Esztergom és Vidéke, 1908

1908-06-15 / 48.szám

ünnep f. hó 20-án dijlövészettel kezdődik a katonai lövöldében, melyben minden századból a hat legjobb lövő vesz részt Külön dijlövészet lesz a tisztek részére, melyben a meghívott polgári egyének is részt vehetnek. A tulajdonképeni ünnep ség f. hó 23-án este kezdődik zenés ta­karodóval, 24-én reggel pedig zenés éb resztő lesz. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes isteni tisztelet lesz a belvárosi plébánia templomban, melyben a tisztikar az ezre des vezetése mellett jelenik meg és részt vesz azon a legénység is. Az istentiszte let után a kaszárnya udvaron gyülekezik a katonaság, mely alkalommal az ezredes beszédet intéz a legénységhez, majd a dijlövészet jutalmai osztatnak ki. Délben a tiszti kaszinóban díszebéd, amelyre a hatóságok képviselői is hivatalosak. A legénység természetesen egész nap szabad. — Szentháromság-vasárnap. Ma, Szent háromság vasárnapján a katholikus hivők körmenetben vonulnak ki a belvárosi plé­bános vezetése mellett a Széchenyi-téren levő Szentháromság-szoborhoz, ahol a külön e célra felállított díszített sátorban d. e. 9 ó. ünnepélyes istentisztelet, utána pedig a szabad ég alatt szt. beszéd lesz. — Értesítés. A városi elektromos mű üzem vezetőségének felkérése folytán ér­tesítjük az érdeklődőket, hogy az elektro­mos mű szélcsendes idő esetén, hétfőn azaz f. hó 15-én a füstcsatorna tisztítása miatt nappal nem fog áramot szolgáltatni. Szeles idő esetén a fentjelzett müvelet szerdán azaz f. hó 17-én lesz eszközölve A kérdéses napon az áramszolgáltatás a művelet befejeztekor azaz este 7 órakor fog megkezdődni. — Áradás. Miként a vizjelző térképek és a Duna állása mutatják, a Duna ismét rohamosan árad. Az előjelekből ítélve még pár napig áradásra számithatunk, mely azonban veszélyt nem rejt magában. Az áradást a legutóbb bekövetkezett eső­zések okozzák. — Segély a Városnak. Köztudomású tény, hogy a város évenként pár ezer koronát fizet a helybeli két éven felüli gyermekek tartásdijába. A törvényhatósági bizottság legutóbb tartott közgyűlésében el­határozta, hogy a kezelésében lévő alapból 1908. évTe 1640 korona összeget ad a városnak, a még fenmaradó összegnek államsegéllyel való megtérítését pedig .a miniszternél kérelmezni fogja. A megyé­nek ezen jóakaratú határozata elismerést érdemel, mert bizony a súlyosan megter­helt városi költségvetésben az elhagyott gyermekek segélyezése nem csekély ösz­szeggel szerepel és ez legalább némileg megtérül. —- A tornakertből. Ezúton adjuk a sport­kedvelők tudomására, hogy a tornakerti tennisz pályák ismét megnyíltak. A ten­nisz pályák teljesen uj felszereléssel van­nak ellátva és igy a legkényesebb igénye­ket is kielégithetik. A vezetőség legköze­lebb próbát tesz a villanyfény melletti tenniszjátékkal, mely célra vörös labdákat szerez be. — Reáliskolai osztályvizsgálatok az 1907/8. iskolai év Végén. Junius 15-én d. e. I—V. osztály: Róm. kath. vallástan. Jun. 16-án d. e. I—V. oszt. : Magánvizs­gálat. Jun. 17-én d. e. I. a) oszt.: Ma­gyar nyelv, német nyelv. Jun. 17-én d. e. I. b) oszt.: Földrajz, természetrajz. Jun. 17-én d. e. II. oszt.: Magyar ny., német ny. Jun. 19-én d. e. III. oszt. : Magyar ny., német ny., francia ny. Jun. 19 én d. e. IV. oszt. : Számtan, mértan, szabadkézi rajz. Jun. 19-én d. e. V. oszt. : Történet, természetrajz. Jun. 20-án d. e. I. a) oszt.: Földrajz, természetrajz. Jun. 20-án d. e. I. b) oszt.: Magyar ny., német ny. Jun. 20-án d. e. II. oszt.: Számtan, mértan. Jun. 22-én d. e. III. oszt.: Számtan, mér­tan, szabadkézi rajz. Jun. 22-én d. e. IV. oszt. : Történet, természettan. Jun. 22-én d. e. V. oszt.: Magyar ny., német ny., francia ny. Jun. 23-án d. e. I. a) oszt Számtan, mértan. Jun. 23-án d. u. I. b) oszt.: Számtan, mértan. Jun. 23-án d. e II. oszt.: Földrajz, természetrajz. Jun. 24-én d. e. III. oszt. : Történet, földrajz, termé­szettan. Jun./ 24-én d. e. IV. oszt. : Magyar ny., német ny., francia ny. Jun. 24-én d. u. V. oszt.: Kémia, számtan, szabad kézi rajz. Jun. 25-én d. e. I—V. oszt. : Testgyakorlás, ének. Jun. 29-én d. e Te Deum. A vizsgálatok d. e. 8 és d. u 2 órakor kezdődnek. — Az adókivetési munkálatokról. Az adókivetési munkálatok nagyban folynak A bizottság működésének színhelye a volt reáliskolai helyiség. A városi III. osz­tályú kereseti adó lajstromok f. hó 12-től 8 napig a város adópénztári hivatalában közszemlére vannak kitéve, hol is azok az érdekeltek részéről, megtekinthetők. Az észrevételek ugyanezen idő alatt megteen­dők. A tárgyalások határidejéről és sorrend­jéről az érdekeltek külön lesznek értesítve. — Az országos cipészki állítás és kong­resszus. Az ország cipésziparosai ez év­ben, aug. 15., 16. és 17-ik napján a Du­nántúl vezető városában Győrött tartják meg a VII. országos kongresszust és vele kapcsolatosan országos cipészkiállitást is rendeznek. A győri előkészítő bizottság nagy tevékenységet kifejtve minden lehe­tőt elkövet, hogy a kiállítás, amelyen kü­lün csoportban részt fognak venni a hazai cipőgyárosok is, mivel se maradjon mö­götte az eddig rendezett két kiállításnak. Maga Győr, szerencsés fekvésénél fogva, könnyen hozzáférhetővé teszi az idege­neknek is a kiállítás megtekintését. Egy Ausztriából egyesek és testületek is be­jelentették már. hogy a kiállítást meg­fogják tekinteni. Erdekében áll tehát a hazai cipész iparosoknak, hogy a kiállí­táson minél számosabban vegyenek részt, mert ez által lehetővé teszik, hogy az ország és az idegen érdeklődők előtt méltó módon bemutathassák a magyar cipész­ipar nagyarányú fejlődését. A kiállításon való részvételre június hó végéig még le­het jelentkezni a győri ipartestületnél. A kongresszus legfontosabb tárgya lévén az ipartörvény revíziója, szinte érthető, hogy erre erősen készülnek a cipész iparosok is. A részvételi bejelentések naponta ér­keznek az ország minden részéből a győri előkészítő bizottsághoz. A kiállítás fővéd­nökei : Széchényi Miklós gróf, megyés püspök és zombori Lippay Géza főispán, Győr város, mely az ország második nagy íparosvárosa, ritka vendégszeretettel készül fogadni az ott komoly tanácsko­zásra és képességük bemutatására ösz­szegyü'.ő cipészkisiparosokat. — Hidjavítás. A nagydunai Mária Va­léria hidat az állami mérnökség javít­tatja. A javításhoz szükséges anyagok a mult héten érkeztek meg külön teher ha­jóval. A javítási munkálatokat külön e célra rendelt munkásokkal fogják végezni. — Szarvasmarha-dijazás. Gazdasági egyesületünk e hó 11-én Esztergomban tartotta tenyészszarvasmarha-dijazását. Ki­osztatott állami dijban 140 kor., egyesü­leti dijban 110 korona. A felhajtás igen kevés volt. A vidékről alig volt 4—5 db. A helybeli gazdák szintén kevés állatot vezettek elő. A biráló bizottság, élén a főispánnal, meggyőződött arról, hogy az esztergomi járás állattenyésztése még na­gyon távol áll a túlsó járás állattenyész­tésétől, pedig azt bizonyítani sem kell, logy a fejlődő állattenyésztés által a jólét is emelkedik, amire pedig mindenkinek szüksége van. — Termés kilátások- A határban künn járó ember örömmel tapasztalhatja, hogy az idei termés kilátások elég kedvezők. Különösen a szőlő ültetvények kecsegtet­nek szép eredménnyel, s ha a kánikula valami veszedelmet nem hoz, jó szüret­nek nézhetünk elébe. Az idei szép ter­mésre különben szükségünk is van, kü­lönösen a szőlőtulajdonosoknak, mert bi­zony a rossz esztendők és drága mun­kás viszonyok, sokakat a szőlőmüvelés abbanhagyására késztettek. — Egészségügyi Statisztika. Esztergom vármegye területén az 1908. évi május hó II. felében előfordult hevenyfertőző kórokról. Bárányhimlő: Esztergom város. Torokgyik: Csolnok, Muzsla, Dunamocs. Fiiltőmirigylob: Esztergom város. Hók­hurut: Esztergom város, Sárisáp. Hasi­hagymás: Esztergom város, Uny, Dorog, Kiütéses hagymás: Leányvár. Kanyaró : Esztergom város, Sárisáp, Pilismarót, Leányvár, Köbölkút. Vörheny: Esztergom város, Tát, Dömös, Kural és pusztája Köbölkút, Kicsind. — Állategészségügy. A Nagysáp köz­séghez tartozó sárisápi pusztán a sertés orbánc szórványosan fellépett, Kirván pe dig ezen veszedelmes betegségnek járvány' szerű elterjedése állapíttatott meg. Süttőn a sertésorbánc megszűnt. = Nyári lakáS- Kovácspatakon az Esz­tergomi csav.-gőzösnek a nagyerdei parkban levő emeletes nyaralójában, a melyben pá­ratlanul szép kilátással biró toronyépület is van, nagyobb és kisebb lakások búto­rozva kiadók. Cim a kiadóhivatalban. = Eladó egy szép 5 ágú villanyos sza loncsillár. Tudakozódni lehet lapunk szer kesztőségében és kiadóhivatalában. = Bérbeadó szántóföldek. 35 magyar hold szántóföld az esztergomi határban, IT db. körtvélyesi I-ső rendűrét 1908. ok tóber 1-től f. évre bérbeadó. Bővebbet a kiadóhivatal. Lakodalmi ­Damast ­Eolienne Selyem es Henneberg selyem 75 kr.-tól feljebb, bér­mentve és vám mentesen Minta «-^^^— postafordultával Megrendelések bármely nyelven intézendők : an Seidenfabrik. Henneberg in Zürich. CSARNOK. Kelet költészetéből. Japán dalok. Szabad fordításban közli : Zombori Opla. (Női dalok.) Tabuku virágnak Harmatos a szirma, Mintha könnye hullna, Mintha mindig sirna. Koszorú síromra Abból legyen kötve, Legalább megnyugtat Valakinek könnye . . . A tiarai tó vizében Galamb fürdik hófehérben, Hófehérben, gyászban/) Ölő bánatában. Én is fehér ruhát öltök — S ha a tó vizéhez jöttök Ott találtok minket ketten Sírni, sirni keservesen. Azért sírunk mind a ketten Örök gyászba eltemetten, Mert hűtelen lett a párunk, Árván, elhagyatva járunk. A japán dalköltészet teljesen nélkülözi azokat a versformákat, melyeket a kultur népek dalkqltése szabályul ismer. Ott sem enetrum, sem ritmus, de még kadencia sincs, hanem örökös reminiszcenciák­ból álló monoton muzsikáikkal (dallamaikkal) rövi­debb, hosszabb sorokat mondanak el, úgy, hogy pld. az it közölt Il-ik dal hű visszaadásban ilyen formán jönne ki: A narai tóban Habos fehér vizek tetején Egy kis galamb fürdik, Fürdik, fürdik fehér ruhában Nagy a búja szegénynek Azért fürdik gyászruhában stb. Japán igék. — Közli: Z. Gy. — A vas fekete, de pirossá lesz a hó's kezében. Mppou népe nem issza a szeszt; neki a láng a vériben van. Mikor az asszony sirni kezd, tégy lakatot a szivedre. Egy szál virág többet ér, mint egy kötet virá­gos szó, mert az természetes. Ha rövid a nyelved, kérj kölcsön az asszo­nyoktól. *) Japánban a gyászszin fehér. IRODALOM. f Uj Idők. A összes fürdők és nya­ralóhelyek olvasótermében, szalonjában megtalálni Herczeg Ferenc hetilapját, az Uj Időket. A nyári szezonban is bő, gaz­dag, előkelő tartalommal keresi fel ál­landó közönségét, a magyar uri társadal­mat. A szerkesztő Herczeg Ferenc mel­lett a magyar irók szine-java ír ide re­gényt, novellát, cikket, verset, tanulmá­nyokat. Gárdonyi, Bródy, Ambrus, Szo­maházy, Lövik, Lyka Károly, Farkas Pál, Endrődi, Szabolcska és mások a dolgo­zótársai. Különös közkedveltségü alakja Horkayné, ez az elmés gentryasszony, aki hosszabb szünet után most ismét meg­jelent, s majd minden héten közreadja párbeszédeit. Egyszer a parkklubban, más­szor a cukrászboltban történnek ezek a megjegyzések, amelyek a közélet, a tár­sadalom eseményeit veszik ugyancsak csipős, szókimondó, de mindig finom hangú kritika alá. Aktuális dolgokat karrikiroz­nak a lap fejlécrajzai, amelyek ötletességük, humoruk révén hamarosan mindenütt ked­veltté tették szerzőjüket Mühlbeck Károlyt. Az Uj Idők előfizetési ára negyedéven­kint 4 kor. Kiadóhivatal Budapest, VI. Andrássy ut 10. szám. Az uj negyed jú­lius 1-én kezdődik. NYILT-TÉR*) Természetes, ezüst üstben min­denkor frissen befőzött kiváló = finom = málnaszörpöt szállít ­Gessler Siegfried csász. és kir. udvari szállító és Ő csász. és kir. Fensége József főherceg kamarai szállítója = Kőbánya. = *) É rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom