Esztergom és Vidéke, 1908

1908-06-15 / 48.szám

kai, ahonnan azután kezünkre ta­padnak azok. Hát még a mi a különböző pénzekről, ruhadarabok­ról tapad reánk, no azokat már megszámlálni sem lehet. Dé ez mind semmi, csak akkor borzadnánk el, ha úgy mikroszkó­pium (nagyító) alatt szemlélhetnénk a fűszeres, a mészáros, hentes, pék, a tejhordó ember stb. kezét, akik majd ezt, majd azt fogják meg, ide-oda rakosgatnak, anélkül azon­ban, hogy kezüket közben meg­mosnák, — olyan panoráma és kiállítás tárulna elénk, amit a Bar­num is megcsodálhatna. Ha így áll a, dolog, hát miért nem pusztult ki az emberiség ennek a fertőzésnek következtében? Csak azért nem, mert az emberi testnek hatalmas ellenszerei vannak és igy nagyon sok fertőzést immúnissá tesz. Vé­dekezik ellene az egész szervezet, — a nyál, gyomorsav, a test magas hőfoka, mind millió számra pusz­títják a bejutott csirákat. Pusztítja azonban őket a vér is, mert a vér­ben a piros vérsejteken kivül, ame­lyek a vérnek piros szinét kölcsön­zik, fehér vérsejtek is vannak, amelyeknek jellemző tulajdonságuk, hogy bennük haemoglobina nincs, mindig van magjuk és határozott alakjuk. Jellemzi őket továbbá az is, hogy alakjukat és helyüket ön­kényesen megváltoztathatják és hogy idegen testrészeket vehetnek íel ma­gukba. Olyanok, mint az államban a „rendőrök". Tudományos nevük fagociták (felfaló sejtek), mert akár szerves, akár szervetlen testekkel találkoznak vándorútjukban, azt be­kebelezik és tovább cipelik, mig csak olyan helyre nem juttathatják, ahol a szervezet természetes úton megszabadulhat tőlük. Számuk egész­séges emberben körülbelül 6000, férfiúban több, mint a nőben. Van­ki vagyok. Ej, mellékes. Őrült vagyok. Tudnék talán az én lelkemmel szeretni egy „Senkit", akiből én csinálhatnék „Min­dent". És ezt várom. És ha ilyet elérhet­nék, hadd lenne vége mindennek, min­dennek. Teremteni akarok. Érti? Az én lelkemben érvényre kell jutni e szónak : akarom. Ne szeressen tehát. A maga szeretete — ne fájjon, amit mondok, — hamarább el fog múlni, mint hiszi. S a maga lelke feltalálja majd valóra vallva mostani álmait. És akkor — nem bánom — magára nevetek újra, gondtalanul, ví­gan azokkal a szürke semmitmondó sze­mekkel, amelyekben egy bolondos, ked­ves fiú, zöld fényt és szépséget fedezett fel. És örömömben csak úgy mint eddig (vájjon emlékezni fog e reám ?) megrá­zom cigányos, szilaj fürtjeimét. Az eső most már sűrűn szitálva hul­lott és a fedett folyosóról most már majd­nem jó kedvvel nézte a lány, amint az apró cseppek zizegve verődnek az üveg­táblákhoz. Aztán feltekintett. A fiú halo­ványan, meg-megremegő ajakkal ült előtte. Meg tudott volna halni érte, de ebben a pillanatban gyűlölte. Gyűlölte őt azzal a fanatikus gyűlölettel, mellyel csak azok tudnak, akik nagyon szerettek. Csend volt néhány pillanatig. A lány szemei most igazán zöld, különös szinte termé­szetellenes fényben ragyogtak, mig a fiú sápadt arccal, melyen piros foltokban látszott a sirás nyoma, némán figyelt rá. És ahogy a két szempár akaratlanul, erősen egymásba kapcsolódott mindakettő mintegy ösztönszerű kényszernek engedve egy másodpercre behunyta a szemét. És most ebben a csodálatos, egész jövőt megvilágító