Esztergom és Vidéke, 1908

1908-05-14 / 39.szám

csak 45, országos átlagban pedig 50. Vagyis a hétéven albl elhalt gyermekek fele egyáltalában nem részesült orvosi kezelésben. Esztergom vármegye jóval felette áll tehát az országos átlagnak, de jóval alatta áll Budapestnek, melynek elérésére közremunkálni — kell, hogy ambíciója legyen minden arra hivatott tényezőnek, Ime, a civilizáció igy fejeződik ki évről-évre megmaradó sok-sok emberéletben, a munkáskezek megszaporodásában, a nemzet fokozódó megerősödésében! Ünnepély. Az esztergomi izraelita hitközség kedden ünnepet ült. De nemcsak az izraelita hitközség ünnepelt, hanem ünnepelt az egész város közönsége, mely osztozott felekezeti és társadalmi osztálykülönbség nélkül ama ünnepségekben, melyek keretében az izraelita hitközség érdemes főrabbijának, dr. Weisz Izsáknak a koronás arany érdemkereszttel leendő felékesítését ünnepelték. Az. ünnepség lefolyását a következőkben adjuk. Az érdemkereszt feltűzése. Kedden délelőtt 11 óra tájban az izraelita hitközség tagjai felvonultak a városháza tanácstermébe, hol az ünnepélyes átadás az előre megállapított módon eszközöltetett. Az izraelita hitközség tagjain kivül városunk polgárságának szine-java, vezetői, köztük a helybeli papság több tagja is megjelent, kiknek soraiban nők is vettek részt. Pontban 11 órakor érkezett meg Gyapay Pál főispán a hitközség küldöttsége és a megyei tisztikar élén, s üdvözölve a termet zsúfolásig megtöltött ünneplő nagy közönséget, az ünnepélyt e szavakkal nyitotta meg: Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nekem, mint a vármegye főispánjának jutott osztályrészül az a szerencse, hogy ő cs, és apostoli kir. Felsége legmagasabb kitüntetését, a koronás nagy érdemkeresztet És utolsónak távozik. Végre elmentek. Julie hallja, amint lépteik távolodnak a lépcsőn. Meg van mentve. Vigyázatlanságával nem árulta el őt. Szalad a kis ágy felé pajkos kacagással, s megcsókolja a kis Emilt, aki ökölbe szorított kezecskékkel alszik, mintha nem is döntöttek volna mindent fel bölcsője körül. Miután igy beszélt, La Tulipe meggyújtotta kialudt pipáját és kiitta a maradék sort. — Barátom — szóltam — igazságosnak kell lenni. Egy francia testőrtől elég az a tapintat, amelyről ön mesél. De azt hiszem, hogy már hallottam valahol ezt a történetet. — Meglehet, hogy Julie elmondta. Végtelenül szellemes teremtés volt. És mi lett belőle ? — Még a konzulátus idejében kellemes órákat élt. De azért esténként a park fái közt fájdalmas titkokat suttogott. Látja uram, erősebb volt a halállal, mint a szerelemmel szemben. — És ő, aki oly szép leveleket irt ? — Báró lett és prefektus a császárság alatt. — És a kis Emil? — Meghalt 1859-ben, Versaillesben, mint csendőrezredes. az esztergomi izraelita hitközség köztiszteletben és közszeretetben álló lelkészének, dr. Veisz Izsák Ignác tisztelendő rabbi úrnak mellére tűzzem. Érdemeit, mint lelkész, egyházának szentelt tevékenységével s a hitéletnek egy emberöltőn át való odaadó munkálásával s hitközségében maradandó értékű alkotásaival szerezte. Ennek kétségbevonhatatlan bizonyítéka az a köztisztelet és közszeretet, amivel őt nemcsak a hitközség tagjai, de valláskülönbség nélkül az esztergomi közönség is körülveszi. A vallás és hit, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, az ember legszebb és legnemesebb érzelmeiből, az Istenben való bizalomból s a felebaráti szeretetből fakadnak. A szeretetből, mely lelkünket megtisztítva, szárnyat ölt s felemelkedik emberi elménkkel fel nem érhető, de háborgó lelkünket mégis egyedül megnyugtatni képes nagy Katalomhoz és felséges ideához : az Istenhez. A szeretetből, mely minden emberi tudás és bölcseségnél biztosabban vezeti lépéseinket azon a keskeny ösvényen, mely az emberi gyárlóságok és bűnök tágas mezején át a jóhoz, a nemeshez, az igazsághoz s magához Istenhez vezet. A lelkipásztorok, tartozzanak bármely vallásfelekezethez, ha magasztos hivatásukat betöltve, eme keskeny ösvényen jó példával, nemes buzgalommal járnak előttünk, buzdítva s megerősítve bennünket hitünkben, akkor azzal nemcsak egyházuk, de hazájuk iránti kötelességüknek is eleget tesznek, mert a