Esztergom és Vidéke, 1908

1908-06-04 / 45.szám

melynek fején az elhunyt bronz relifje van, alatta pedig érclapon dr. Földváry István jeles tollából e sorok: Dal, zene, a szép, a művészet Mind mind az ő lázas lelkében égett. És küzdött, mint egy apostol szegényen, Kesergve sokszor eltűnő reményen ; De nem csüggedve, vitte felétek: Örökkön élő fényes nagy Eszmények A sziveket, — sok ifjú nemzedéket! Ünnepélyes megáldása az emlékműnek vasárnap délután volt, midőn is ezrekre menő néptömeg lepte el a kir. városi temetőt. Az ünnepélyes aktus a reáliskola da­lárdájának énekével vette kezdetét, mely után Brühl József p. kanonok beszentelte a sírboltot. Utána ismételve a reáliskola ifjúsági dalárdája énekelt gyászdalt, A közönség és a régi dalárda nevében dr. Beles Antal mondott a maga nemében páratlan szép emlékbeszédet, mely után a régi dalárda tagjai Zsazskovszky egy gyászdalával búcsúztak el a volt mes­tertől. Dr. Helcz Antal emlékbeszéde a követ­kező volt : Mélyen Tisztelt Kegyeletes Közönség ! Hat éve mult; néhány héttel, hogy át­adtuk az. anyaföldnek azt, ami Bellovits Ferencben elmúlandó volt. A lesújtó vesz­teség bánata és gyásza töltötte be akkor szivünket, és mikor nyitott sirja körül állva zokogó fájdalommal rebegtük el utolsó üdvözletünk sírásba fuló búcsúszavát, mélyen átéreztük, hogy az ür, melyet az elköltözött maga után hagyott, kipótolha­tatlan. Éreztük és tudtuk, hogy azt a helyet, melyet ő, a szeretett mester, a ked­ves jó barát, a nemes és fennkölt érzésű •és gondolkozású ember, a szerető gon­dosságban felülmulhatlan családfő, a de­rék polgár, a serdülő ifjúság meleg keblű oktatója és vezetője, a dal- és zenemű­vészet hivatott lelkes apostola, az egykor országos hirű esztergomi dalárda megte­remtője és diadalkoszorús vezére, a ne­mesb és magasabb célokra tekintő társa­dalmi élet irán3 r adó vezéralakja és éltető lelke, a minden szép- és jóért eszményi lelkesedéssel hevülő és odaadó munkás­sággal önzetlenül fáradozó férfiú foglalt el sziveinkben és minden téren, melyre varázshatásu egyénisége tüzlelkének fé­nyét és melegét árasztotta, hogy azt a helyet senki többé hozzá foghatóan kitöl­teni nem fogja. Éreztük és megfogadtuk, hogy feledhetetlen emlékét szivünk mé­lyébe zárva hiven megőrizzük, honnan .azt kitörülni hosszú idő hatalma sem lesz képes soha. És most, ismét itt állunk koporsója fö­lött, mely lángszellemének önemésztő tü­zétől elhamvadt porhüvelyét rejti magá­ban, hogy örök nyugalomra helyezzük e sírbolt ölében, melyet a hálás kegyelet és hű megemlékezés szentelt hamvadó porának végpihenés helyéül. Eljöttünk ide nyilt vallomást tenni és ünnepies tanúsá­got arról, hogy a végbucsu gyászos pilla­natában tett fogadásunkat hiven megtar­tottuk, és ha veszteségünk fájdalmát eny­hítette is az időnek minden sebre gyó­gyító irt hintő balzsamos keze, arra nem volt hatalma az idő és mulandóság vas­törvényének sem, hogy a szeretet és hála érzetét, melyet Bellovits Ferenc há­rom évtizedet meghaladó önfeláldozó mű­ködéssel oltott szivünkbe, a legcseké­lyebb mértékben is megcsökkentse, vagy •csak elhalványítani is birja. Sőt minél ridegebbé és anyagiasabbá válik korunk szelleme, mely hova tovább mindinkább a létért való vad küzdés, a bellum omni­um contra omnes sivár, kietlen képét mu­tatja, s a szivtelenség és szeretetlenség jellegét ölti magára: annál gyakrabban gondolunk reá és arra, mily