misztikus percben tudták megérezték mindaketten, hogy ez az idil­nak köztük egy és sok sejtmagúak. A sok maggal biró fehér vérsejtek különösen oda vándorolnak töme­gesen, ahol sérülések körül genyes váladékok képződnek, hogy ott is, mint különben az egész testben, a takarítás munkáját elvégezzék. Ujab­ban baktériumpusztitó tulajdonsá­gukat kétségbevonják (Behring, a diftéria szérumának feltalálója után), szerintük ez a tulajdonság a vér egy másik alkotórészét illeti, a szérumot. Persze lehet a fagociták száma kicsiny a betolakodó idegenekkel szemben, úgy, hogy kimerülnek s akkor kiüt a betegség. A legfőbb kérdés azonban az, hogy mindig és minden csirát elpusztit-e a szer­vezet ? Korántsem. Csak a legke­vesebb bajunk legyen, gyengeség, hurut, vagy mondjuk: testünk fá­radt, kimerült, akkor rögtön csökken az ellenállás, diadalra jutnak a fer­tőző csirák és az ember elbukik. Mindezek ellenére is a természet háztartásában rendkívül fontos sze­repet játszanak a baktériumok. Ha elgondoljuk, hogy azon geológiai periódusok óta, amelyekben először leptek fel állati és növényi szerve­zetek a földön, számtalan évezred telt el, továbbá, hogy ezek az első szervezetek ugyanazon élettörvé­nyeknek hódoltak és ugyanolyan anyagokat használtak fel testük fel­építésére, mint a jelenlegiek, akkor könnyen beláthatjuk, hogy az er­jedési és rothadási folyamatok, vagyis az ezeket előidéző baktériu­mok létele nélkül a föld felületét, a vizek mélyét az azon idő óta el­pusztult, elhalt állati és növényi individiumok milliárdjai borítanák, úgy, hogy ma már talán egy pa­rányi szabad területe sem volna földünknek, ahol még növények él­hetnének, egy óriási temető lenne likus, büszke, tubarózsás álom nem is érhetett volna, másként véget, mint ilyen fájó, búcsúzós, fehér szépséggel. A gye­rek arcáról már mire ismét egymásra néz­tek eltűnt minden keserű vonás, és a homlokát mintha napkoszorú fonta körül: tisztán büszkén fel emelve fehérlett a lány felé. Az pedig mélyen lehajtott fejjel, hogy a másik meg ne lássa az ajkai kö­rül rajzolódó fájdalmas öngúnyt, nyújtotta hideg ideges kezét búcsúzóra a fiú íelé. S az nevet. Az ajtóban tétovázva, meg­megállva, talán egy hivó, szives szóra várva, de hogy az a fehér alak hangta­lanul mozdulatlanul hajolt az erkély pár­kányára : kilépett a sötét éjszakába. A lány pedig homlokát egészen a hideg üveghez nyomva, nézte, nézte őt, amint fáradt lassú lépésekben, haladt végig a kerti uton. Az uton odakapott a szemé­hez. Egy könycseppet érzett ottan. S az elsőt követte a második, a századik. Ke­serves zokogással borult le. Mint már lehetett. Tudta, hogy akarata érvényesült, hogy ebből a fiúból, aki az ő közelében erőtlen, gyenge báb lett volna csak, most ez este után csakugyan lesz „Valaki". De azt is érezte, hogy többé nem az ő számára. Érezte fájdalmas megelégedéssel, hogy jól ismerte a fiút, jól számított. Né­zett hosszan, nagy smaragd szemével a sötét éjszakába. S egy-két perc múlva a fekete levegő­ben a hanghullámokon egy, nagy durra­nás hómpölgött feléje. A lány összerez­zent. Feleszmélt és csalódott. Mert neki már meg volt az a Valaki, akit várt, akit óhajtott, aki őt szerette. És az a Valaki most vált Senkivé. S