vallásosságnak a hazaszeretettel csak egy és közös oltára lehet. Mindenütt áll ez, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim az egész kerek világon, de oly nagy állami érdeket a vallási béke sehol sem szolgál, mint nálunk, kik nemcsak ellenséges indulatú népfajokkal vagyunk körülvéve, de az internacionális szocializmusnak Istent, hazát és családot megtagadó fékevesztett áramlata is tör ellenünk. Ne keressük tehát azt, ami bennünket egymástól elválaszt, hanem azt, ami egyesit, mert honunk . jövőjének biztosítását, s fennállásának főfeltételét a vallásfelekezetek közötti békés egyetértésben és abban látom, hogy ne azt keressük, hogy ama templom tornyán, hová imádkozni járunk, a kath. vallás évezredekre visszanyúló hatalmát és fényét hirdető kereszt, vagy a vallásszabadságot hirdető protestáns csillag, vagy Mózes bölcseségét hirdető tóra van-e kitéve, hanem ha azt keressük, hogy az illetők kebelében a vallásszabadság mellett a hazaszeretet lángja is lobog-e, mert akkor megtaláljuk a mi közös oltárunkat, a hazaszeretet szent oltárát, ahol együtt imádhatjuk a magyarok Istenét, ki bennünket teremtett, felnevelt s a földön nekünk hazát adott, hogy azt szeressük, azért dolgozzunk, küzdjünk és fáradjunk, de ha kell, életünket is feláldozzuk. Most pedig átadom Önnek érdemes férfiú, a kir. kitüntetés eme jelvényét, viselje azt a haza, a király iránti hűségben, a hitközségében való áldásos működésében az emberi kor végső határáig. Majd az ünneplők harsány éljenei között dr. Weisz Izsáknak mellére tűzte a koronás arany érdemkeresztet. Dr. Weisz Izsák a meghatottság hangján mondott hálás köszönetet az őt ért kitüntetésért az alábbi szavakban. Méltóságos Főispán Úr! Elfogódva, megindulva állok itt Méltóságod előtt, és csak nehezen küzdve le benső meghatottságomat, hiába keresek szavakat, hogy kifejezésre juttassam túláradó érzelmeimet, melyek keblemet eltöltik. Elfogultságomat és megindulásomat növeli az a tudat, hogy érdemeim sokkal csekélyebbek, működésem eredménye sokkal fogyatékosabb, sem hogy ezen királyi kitüntetést szerény működésem jutalmául tekinthetném. Inkább tekintem azt munkásságra \ aló serkentésnek és buzdításnak. Érzem e pillanatban a régiek bölcs mondásának igazságát: „Soha se tegye maga az ember a kitüntetés koronáját fejére, hanem mások tegyék ezt!" Én a legfelsőbb helyről érkezett királyi kitüntetést nem magamnak, de nem is szerény körben mozgó tevékenységemnek tulajdonítom, hanem nemesszivű pártfogóimnak köszönhetem, akik kötelességszerű eljárásomban

1 már kitüntetendő érdemet találtak, holott az érdem csak ott kezdődik, hol a kötelesség megszűnik. És ezen jóakaró pártfogóim sorából kimagaslik méltóságos Főispán Úr, aki már első tisztelgésem alkalmából oly szívélyes szavakkal viszonozta bemutatkozó hódolatomat, melyek nemesszivűségéről és fenkölt gondolkozásáról tesznek tanúbizonyságot. Mélyen bevésődtek e szavak hálás szivembe — feledhetlen marad a biztosítás, hogy érzésben, valamint a társadalmi életben és hivatalos működésben az emberben az embert, a polgárban a hazafit, a hívőben az istenfélelmet és az embertársban az erényt és erkölcsöt tiszteli; és hogy eltekintve a vallási és politikai pártállástól, egyaránt részesiti a megye lakóit az alkotmányos jogok áldásaiban. Hogy az ígéret nem puszta szó, hanem tetté is vált, ennek ujabb fényes bizonyítékát adta az által, hogy reám, mint a zsidó felekezet szerény szolgájára irányította felséges Urunk figyelmét, melynek külső látható jelét ékes és szívhez szóló szavak kíséretében átnyújtani oly kegyes volt. Elfogadom alattvalói hódolattal és jobbágyi tisztelettel azon szivemelő tudattal, hogy a királyi kegyelem e sugarának visszfénye nemcsak szeretett hitközségeimre száll, melyek hazafiúi és vallási áldozatkészséggel tűnnek ki; és nemcsak az egész magyar rabbi karra, mely a vallás, hazafiság és emberszeretet összeférhetőségét, sőt együvétartozását szóval és tettel hirdeti, hanem egész felekezetemre hárul, melyre alkalmazható az írás igéje: „Az ember hasonló a mező fájához" ; mert valamint a fa sudarában előbb észlelhető, ugy a közelgő vihar, mint a felkelő nap sugara, ugy Izrael népe is legelőbb érzi meg az idők változását, rosszban és jóban egyaránt. De nemcsak felekezetemre, hanem — kockáztatom az állítást — a nemzetre és az azt képviselő magas kormányra is veti sugara visszfényét a királyi kegyelem, mert, mint egy hires tudós állítja: a zsidók politikai jogállása egy államban leghívebb hőmérője a művelődés fokának, melyen a nemzet áll. Midőn tehát hálatelt szivemből fakadó forró köszönetet mondok Méltóságodnak, kérem, hogy alattvalói hódolato

mat a trón zsámolyához juttatni szíveskednék, kapcsolatban ama fogadásszerű Ígérettel, hogy életem és működésemnek, mint eddig, ugy. tovább is vezércsillaga lesz az a szentháromság, mely e rövid szavakban foglaltatik: Isten, király és haza. A főrabbi szavainak elhangzása után Vimmer Imre polgármester üdvözölte az ünnepeltet, akinek kitüntetése nemcsak annak személyére, nemcsak a hitközségre, hanem a város közönségére is vet fényt, mert a kitüntetett városunknak egy érdemes polgára. Majd megköszönte a főispánnak, aki a legmagasabb figyelem irányításával a várost is hálára kötelezte, amely osztozik a kitüntetésben. A főrabbi és a főispán éltetésével az ünnepség a városházán véget ért. Díszközgyűlés. Az izraelita hitközség esti fél 7 órakor saját helyiségének közgyűlési termében díszközgyűlést tartott, a főrabbit ért kitüntetés alkalmából. Az ünnepeltet dr. Weisz Sándor üdvözölte a hitközség nevében, méltatva annak hervadhatatlan érdemeit, melynek elismeréséről és az idők végéig leendő manifestátiójául a hitközség főrabbijának életnagyságú mellképét festette le tanácsterme számára, melyről az ünnepi szónok szavai közben a lepel lehullott. Dr. Weisz Izsák hálásan köszönte meg a hitközség ragaszkodását, kitüntetését, amivel az ünnepség véget ért. Lakoma. Az ünnepséget az izraelita hitközség által a Fürdőben rendezett díszvacsora zárta be, melyen mintegy kétszázan vettek részt. A vacsora méltó befejezése volt az ünnepélynek. Rég hallottunk oly sok és egytől egyig szép, átgondolt, tartalmas, magasszárnyalásu beszédet, mint ezen alkalommal. Az étrend a következő volt: Tok Róbert mártással Pörkölt ponty Marhanyelv párolva Áttört borsó Rántott csirke Fejes saláta Almás béles Káposztás rétes Vegyes gyümölcs Neszmély gyöngye A tósztok sorát Gyapay Pál főispán nyitotta meg és ismert ékes szólásával a királyt éltette, kinek kegye rövid időn belül immár harmadízben ékíti fel városunk polgárait, az érdem koronás babéraival. Második szónok dr. Berényi Gyula, az izraelita hitközség • elnöke volt, aki a hitközség nevében rótta le a tisztelet, hála és ragaszkodás adóját az iránt a férfi, iránt, aki három évtizedet meghaladó önzetlen munkássággal, kitartással, lelkesedéssel, Isten, a haza, embertársai és a hitközség javát szolgálta, akinek eredményekben gazdag munkássága a béke jegyében indult meg, hirdetve a felebaráti szeretetet, akinek a hitközség magyarosodásában elévülhetten érdemei vannak, aki mindenkoron példával jár elől, hogy miképen kell szeretni a hazát. Tartalmas, átgondolt, nagy figyelemmel hallgatott szép beszédének végeztével Dr. Áldori Mór a hitközség nevében a a főispánra mondott köztetszésben részesült tósztot, megköszönve azon jóindulatát, mellyel a királyi kegy megnyilatkozását, a hitközség érdemes lelkészére irányította. Szavait azzal fejezte be, hogy poharát annak a főispánnak egészségére üriti, akinek eljövetele, az alkotmányos szabadság hajnalhasadása volt. Dr. Weiss Sándor ügyesen szőtt körmondatokba foglalt szavakban a vármegye alispánját, dr. Perényi] Kálmánt éltette. Scheiber Rezső az izraelita hitközség összes tagjai nevében Vimmer Imre polgármesterre mondott tósztot, mint kinek polgármestersége alatt a város a haladás terére lépett. Dr. Perényi Kálmán alispán köszönetet mondva mindenek előtt dr. Weisz Sándornak szívélyes szavaiért, a törvényhatóság nevében meghajtotta az elismerés zászlóját az ünnepelt előtt, azzal végezvén szavait, hogy adjon a mindenek Ura sok oly déréit férfiút, de ne csak a hitközségnek, hanem a hazának. Lipschitcz József kir. járásbiró köztetszésben részesült felköszöntőjében a nemzeti kormányt, annak minden egyes tagját éltette. Brutsy János pártja nevében az ünne-