Esztergom és Vidéke, 1908

1908-01-12 / 4.szám

150 koronát utalt ki a doroghi szegény iskolás gyermekek részére, mely összegből azok ruházattal és iskolaszerekkel láttattak el. A humánus cselekedet dicséretére válik a társulat vezetőjének. — A keresztény szocialisták farsangi mulatsága. Az esztergomi keresztény szocialista egyesület földmives szakosztálya ma a Magyar Király szálloda nagytermében tánccal egybekötött szinelőadást rendez. Szinre kerül: Az anyaföld, három felvonásos népszinmű Géczy Istvántól. SZEMÉLYEK: ,— -— — — Szenczy István - — — Kunszt Ilona - — — Kapa Anna - — — Kubovics János Sólyom András — Zsuzsána, felesége Boriska, leánya — Erőss János— •— Eszter, felesége. Sólyom leánya Blahovits Erzsike Mihály, János testvéröccse — ifj. Tátus János Csombók Péter, lakatos— — — Balogh János Bencze Miklós főszolgabíró — Pifkó János Ispán — — — — — — — Gerendás János Hadnagy — — — •., — Kapa Mihály Hadbíró — Cserép Ferenc Bánya Ágnes — — — — — Nóvák Teréz Misi, fia — — — — — — — Hegedűs István Lajoska 4 éves, Eszter kis fia Gálicz Józsika Egy arató munkás •— — —• — Tótpál Ferenc Csendőrőrsvezető — — — — Baják János Kisbíró — — — — — — — Stámusz János Susták —.— — — — — — Kiss István Sustákné — — — — — — — Rátzky Anna "Nép, aratók, katonák szocialisták, csendőrök. Történik napjainkban, egy hevesmegyei tiszaparti faluban. Helyárak : 1—3 sor 2 kor., 4—8 sor 1 kor. 40 fii, a többi ülőhely 1 kor. állóhely 40 fillér Kezdete pontban 7 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk. — KéSZÜl a halastó- A halastó vizvezető csatornájának ásása, mely a zsidód patakot lesz hivatva összekötni az öregtóval, a jövő hét folyamán veszi kezdetét, amely munkálatnak befejezésével, a halastó létesítése egy nagy lépéssel megy előbbre. — A városi szabályrendelet módosítása. A városi szabályrendelet módosítását, miként már megírtuk, a képviselőtestület elhatározta és a módosítások előkészítésére bizottságokat küldött ki. A gazdasági rész módosítására kiküldött bizottság ülését pénteken tartotta a polgármester elnöklete alatt. Kimondotta a többek között a gazdasági tanácsos ellenőrző hatáskörének pracezirozását, a mérnöknek ügykörét pedig bővítette. — Fényűzés az óceánon. A modern gyorsgőzösök berendezése kéjutazássá változtatta a hosszú tengeri utakat. A „Kronprincessin Cácilie" gőzösön könyvkereskedés is van. Az utasok apró asztaloknál étkezhetnek. A „Mauretania" födélzetén kerti veranda-kávéház van virágokkal és élőfákkal. A „Kaiserin Augusta Viktória" téli kertje -csupa gyönyörűség. Az osztrák Lloyid karácsonyi kéjutazást rendezett „Thalia" nevű pompás gőzösén s általában az angol és a német gőzhajó társulatok versenyeznek egymással az utasok kényeztetésében. Persze mindezt jó pénzért cselekszik s például az úgynevezett luxusszobák ára, mely az Atlantióceánon át 4—5000 márka volt ezelőtt, most már 8—10.000 márka s akármilyen kevés utas van is néha a hajón, a luxusszobák rendszerint el vannak foglalva és pedig minél drágábbak lesznek, annál inkább. — Országos jubileumi zarándoklat Lourdesbe. Ez évben ünnepli meg a katholikus világ a Boldogságos Szűz Máriának a Lourdesi Bernadette előtt történt megjelenésének 50 éves évfordulóját, Ezen alkalomból Magyarországból március hó í6-án országos jellegű zarándoklat indul Nagys. és főtiszt, dr. Giesswein Sándor apát kanonok, szt. István társulat alelnöke és orsz. képviselő úr vezérlete, továbbá főt. Fehér Ferenc plébános, főt. Kompanek József esp. plébános és főt. Pasztorek József plébános urak vezetése mellett., Útirány: Bpest- Fiume—Velence—Pádüa —Milano—Marseille—Lourdes és vissza III. oszt. 205 kor. II. oszt. 395 kor. I. oszt. 500 kor., amelyben 8 napi ellátás költségei is bennfoglaltatnak. Azok akik visszafelé Román át óhajtanak hazajönni, csekély különbözetet fizetnek reá. Részletes programokkal szolgál Plébánia Hi vatal Ebed (Esztergom m.) — Egészségügy. Esztergom vármegye területén december hó Il-ik felében elő fordult hevenyfertőző betegsége kről a tiszti főorvosi hivatal az alábbi kimutatást állította egybe. Hökhurut: Esztergom vá ros. Kanyaró: Esztergom város, Nana, Bény és Bucs. Vérhas: Esztergom város. Torokgyik : Bucs. Vörheny: Esztergom város, Piszke, Párkány, Nána, Bény, Kernend, Nagyölved és Farnád. Hasihagymáz: Esztergom város, Pilismarót, Pár kány, Bátorkeszi, Köbölkút, Gyiva és Nagy ölved. Roncsoló toroklob .• Bucs és Far nad. Bárányhimlő : Esztergom város, Muzsla. — Állategészségügy. Unyon a sertés vész megszűnt. = Szenzációs látványosság a Korona Bioskopban. A Korona szálloda villanyos mozgófénykép színházában ma látható lesz : 1. A Hamelini patkányfogó, (nagyon érde kes, komikus jelenet.) 2. Pusch Ball (sport kép.) 3. Sárkányvár (nagy látványos varázs és mesekép.) 4. Katona hős élettársa (dráma) 5. Névtelen rágalom (életkép.) 6. Fiatal házaspár karácsonyi ajándéka. 7. Texas Tex kép acon-boyok éle téből. — Holnap pedig: 1. Vasúti sínek lerakása (látványosság.) 2. Texas Tex kép a con-boyok életéből. 3. Sárkányvár (nagy látványos varázs és mesekép.) 4. A katona hős élettársa (dráma.) 5. Névtelen rágalom (életkép.) 6. Fiatal házaspár karácsonyi ajándéka. 7. A Hamelini patkányfogó (nagyon érdekes, komikus jelenet.) Előadás naponta esti 7 és V29 órakor. Ma vasárnap négy előadás : 4, V26, 7 és V29 órakor. = KIADÓ LAKÁSOK. A kispiacon a város legforgalmasabb helyén, két emeleti lakás minden órán kiadó. Az egyik udvari, áll 3 szoba, konyha, padlás, pince és kamarából, a másik utcai, áll: 5 szoba, konyha, padlás, pince és kamarából. Felvilágosítást a kiadóhivatal ad. CSARNOK. j\z iszákos. # Irta; Walter György. (Folyt, és vége.) . . . Iszonyú sikoltás hasította át a néptelen utcát. A hóval borított Szentest, mintha villanyütés érte volna. Teljesen józanon ugrott föl. Szemeiben különös fény világolt. Homlokát végig simitá s körülnézett. Szemeit hálásan emelé Ég felé . . . „Megfogadom!" suttogá magában. Egy másik segélykiáltás fölrázta merengéséből. Óriási léptekkel rohant arra felé . . . Egy szűk közben alakokat pillantott meg. Egyik a hóban feküdt. Kettő meg rajta térdelt s ruháit kutatták. Szentes látta, hogy itt gyors segély szükséges. Egyik rabló hatalmas kést szorongatott markában, készen minden percben a legyőzött mellébe mártani. Háttal voltak Szentes felé. Ez volt a szerencse. A frissen hullott hó némileg fölfogta a lépések zaját. Hatalmas ugrással termett ott. Hátulról kirántá a betyár kezéből a kést s nyelével óriásit ütött annak fejére. Balkezével meg a másiknak szoritá meg torkát oly „szelíden", hogy az szó nélkül terült el a havon. A legyőzött mereven bámult erre a villámgyors eljárásra, de nem sokat bizott szabadulásában, mert Szentest egy más bandából való utonállónak nézte. Csöbörből hát vödörbe esett. Mily nagy volt azonban bámulata, mikor a képzelt útonálló tiszteletteljesen kalapot emelve igy szólít hozzá : Az Istenért! Csak nincs megsebesülve tisztelt Uram ! Nagyon sajnálnám, ha ké sőn érkeztem volna." S kezét nyujtá, hogy fölsegítse. Az úr fölkelt s melegen szoritá meg a kérges tenyeret. Finoman öltözött, előkelő embernek látszott. „Tudja-e kedves barátom, hogy mit tett maga velem ? Tudja-e,' hogy élete met mentette meg? Mit gondol mivel tartozom én ezért magának ? Hogy semmivel ? Hogy kötelességét teljesítette ? Tudja-e, hogy nemcsak az én életemet, de egész vagyonomat és egész családomat, életet, becsületet mindent, mindent megmentett ! Csodálkozik? Pedig úgy van. Nézze, amott jő egy rendőr. Jó lesz ezt a gazembereket bekisértetni. Már éledeznek is." A rendőr hamar meg volt a tényállás fölvételével. „Még csak be sem kell jönni Uraságodnak jelentést tenni ellenök — ha nem óhajt — mert oly rég körözött gazemberek ezek és oly veszélyesek, hogy éneikül is szép ideig fognak hűsölni. Sőt köszönöm én, hogy alkalmat adtak behajtásukra. Jutalom is van reájuk kitűzve. Ha tehát részesülni akar barátom — szólt Szenteshez — jőjjőn velem." „Nem ! nem — monda az úr — csak tartsa meg az egész jutalmat. Én majd tisztázom ügyemet ezzel a jó emberrel!" A rendőr fölcibátva az időközben megláncolt gazokat, köszönt s elindult a jó fogással. „Most pedig menjünk — folytatá a megmentett — jöjjön velem édes barátom. Majd meleg szobában elmondom magának röviden, hogy kit mentett meg." „De uram ! Nekem családom van. Már reggeltől nem láttak. Haza kell mennem. Amit tettem szót sem érdemel. De nekem haza kell mennem." „Hát azt sem bánom. Akkor együtt megyünk. Csak volna itt egy fiakker. Útközben elmondhatja, hogyan került épen a legjobbkor ide." S megindultak. Az ember elkezdé neki élete történetét. Az úr érdeklődve s megilletődve hallgatta. Mikor meg leirta a végtelen nyomort, igy kiáltott föl: Akkor hát siessünk! Miért nem szólt hamarább. Családja éhezik s mégis itt vagyunk. Maga egy szerencsétlen félrevezetett ember, de azért még minden jóra fordul. De siessünk. Szegény felesége, szegény gyermekei!" Végre megérkeztek. Odabent egy fagygyúgyertya világánál az asztalra; borulva sirdogált az asszony. Gyermekei körülötte. A férj lépett be előbb. A nő felüté fejét. „Hála Isten, hogy itthon vagy. Azt gondoltam, hogy baj ért . . . Ezen a szent éjszakán." Az idegen is belépett. Meghatottan fogott szóhoz : Jó asszony! Egy hívatlan vendég is van itt még. Nézzen férjére. Ő életemet menté meg. Ha ő nincs most élettelenül feküdnék a havon, kirabolva. Eljöttem, mert haza kívánkozott családjához. Jó asszony férje egy derék férfi. Amit ő tett velem, azt nem lehet elfeledni. Én tehát itt Vagyok. Ma van karácsony est. A kis Jézus születése. Engedje meg, hogy én legyek az, aki a karácsonyi ajándékot adja. Férje elmondta nyomorukat. Gyengeségét a kísértések ellen. Én segítek magukon. Kötelességem. Még talán nerri is ettek ? Menjen barátom hozzon ezen a pénzen enni, inni valót. Ezt az emlékezetes estét maguk körében akarom tölteni." A férj félóra múlva megrakodva tért haza. A szegény család könnyekkel áztatá a rég nem élvezett falatokat. Vacsora után az úr folytatá: „Még meg sem mondtam ki vagyok ? Káldy János földbirtokos vagyok. Ott vettem néhány éve birtokot, ahová maguk valók. Ahol születtek. Mert férje azt is elmondta nekem. Az esti vonatról leszállva gyalogsétát akartam tenni s akkor támadtak meg a gazemberek. Jó fogásuk lett volna. A vett birtoknak utolsó részletét hoztam magammal. Kerekszám 140,000 korona van nálam. Ha holnap le nem fizetem becsületvesztetté válok. Ha elrabolják tőlem hamarosan nem tudtam volna összeszedni annyi pénzt. Tönkre jutott ember lennék. De még más is van. Leányom menyaszszony. Szeret és szerettetik. Ha már most tönkre megyek, sokkal büszkébb, hogy a férfit, akit szeret nyomorba rántsa. Inkább vissza lép. Mi következik ebből. Lányomat a bú megöli. S én és feleségem gyermekünk után megyünk. — S férje két ökölcsapással megmentett engem is családomat is. Lehet ezt megfizetni ? Nem ! és nem!" Most harangzúgás hallatszott. Az aszszony férjére tekint. Az megérti. „Nagyságos uram ! Mi nagyon köszönjük önnek a jóságát. De szeretnénk Istennek is megköszönni nagy kegyelmét. Most harangoznak elsőt. Mire beharangoznak ott lehetnénk." „Isten bocsássa meg^ hogy erre hamarább nem gondoltam. Hisz nekem van még csak sok megköszönni valóm a jó Istennek. Persze, hogy megyünk, de együtt ám. Most már én nem hagyom el magukat. S ha dolgaim végeztem és akarnak jöjjenek velem vissza szülőföldjükre. Örökös kenyerük lesz nálam. No, no ! nem kegyelem kenyér. De tisztességes fizetéssel megteszem férjét erdőőrömnek. Elfogadják ?!" Az asszony azon percben ott térdelt az uraság előtt s kezeit csókolta. A férj is meghatottan rebegé : Köszönöm Nagyságos Uram ! Áldja meg az Isten. Nem leszek érdemetlen jóságára." No csak semmit sem köszönjön, mert megharagszom. Keljen föl jó asszony. Menjünk a templomba ott térdeljünk majd Isten előtt. Beharangozóra oda is értek. S oly szívből talán egy sem énekelt az ájtatoskodó tömegben, mint Szentes és a felesége midőn fölhangzott az a szivhöz szóló dallam : „Krisztus Jézus született örvendezzünk !!" Három nap múlva egy boldog családot — Szenteséket — szállított a vonat hazafelé. . . Hazafelé ! Szerkesztői üzenetek. Ráckeve. D. Gy. 1906. évi június 1-től minden számot átnéztünk s amelyben volt valami elküldtük. Összesen ment 31 szám. A „Feltámadt hős" 19Ö6. évi április hó elsejétől megjelent számokban közölve nem lett.