fejlődött, mégis e téren bizony még nagyon sok a tennivaló. Elég, hacsak azt említem, hogy a magyar anyaországban a hat éven felül való népességnek még mindig 38-6%-a nem tud Írni, olvasni és hogy az anyaország népességének jó 40°/o-a nem beszeli az állam nyelvét.

Pedig az elvitázhatatlan, hogy nemzetünk jövőjét egyeb más tényezők mellett csak úgy biztosíthatjuk, ha a nép milliót a magyar hazafias irányú és a közéletre is kiható népnevelésben részesítjük.

Gróí Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter, áthatva a nemzeti irányú népoktatás nagy fontosságától, korszakos jelentőségű népoktatási törvényéivé! biztosította,

heit (19'5 Reaunur). Würtembergben febr.

1-én 13 1 Fahr. (204 R.)

Lipcsében jan 28:án 17'5 Fahr. (22 R.), Drezdában 28-án 244/4 Fahr. (25 R.), Chemnitzben ugyan-e nap 26'6 Rheaumur volt. Tegyük hozzá, hogy Párisban jam

11., 12., 13-án a hó 5 hüvelyk magas volt, de másutt a 18 hüvelyket is elérte. A jég 15 hüvelyk vastag volt a Rajnán, 17'5 hüvelyk vastag Leuwardemben, de sehol sem érte el az 1740-ki nagy tél magasságát, amikor Hollandban a Meuse folyón 39 hüvelyk vastag jégréteget is találtak.

Különösen a halak szenvedtek sokat a hidegtől. Tömegesen találtak döglött halat a tengerparton Franciaországban, Olaszországban, Velencében. A ílandriai parton, Neuport közelében számos olyan madarat láttak, amilyenek csak az éjszaki sarkon, Spitzbergánál fordulnak elő. Hav- reba is igen sok idegen madár érkezett éhségtől, fáradságtól kimerülve, úgy, hogy kézzel lehetett fogni. Láttak verebet leesni repülése közben.

Az 1776-ki tél korántsem volt olyan hosszú, mint az 1740-ki, de sokkal szigorúbb. Különös, hogy a velencei lagúnák, melyek 1740-ben dacára a hideg intenzivebb erejének, szabadon maradtak, 1776-ban annyira befagytak, hogy a szárazfölddel való közlekedés csak úgy volt lehetséges, hogy a jeget megtörték. Ez történt 1709-ben is. E két éven kívül még nevezetes hidegekről emlékeznek a feljegyzések, a múlt században az 1731.,

1749., 1758. és 1767. évekből, tehát -- különösen — kilenc évről, kilenc évre.

Akik a természet rejtélyes játékai iránt érdeklődnek, a nagy telek e periodikus visszatérésének törvényét az idei és az 1879-iki zordon tél által is könnyen igazolva láthatják.

hogy bizonyos idő múlva az ifjú nemzedék nemcsak az irás-olvasás- ban, de az állam nyelvének ismeretében és hazafias szellemében is kifogástalan készségre és érzületre fog jutni.

Apponyi gróf kormányzásának sóilypontjat a nép művelésére fordítja ; és alig három évi minisztersége alatt oly eredményeket ért el, amelyek a legvérmesebb reményeket is felülmúlják.

Megalkotta a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t.-cikket, amely minden iskolatol az államellenes irányzatok kerülésén felül még azt követeli, hogy a magyar címernek és zászlónak, a magyar történeti emlékeknek es ezek revén a hazafias szellem pozitív ápolásának tért nyisson; hogy az állami nyelv tanításában elérje azt a minimális eredményt, mely az 1879: XVIII. t.-c. szándékának megfelel és ezzel a nemzeti összeforra- das ügyét szolgaija, és hogy a tanító, a magyar király, magyar haza es magyar alkotmány iránti hűséget esküvel megerősítse. A tanítói fizetés kiegészítésére nyújtott állami segely feltételéül pedig még azt kívánja a törvény, hogy minden államsegélyes iskolában a magyar nyelv, számtan, a magyar fölyrajz, magyar történelem és alkotmánytan a miniszter által kiadott tanterv szerint és az általa jóváhagyott tankönyvek segítségével tanittassék. A törvény végrehajtása érdekében gondoskodott Apponyi miniszter az állami felügyelet hatékony kiterjesztése felől, és nincs kétség az iránt, hogy ezen törvény áltál a magyar hazafias irányú népnevelés terjesztéseben néhány év múlva igen örvendetes eredményeket fogunk tapasztalni. lit megemlítjük, hogy a községi és felekezeti néptanítók fizetésének kiegészítésére az állam az 1909-ik évben már 8 és félmillió koronát fordít.

Másik nagy alkotása Apponyi miniszternek az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról es az állami népiskolák helyi felügyeletéről szóló 1907. évi XXVI. t.-cikk. Az állami népoktatás hazánkban elsőrangú kultúrpolitikai jelentőséggel bir, mert az eddigi tapasztalatok fényesen igazolták, hogy az egységes magyar nemzeti állam megteremtésében az áll mi népoktatás egyike a leghathatosabb eszközöknek. A közoktatási kormányzatnál tradicionális elv, hogy sehol nem erőszakolja az állami népoktatást, amely önmagától is oly népszerű és vonzó erővel bir, hogy községeink vetélkedve kérelmezik népoktatásuknak állami kezelésbe való vételét. Az állami népoktatásnak nagyarányú fejlődését mi sem igazolja nyomatékosabban, mint az az adat, hogy ezelőtt 13 évvel, 1895. évben csupán 1500 állami tanítónk volt, és akkor az állami oktatásra csupán 4 millió kor. költség fordíthatott, mig az 1909. évi állami költségvetésben, az az év őszén megnyíló új állami iskolákkal együtt 7 ezer állami tanító illetménye van felvéve, és az állami oktatás összes költségei 15,834.515 koronára rúgnak. Meg kell említenem, hogy ezen rendkívül nagy emelkedés legnagyobb aránya épen Apponyi gr. kultuszmin. kormányzásának idejére esik. Ez az egy körülmény is fényesen igazolja, menynyire szivén viseli Apponyi gróf az állami népoktatást azon egyedül helyes értelemben, hogy mindenütt, ahol a községi, vagy más felekezeti iskolafentartók összerejükből nem képesek, vagy más okokból nem akarnak a magyar állam érdekeinek megfelelő népoktatást létesíteni es fenntartani, oly helyeken az állam vonul be mint iskolafenntartó, és az állam nagy erkölcsi és anyagi erejével biztosítja a valláserkölcsi alapon nyugvó magyar népnevelést. Megemlítem, hogy az állami elemi népiskolákban immár félmillió tanköteles részesül oktatásban. Azt csak futólag említem, hogy az 1907: XXVI. t.-c. az állami tanítókat állami tisztviselőknek minősítette és számukra a mi anyagi viszonyainkhoz mérten olyan javadalmazást biztosított, amely a művelt nyugat nem egy nemzetével kiállja a versenyt.

Szociális szempontból nagy fontossággal bir Apponyi miniszter harmadik népoktatási törvénye az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. Ennek a törvénynek, amely 1909. év szeptember hó 1-én lép életbe, az a célja, hogy az elemi népiskolákban a tanítás ingyen legyen, vagyis, hogy a tankötelesek semmifele címen tanítási dijat ne fizzessenek. Az általános tankötelezettséget népoktatási alaptörvényünk már 40 év előtt kimondta, mégis sajnálattal kell megállapítanunk, hogy tanköteleseinknek csak 79-5 százaléka jár iskolába és igy hatszázezernél több tanköteles oktatás nélkül nő fel. Ezen tűrhetetlen állapot okát a tandijszedésben is kell keresnünk. Apponyi miniszter tehát azon elvből kiindulva, hogy az általános tankötelezettséggel egyáltalán nem fér Össze, hogy az ezt teljesítő szülőtől az iskola tanítási dijat szedjen, megalkotta az elemi népoktatás ingyenességéről szóló törvényt. A tandíjból eddig befolyt évi jövedelmet, amely összesen

3,400.000 koronát tesz, ezentúl bizonyos feltételek mellett az állam fogja az iskolafenntartóknak kárpótolni. Reméljük, hogy az ingyenes népoktatás jelentékenyen fokozni fogja az általános tankötelezettség érvényesítését.

Ugyanazon törvényben gondoskodott a miniszter az elemi népiskolákban szervezendő ifjúsági könyvtárak felől és e tekintetben a külföldi államok népoktatási rendezését felülmúlta.

Mindezen törvényeknek szerves kiegészítőjéül szolgai az a törvény- javaslat, melyet Apponyi miniszter a múlt nyáron a gazdasági népoktatás rendezéséről a képviselőház elé terjesztetett Ezen javaslat szerint a gazdasági népiskolának az a célja, hogy a 13 — 15 éves, mindkét nembeli tanulókat eddigi ismereteikben megerősítse és továbbképzésük mellett a gazdaság egyes ágaiban oly mértékben begyakorolja, hogy a fiúk, mint leendő földmivesek, ok- szerűleg kezelhessék birtokukat vagy mint gazdasági munkások kereset- kepessegüket fokozzák; a leányok pedig, mint jövendő gazdasszonyok és családanyák a munkakörükbe eső gazdasági agakban és háztartásban megkivántató tudnivalókkal megismerkedjenek s a főbb teendőket elsajátítsák.

Nem szükséges bővebben indokolni, hogy a gazdasági népoktatásról szóló törvény, amelyhez ha- sonló törvény még nincs a civilizált államokban, épen hazánkban, ahol a nép túlnyomó zöme földműveléssel foglalkozik, vagy közgazdasági, mind szociális és népművelődési szempontból elsőrangú jelentőséggel bir.

íme ez Apponyi gróf harmadfélévi miniszterkedésének törvényhozási eredménye. Ezeknek jelentőségét meg az is fokozza, hogy nemzetünk az általános választói jog behozatalával korszakos átalakítás előtt áll. Ménnél inkább kiterjeszthetjük népoktatási törvényeink végrehajtásával a hazafias szellemű és a közéletre is kiható népművelődést, annal biztosabban haladhatunk elő a legkiterjedtebb választői jog mellett is a magyar nemzeti állam konszolidációjában.

A nemzeti irányú hazafias népnevelést Apponyi miniszter a tanköteles koron túl is biztosítani és ter- teszteni kívánja az iskolán kívüli oktatás rendezésével. Az erre vonatkozó munkálatok folyamatban vannak.

Ha még azt említem, hogy Apponyi minisztersége alatt a kültusz- tarca költsége több, mint 30 millióval emelkedett, kimutattam, hogy a hazafias irányú népoktatás terén Apponyi miniszter rövid kormányzása ideje alatt többet tett, mint a mennyit a legvérmesebb reménnyel is várhattunk.

Az egységes magyar nemzeti állam kiépítésére a nepkultúra biztosan meg van alapozva. Ez úton haladva s ha még a többi tényezők is harmonikusan közremunkálnak — a második ezer év dicsősége biztosítva van.

Az uj főkáptalani ügyész.

Dr. Mike Lajos miként értesülünk, közleményeink folytán nagy mosakodást ren- - dezett ott, hol arra neki szüksége van.

Büszkén veri mellét, hogy majd a sajtó ( bíróság előtt, hogyan fog ő magának elégtételt szerezni. Ám tegye. De majd mi is é ott leszünk.

*

Felemlítjük, hogy az „EsztergomiLapok“ 1908. évi julius 19-én megjelent számá- ^ - ban, a következő hir látott napvilágot.

„A főkáptalani uradalmi ügyészi állás.

A Niedermann Pál halálával a kápta- | - lani ügyészi állás megüresedvén, ügyvé- - deink közül többen pályáznak e díszes é állás elnyerésére. Nagyon kellemetlenül 1 érinti azonban úgy az esztergomi jogász- - köröket, mint általában az egész közvéle- -i ményt az a kiszivárgott hir, hogy a főkáp- -< tálán egy vidékről idehozott ügyvéddel I; akarja betölteni Niedermann Pál örökét. Hát Jj hiszen a méltóságos főkáptalan onnan n veszi jogtanácsosát, ahonnan neki tetszik, p ebbe nem lehet senkinek beleszólása — de nem akarjuk elhinni, hogy ennyi de- -: rék, becsületes és képzett esztergomi ügyvéd közül ne lehetne egyet találni, aki h megfelelne és a bizalomra érdemes volna ! ' ! A főkáptalan bizonyára nem akarhatja b igy arculcsapni, a mi honett ügyvédi ka- -x runkat és megélhetésüket egy idegen ügy- véd idehozatalával még nehezebbé tenni. 4 Különösen kellemetlenül esnék a már ki- -i szemelt és magas protektorok által felénk >1. nyomott indigéna idehozatala, akiről a kápta- -x lan bizonyára mindent tud, csak azokat a hir- -i hedt „Katona Géza “-tele pereket nem is- -e meri, amelyeket a Kandidátus úr vitt hét Já vármegye parasztsága ellen nem épen a , b Krisztusi szeretet nevében. És végre is j ai nem akad Esztergomi hithű katholikus • ai. fiskális ?“