nagy és megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek a társadalomnak a hozzá hasonló önzetlen jellemű, eszményi felfogású, lelkesedni és lelkesíteni tudó kivételes egyéniségek, kik nem a rideg önérdek és önzés szúrós tüskéiből, hanem az áldozatra mindig kész szeretet illatos virágaiból fonják a társadalomnak egymásra utalt tagjait ösz­szefüző kötelékeket. Ilyen kivételes egyéniség volt Bellovits Ferenc. Ezt tette, ezért küzdött, ezért fá­radozott egy emberöltőn át, s e küzdel­mében fegyvere, munkájában eszköze az esztétikai és erkölcsi szép, a művészet, különösen a dal- és zeneművészet volt, melynek hhatott mesterévé avatta őt mű-, vészi lelkének vele született gazdag te­hetsége, és az a mély meggyőződése, me­lyet az ének- és zenének lélek- és erkölcs nemesítő, az életet szebbé és finomabbá tevő, az emberek szivét egymáshoz kö­zelebb hajlító, egyetértést és szeretetet ápoló, szóval a társadalmi összhangot elősegítő hatásáról vallott és hirdetett. Ezért tűzte életének főfeladatává a mű­vészi ének és zene művelésének minél szélesebb körben való elterjesztését és meghonosítását; ezért szentelte tanári mű­ködéséből fennmaradt pihenő idejének jó részét fárasztó zeneoktatásra; és ezért alapította az esztergomi dalárdát, melyet évtizedeken át soha nem lankadó buzgó­sággal, acélos kitartással, a legteljesebb önzetlenséggel, a legcsekélyebb anyagi jutalmazás igénye nélkül, sőt egyéni ér­deke egyenes feláldozásával szervezett, oktatott, begyakorolt és diadalról diadalra vezetett. Buzgó fáradozásának gyümölcse és eredménye nem is maradt el; mert váró-' sunk fiatal hölgyeinek egész sorozatát sok éven át ő avatta be a zeneművészet nyújtotta tiszta örömök nemes élvezeté­be, mi által nagyobb számú 'műértő és zenekedvelő közönséget nevelt és csopor­tosított maga körül; a dalárda élén kifejtett társadalmi működésének hatása és sikere pedig oly nagy volt, hogy a régi dalárdának néhány évtizedig tartott fénykorát bátran nevezhetjük társadalmi életünk aranykorának. Ebből a forrásból fakadt a szinte ra­jongó szeretet és ragaszkodás, mellyel Bellovits Ferencet városunk egész művelt társadalma, főkép tanítványai körülvették, mig élt és ereje teljében munkálkodott; ebből a mélységes részvét, melyet az önemésztő munkában megtört egészségé­nek hanyatlása, majd súlyos szenvedése és megváltó halála váltott ki nagyszámú barátai és tisztelői kebeléből. Ebből fakad a hálás kegyelet és hű megemlékezés is, melynek áldozatát mu­tatjuk ma be megdicsőült szellemének, midőn ezt az emlékművet rendeltetésének átadjuk. Ezen emlékmű létrejötte kőből faragott vallomás és tanúságtétel arról a nagy tiszteletről és kegyeletről, mellyel Esztergom művelt közönsége Bellovits Ferenc varázshatású egyénisége, s nagy sikerű művészi és társadalmi működése emlékének adózik, mert e mű közadako­zásból, a kegyelet adományaiból létesült, és mindnyájan éreztük, hogy igy kellett létrejönnie, hogy valóban emlék, az ő nemes és önzetlen egyéniségének hozzá méltó emléke legyen. Ezért néha ugy tetszik nekem, mintha ez az emlékmű, bár temetőben van és a szeretett mester porlandó tetemének helyét jelöli, mégis nem annyira siremlék, mint inkább oltár lenne, a hű kegyelet és hálás emlékezés áldozatoltára, melyről akkor is feléje; szellemhonába szálland föl nevének áldó emlékezete, ha már egy sem lesz idelent azok közül, kik az t ő tüzlelkének fényét és melegét éreztük. Vajha ez az emlék is fenntartaná, és apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre származtatná át megdicsőült mesterünk szent hagyományát, az eszmény, a szép a művészet kultuszának szeretetét is úgy, mint annak csiráit ő oltotta a szivekbe, hogy még emléke is segítsen nemessé, a fennkölt eszmék, érzések és magasztos célok iránt fogékonnyá, a szeretet melegé­től áthatotta, egy szóval széppé tenni a társadalmi életet, mint amely ideál szol­gálatára szentelte ő is életének önzetlen és önfeláldozó munkáját. Megdicsőült szellem ! Szeretett mesterünk ! Kedves jó barátunk ! É szent és ünnepies pillanatban, mikor hű kegyelettel áldozunk feledhetetlen em­lékednek, bizonnyal itt van, jelen, van közelünkben van nemcsak porlandó tete­med, hanem hitünk szerint az üdvözült boldogok életét élő halhatatlan lelked is. Tekints sziveinkbe, és lásd meg ott az emléked iránt táplált hálás kegyelet és igaz tisztelet érzelmeit, mikről ez órában ünnepies tanúságot tettünk. Nem gyá­szolni, nem végbúcsút venni, hanem em­lékedet ünnepléssel megújítani jöttünk ide hozzád, s midőn e megszentelt sirtól el­távozunk, újra átérezzük és magunkkal visszük a fogadást, hogy mindig emlékezni fogunk rád és nem feledkezünk meg ró­lad, mig szivünk dobogása meg nem szűnik. Életed munkája áldás volt közöttünk ; áldott legyen és áldva lesz mindenkor emlé­ked is ! Szeretett mesterünk ! Nyugodjál békében 1 AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. A tennisnél a hölgyek egyleti sportöltönye a téli Regatta táncestély piros-fehér mat­rózruhája lesz, amelynek szabása a karok­rak a játéknál annyira kivánt könnyed használatát teljesen lehetővé teszi. A fér­fiak öltönye fehér, lágy ing, fehér — a prak ikusság szerint lehetőleg — vászon­nadrág és kék öv. Az utóbbiak ruha­anyagáról az egyleti szállítónál gondos­kodva van. A hölgyek részéről többen óvást tettek az ellen, hogy a tennis pályák pusztán a férfitagok költségén állitassanak fel és azon kívánságukat fejezték ki, hogy ezút­tal ők is hozzájárulhassanak az egylet terheihez, annál is inkább mivel a tennis­nél az egyes játszmánkénti 10 fillér fize­tés nem kellemes rendszere teljesen mel­lőztetik. Szabályaink szerint a hölgyek az egy arany tagsági dij fejében az egylet összes sportjait űzhetik. Mivel 'pedig a hölgyeknek az egyletben' oly nagyszámú kitüntető részvételét éppen az egylet leg­nagyobb díszének tekintjük, nem kíván­tuk volna őket ezúttal sem költségekkel zaklatni. Meg kell vallanunk azonban, hogy a pályák nagy költsége mellett jól esik hölgy tagjaink önként felajánlott szi­ves adománya — és ezt, mint a tennis sport bevezethetésére szánt alapítási ösz­szeget ez évben nagy köszönettel fogad­juk. A hölgyek hozzájárulásának összege legközelebb lesz megállapítva. Megtörtént az első nagy eset! — Mű­vezetőnk és szertárosunk junuis 1-én a szabályszerűen f 15 °C mellett „kipró­bálták" egyletünk kacér diszét a „Sellőt". — Ez egy palánkos nou-cox verseny­doublo. És ugy látszik igazuk volt a pannonistáknak, hogy jó csónak ez már aztán igazán keskeny. A hajós tudományok fönti doktorai a kikötőtalp alatt egyszerre csak nem a csónakból és evezővel, hanem eg\ r hirte­telen scompi malitiájából puszta karjaik­kal és a vizből kezdték irányítani hajóju­kat. Igy elevezve a Scilla (első hidpillér) és a Charybdis (nemcsak a hajóállomás) forgatagai mellett a primási palota előtt értek szárazra. Hát bizony — ha a komoly négyesek­ben és a jóindulatú jámbor pairoar-okban ez nem volt divat — a csalfa Sel­lőben ehhez — ugy látszik — már hozzá kell szokni. Mivel a hajóban kár semmi sem esett, és az egyszerre induló többi hajók felett szerzett előnyüket a nedves intermezzo dacára megtartották, a jól kiállott viz­próba örömére és az első felfordulás em­lékére egy kis társas vacsora rendezését ajánljuk. Szombat este a várt pannonista nyol­cas csapat megérkezett. ígérték, hogy máskor majd tennis ütőt is hoznak. A Kósik uszodában á működő tagok és az egylet növendékei lő fillérért kapnak fürdőjegyet. Ebből egy fillért a csónakház alapjára ajánlott fel Kósik úr. Egy használható fiatal legény ki úszni tud, clubszolgának felvétetik. tilREK. — A Kereskedelmi Társulat közgyűlése. A Kereskedelmi, Társulat ma d. u. 3 óra­kor tartja a városháza nagytermében év­záró közgyűlését. A közgyűlés iránt a társulat tagjai körében nagy az érdeklő­dés, amennyiben ezen közgyűlésen a tár­sulat tisztikara és egész választmánya újból fog megválasztatni. — Záró Vizsgálatok. A gazdasági is­métlő iskola és az elemi iskolák záró vizs­gáinak sorrendjét az iskolaszék a követ­kezőképen állapította meg : /. Gazdasági ismétlő iskolában. Junius hó 6-án d. u. 2 órakor a IV—VI. ker. gazdasági ismétlő iskolában. Junius hó 10-én d. u. 2 óra­kor az I— III. ker. gazdasági ismétlő is­kola. II. Hittanvizsgák. Junius hó 10-én d. e. 8 órakor az elemi leányiskola IV—VI. osztályában. Junius hó 11-én d. e. 8 óra­kor a Deák Ferenc utcai fiúiskola III—-IV. osztályában. Junius hó 11-én d. u. 2 óra­kor az elemi leányiskola III. osztályában. Junius hó 12-én d. e. 8 órakor a Kos­suth Lajos utcai fiúiskola III—IV. osztá­lyában. III. Egyéb tárgyakból és vegyes vizsgák. Junius hó 10-én d. e. 8 órakor a szenttamási fiúiskola III—IV. osztályá­ban az összes tárgyakból. Junius hó 13­kán d. e. 8 órakor a kenyérmezei isko­lában az összes tárgyakból. Junius hó 15-én d. e. 8 órakor a szenttamási fiúis­kola I—11. osztályaiban az összes tár­gyakból, az V—VI. osztáh'okban a hitta­non kivül egyéb tárgyakból. Junius hó 15-én d. e. 8 órakor a szentgyörgymezei fiúiskola összes osztályaiban az összes tárgyakból. Junius hó 15-én d. e. 8 óra­kor a Kossuth Lajos utcai fiúiskola I—II. osztályaiban az összes tárgyakból. Junius hó 16-án d. e. 8 órakor a Kossuth La­jos utcai fiúiskola III— IV. osztályaiban a hittanon kivül egyéb tárgyakból. Junius hó 17-én d. e. 8 órakor a Deák Ferenc utcai fiúiskola I—II. osztályaiban az ösz­szes tárgyakból a III—IV. osztályokban a hittanon kivül egyéb tárgyakból. Junius hó 19-én d. e. 8 órakor az elemi leány­iskola IV. és VI. osztályaiban a hittanon kivül egyéb tárgyakból. Junius hó 20-án d. e. 8 órakor az elemi leányiskola III. és V. osztályaiban a hittanon kivül egyéb tárgyakból. Junius hó 22-én d. e. 8 óra­kor az elemi leányiskola II. osztályában az összes tárgyakból. Jun. hó 23-án d. e.'8 ó. az elemi leányiskola osztályának az ösz­szes tárgyakból. Junius hó 25-én d. e. magánvizsgák. Junius hó 28-án d. e. 1 h 8 órakor „Te Deum". — A nyomdászok pünkösdi hangverse' nyének rendezősége tisztelettel kéri mind­azokat, akik ülőhelyeket elő jegyeztettek, hogy azokat szombat délig kiváltani szí­veskedjenek, hogy mások igényei is ki­elégíthetők legyenek. Egyben azt is szives

Next

/
Oldalképek
Tartalom