Esztergom és Vidéke, 1908

1908-05-10 / 38.szám

zottság csütörtökön véleményt mondott. A tanács, a pénzügyi bizottság tagjai és a tanügy illetékes faktoraiból alakult bizottság a városi mérnök által készített terveket elfogadta, melyek szerint az 210.000 korona költséggel a belvárosi templom mellett épülne. A bizottság elvben kimondotta, hogy ajánlja az iskola-épitését aképen, hogy épitse azt fel a város közönsége kölcsönveendő pénzen, ha az egyházhatóság az iskola évi fentartási költségeinek viselésére vállalkozik, amely költségekben a kölcsöntőke amortizacionális quotájának törlesztése is bennfoglaltatik, mely esetben az eddigi katholikus jellege az iskolának továbbra is fenn fog tartatni. Ha azonban az egyházhatóság az áldozathozatalra nem vállalkoznék, úgy felajánlja a város az iskolát az államnak, tartsa az fenn továbbra azt, mely esetben eddigi jellege megszűnnék. Az iskola építés kérdése elvileg meg volna ezek szerint oldva, hogy tényleg fel fog-e épülni, a jeleztük két tényezőnek, főképen az elsőnek áldozatkészségétől függ, —n. Hogyan óvakodjunk a tfldővésztől? Irta : Okolicsányi-Kuthy Dezső dr.* (Folytatás.) Télen tehát gyakran, napjában többször kell szellőztetni (lefekvés előtt is mindenesetre), nyáron pedig legjobb, ha éjjelnappal tárva vannak az ablakok, vagy legalább a szoba egy ablaka. A világosságot elfogni az ablaknyilásba állított virággal, az ablakra tett fügönnyel nem okos dolog. A függöny, mint porfogó is, egyáltalán kerülendő. A szoba padlója fölmosható legyen, tehát legalább is deszkázott. A száraz söp*} Mutatvány S3erzó'nek hasonló cimen megjelent népoktató füzetéből. A szerk. — Épen kilencvenkilenc éve van, hogy egy asztalkán állottam vagy 12 bajtársammal, akik ugy hasonlítottak hozzám, mintha testvéreim lettek volna; egyik állt, a másik feküdt, a legtöbbnek hibás volt a feje, vagy a jjába. Hősi törmeléke voltunk egy ólomkatonás skatulyának, amit az előző évben vásároltak a saint-germaini vásáron. A szoba halványkék selyemmel volt kárpitozva. A lámpa szelíden világolt és a kandalló lángja, mintha szárnyakat libbentett volna az árnyékban. Pongyolában, a kis íróasztal előtt ülve lapozgat a levelek közt Julie, finom nyaka meghajlik aranyhajának nagyszerű, halvány gloriolája alatt. Éjfélt üt az óra ; az a jele, hogy az egyik esztendő elmúlt és következik a másik. A pici ingaóra, amelyen az aranyozott Ámor mosolyog, jelzi, hogy az 1793-as évnek vége. Amint összeér a két mutató, egy kis jelenség tűnik elő a szobában. Csinos gyerek, épen most jött a fülkéből, amelyben alszik s amelynek ajtaját nyitva hagyta. Kis [ingecskébe jött, anyja karjai közé szaladt és boldog űj-évet kivan neki. — Boldog új évet neked is, kis Emil. Köszönöm. De tudod te, hogy mi az a boldog új-év? A kis fiú azt hiszi, hogy tudja; mindazonáltal magyarázza neki az anyja : — Az év akkor boldog, fiacskám, ha gyűlölet és félelem nélkül telt el. Aztán megcsókolja; az ágyba fekteti, ahonnan kiszökött, majd visszamegy s rés helyett célszerűbb a padlót nedves ronggyal feltörölni; a hol gyöngélkedő, vagy épen köhögős ember él, ott mindenesetre ig}' kell tisztogatni, hogy port ne verjünk. Semmiféle pokróc, szőnyeg ne