Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 44. szám
Esztergom, 1909. XXXI. évfolyam 44. szám. Csütörtök, június 3. jjeójelenik Vasárnap és csütörtökön. = SlőfizeLési árak : — aügész évre . .12 kor. Negyed évre . . 3 kor. ‘Tél évre ... 0 kor. Egyes szám ára 14 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Felelős szerkesztő : DR PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadok : Di1. Prokopp Gyula és Brennan Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők.) Kossuth Lajos (azelőtt Buda) utca 485. szám. — Kéziratot nem adunk vissza. ■ Magyarország mezőgazdasági politikája. VA földmivelésügyi minisztérium jjunkásságának három évi sommá- s.sát azért adja közre, mert az a űj fogás vezeti, hogy a helyes irányom való előrehaladás és sikeres ixinkálkodás fontos eszköze, sőt isngedhetetlen feltétele az, hogy icőről-időre megálljunk és a befu- Jit útra visszatekintsünk. Nemcsak L ; jövőbe való reményt és bizal- íjst meríthetünk a múlt eredme- 9reiből, hanem ezek szolgáltatják 3Í legbecsesebb útmutatásokat is a )wő teendőire nézve, mert belőlük ßlapithatjuk meg azt, hogy mily iSíZel, vagy mily távol vagyunk célúnktól és mily feladatok a legfon- ßcsabbak célunk munkálása szem- mmtjából. 3 Ennek az igazságnak köszöni a munka létrejövetelét. Feladata visz- quapillantani a földmivelésügyi társának utolsó három évi működésére, [lélj a megmutatni, hogy mi történt loen idő alatt, azért, hogy egy- scszről a jövőben megoldandó fel- ißiatok annál világosabban álljanak Ütöttünk, másrészről pedig mód [Lrujtassék az illetékes köröknek a Esztergom és Vidéke“ tárcája feleségemhez. Irta : Dóczi József. Aranyhaju szőke kis menyecske ! Gyere ide, ülj le az ölembe ; Add ide a pici piros szádat Hadd nyomok rá édes csókot százat. Szép szemedben a menyország kéklik, Arany hajad, mint a csillag, fénylik; Csókod nélkül mit érne az élet ? A jó Isten de megáldott véled. Sziaészházasság. Irta: Zöldi Márton. io>Komoly, legális házasságról volt szó. Jt szerető szívnek törvényes frigyéről. 3S3 szerelemnek első szálai a kulisszák norhomályában kuszálódtak össze, mikor ßmrnay Jóska, a kitűnő bonviván és Izsa <nfián, a fiatal hősnő a jelenését várta. B2slzsa Jolán hírnevéhez a gyanú árnyéka 1 mi fért. Sőt ami a gyanú árnyékánál j9Sözedelmesebb, Vastaghné a drámai anya 9vlí2lve sem. Pedig ez a derék úrnő ritka iBlii.uitással és bámulatos memóriával tar- g ráta számon harminc év óta pályatársban nek összes botlásait. Valósággal lajtárca működését illetőleg a tárgyilagos hozzászokásra. A szociális téren reá váró kötelességek teljes tudatában igyekezett a tárca ezeknek megfelelni és a termelési ágak fejlesztésénél is abból a szempontból indult ki, hogy a mezőgazdaság fejlesztése csak úgy nyugszik szilárd alapon, ha a földet közvetlen megmunkáló munkás és kisbirtokos is minél nagyobb hasznát látja a mezőgazdaság pro- ductivitása emelkedésének, magyarázza meg a mezőgazdasági munkásügynek és a birtokpolitikai kérdéseknek az előtérbe nyomulását. Fontos törvényhozási intézkedések jelzik az e téren kifejtett működést. Ebbe a korszakba esik a gazdasági munkáshazakról szóló törvény, valamint a cselédtörvény meghozatala, hasonlókép a birtokberende- zesről szóló fontos törvények megalkotása és a birtokpolitika uj fejlődésének korszakát megnyitó telepítési és ingatlan feldarabolási törvényjavaslat kidolgozása. Szociális feladatai mellett, az egyes, a nemzet életgyökereit alkotó gazdasági ágaknak a gondozásáról sem feledkezett meg a tárca; az állattenyésztés fejlesztéséről és a stiomozta, leltározta és raktározta a botlásokat. Nagy gyűjteménye volt belőle. És ha kellett, — azaz, ha nem kellett is — úgy idézte az egyes botlásokat dátumszerűen, mint a történelem professzora a marat- honi csatát, vagy a szatmári békét. De ízsa Jolánra vonatkozólag nem minden keserűség nélkül igy nyilatkozott: — Nem tudok róla semmit, abszolúte semmit. Annál több volt Darnay Jóskának a rovásán. Ez a fiatal, könnyűvérű színész javíthatatlan szoknyahős hirében állott s mikor szemére hánytorgatták, színpadi emfázissal kezét szivére téve, igy kiáltott fel; — Egészen a Staurt Mária esete, jobb vagyok a híremnél s talán jobb Staurt Máriánál . . . És mégis mikor hírül adta, hogy Izsa Jolánt feleségül veszi, a gratulációk őszintén omlottak feléje. Még a rettenetes nyelvű drámai anya is összeillő párnak mondotta őket, akiktől nem sajnálja a színpadi anyai áldást. Másnap tizenegy órára volt az esküvő kitűzve. (Notabene a polgári kötés előtti időben történt.) Az igazgató, az öreg Nyiry, a legszebb attillát választotta ki a garderopból, hogy méltóan feszíthessen mint násznagy a templomban. borhamisításról szóló törvények meghozatala, a takarmányhiány enyhítésére irányuló akció, az állati oltóanyagok állami termelésére, az öntözés fejlesztésére, növények állati és növényi ellenségeinek irtására vonatkozó intézkedései ép oly kétségtelenül bizonyítják ezt, mint a sikeres termelés alapfeltételét képező gazdasági szakoktatás kérdésének folytonos fejlesztése, melynek érdekében a földműves iskolák számát gyarapította a vallás és közoktatás- ügyi miniszterrel egyetértőleg a gazdasági népiskolákról szóló törvényjavaslatot előkészítette, a gazdasági tanintézeteket átszervezte, fejlesztette a kertészeti és erdészeti szakoktatást, fellendítette a népies szakirodalmat és a katonák gazdasági oktatásáról gondoskodott. A tárca sokoldalú működését nagy vonásaiban is vázolni nehéz. A fentiek kiegészitésekép csak a gazdasági termények értékesítésére nézve oly fontos vizihálózat kiépítését célzó a vízi beruházásokról szóló törvény- javaslatot és a tárcának azt a törekvését kívánjuk felemlíteni, mely az Ausztriával létesített kiegyezésnél és a külföldi viszonylatokban a magyar mezőgazdaság értékesítése A közönség soraiban is élénk érdeklődés mutatkozott a művészi frigy iránt. De a dolog nem ment simán. Történt ugyanis, hogy az esküvő előtti napon Darnay Jóska, a vőlegény, a színházban találkozott egy kedves iskolatársával, a csákosi jegyzővel. A találkozás örömére elhatározták, hogy együtt vacsoráznak, sőt ünnepet rendeznek a vacsorából, a legényélettől való bucsuzás ünnepét. Úgy is történt. A város szélén volt egy kis vendéglő, hol a csákosi jegyző kocsija állott. Ott mulatott a vidám kompánia éjfélig. Nagyrésze aztán szépen hazament, csak a két iskolatárs maradt együtt s még jó sokáig elbeszélgettek a gimnáziumi életről, az öreg professzorokról és a többiről. Már szürkülni kezdett a nyári égbolt, mikor a csákosi jegyző hirtelen befogatott. — Sietnem kell — mondotta — mert reggel a szolgabirót várom. Megölelték egymást és a jegyző elhajtatott. A fiatal bonviván ott állott a korcsma tágas udvarán. Gondolkodott egy ideig. — Most hazamenjek, meglátják, hogy hajnalban ... ez nem illik az esküvőm napján ... de az bizonyos, hogy álmos vagyok ... Jó lenne egy kissé ledőlni,.. ha csak egy órára is . . . számára piacot biztosított anélkül, hogy hazánk mezőgazdaságára zúdította volna a külföld versenyét. Hogy a földmivelésügyi minisztériumban tervszerű és becsvágyó munka folyik a magyar föld szere- tetének jegyében, azt eddig is tudtuk. De, hogy mily elágazó a tevékenység, azt ez alkalmi műből fogják meglátni az érdekeltek. Ennek a könyvnek adattára beszámol s egyben a mezőgazdasági haladás tüköré. Tekintsünk bele sokan, mert nagy tanulságokkal szolgál. Vaszary Kolos beszédei.*) Vaszary Kolos mint szónok. 1. Szónoki egyénisége s beszédeinek esztétikája. (F olytatás.) Hogy korának mozgalmai szónoki képességeinek fejlődésére mennyire befolytak, pápai tanári szereplése csakhamar igazolta. Itt már részt vett az 1860-iki, az alkotmányos mozgalmakat követő politikai s társadalmi mozgalmakban s itt alapítja meg szónoki hirnevét. A pápai újjászervezett alkotmányos tisztikart ő üdvözölte a polgárság nevében ; Szabó Imre iszkázi esperes-plébános számára az *) Keményfy K. Dánielnek, Vaszary Kolos tábornok hercegprímás beszédei című munkájából. Körülnézett és megpillantott az udvar közepén egy hatalmas szénás szekeret. Pillanatig sem habozott, macskaügyességgel felkuszott a széna tetejére, feje alá csapta puha kalapját, magába szíttá a friss szénaillatot és két perc múlva elaludt . . . Mikor felébredt, bámészan tekintett körül. Akármerre nézett, nem látott egyebet, mint végtelen síkságot, itt-ott egy kis délibábot és messziről egy-egy toronynak csillogását a napfényben. Hogy került ide ? Mi történt vele ? Sémin egyéb, minthogy kivitték a szénásszekéren a messze tanyára. A szénás szekér gazdája maga is nagyot csodálkozott, mikor a ritka vendég lereszkedett a széna tetejéről. Csakhamar tisztában voltak a helyzettel. A derék tanyásgazda tréfás oldaláról fogta fel a dolgot. — Hát a fuvarért nem kérek semmit, ha egyéb baj nincsen. — Dehogy nincs — mondotta kétség- beesett arccal — nekem ma délelőtt esküvőm van. — Az nagy sor. — Tizenegykor a templomban kell lennem. A gazda a nap felé fordította a tekintetét, aztán egy asztronomus biztosság- gával igy szólt:
