Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-12 / 4.szám

Avagy a „Mária Valéria" hid nem emésztett-e meg olyan százezer koronát, melyet a városnak kölcsön utján kellett és keli fedezni? A tűzőrtanyát, az aggok háza alapjából kölcsön vett pénzen épí­tették, melynek visszatérítési kvó­tája, nem kevésbbé emeli a pótadót, Egyszóval, minden intézmény, amely az utóbb 'lefolyt két évtize­det meghaladó idő alatt városunk­ban létesült, emelte a fedezetlen kiadást, a városi pótadót. Épen nem tudjuk hibáztatni azo­kat, kik mindezen intézmények lé­tesítésének főtényezői voltak, mert hiszen a nyolcvanas évek előtti mérhetlen tespedés, a cselekvési vágy oly erős serkentőjévé vált, ami ellen hiábavaló lett volna min­den ellentállás. Maga a közönség ellenállhatatlan erővel ösztönözte a hatóságot, mert hisz abban látta a megváltást a jobb jövőre, abban ismerte fel az elég súlyos terhek­nek könnyebben való elviselhetését, amint nem is kétséges, hogy a fentebb emiitett intézmények, mint •p. o. a kaszárnya, a főgimnázium, a Mária Valéria hid tetemesen fo­kozta az adózó közönség fizető képességét. De amint nem hibáztatjuk azt, hogy a Széchényi-térnek makadám kövezésére kétszer annyit fordítottak, mint amennyi arra költségvetésileg előirányozva volt, hogy a közkór­házat áldozat árán felépítették, a Széchenyi-teret, a Nagy- és Kis­piacot aszfalttal burkolták, behozták a villanyvilágítást, a Dorogi-utat, a Kossuth Lajos-utcát, a Ferenc Jó­zsef-utat járhatóvá tették, — úgy ma már megállj-t kell kiáltanunk kolunk az átkozott józanságban. Vagy ke­netes, tömjénes igéket hazudunk. Füllen­tünk sablont és morált. Avagy kacagjuk a penészes, ó dogmákat. De szőrcsuhába búvik a Magány fekete papja. Csak akkor vagyunk őszinték, mi­kor nincs kinek hazudni. Félelmesen és áhítatosan kong a Magány dómja. Gyó­nunk : önmagunkról Önmagunknak. A. Magány templomában mindnyájan szentek vagyunk. Ajkunk danája zsoltár és zsolozsma. És vétkeink elvesznek a tömjénfüstben. Mert elmorzsoljuk a peni­tenciát. A Magányban mindnyájan meg­tért pogányok vagyunk. Sirunk a fölött amit összehazudtunk a nagy színdarab­ban, melyet úgy hivnak : Divian Comoedia. Csak a Magány dómjában vagyunk őszinték. A boldogok. Sokan több ördögöt látnak itt a földön, mint amennyi a pokolba belefér. És van­nak emberek, akik nem hisznek az asz­kétákban. Ezek csak önmagukban hisznek. Ta­nuk: egy ember sem tökéletesebb nálam. Mert ő is csak — ember. Az ily emberek nem tudják, hogy a prófétáknak és bölcseknek nincs termé­szetrajzuk. És, hogy csak az agyvelőig terjednek a sablonok. És, hogy annak van legkevesebb esze, aki legtöbbet kép­zel magának. Boldog csak a tudatlan lehet. A tudás fájdalom. És rettenetes kin a gondolkodás. Aki boldog — lelki szegény is. Mert hiszen : „Boldogok a lelki sze­gények." minden olyan intézkedés elé, amely a pótadó emelését vonná maga után. Úgy van a város ma, mint az az ember, ki egyfolytában nagyon sokat dolgozott s ezért jól ki kell fújnia magát, pihennie kell, hogy ujabb erőt meríthessen. A város alig két évtized leforgása alatt na­gyon sokat tett. Annyi sok intéz­ményt létesített, hogy egy jó időre abba kell hagynia az ez iránybani tevékenységét, sőt figyelemmel a súlyos helyzetre, a megélhetés rendkívüli nehézségeire, oda kell törekedni a városnak, hogy a ter­hek egy részétől mielőbb szaba­duljon. . Az erre való törekvés helyes eszközéül látjuk a szervezési sza­bályrendelet olyképi módosítását, hogy annak egyik hatalmas pillérjét a szigorú takarékosság, a másikát az ernyedetlen munka és szorgalom képezze. Helyesen cselekszik a város, ha iskolái államosításával iparkodik terhe egy részétől menekülni. De nézzük csak, hogyan is le­hetne a város szervezési szabály­zatát olykép módosítani, hogy ezen intézkedéssel mig egyrészt a helyes munkamegosztás biztositasék, más­részt a tisztviselők létszámának le­hetőleges apasztásával a kiadások kevesbitetnének ? Mindenek előtt célszerű volna, ha a szakbizottságok olykép kevesbit­tetnének, hogy az egy természetű ügyekben véleményt adni hivatot­tak egyesitetnének, igy p. o. a pénz­ügyi bizottság egyesittetnék a gaz­dasági bizottsággal. Már csak ennek a két bizottságnak egyesítése is nagyon sok tisztviselőt mentene fel az idő­pocsékolás alól. O Közigazgatás a megyénél. A köz­igazgatási bizottság havi ülését szerdán tartotta, midőn az előadók a közigazga­tásnak december havi menetéről számol­tak' be előadmányaikban. Az alispáni jelentésből olvassuk, hogy a községi hi­vatalok vizsgálata minden vonalon befe­jezést nyert. Az ügykezelés körül szám­bavehetőbb hiba nem észleltetett. A bá­nyák és gyárak üzeme emelkedett. Út­levél kiadott 4, ebből 3. Amerikába. A pénzügyigazgató jelentése szerint, kivéve a bélyeg- és jogilletékeket, valamint a vízszabályozási járulékokat, az összes adónemek és illetékek befizetésénél csök­kenés volt észlelhető. A kir. tanfelügyelő a tanítás zavartalan menetéről, az állam­segélyek utalványozásáról jelentett, majd a lábatlani állami el. iskola szervezésé­ről, mely ez év szeptember havában lép életbe. Végül az iskolalátogatásokról számolt be. A tiszti főorvos jelen­téséből látjuk, hogy az egészségügyi állapotok a városban kedvezőbbek, az innenső járásban kedvezők, mig a túl­sóban, a muzslai kör kivételével ked­vezőtlenek voltak. Meghalt a városban 39, az esztergomi járásban 61, mig a párkányiban 20. Tüdővészben az el­haltaknak 13'15°/o-a hunyt el. A Kolos kórházba felvétetett 142, ápoltatott 251. Az ápolási napok száma volt 3373. A köz­gazdasági előadó szerint minden jel arra vall, hogy az őszi gabonában nem jó termésnek nézünk elébe. A munkásügy csendes. Az agitátorok nem-működnek, ugylátszik megdöbbentette őket az ame­rikai tömeges visszavándorlás. Az aratási szerződések a munkásokra nézve kedve­zőbb feltételek mellett köttetnek. A gaz­dasági cselédség ellen panasz nincs. Vé­gül jelentette, miszerént a gazdasági egy­let felterjesztésére, megengedte a földmi­velésügyi miniszter, hogy Kernenden egy paraszt mintagazdaság állitassék fel. —r. ÁZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI, A februári hajós táncestély védnökeiül : Gyapay Pál vármegyénk főispánját és ne­jét, dr. Fehér Gyula apátkanonokot, Hess Rezső cs. és k. ezredest és nejét, Frey Ferenc volt országgyűlési képviselőt és nejét, dr. Perényi Kálmán alispánt és ne­jét, dr. Földváry István városi főügyészt és nejét, végül Vimmer Imre egyleti el­nököt és nejét kérte fel a rendezőség, kik az egylet e tisztelgését mindnyájan szive­sen fogadták. A főispán ur ő méltóságá­nál ez alkalommal volt először egyletünk képviselete, melyet dr. Seyler Emil vm. tiszti főorvos, az evezősök seniorja veze­zetett. A küldöttség szónokának beszéde után a főispán valóban kiválóan szívélyes és ragyogó szavakkal fejezte ki legmelegebb szimpathiáját ez egylet célja és maga az egylet iránt. A hölgyek táncestélyi jelmezének meg­állapítása végett szerdára egybehívott érte­kezleten a hölgyek Vimmer Imréné ur­asszony, a táncestély egyik védnökének elnöklete alatt elhatározták, hogy a höl­gyek ruhája fehér matrózjelmez legyen, amely lehetőleg piros színekkel díszítendő A lady patronesse-ek közül még Hess Rezsőné és Frey Férencné úrhölgyek je­lentek meg az értekezleten. HÍREK. Farsangi naptár. Január 12-én. Az Erzsébet jótékony nőegylet jóté­konycélu előadása a népkonyha javára a Fürdőben. „ 12-én. Az esztergomi keresztény szocialista egyesület földmives osztályának szini­előadása a Magyar Királyban. „ 18-án. Az ipartestület bálja a szegény sorsú iparosok fölsegélyezésére a Fürdőben. „ 18-án. A helyőrség tisztikarának táncestélye a Magyar Királyban. „ 19-én. Református egyház hangversennyel egybekötött táncestélye a Magyar Ki­rályban. „ 30-án. A tisztikar simfónia hangversenyei tánccal a Fürdőben. Február 1-én Színielőadás a Kaszinóban. „ 2-án Az esztergomi kath. legényegylet tánc­mulatsága a Fürdőben. „ 8-án. Az Esztergomi Hajós Egylet estélye a Kaszinóban.' „ 9-én. Az Esztergom Szánt Tamási és Vízi­városi katholikus Polgári Kör műsor­ral egybekötött táncestélye a Für­dőben. „ 16-án A kereskedő ifjak önképző egyleté­nek tánccal egybekötött szini elő­adása a Fürdőben. 22-én A tisztikar szini estélye tánccal a Fürdőben. Március 2-án Cabaret előadás a Kaszinóban. Gondoskodjunk az éhező ma­dárkákról. Állatvédő-egyesület. — Gyógy tárak munkaszünete. A gyógy­tárak munkaszünete folytán ma Zsiga Zsigmond gyógytár a less délután nyitva, mig a többi sárva less. — Hymen hírek. Brutsy Béla okleveles gazdász f. hó 6^án Pozsonyban jegyet váltott Pirck Flóris pozsonyi ügyvéd és földbirtokos leányával: Erzsikével. — Ta­más Gyula székesfővárosi mérnök f. hó 7-én vezette oltárhoz Spanraft Bertikét. — Jótékonycélu előadás a népkonyha javára. Az „Erzsébet" jótékony nőegye­sület égi védőasszonyának, Árpádházi szent Erzsébetnek 700 éves jubileuma al­kalmából ma 12-én, vasárnap este 6 óra­kor a Fürdő szálloda emeleti nagytermé­ben vetített képekkel és egyházi énekek­kel díszelőadást rendez, melyre a nagy­közönséget tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Belépés dija: I—V. sor 2 ko­rona, a többi ülő- és állóhely 1 korona. Jegyek este a pénztárnál válthatók. Fe­lülfizetéseket köszönettel fogad és hirlapi­lag nyugtáz az egyesület. A tiszta jöve­delem az egyesületi népkonyha javára lesz fordítva. — A Kaszinóból- A Kaszinó választ­mánya pénteken délután ülést tartott, melyen a folyó ügyek intéztettek el és 9 uj tagot vettek föl. E helyen említjük meg, hogy a február 1-ére tervezett szí­nielőadás egyike lesz a farsang leg­élvezetesebb estélyeinek. Előadásra ke­rül a sablontól eltérőleg a „Pillangó kisasszony" 1 felvonásos nagyhatású dráma, melyben a címszerepet Heltai (Helc) Gizike, városunk hivatott művész­nője játsza. Ezenkívül még a „Nyolcadik pont" cimű kedves vígjáték kerül szinre. — A második rendőrkapitányi állás be­töltése. A szervezési szabályrendelet ren­dőrségi részének -módosítását előkészítő bizottság, csütörtökön tartotta ülését. A bizottság mindenekelőtt javasolja, hogy a második alkapitányi állás betöltessék, be­jelentő hivatal szerveztessék, a mezőrend­őri kihágási ügyek bíráskodása a rendőr­kapitány hatáskörébe utaltassék. A má­sodik alkapitányi állás betöltésére nézve, alkalmilag észrevételeinket megtesszük. — Értekezlet az iskolák államosítása érdekében. Szerdán délután főispánunk egy szűkebb körű értekezletet hivott egybe, melynek tárgj'a volt az elemi iskolák esetleges államosításának ügye. Az értekez­leten jelenvoltak beható tanácskozás tár­gyává tették az államosítás kérdését, mely­nek eredményeképen közölhetjük, misze­rént az értekezleten komoly kifejezésre jutott az a nézet, hogy ha a magas klé­rus az iskolák katholikus jellegének fenn­tartása érdekében a városnak hóna alá nem nyúl, úgy a város elvégre is kény­telen lesz a saját jól felfogott anyagi ér­dekében, az államosítást igénybe venni. — légsport. A torna egyesület jégpá­lyája napról-napra mindnagyobb látoga­tottságnak örvend. Tükörsima, jól gon­dozott jégen ringálnak Halix hívei. Az egyesület mindent elkövet, hogy a kor­csolyázók kényelmét előmozdítsa. Nagy megnyugtatására szolgálhat a korcsolyá­zóknak, hogy a rendőrkapitány egy men­tőszekrény beszerzését rendelte el, s igy most már akik lábukat avagy kezüket akarják kitörni, bátran megtehetik azt, mi­vel az e célra kitanítandó egyleti szolga által ugy be fognak pólyáztatni és gön­gyöltem!, hogy szinte élvezet lesz egy kéz vagy lábtörés. Csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy szemleutunkon, hány dunai jégpályán fogunk mentő szekrényt találni. — Népakadémia. A népakadémia mai hatodik előadásán Miklósy Juliska Incédy László „A nővér" cimű költeményét sza­valja. Bleszl Margitka és Erzsike zongora és hegedű játékaival emelik az est fé­nyét. Bozmánszki Gyárfás bencés tanár a látásról tart előadást. — A Szenttamás-vízivárosi Kör tánc­estélye. Mint értesülünk, az „Esztergom­Szent-Tamás és Vízivárosi katholikus Pol­gári Kör" február 9-én a Fürdőben fé­nyes műsorral egybekötött táncestélyt rendez. A jelekből ítélve ezen mulatság egyike lesz a farsang sikerült mulatsága­inak. Meghívók a napokban fognak szét­küldetni. — Adomány. Winklener János bánya­igazgató, a kőszénbányatársulat pénztárábó

Next

/
Oldalképek
Tartalom