Esztergom és Vidéke, 1908

1908-05-10 / 38.szám

mondott hatásos emlékbeszédet Miklósy József elhunyt egyesületi könyvtáros fölött. Az elhunyt tisztviselő emlékét és érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvileg megörökíteni rendelte. Majd Kecskés Ilona mutatta be földrajzi tomboláját, melyet a közgyűlés nagy figyelemmel hallgatott végig s a be­mutató tanítónőt lelkesen megéljenezte. Az indítványok során beadott s a tanítók megyei jogvédő bizottságának alakításáról szóló javaslatot a közgyűlés a megyei egyesülethez tette át. A megejtett tiszt­újítás során újból egyhangú lelkesedéssel Bertalan Vince elnök, Heinczelmann Antal alelnök, Szvoboda Román titkár, Vitái István vál. jegyző, Maros Antal pénztáros s az elhunyt Miklósy József helyébe Szo­leczky János választatlak meg. A választ­mányba uj tagokul Kecskés Ilona, Klinda Károly és Mátéffy Viktor választattak be. — A bölcsészek esztergomi kirándu­lása. A lapunkban is jelzett időben érke­zett meg csütörtökön reggel tanáraikkal a bölcsészethallgatók mintegy 70 tagból álló csoportja. A helyi vonatnál Keményfy Kál­mán, mint könyvtárőr, Bozmánszky Gyárfás és Terlandai Emil főgimnáziumi tanárok fogadták a kirándulókat, akiket Keményfy Kálmán, mint a kirándulásnak felkérésre helybeli vezetője legott felkísért a bazili­kába. Itt elsősorban Bogisich Mihály püspök kalauzolásával a kincstárt tekin­tették meg, nagy érdekkel hallgatva a tudós és szellemes püspök műértő ma­gyarázatát. A bazilika s Sz. István kápolna megnézése után a főegyházi könyvtárba mentek le. Keményfy Kálmán könyvtárőr .a könyvtár műkincseiből több kódexet, inkunábulumot mutatott be, azonkívül magyar irodalmi s történelmi ritkaság számba menő könyvekről tartott szak­szerű előadást. Maga Fejérpataki László udvari tanácsos, egyetemi tanár, aki rég­óta ismeri a könyvtárt, szintén felhívta a hallgatók figyelmét a bemutatott sok be­cses műkincsre. Megköszönve úgy a kincstárban, mint a könyvtárban nyújtott szellemi élvezetet, a kirándulók a „Fürdő" nagytermében társas ebédhez ültek, mely levesből, sültekből s tésztásokból állott. A mi unikumszámba menő, derék Schleiffer Lajosunk konyháját s angol stílű kiszol­gálását nem győzték a kirándulók dicsérni. Ebéd végén Nagy Antal reáliskolai igaz­gató is megjelent. Bánóczy Endre elnök szives és lelkes szavakban emlékezve meg a kirándulásról, éltette annak eszter­gomi vezetőjét, Keményfy Kálmánt. Ke­ményfy válaszában abból indulva ki, hogy amit láttak a tanárjelöltek, az a katholikus egyháznak a kultúra terén való érdemét, mint tradíció^ juttatja eszünkbe, arra kérte mindnyájukat, hogy a tradíciók kultuszát a gondjaikra bizott ifjú lelkek­ben is, mint a jövő pedagógusai minden téren szárnyalásra neveljék. Asztalbontás után, miután 16 kisasszony-bölcsészet­hallgató is volt a társaságban, rövid táncra perdült az ifjúság, amelynek fél S-kor a rendezőség harsány felhívása a propellerhez vetett véget. A Kovács­patakhoz érve, felmentek a Gloriethez. Visszatérve uzsonnához ültek, m ely son­kából, borjusültből s sajtokból állott, di­csérve a kovácspataki vendéglős jó ellá­tását. A Kovácspataknál Terla?idai Emi^ főgimnáziumi tanár is a. társasággal tar­tott. Az uzsonnát tánc követte. A tanárok s az ifjúság fele a 6'40 órai, a többiek a 9'24-es vonattal tértek vissza a fővá­rosba. — Felvétel a papnevelő intézetbe. Az esztergomi főegyházmegye kötelékébe lépni szándékozó ifjak felvételi vizsgálata a jelen 1907/8. tanév végén, július hó 2-án fog az esztergomi papnevelő intézet dísztermében megtartatni. A pályázó ifjak a felvételt megelőző napon, vagyis július hó 1-én reggel 9 órakor tartoznak az esz­tergomi papnevelő intézetben beiratkozás és orvosi megvizsgálás végett megjelenni és a következő okmányokat magukkal hozni: 1. a mult iskolai évről szóló bi­zonyítványaikat, 2. keresztleveleiket, 3. bérmaleveleiket, 4. szülők házasságlevelét 5. az illetékes hittanárok és plébánosok ajánló leveleit. A felvételi vizsga tetszés szerinti szavallatból és latin auctor fordí­tásából áll. A felvételre csak oly ép testű és egészséges ifjak számifhatnak, kik a gimnázium IV-ik vagy felsőbb osz­tályait jó sikerrel elvégezték s, kiket er­kölcsi viseletük ajánl. Kívánatos, hogy a főegyházmegye területén használt nyel­vekben (német, tót) is jártasak legyenek. A felvételi vizsgálat tartama alatt a sze­gényebb sorsú tanu v ók ingyenes szállást és ellátást kapnak az intézetben, ha azért legkésőbb június hó 28-áig az intézet kormányzóságához levélileg folyamodnak. — Hírtelen halál. Általános részvétet és megdöbbenést keltett az a váratlan ha­lálhír mely tegnap reggel szájról szájra járt, s amely Pach Antalnak, kereskedő világunk egy régi és derék tagjának el­hunytát adta hirül. Még pénteken este fenn járt, nem sejtve, hogy mit hoz a másnap reá. — A kereskedelmi társulat ma d. e. tyá 11 órakor a városháza nagytermében ülést tart, melyen folyó ügyek kerülnek napirendre. — Az esti csavargőzös járatok beszün­tetése. A csavargőzös társulat igazgató­ságának értesitése szerint, a menetrendbe felvett VIII-ik, este 9 óra 15 p. jára­tot, mely az este 10 óra 22 p. Bpestről —Kovácspatakra érkező 132. sz. személy­vonathoz közlekedik, tekintettel a csekély forgalomra, a társulat mai naptól bezáró­lag beszünteti. — Borgazdasági kurzusok lelkészek és néptanítók részére. Évről-évre nagyobb az érdeklődés a budafoki pincemesteri isko­lában a gazdák részére rendezni szokott borgazdasági kurzusok iránt. Ez az érdeklő­dés arra birta Darányi földmivelésügyi mi­nisztert, hogy a kurzusok számát szapo­rittassa és a nyáron már három ilyen ta­nitás lesz. Az'első július 6-tól 18-ig, a második 20-tól 31-ig, a harmadik augusz­tus 17-től 29-ig. A kurzusok 20—20 lel­készt és tanítót vesznek fel főleg azokon a vidékeken lakókat, ahol a lakosság fő­kereseti forrása a szőlőmivelés. A kurzus hallgatói egyenkint 70 korona államsegélyt kapnak. Lelkészek közvetlen a minisztéri­umhoz terjesztik kérvényeiket, a tanítók pedig az illetékes megyei tanfelügyelő ut­ján. A kérvények beadási határnapja jú­nius 1. A jelentkezőknek pontosan meg kell irniok, hogy a fentebb jelzett kurzu­sok melyikén óhajtanak részt venni. — Nyomdász-hangverseny. Az eszter­gomi könyvnyomdászok pünkösd-vasárnap nagyszabású hangversenyt és rendkívül mulattató kabaret-estélyt rendeznek a „Ma­gyar Király" szálló dísztermében. A hang­versenyben a budapesti „Ébredés" nyom­dász dalárda körülbelül 60 taggal fog sze­repelni, a kabaretben pedig a főváros előkelő nyomdászszinész-művészei fog­nak fellépni. A műsor után tánc lesz. A tiszta jövedelmet jótékony célra fordítják. — Idegen ajkú iskolások jutalom­könyve. A magyar közművelődési egye­sületek, sok évi megfigyeléseik után, arra a tapasztalatra jutottak, hogy az idegen­ajkú elemi iskolai tanulók az eddig szo­kásos „jutalomkönyvek" helyett sziveseb­ben fogadják és olvassák a gyermeklapo­kat, amelyeket, hetenkint vagy kéthetenkint megismétlődő jutalmazásul, a kulturegyie­tek számukra előfizetnek. A kir. tanfel­ügyelők és a tanítók is szinte egyhangúan elismerik ezeknek a jutalom-gyermekla­poknak a magyar nyelv terjesztése szem­pontjából való nagy jelentőségét és kiváló fontosságát. A gyermekek meleg érdeklő­déssel és szeretettel olvassák s türelmet­lenül várják azt a napot, amely meghozza nekik a várva-várt képes magyar újságot. A gyermeklap legtöbb helyen a fél falut bejárja, mindenütt nyomot hagyva az ol­vasók szivében, lelkében. A F. M. K. E. kezdésére most a magyarországi közmű­velődési egyesületek, nevezetesen: a F. M. K. E., az Országos Magyar Szö­vetség, a D. K. E., az Országos Magyar Iskola-Egyesület, a D. M. K. E., a Po­zsonyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Eperjesi Széchényi-Kör, a borsod­miskolci, vendvidéki, újpesti, verseci, beregvármegyei,. sárosvármegyei, somogy­vármegyei, a felsőnógrádvármegyei, a zemplénvármegyei és a gömörkishontvár­megyei közművelődési egyesületek, a Körmöcbányái Magyar Egvesület, az Or­szágos Nemzeti Szövetség, a Nagypénteki Református Társaság, a Hazafias Olvas­mányokat Terjesztő Egyesület, a Buda­pesti Népoktatási Kör és a Budapesti Könyvtár-Egyesület együttes fölterjesztést intéztek Wekerle Sándor dr. miniszter­elnök, Apponyi Albert gróf vallás- és köz­oktatási, Andrássy Gyula gróf belügyi és Darányi Ignác dr. földmivelésügyi mi­niszterekhez, hogy Pósa Lajos „Én Újsá­gom" cimű gyermeklapját, tárcáik terhére, az ország összes nemzetiségi vidékein és nyelvhatárain fönnálló iskolák legjobb idegenajku gyermekei számára fizessék elő. — Felakasztotta magát. Mingi Albert táti lakost, tokodi pincéjében felakasztva találták. A jelek öngyilkosságra vallanak. — Pályázat erdősítési jutalmakra, A földmivelésügyi miniszter pályázatot hir­det a kopár-, vízmosásos és futóhomok­terüieteken ez évben létesítendő, közgaz­dasági jelentőséggel biró erdősítések meg­jutalmazására az országos erdei alapból 11 nagy, és elsőrendű és 9 másodrendű elismerő jutalomra. A jutalmak osztályo­zása a következő: három egyenként 1000 koronás nagy jutalmat, (kettőt készpénz­ben, egyet dísztárgyban), négy egyenként 800 koronás nagy jutalmat, (kettőt kész­pénzben, kettőt dísztárgyban), négy egyen­ként 600 koronás nagy jutalmat, (kettőt dísztárgyban), öt egyenként 500 koronás elsőrendű elismerő jutalmat, (hármat kész­pénzben, kettőt dísztárgyban), öt egyen­ként 400 koronás elsőrendű elismerő ju­talmat, hármat készpénzben, kettőt dísz­tárgyban), öt egyenként 300 koronás másodrendű elismerő jutalmat, (hármat készpénzben, kettőt dísztárgyban) és négy egyenként 200 koronás másodrendű elis­merő jutalmat, hármat készpénzben, egyet dísztárgyban). Felhívja a földmivelésügyi miniszter mindazokat az erdőbirtokosokat, vagy bérlőket, kik a törvénynek megfelelő módon és nagyságban előirt feltételeknek megfelelő kopárterületeket beültettek, hogy pályázati kérvényüket, ha az erdősítés ez év tavaszán történt, akkor folyó évi július hó végéig, ha pedig az erdősítés az év őszén teljesíttetik, akkor folyó évi decem­ber hó 25-ig kell a birtokosnak a közig, erd. bizottsághoz, vagy a kir. erdőfelügye­lőséghez beadni, annyival is inkább, mert a később beérkezett kérvényeket figye­lembe nem veszik. — Hevenyfertőző kórok a megyében. A tiszti főorvos kimutatása szerint a vár­megye területén április hó Il-ik felében az alábbi hevenyfertőző kórok léptek fel. Ki­ütéses hagymáz : Leányvár. Hasihagymáz: Esztergom város, Uny. Torokgyik : Pilis­szentlélek, Bény. Hökhurut : Esztergom város, Párkány. Fültőmirigylob: Eszter­gom város Sárisáp. Gyermekágyi láz: Tokod. Roncsoló toroklob : Sárisáp, Búcs, Farnád, Magyarszőgyén. Vörheny : Esz­tergom város, Süttö, Tát, Kicsind, Kö­bölkút, Kural, Farnad-puszta. Kanyaró: Esztergom város, Pilismarót, Bajót, Sári­sáp, Köbölkút. — Állategészségügy. Köbölkút község­ben a sertésvész fellépett. = Korona BÍOSkop állandó mozgófény­kép színház a Korona szálloda színházzá alakított nagytermében. Ma, holnap és 12-én szinre kerül: 1. Három hölgy és a bika. — 2. A jószívű emberek. — 3. Öt vi­lágrész. — 4. Lóidomitás. — 5, Anyai szív: — 6. A szerelmes cukrász. — 7. A fényképész cselfogása. — 8. A magas északon. Az előadások esti 7 és 8 és fél 9 órakor tartatnak. Vasár és ünnepnap az előadások d. u. 4, fél 6, 7 és fél 9 órakor kezdődnek. CSARNOK. Uj Versek. I. A Vértes sirálya. Hajh, nagy Alvó: véres Vértes alja, Tudod hol jár felhőid királya, Kék vizeid hófehér sirálya, Az a szárnyas, bits légi dalja, Kit felvertek zord kincshalászok, Iszap-irigyek, Vének, babonások. . Száll a sirály. Szárnyai lebegnek. Egy fehér Lány intézi a sorsát, A lelkéből szór ki néki morzsát S dalt küld tőle a könnyes egeknek. Száll a sirály. Véres Vértes alja Rekedt sirását Soha meg nem hallja. Az az iszap, amivel bekenték : Hótolláról lepergett, lemállott, Hófehéren jár be száz világot, És köszöntik idegen leventék. Fölkiáltnak a fehér sirálynak: — Gyere le hozzánk, Felkenünk királynak. Atok veri véres Vértes alját . . . Kincshalászok, iszap-irigy vének, Be jó volt, hogy fölrebbentették Azt a fehér, merész légi dalját, Mert, ha lehull fekete iszapba: Nem szállhatott vőn' Sárosan a Napba. II. Maja keresztje. Mikor az élet legnagyobb élet; Mikor nem lesz még kincsed sem talmi: Szent csókot orzól a Boldogságtól, Egy nagyot kacagsz és meg fogsz halni. És meg fogsz halni. Friss, hibarózsás, fehér sírodnál Beásom magam a földbe térdig, Kinyújtom karom s kereszted leszek. Bazalttá válok s mondom, ha kérdik, Mondom,. ha kérdik: • „Itt nyugszik Maja, a rímek Lánya. Ki titán, míg élt kúsztam, loholtam. Kitől álmot, szerelmet loptam. Kinek míg élt is: keresztje voltam, Keresztje voltam. III. Kacag a Nap. Felhőhadak az égi porondon. Zúg, zuhog, bömböl a titán tusa. Lelkemben pásztázik az ég szürke vére S szilaj nótát harsog lágy ütemére A kínok nagy kórusa. Futok lucskosan, fázva, elázva. A meleg zápor az arcomba csap. Viola villámok festik be lábam nyomát S zúgó felhőkön, opál-kárpiton úl Kajánul kacag a Nap. IT. Felsült Gond-apó. Ha jő Gond-apó: szökik az öröm. Tobzódó lelkem rímekbe töröm. Nevetek s futnak a gondok. Búsuljanak a bolondok. Ha jő Gond-apó: véres attakán Nagy sebeket ejt fényes jatagán. Rímeket rakok rá s élek. Pusztuljanak el a vének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom