Esztergom és Vidéke, 1908
1908-06-04 / 45.szám
élet, ott van sok nagy és középbirtokos, a kik érdeklődnek s részt vesznek a megyei gazdasági egyesület mozgalmaiban s az ügyvezető elnökség is mind. földbirtokos, ezek munkálkodnak már saját érdekük miatt is, s felkarolják az egyesület kitűzött célját. Ha az igazság mérlegével mérünk, az adott viszonyokat tekintjük s összehasonlítást teszünk a múlttal, úgy az Esztergom megyei gazdasági egyesület működését nem kicsinyelhetjük. Az indítvány, amelyet Vimmer Kálmán alelnök az önálló titkári állás szervezésére vonatkozólag megindokolt, bármily nagy szociális érzékre vall is, ideának szép, de ily szegény egyesületnél és kicsiny megyénél keresztül nem vihető, de megtörténhetik az, hogy az Esztergommegyei gazdasági egyesületből lesz szőlő- és gyümölcstermelők egyesülete, oda nem kell sem tiszteletbeli, sem pedig önálló titkári állás. Egy régi választmányi tag. Gyermekvédő Egyesület alakulása városunkban. „A Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Müve" cimű egyesület vasárnap bontotta ki zászlaját varosunkban, hogy valláserkölcsi és emberbaráti nemes céljaival, javát szolgálja a társadalomnak, az emberiségnek. A felebaráti szeretet szolgálatában álló egyesület élére dr. Rajner Lajos püspök, érseki helynök állott, aki az alakuló ülést vasárnap délelőttre hivta egybe, a városháza nagytermébe, mely a püspök hivó szavára zsúfolásig megtelt, kik között nagyszámban láttuk hölgy közönségünket is képviselve. Ünnepélyes csendben és nagy érdeklődés mellett nyitotta meg Rajner Lajos püspök, érseki helynök az ülést az alábbi, a felebaráti szeretet melegétől áthatott szavakkal. tam a házban, már majdnem nyilatkoztam. " Egyszer azonban szokatlan időben délben akartam hölgyemhez bekukkantani, de csak az előszobáig jutottam. Tovább nem mentem, mert hölgyemet a nyitott ajtónál oly piszkos és rendetlen öltözetben, oly kócosan láttam, hogy egészen elment a kedvem a házasságtól. De^ gondoltam magamban, ha már benne vagyok a bajban, tovább próbálom a dolgokat. Fölszedtem sátorfámat, és Budapestre mentem. No, itt sok mindent tapasztaltam. A szőke haj minden árnyalatához volt szerencsém, avagy talán megfordítva. Végre is azon vettem észre magamat, hogy nem is a szőke, hanem a vörös haj izgat. A Koronaherceg utcán jártomban találkoztam egy tizenhat-tizenhét éves kis leánnyal, a ki ugyan csak olyan volt, mint a milyet elképzeltem otthon, csak a haja játszott vörösbe. No, gondoltam magamban, vagy senki, vagy ez lesz a feleségem. Utána vetettem magamat, kilestem hol lakik, nyomában jártam mindig, de megismerkedni sokáig nem tudtam vele. Szemtelen nem akartam lenni, mert tisztességes és komoly szándékaim voltak, s a hölgy olyan Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Tavaly nagy ünnepségek között ültük meg országszerte árpádházi szent Erzsébet születése hétszázadik évfordulójának emlékét. Mi esztergomiak is kivettük abból a magunk részét. Az Esztergom-városi papság azonban nem érte be a puszta ünnepléssel. Maradandóbb, a gyakorlati életbe mélyen belevágó emléket kivánt emelni a megdicsőült magyar királyleánynak, ki életében annyi szeretettel viseltetett a szegények és ügyefogyottak iránt. Ki szegényebb, ügyefogyott abb a szegény elhagyatott gyermekeknél, kik nélkülözik az anyai szeretet melegét, kiknek mindennapi kenyeréről nem gondoskodik a munkás apai kéz, kik rongyokban, piszokban nőnek fel, korai koldulással keresik szegényes élelmüket, Istenről, erényről, túlvilági életről, az ember földi rendeltetéséről és végcéljáról vagy semminemű, vagy csak igen fogyatékos ismeretekkel birnak, sorsuk az erkölcsi züllés, vagy korai halál. Pedig ha kellő ápolásban, gondozásban, nevelésben, tanításban és oktatásban részesülnek vala, a társadalom hasznos tagjaivá váltak volna, a haza hű és kötelességtudó polgárokat, az egyház jámbor híveket nyert volna bennök s részesei lettek volna annak a kulturmunkának, mely egyedül képes a hazát naggyá, a nemzetet erőssé tenni. Ezen szegény, elhagyatott, ügyefogyottak iránt rokonszenvet ébresztett sziveinkben szt. Erzsébet országos jubileuma, s úgy véltük, hogy ezen rokonszenv