ő csak most ismerte meg. De már késő volt. az egész, mert e vastag huliatakaró miatt a magvak már nem juthat­nának le a tápláló talajig s igy a növényi élet megszűnvén, maga után vonná a reá utalt állati, tehát az emberi élet megszűnését is. Ezt azonban nem engedik meg a bak­tériumok, ezek a parányi lények, amelyek az elhalt állati és növényi szervezetek felbomlását, vagyis az organikus vegyületeknek anorgani­kus vegyületekké való átalakítását eszközlik és igy azokat az építő anyagokat, amelyek csak korlátolt mértékben fordulnak elő földünkön, mint pl. a levegőben lévő szén­dioxid, az ujabb és ujabb generá­ciók, tehát az ujabb élet számára mindig szabaddá teszik és a szerves elet fenmaradását ezáltal végtelen időkig biztosítják. De a baktérium, vagy bacillus szó említésénél ki gondolna mindezekre a funkcióra, amelyek nem csupán a természet háztartásában, hanem a gyakorlati életben is, pl. az erjedési folyama­tok előidézése által olyan rendkívül fontosak? Az emberek nagy részé­nél ezekhez a szakaszokhoz még mindig akaratlanul is a kolera, pestis, tífusz, tuberkulózis és más pusztító betegségek gondolata fű­ződik, jóllehet a baktériumoknak aránylag csak kis része pathogeneus és bár igaz, hogy ezek sokszor Öl­döklő angyalokként járják be a földet, amelyeknek lábnyomait ha­lál, pusztulás,'gyász és nyomorú­ság jelöli, de nem szabad felednünk azt sem, hogy nagyszámú rokonaik viszont milliók és milliók jólétét mozditják elő. Horváth Károly. ÁZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. A pünkösd ünnepeivel forgalmas na­pok köszöntöttek az egyletre. Pünkösd kettős ünnepe kiválóan alkalmas a hosz­szabb kirándulásokra és e napokon egész rajokban indulnak mindenütt az evezős egyletek hajói. Minálunk szombat este legelőször egy győri négyest jeleztek fe­lülről, 93 Kmt. evezve este fél 11 órakor érkeztek. Pestről ugyancsak az este jött hajóval a „Sirály" evezőegylet két né­gyese. Vasárnap délután a Nemzeti Ha­jós Egylet egy négyese és a „Neptun" egy pairoárja. kötöttek ki nálunk. A hajók legénysége egy éjjelt itt töltve másnap reg­gel folytatta útját. Igen szívesen fogad­ták az egylet által nyújtott apró segítsé­geket és látva, hogy az annyira szüksé­gelt regatta állomás felállításával most már a Felső-Duna végig és éppen a ké­nyelmes 50—60 km.-nyi távolságokra el van látva jó pihenőkkel, örömmel Ígérték gyakoribb látogatásaikat. Hétfőn a „Nemzeti" és a „Neptun" hajóinak indulása után a Komáromi sport egylet egy négyese és a komáromi hidász­tisztek egy kormányos dublója evezett hozzánk. Néhány tagtársunk kalauzolta a városban a kedves szomszédokat, kik­nek csapatához a délutáni vonattal még néhány hölgy és férfi érkezett Komárom­ból. A társaság a Kovácspatakba tett ki­rándulást és csónakjaival együtt az esti hajon tért vissza Komáromba. Matyasóvszky igazgató legközelebbre e gy győri—komáromi—esztergomi túrát tervez, hogy a győri és komáromi regat­tisták sportbarátsága tiszteletére megvigye nekik az egyleti lobogót. Ma vasárnap d. u. van az első buda­dapesti nemzetközi evezős verseny ami a Margitsziget pesti oldalán lesz. A verseny nem ígérkezik nagy látogatottságnak. A versenyrendezés tanulmányozása végett azonban ajánljuk a verseny megtekintését. Megjegyezzük, hogy a működő tagok a szövetségi igazolvány felmutatása alap­ján a versenyek napján, továbbá annak előző és követő napján kedvezményes vasúti jeggyel utazhatnak. A kedvezmény I—II. oszt. utazás II— III. oszt. tarifa sze­rint. A tennis pályák talaja végre elkészült. A játék ünnepélyes megnyitása Űrnapján 18-án délután ,lesz. Több oldalról vett kérelem folytán a tennis bizottság elhatározta, hogy az egyik pályán hétfőn és szerdán délelőttre és péntek délután azon tenniskedvelők ré­szére, kik az egyletnek nem tagjai, órán­kénti játékbérletet nyit. Az egylet 12. labdát 2 drb. rakettet ad és szedő gye­rekről gondoskodik. Egy óra bére 1 K 50 fii. A bérletre előjegyezhetni dr. Ma­tyasóvszky Béla egyleti igazgatónál. HÍREK. — Kinevezés. A székesfőkáptalan Jándy Arthur és Rákosy Márton főkápt. uradalmi erdőgyakornokokat erdészsegédeknek ne­vezte ki és régi állomáshelyükön meg­hagyta. — Uj hajóállomásfőnök. Haag Rudolf dunagőzhajózási állomásfőnök nyugalomba vonulván helyébe Dobó Aladár a helybeli hajóállomás hivatalnoka neveztetett ki. Az új főnök kedvelt alakja társadalmunknak és igy a kineveztetése általános örömet keltett. Gratulálunk. — Adomány- Maszlaghy Ferenc prael. kanonok az Országos Kath. Gyermek­védő Ligának 400, a helyben felállítandó Leány patronages céljaira pedig 100 kor. adományozott. — ÁZ Oltáregyesület nyilvános isten­tiszteletét ma 14-én tartja a vízivárosi zárda templomában. — A közigazgatási bizottság ülése. Szerdán a vármegyei közigazgatási bizott­ság ülést tartott, melynek a legfontosabb és nagyobb vitát előidézett ügye, Gyar­mathy Dénes alkapitány fegyelmi ügye volt. A bizottság az alispánnak ez ügy­ben hozott elsőfokú határozatát, mely Gyarmathyt fegyelmi elrendelése mellett állásától felfüggesztette, helybenhagyta. — Halálozás. A köztiszteletben álló nyergesujfalusi Ledergerber családot sú­lyos csapás érte, a család seniora Leder­gerber Pál f. hó 11-én 81 éves korában elhunyt. A halálozásról a következő gyász­jelentést adták ki: „Alulírottak szomoro­dott szivvel tudatjuk, hogy fáradhatatlan munkásságú felejthetetlen jó apánk illetve nag}'apa és após Ledergerber Pál f. hó 11-én d. u. 4 órakor életének 81 évében rövid szenvedés és a haldoklók szentsé­gének ájtatos felvétele után az Urban ssendesen elhunyt. A boldogult hült te­teme f. hó 13-án d. u. 4 t U órakor fog a kath. egyház szertartása szerint a gyász­házban beszenteltetni és a nyergesujfalusi sírkertben lévő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szt. mise-áldozat pedig f. hó 13-án dél­előtt 9 órakor fog a nyergesujfalusi plé­bánia templomban a Mindenhatónak be­mutattatni. Nyergesujfalu, 1908. június 12. Nyugodjék békében, az örök világos­ság fényeskedjék neki! Molenda Rezsőné szül. Ledergerber Julia, Ledergerber Ka­talin, Ledergerber Pál gyermekei. Molenda Rezső veje. Ledergerber Pálné szül. Pohl Fáni menye. Molenda Rezső, Molenda Károly unokái. — GnstOZZa. A helyben állomásozó 70. számú gyalogezred ezidén is a szokott fénnyel ünnepli meg a hires custozzai csata évfordulóját. Az ünnepségre a ha­tóságok képviselői is hivatalosak. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom