Esztergom és Vidéke, 1909
1909 / 44. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. junius 3. ő kortes beszédei nyerték meg főképen Pápa város képviselői mandátumát. Esz- terházy Pál grófot a veszprémi kaszinóban lelkes pohárköszöntőben ő ünnepelte. Nem kidolgozott, nagyszabású szónoklatok ezek. Csak alkalom szülte rögtönzött beszédek, melyeket le se irt. Nem is jelentek meg sehol, bármennyire kutattam utánnuk. De, hogy hatásuk mekkora lehetett, bizonyítja azon tény, hogy az egy- koruak ma is emlegetik. Őrök emlékű szónoki erejére különösen a dákai s veszprémi jelenet. A dákai grófnénál, özv. gróf Batthyányi Lajosnénál, látogatóban volt a nagy száműzött : Teleki László gróf. Egyszerre hírül hozzák a grófnénak, hogy egész Pápa városa útban van. S csakugyan 4000 ember hömpölygőit Dákán a grófi park körül. A város megbízásából a hires Tar'czy Lajos kollégiumi tanár üdvözölte a nagy hazafit. Gyönge szónok lévén, beszédjének nem volt valami nagy hatása. Ekkor a polgárok nagy tömege „Halljuk Vaszaryt!“ kiáltások között egy sovány, nalovány arcú, de villogó szemű fiatal papot, Vaszary Kolost az asztalra emelte, aki beszélt szépen, lelkesen a hazafias kötelességről és megkérdezte a nagy hazafit: „Lehet-e még reménye hazánknak, hogy a letarlott szabadság mezején új virágok nyílnak?“ A rögtönzött, gyújtó beszéd akkora hatást idézett elő, hogy a nemzet vértanújának özvegye, illusztris vendégével együtt lejött az erkélyről, megköszönte a lelkes szónoknak elragadó beszédjét, miközben Teleki László gróf megölelte s megcsókolta a lelkes bencés szónokot. — A másik jellemző eset Veszprémben történt. Az 1861-iki októberi diplomát követő alkotmányos mozgalmak alatt Veszp- rém megye Fiáth József báróban új főispánt kapott. A vármegye Vaszary Kolost bízta meg, hogy a fáklyásmenet alkalmával üdvözölje. Januári fagyos este volt, a főispán Bezerédy Miklós v. püspök és kanonoknál szállott meg. Beszéd közben, hogy a beszédet közelébb hallhassa, le— Abból bajosan lesz valami. Tizenegy órának alig van egy fél óra hijja . . . innen pedig a legjobb hajtással is két óra kell, mire beérünk. — Nohát akkor sietni kell. A gazda emberséges ember volt, nem nógatta magát, hamar lehányták a szénát pihent lovakat fogott be és hajtattak a város felé. A násznép pedig ott várakozott a templom előtt. Eleinte türelmesen, aztán egyre fokozódó türelmetlenséggel. A tisztelendő úr minduntalan kérdeztette, hogy megérkezett-e már a vőlegény ? Mikor a delet elharangozták, az igazgató sűrűn pislogott, aztán megszólalt: — Ebből az esküvőből sem lesz prédi- kációs halott. A drámai anya kategorikusabban nyilatkozott. — Megszökött a gazember! Sejtettem, azaz tudtam . . . mindenesetre megmertem volna esküdni rá . . . Nem az első eset prakszisomban . . . És hamarosan citált egy csomó analog esetet. Csak a menyasszony őrizte meg nyugalmát. Akármit beszéltek is egykedvűen mosolygott. Biztos volt, hogy vőlegénye meg fog érkezni. A szive tudatta vele, hogy az emberi elvetemedettségnek az a mértéke nem lehetséges annál a derék fiúnál, ki még tegnap is a világ legboldogabb emberének mondotta magát. Ez a nyugalom izgatta, ingerelte a drámai anyát. Szinte gyűlölködve nézte az menyasz- szonyt. Hogy tud igy bízni, hinni . . . annyi keserves csalódás után, ami őt, tudniillik a drámai anyát érte. Nem is tudta megállani, hogy ki ne fakadjon : jött az utcára. A vármegye szónoka javában beszél, mikor a közönség nem csekély bámulatára a főispán oda rohan hozzája és oda kap a bundájához, melynek prémje egyik fáklyától tüzet fogott. Vaszary Kolos hamar felismerte a helyzetet s igy szólt a prémet oltogató főis pánhoz: „Ne oltsa el Méltóságod ezt a bár gyönge külső jelét a sziveinkben égő forró szeretetünk lángoló tüzének, melyet szavakban tolmácsolni úgyis képtelen vagyok.“ A tűzpróbát fényesen kiállotta. A szónok esztétikai érzékét stílusában rakja le. Ha Vaszary Kolosnak e kötetben hozott beszédeit figyelemmel átolvassuk, stílusán észrevesszük a világos előadást s a nyelvezet tisztaságát. Tisztán tárgya lelkesítette s ez is hatványozta stílusának szépségét. Ifjúkori benyomásai s olvasmányai a népies régi költészet nyelvéhez vezették s megtartott belőlük minden virágot, ünnepibb kifejezést, a régi és élő nyelv finom árnyalatú szókötési fordulatait. A világosságot jellemzi a magyaros mondat-szerkezet. A szavakat nem keresi, a jellemző kifejezéseket megtalálja. Ha rokonértelmű szókat használ, csak azért teszi, hogy világosabb képet nyújtson. író még beszédeiben is, aki könnyedén tudja gondolatait a nyelv formáiba öltöztetni. Főpapi szónokaink között Pázmány óta kevesen Írtak úgy magyarul, mint ő. A nehézkes mondatfűzéstől és szószaporitástól tartózkodik, még a mellékes dolgokat se hozza fel fölöslegesen. Nem Jupitér a felhőkben, akit alig lehet megérteni. Arra törekszik, hogy megélénkítse a tárgyat a hallgatóság előtt, leszállva azok leikéhez. Hol ecset volt, mely a színek árnyalatait harmonikusan ereszté magából ; hol hangszer, mely a hangnemek minden válfajával a gondolatok művészi hatását idézte elő. Tömör világossággal irt, a gúny félelmes tövisei nélkül. Beszédei nagy olvasottságát tüntetik fel. Forrása a szentirás, a kiváló szakmunkák és az élet. Ezekből alakul ki isme— No te megjártad . . . Azaz gratulálok . . . jobb, hogy most szökött meg, mint a házasság után két héttel . . . Alig mondta ki ezeket a lesújtó szavakat, mikor parasztszekér robogott a templom elé. A parasztszekérről a fiatal bonviván, a vőlegény ugrott le az izgalomtól kipiruit arccal. Odarohant a menyasszonyhoz, kezet csókolt és harsányan kiáltotta : Ha úgy tetszik, mehetünk. Az álmélkodó násznép némán követte őket, negyedóra múlva mint férj és feleség jöttek ki a templomból. Csak azután beszélte el éjjeli kalandját a fiatal férj . . . Mindenki mosolyogva hallgatta . . . Még a drámai anya is kibékült azzal a keserű go idolattal, hogy az egyszer hibásan jósolt. Aztán gyöngéden kiszedte a fiatal férj hajából az apró szénaszálakat ... és sok boldogságot kívánt neki. A lakodalmat este az igazgató lakásán ünnepelték meg. Természetesen sokat mulattak a szénás szekér fölött, melynek csaknem végzetes szerep jutott. Az öreg tisztelendő sem állotta meg szó nélkül. A második fogás után nagy gravitással felemelkedett pohárral a kezében. Szép szavakkal áldotta meg az uj frigyet, aztán igy fejezte be szavait : — Ami a fiatal férj urat illeti, annak az Írás szavait citálom ... Az írás szerint a részeg embernek a szénás szekér is kitér, de én okosabbnak, ildomosabbnak és célszerűbbnek találom, ha a részeg ember tér ki a szénás szekérnek... Hatalmas tuss zendült fel utána . . . Még a drámai anya is jóízűen kacagott. Úgy lehet először életében . . . retköre. Akárhány beszéde, különösen a rövidebbek, csak mondatokból állanak, melyek villámként megráznak, befolynak nagy kérdések elintézésére s melyek közül akárhány szálló igévé vált. Például: „A király első lévén a jogokban, első tudtál lenni a kötelességekben is.“ (Koronázó jub. beszéd.) „Nem a hatalom zsámolyává, hanem a munka oltárává teszed a trónt'“ (U. o.) — „Kard foglalta el, kereszt tartotta fenn e hazát.“ (Milleni- umi beszéd.) — „Semmit sem viszek magammal a kolostorból, csak egv szót: Pax.“ (A nunciusnál mondott toaszt.) — „Az apák bűneit temessük közös sírba.“ (Egyetemi ifjúsághoz tartott beszéd.) — „E két eskü (pápának és királynak) kettős, egymástól semmi körülmények között szét nem választható egyházi és hazafiui kötelesség buzgó teljesítésére kötelez'“ (Budapesti kath. kör előtt mondott beszéd.) — „A korona hatalmat ad a királynak, de lelkiismeretében megköti, mert az alkotmány megtartására kötelezi.“ (Mille- niumi beszéd.) — „Nem veszem ki a tollat az angyal kezéből.“ (Szent-István- Társulat 1893-iki Leo jubileumán.) Az érzelemkeltésre felhasználja Vaszary Kolos a stilus hatályosságának eszközeit; a hasonlatot, a szeniélyesitést, a jelzőket. Az alakzatok közöl különösen a kérdést s felkiáltást szereti, ami a meggyőzésnek hatásos eszköze. Sőt ahol kell, a pathoszig tud emelkedni. Különösen a koronázási s a milleniumi szent beszédeiben jut ez érvényre, amelyek szónoki irodalmunknak gyöngyei s méltók arra, hogy a tanuló ifjúság az iskolában megismerje. Megható páthosza, midőn mint a jogfolytonosság, a korona és nemzet kibékülésének szószólója, atyaként áll a fejedelem elé, akit elsőnek mond a jogokban, de elsőnek a kötelességek teljesitében is, hogy az igazság és mérséklet szeretetésében a trónt mint Isten sáfára ne a hatalom zsámolyává, hanem a munka oltárává s az uralkodót az odaadás áldozatává tegye. Széchenyi Pál érsek óta főpap ily bátran nem szólt a magyar királyhoz. Longinus állítása, hogy a szónoki fenség a nagy lélek visszhangja, találóan alkalmazható e beszédjére. Vaszary Kolos beszédei nemcsak az ismeret és szellem erejével, hanem a forma szépségével is kiválnak. Nem mellőzi a kifejezésbeli díszt, ha az, mint valami szép virág a gondolatból hajt ki, de nem feledkezik meg egyben arról, hogy neki az igazságot kell hirdetni, nem pedig előadásával pusztán gyönyörködtetni. Szerkezetük összhangzó és arányos. Olvassa el bárki például a Szilveszter, vagy halottak esti, a koronázó s milleniumi jubileumi, a katholikus naggyű- lési, a Szt. Benedek rendtől búcsúzó, a papi lelkigyakorlati, az 1868 : Lili. t.-cikkről szóló stb. beszédeit, az meggyőződhetik, hogy az ismeretet ízléssel, az eszmét szépérzéssel párosította. Politikai s társadalmi beszédeinek szerkezetében, ut veri- tas pateat, a magyarázó jelleget is használta. Ezzel a tárgyalást szemléltetővé tette, ismertető jeleit felsorolta s a kifejtést megindokolta. Nem akart fényleni, de a formai előkelőséget s a finom emelkedett hangulatot mindvégig megőrizte. Nagy irók tanulmányozásából merítette az egyszerűséget, világosságot és hozzá adta leikéből a mély érzést, a páthosz, a borongás, az elmélkedés elemeit. Voltak, pl. Schlauch Lőrinc, Hajnald Lajos, akik fölülmúlták őt az eszmék fejtegetése tekintetében, de ahol a magasztos eszméket nagy és erős érzelmekkel kellelt megtestesíteni, a szivet, a lelket megindítani, ott Vaszary Kolosé az elsőség. Nem egykönnyen ragadta el valami eszme vagy tárgy, de ha megkedvelte, annál inkább ragaszkodott hozzá. Külső szónoki megjelenésében rokonszenves és tiszteletre gerjesztő. 1 lángja nem erős, de hajlékony, mely megtölti a fület. Elmélkedésében s leszállásában égi aránt érthető. Némi elfogultsággal keze beszédét. Gyönge szervezete dacára, h belemelegedik tárgyába, hévvel szoko; beszélni. Az ember látja, hogy mérlege a szavakat mindaddig, amig neki nei lelkesedik. Kissé előrehajol beszédközbe] amit még gyermekkora óta megszokot Gyöngélkedő állapota miatt az utób' években a nyilvánosság előtt már ne: beszél. Szónoki működésére nézve a leg termékenyebb az 1894-ik év volt. A m; gyár katholicizmus ezen évben jutó. legválságosabb helyzetbe, úgyszólván a Olajfák-hegyére s Vaszary Kolos ekk< beszélt egyháza érdekében legtöbbször. (Folyt, köv.) AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGY LEI KÖZLEMÉNYEI. A f. é. június hó 5-ikére tervezet egyesületi mulatság a kereskedő ifjs önképző egyesülete vezetőségének kér© tűére elhalasztatott és az f. é. junius H 12-én tartatik meg. Nevezett egyesüli ugyanis mulatságát junius hó 6-án rét dezi és igy a hajós egyleti mulatság at nak sikerét befolyásolhatta volna. A hr lyesbitett meghívók tegnap küldettek szó A mulatság rendezésének közelebbi részi! teit a napokban összehívandó rendezi értekezlet állapítja meg, melyről a tago értesítést nyernek. Pénteken az egyesület az ebedi foki: kirándulást tesz. A résztvenni szándéko zók a titkárnál jelentkezhetnek. Indulál délután 3 órakor, Ebed foknál halászi! MIRE K. — Hymen. Fischer László vasutti m© nők, vasárnap kelt egybe a helybeli izn elita templomban arájával, Székely Irés kével. — Balog István, a déli vasuttárs.e ság sziszeid pénztárnoka pünkösd hétfőn j( gyezte el Nagy Erzsikét, néhai Nagy FJ leányát. — Sínka Ferenc Pál, városi köo gyám, pünkösd vasárnap tartotta eljegg zését Novoszád Jankával. — Hivatalvizsgálat. Nádasdy Áladéi a komáromi kir. törvényszék elnök! a hét elején kezdette meg a helybeli j[ rásbiróságnál a szokásos hivatalvizsgg latot. — A Kereskedő Ifjak majális render bizottságának tudomására jutott, hogt többen tévedésből meghívót nem kaptaa Felkéri a bizottság ezúton mindazoks> kik eddig még meghívót nem kaptak, o a mulatságon megjelenni óhajtanak, hogc Laiszky Kázmér egyesületi titkárhoz fool dúljanak. — A gyermekvédő egyesület közgyy lése. A Keresztény Szeretet Országon Gyermekvédő Műve c. egyesület elils rendes közgyűlését ma, június hó 3-áé- délelőtt 11 órakor tartja a Katholikoi Kör dísztermében a következő tárgysoru zattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári pénztárosi jelentés. 3. A központi bizo'o ság tagjainak megválasztása. 4. Indítva nyolc. — A hivatalos órák új rendje a váron nál- A város tanácsa hirdetményileg érfch siti a nagyközönséget, hogy a város kés: viselőtestületének határozata alapján a vv ros összes hivatalaiban jun. 1 tői auui hó 31-ig a hivatalos órák hétköznapok®! mindenkor délelőtt 8 órától d. u. 2 óráiir. vasár és ünnepnapokon pedig délelőtt 1 órától 11 óráig egy folytonosságban taej tatnak. Az iktató hivatalok délelőtt 11