feküdjék a padlón, mert ez csak porgyűjtő holmi. A szobába lépő alaposan tisztogassa meg odakinn a cipője, a csizmája talpát, legjobb egy vizes rongyhoz való dörzsöléssel, hogy sarat, port. esetleg köpést, a mi az utcán ráragadt, be ne hordjon a lakásba, a hol főképpen a kívülről becipelt köpet — mert a napsugár minden sarokba oda nem fér — veszedelmet hozhat. Leghelyesebben tesz, aki az előszobában, konyhában, pitvarban hagyja a lábbelijét, a mivel kinn járt s a szobájában házicipőben, papucsban lép, akár csak a török a templomába. (Kell is, hogy a lakószoba a tisztaság temploma, szentélye legyen!) Hogy a nedves lakás nem egészséges, ma már mindenki tudja, de hogy ez jó részt onnan van, mert a napfény hiánya és a nedvesség a legjobb érlelői a betegségokozó csiráknak és mert a nedves fal egy csöppet sem szellőzi a szobát, mivel nincsenek meg a természetes finom likacskái (pórusai) — ezt már kevesebben tudják s igy jó megemliteni. A munkahelyiség is olyan elbírálás alá esik, mint a lakószoba. Ott is tágasság, világosság, szellőzés, fölmosható padló, tisztaság kell, hogy épen maradjon benne az egészség. A munkaadók ma már mind jobban gondoskodnak is róla, hogy tényleg olyan légyen a műhely, mint a minőnek azt az egészségtudomány követeli. De a munkástól is sok függ; kell, hogy a testi jóvoltára ő maga is vigyázzon. A legfőbb szabályok közül való, hogy a ki porban dolgozik, mindig az orrán át vegyen lélekzetet, mert az orr megszűri a portól a levegőt; aztán meg a kezét evés előtt mindig gondosan mossa meg a kézzel munkálkodó ember s a műhely padlójára soha ki ne köpjön. Szabad idejét okos, előrelátó ember nem tölti zárt helyen, pláne füstös korcsmában, kávéházban, hanem a mikor csak engedi az időjárás, télen is, nyáron is, a szabadban szórakozik. A világ legegészséleül az iróasztalka elé. Nézegeti a kandallóban csillogó lángot és a leveleket, amelyekből száraz virágok hullanak ki. Nagyon nehezére esik elégetni a leveleket. Mégis el kell égetni valamennyit. Mert ha ezeket fölfedezik, vérpadra kerül az, aki irta, meg az is, aki kapta. Ha csak ő róla magáról volna a szó, nem égetné el, annyira megunta már védeni életét a hóhérokkal szemben. De ő reá gondol, aki proskribálva van, el van árulva s most keresik, mialatt Párizs túlsó végén valami padláson rejtőzik. Elég egy ilyen levél, hogy vérpadra hurcolják. A kis Pierre nyugodtan alszik ágyában ; a szakácsné és Nanon a padlásszobában nyugszik. Nagy csöndesség van, a havas éjszakák csöndje uralkodik. A hideg éjjeli levegő erősen szítja a kandalló lángját. Julie el fogja égetni a leveleket és tudja, hogy ez olyan feladat amit nem végezhet mély és szomorú álmodozások nélkül. El fogja égetni a leveleket, de előbb mégegyszer, utoljára elolvassa valamennyit. Julie újra átéli a csöndes éjszakában a boldog órákat. Nem dob a tűzbe egyet sem anélkül, hogy tízszer is át ne olvasta volna az imádott szavakat. A nyugalom mélységes körülötte. Időről-időre felkel, az ablakhoz megy, fölemeli a függönyt és kinéz a nyugalmas utcára. Aztán visszamegy és lassan végzi munkáját. (Vége köv.) gesebb népe az angol, a kik közt félanynyi a tüdővész, mint közöttünk, nem kártyaasztal mellett, hanem sétákkal, kirándulással, szabadban folyó lapda- és más játékkal, viz melletti helyen csónakázással, télen korcsolyázással, szánkázással stb. mulatja magát. Meg is edződik ezáltal, megerősödik, nem hogy elpuhulna, hűlékennyé válnék! A tüdövészt pedig olyá?t ember kapja meg leghamarább, a ki kötmyen meghűl. A 'test edzését, meghűlése ellen való megvédését, a sok szabad levegőn létei mellett legjobban a hideg vizben mosdás, fürdés mozdítja elő. A hol folyó, patak, tó van, ott az en}'he évszakban minél bővebben kell élni az alkalommal, hogy sekélyes helyeken az úszni nem tudók is hűvös fürdőt vegyenek, gyermekeinket pedig lehetőleg mind úszni tanitassuk. Erre ma már vidéki helyeken is többnyire megvan a lehetőség. A hol nincs nagyobb víz, ott a kut állott vizével, vagy fölfogott esővízzel mossa le magát mindenki naponta reggel tetőtől-talpig, gyorsan végigdörzsölve vagy dörzsöltetve magát a vizbe mártott törülközővel vagy lepedővel. (Folyt, köv.) AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. Az Igazgatóság Kósik Ferenc uszodatulajdonos úrral kérvényt terjesztett fel a komáromi folyammérnökséghez az iránt, hogy az uszoda a beszálótalppal a Primás-kert bejárója előtti vízen legyen felállítható. Azon igazán .kellemes körülmény, hogy hölgyeink közül eddig 21-en jelentkeztek tagul, arra késztet bennünket, hogy legközelebb egy evezős és főkép kormányos kurzust tartsunk részükre, amely után a sportcsónakokat is vezethessék. Reméljük, majd a sportok sajkáiban is „hasonló" erővel kormányoznak bennünket. Igaz, hogy itt előbb egy kis kormányos-vizsgát is megkívánunk hozzá, kölcsönösen ajánlatos- óvatosságból. A minap érkeztek a Tiszai Regatta Szövetség júniusi versenyének kiírásai. Bár a versenyszámok igen jó kilátással kecsegtetnek (nagyobbára palánkos hajók) már csak a szállítás nehézségei miatt sem volna alkalmas egy benevezés. A teljesen felszerelt hajós egylethez szükséges egy motorcsónak — főképp a versenyvezetés végett. Erre még nagy haladékunk van, lévén tisztes távolságban a „teljesen felszerelt" állapottól. De még is fel kell venni már csekély flotillánk mellett is a leendő „flotta" tervébe. E héten ugyanis Berán Károly úr 100 K.t, Einczinger Ferenc úr 50 K-t ajánlott fel egymotoros naszádra. Nagy Antal úr pedig 25 K-t ajánlott arra az esetre, ha egyleti csapat idei rendes versenyben győzelmet arat. Most már aztán joggal követeljük, hogy a versenycsapat nézzen a „kereset" után. Használt parafadugókat nagyobb meny7iyiségben jó áron venni kivan az egylet. HÍREK. — Személyi hírek. Gyapay Pál vármegyánk főispánja és dr. Perényi Kálmán alispán Temesvárra utaztak, hogy dr. Csernoch János csanádi püspöknek mai beiktató ünnepélyén részt vegyenek. — Matiné a kath. körben. Jeleztük már miszerént Brenner Juliska tanítványai ma d. e. fél 11 órakor a kath. körben zenevizsga számba menő matinét rendeznek. A műsorból, melyet annak idején közre adtunk következtetve, kedves és élvezetes zenei előadásokban lesz részük a matiné látogatóinak. A szereplő tanyitványok: Szecskay Marianna, Janits Irén, Deutsch Margitka, Kuffler Frida, Deutsch Alfréd, Hartmann Rózsi és Pálmai Alexa. Külön meghivók . kibocsájtva nem lettek, azonban a helyi lapok útján hivják meg a rendezők a szülőket, és a zenebarátokat. — Eovácspatak. Kellemes nyári üdülő helyünkön, Kovácspatakon, megkezdődött az élet. A fák, cserjék lombot öltöttek, melyek árnya alatt, a pompás, üde levegőben, szinte újra éled az ember. Ma nyílik meg hivatalosan a vendéglő, melynek bérlője, mindent elkövet, hogy ízletes és mérsékelt étel és italaival és figyelmes kiszolgálásával, annál kellemesebbé tegye a kirándulást Kovácspatakba. — Gyógytárak mnnkaszünete Ma d. u. 2 órától egyedül Zsiga Zsigmond gyógytára van nyitzta. — Díszvacsora. Kedden d. e. 11 órakor tűzi fel Gyapay Pál főispán az esztergomi izr. hitközség főrabbijának, Weisz Izsáknak mellére a városháza tanácstermében tartandó ünnepély keretében az arany érdemkeresztet, mely alkalomból a nevezett hitközség tagjai a kitüntetett tiszteletére díszvacsorát rendeznek a Fürdő vendéglőben. — Bisinger és Ramaseiter cím alatt ezt irja a Gj^őri Hírlap: „Sümeg, ez a kies fekvésű Balatonvidéki városka három dologról nevezetes. Először, hogy kitűnő borai vannak, másodszor, hogy itt született és élt Kisfaludy Sándor, harmadszor, hogy itt van a Darnay-muzeum. Most ezekhez még egy negyedik nevezetesség is járul, Sümeg uj szobrot kap: a főtéren május hónapban fogják leleplezni Ramasetter Vince, néhai sümegi polgár bronzszobrát. Ramasetter Sümegnek a Bisingerje, de a városkának még nagyobb jótevője volt, mint Győrnek Bisinger, mert Sümeg jóformán minden kulturális intézményét Ramasetternek köszönheti: ő alapította a reáliskolát, foreáliskolára hagyott alapítványt, neki köszönheti létét a kórház, kisdedóvó és még egy csomó alkotás. Ramasetter eleintén kékfestő és később borkereskedő volt és szerencsével, szorgalommal meggazdagodott. Két szép gyermeke fiatalon halt meg, ezért jóformán mindenét Sümeg városára hagyta. A város most hálából szép szobrot készíttetett Istók János szobrász hazánkfiával, amelynek leleplezése május havában lesz. Az ez alkalommal elszavalandó ünnepi óda megírására a szobor bizottság kereskedelmi iskolánk költő-tanárát, dr. Nógrády Jenőt kérte fel." Eddig a Győri Hirlap. Hozzátesszük még, hogy lapunk volt szerkesztője az ódát már elkészitette s a szép, magas szárnyalású költeményt lapunk tárcájában közölni fogjuk. ' — TanÜÓgyŰlés. Az esztergom-járási r. kath. tanitói kör f. hó 7-én tartotta rendes évi közgyűlését a városház nagytermében. Bertalan Vince elnök lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést s üdvözölte a kör tagjai közül Halmai János, Simrák János, Néder Lajos és Seres Ferenc tanítókat, kik ez évben töltik be működésük 40 esztendejét. Az elnöki előterjesztések során az Eötvös alap vezetőségének szavazandó bizalomról, a Tanitói Szanatórium létesítéséről szóllott az elnök, majd pedig az állásátadás alkalmával szokásos kántori terményosztozkodásról a tanítók templomi eskütételéről, a tanítók szabadságolásáról, a női kézimunka kötelező tanításáról, a mag}'ar Hymnusz betanításáról szóló főhatósági rendeleteket ismertette. Szvoboda Román titkári jelentése után a számvizsgáló és könyvtárátvevő bizottság jelentését vette tudomásul a közgyűlés. Ezután Szölgyémy Gyula