szélesebb körökre is kihatott, hogy a keresztény szivek, kik lelkesülni tudtak az ügyefogyottak nagylelkű pártfogójának emlékén, tudnak lelkesedni azon ügy mellett is, melynek a dicsőült életét szentelte, s készek meghozni az áldozatot, hogy a társadalom, a magyar haza legszegényebbjei, legelhagyattottabbjai a testi elsatnyulástól és az erkölcsi zülléstől megmentessenek. Ha sikerülne egy országos gyermekvédő egyesületet keresztény alapon, mint a keresztény szeretet művét létesíteni: ez volna a szegények és elhagyottak pártfogója tiszteletére a legdicsőbb emlékmű. Szent Erzsébet újra élne és folytatná áldásos tevékenységét a tiszteletére létesülő, oltalma és pártfogása alatt működő egyesület tagjaiban és tagjai által. Esztergom város papsága egy ily egyesület létrehozásán fáradozik. Szerencsés volt annak létesítéséhez Ő Eminentiájáártatlannak látszott, a milyet életemben még nem láttam. Szerelmes* lettem, nagyon szerelmes. Csak most kezdtem érezni, mi az igaz szerelem, most kezdtem belátni, hogy a házasság a legnagyobb boldogság a földön. Végre megismerkedtem a kis ártatlannal. Családja igen előkelő helyet foglalt el a főváros társadalmában, mégis engem, mint ügyetlen vidéki alakot, nagy szívességgel fogadtak. A kis ártatlan szintén örült megjelenésemnek ; és én, én a szerelmes lovag úsztam a boldogságban. A kis ártatlan mostoha leánya volt a méltóságos úrnak, a ki igen előkelő szerepet játszott a főváros társadalmában: de a méltóságos mostoha apa eljegyzésünkkor biztosított róla, hogy minden erejével elő fogja mozdítani a leánynak boldogságát. Tehát vőlegénye lettem a kis ártatlannak. Ujjunkra húztuk a karika gyűrűket és én, a legboldogabb vőlegény, hébekorba megcsókoltam a kis ártatlant, a mitől ugy elpirult, és ugy elszégyelte magát, hogy olyat még sohasem láttam a vidéken sem. Ah, ha rágondolok ezekre a csókokra, bizony-bizony elmegy a kedvem minden nak, kegyelmes főpásztorunknak előleges engedelmét, utóbb az egyesület alapszabályainak jóváhagyását, sőt a nagym. püspöki karnak helyeslését és hozzájárulását is megnyerni. Ezen előzmények után bátor voltam a mai napra az egyesület megalakulása céljából gyűlést hirdetni s közzé tett felhívásomban mindazokat, kik hozzánk csatlakozni s a keresztény szeretet tevékenységének ezen ujabb művében részt venni óhajtanak, a gyűlésen való részvételre felkérni. Fogadják mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim megjelenésökért mélyen érzett hálám és forró ' köszönetem nyilvánítását. Mielőtt az alapszabályok ismertetésére áttérnék, kötelességemnek ismerem Önöket az iránt tájékoztatni, hogy ezen uj gyermekvédő egyesület a hazánkban már régebb óta fennálló, sőt törvényeink által is támogatott gyermekvédelem körében mily helyet kivan elfoglalni, van-e egyáltalán szükség egy ilyen, mint mondani szokás felekezeti alap on alakuló gyermekvédő egyesületre ? Igaz, hazánkban különösen az utóbbi években sok történt a gyermekvédelem létesítése, fejlesztése és felvirágoztatása körül: de az sem szenved kétséget, hogy a keresztény szeretet aranybányáinak kiaknázása erre a célra még úgy szólván meg sem indíttatott. Ami történt, az inkább a humanizmus, a philantropia alapjára támaszkodott és ha helyenként meg is nyiltak a keresztény szeretet virágai kath. árvaházak, óvodák, bölcsődék sat. alakjában, ezek inkább egyesek áldozatkészségének köszönik létezésöket, nagylelkű alapitványaikból tartatnak fenn. A kath. közönség, mint. olyan, a hívek öszszesége a keresztény szeretet ezen nagyfontosságú munkájában eddigelé még nem vette ki részét. Mi magyarok e tekintetben elmaradtunk külföldi testvéreink buzgóságától. Franciaországban, Németországban, Ausztriában számos hasonló egyesület szolgálja a keresztény Charitas céljait. Elég utalni az alt. ottingi és linzi „Seraphisches Liebeswerk" név alatt működő egyesületekre. Nem volna hetyes, ha mi magyarországi katholikusok nem indulnánk az ő példájok után, nem lelkesülnénk buzgóságukon s inferioritásunkat a keresztény szeretet tevékenységében, a keresztény Charitas terén lanyhaságunkkal megpecsételnénk. . És erre ami keresztény tevékenysécsóktól. Mert hát . . .a kis ártatlan nem lett a feleségem. A kis ártatlan esküvőnk előtti napon megszökött a mostoha apjával, a ki előkelő szerepet játszott a főváros társadalmában. Szomorúan csomagoltam, és haza jöttem. Most már igazán elment a kedvem a szőkéktől, s azt hittem, hogy a házasságtól is. De egyszer találkoztam a kis Margittal, a kinek fekete a haja, fekete a szeme, barna arcbőre, alacsony a növése ; az igaz, hogy a keze, meg a lába nagyon formás. ' A kis Margit most is szomorú volt és egy kicsit epés is. Nem minden guny nélkül kérdezősködött menyasszonyom felől a ki megszökött a mostoha papájával. Én egy darabig boszankodtam és hallgattam, aztán kij elentejtem, bogy most már nem lelkesülök a szőkéért, de ha akadna egy barna, a ki megbocsát annak a bizonyos hóbortos embernek, akkor minden jóra fordulna. A kis Margit a szemem közé nézett, s láttam, hogy a kicsorduló könnyén keresztül mosolyog a bocsánat és szerelem. .. . . S a vége, ah a vége az lett, hogy a fekete Margitot feleségül vettem. V.;''• ,.y v-. ; ;Vf' / günkre szükség van. A humanizmus és philozófia alapján álló gyermekvédő egyesületek, ha nem helyezkednek a vallással s ebből kifolyólag a vallás-ekölcsös neveléssel ellentétbe, de miután nem a keresztény szeretet gyökeréből hajtottak ki, a vallási szempontot nem emelik ki alapszabályaikban, szervezetükben arra súlyt nem fektetnek s ha a gyakorlatban még is tekintettel vannak a vallásra, a vallásoktatásra, a vallási gyakorlatokra, ez abban leli magyarázatát, mivel törvényeink a vallásoktatást és vallásgyakorlatokat legalább az iskolakötelesekre nézve tételesen előírják és mivel a vallást mint nevelő eszközt az ifjúság nevelésénél egyáltalán nem nélkülözhetik. Nekünk azonban katholikusoknak a vallás nem pusztán nevelési eszköz, melyet a gyermekcipőkkel le lehet vetni. Nekünk a vallás •: kötelesség, életfeladat, leikeink megszentelése, Istennel való egyesülésünk kifejezése és szabályozása; kell hogy a kath. vallás legyen egész életünkön át vezércsillagunk, s életünk minden viszonya a sirig annak hatása alatt álljon s tőle nyerje a fensőbb ihletet. Azért nekünk arra kell gondunknak lenni, hogy a vallás mély gyökereket verjen gondozottjaink szivében. Ez pedig csak ugy érhető el, ha annak ápolására maga a keresztény szeretet vállalkozik s regeneráló hatásával a gyermeket második Krisztussá alakítja. A jó keresztény egyszersmind jó honpolgár, szereti hazáját, tiszteli királyát, engedelmes törvényes elöljáróinak, megbecsüli embertársát, követi az igazságot mindenki irányába. Teszi ezt nem félelemből, hanem vallásos meggyőződésből, Isten iránt való szeretetből. Az elhagyatott gyermekeket ily Istenfélő nemzedékké, jó hazafiakká és meggyőződéses katholiKus keresztényekké kívánjuk nevelni. Isten segítségével szt. Erzsébet oltalma alatt. Általános éljenzés és taps követte az érseki helynök szavait, melynek lecsendesültével dr. Bauer István az O Eminenciája által jóváhagyott alapszabályokat olvasta fel, amelyeknek elfogadásával az elnöklő püspök, az egyesületet megalakultnak jelentette ki. Tudomására hozta az újonnan alakult egyesületnek, hogy tagjaiul már is többen jelentkeztek és hogy az alapszabályok kormányi jóváhagyás alá fognak íelterjesztetni, mely után megkezdi az áldásos működését. Az egyesület ügyeinek vezetésére megalakult ezután az ideiglenes tisztikar. Dr. Horváth Ferenc p. praelatus kanonok, papnöveldéi kormányzó indítványára lelkes éljenzéssel dr. Rajner Lajos püspök érseki helynök elnökké, alelnökké: Mattyasóvszky Lajos, pénztárossá : Gráczer Pius bencés tanár és titkárrá': dr. Bauer István érseki levéltáros választatott. Az elnöklő érseki helynök Isten áldását kérve az egyesület működésére, az ülést bezárta. —a. A Bellovits síremlék leleplezése. Ismeretes olvasóink előtt, hogy Bellovits Ferencnek a kir. városi sírkertben nyugvó hamvai fölé a város közönsége a mester iránti kegyeletes hálája megnyilatkozásául, síremléket emelt, illetve sírboltot készíttetett és a fölé síremléket emelt. A síremlék tervezetét Hübschl Kálmán városunk fia, Vác város mérnöke készítette, mely után váci harkányi mészkőből, Váczott faragták ki az emlékműve t