Esztergom és Vidéke, 1908

1908-04-09 / 29.szám

ditó beszédét. Délben Va 1 órakor tiszteletére a plébánián ebéd volt, melyen felköszöntőkben ünnepelték őt és családját. A délutáni Va 4 órai nánai vonattal utazott vissza Budapestre, ahol este 1

Ji 7kor már az egyetemi ifjúság körében tartott beszédet. t Obermayer György, A reáliskola ormán lengő fekete lobogó hirdeti; hogy az intézetnek gyásza van. Égy régi, a tanári pályán negyvenévet meghaladó munkásságban kiérdemesült tagja a tanári karnak hunyt el. Obermayer György, a reáliskolának volt tanára, majd utóbb tizenhat éven át igazgatója. Negyvenegy évig fáradozott, szolgálta a tanügyet, s midőn jól kiérdemelt nyugalomba vonult, a sors kegyetlen csapást mért reá, attól fosztotta meg őt, akin szeretettel csüngött egész életén át; nejétől, amely veszteség elviselhetetlen volt reá, és siettette a még életerős ember halálát, melyet hozzátartozói, az alábbi jelentésben tudattak. „Őszinte fájdalommal jelentjük felejthetetlen testvérünk, illetve nagybátyánk és sógorunk Obermayer György, nyugalmazott reáliskolai igazgatónak e hó 6-án reggel 4 órakor, a halotti szentségek felvétele után, életének 75 évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűli tetemei folyó hó S-án (szerdán) délután 4 órakor fognak a helybeli kir. városi temető kápolnájából az ugyanezen temetőben lévő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni; az engesztelő szent mise áldozat pedig ugyanezen napon délelőtt 10 órakor lesz a kir. városi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatva. Esztergomban, 1908. április 7-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! Melczer Józsefné szül. Obermayer Mária, Schubert Jánosné szül. Obermayer Amália testvérei. Schubert János, Deininger Ferenc, Deininger Imre sógorai. Poszonyi Béláné szül. Tassy Emilia. Tassy Kálmán Jókúthy Miklósné, szül. Schubert Amália unokaöccse és unokahugai. A reáliskola tanári kara külön gyászjelentésben tudatta volt tagjának elhunytát. „Az esztergomi áll. segély, községi reáliskola tanári testülete fájdalommal tudatja, hogy az intézetnek érdemes volt tanára s utóbb igazgatója, Obermayer György életének 75-ik s negyvenegy évi szolgálattal kiérdemelt nyugalmának hetedik évében f. hó 6-án reggel 4 órakor hosszú szenvedés után meghalt. A szeretett kartársat f. hó 8-án délután 4 órakor helyezzük örök nyugalomra a király városi temető kápolnájából az ugyanott lévő családi sírboltba s lelke üdvéért az engesztelő szent mise a temetés napján d. e. 10 órakor lesz az esztergom-kiráiyvárosi róm. kath. plébánia templomban. Esztergom, 1908. április hó 6. Nyugodjék békében ! Kartársainak s tanítványainak kegyelete őrködik emléke felett." — A katholikus népszövetség Esztergomban. A megállapított programm szerint folyt le vasárnap d. e. 11 óra után az Esztergom-vízivárosi plébánia kerület katholikus népszövetségének alakuló értekezlete. Változás annyiban történt, hogy Zbóray Miklós képviselő és szövetségi országos alelnök helyett, aki a szombati országgyűlési beszéde után berekedt, maga a szövetségi elnök, Rakovszky István valóságos belső titkos tanácsos s házalelnök tisztelte meg megjelenésével az alakuló ülést, ami mindenesetre az alakuló szövetségre kitüntetés volt. Kíséretében, mint előadó dr. Haller István szövetségi főtitkár jelent meg. Délelőtt 11 órára megtelt a „Fürdő" nagyterme s amint Rakovszky István megjelent, tűntető éljenzés fogadta. A megjelentek között ott láttuk közéletünk több előkelőségét, a vízivárosi, szenttamási tekintélyes polgárságnak nagyobb részét. Az értekezletet, amit Keményfy Kálmán plébános, elnök nyitott meg, üdvözölve s bemutatva a központ kiküldöttjeit, jelezve az értekezlet tárgyát, kiemelve, hogy a szövetség nem politikai, hanem tisztán társadalmi szervezkedés. Utána Rakovszky István tartotta meg gyújtó és szellemes beszédjét, melyet gyakran szakított félbe a megmegujuló tetszés és tapszaj. A katholikusok összetartozásának hiányairól, a világi katholikusok vallási önérzetének szükségességéről, a katholicizmusban levő erőről, a szövetkezés hitbuzgalmi, társadalmi, gazdasági s szociális hatalmáról, a lelki bátorságnak intelligenciánknál való hiányáról beszélt vervvel, tűzzel, nagy lelkesedést keltve. . Haller István főtitkár a szövetség feladatait, célját, szükségességét s eszközeit fejtette ki alapos érveléssel, pompás előadó képességgel, lelkes meggyőződéssel. A közönség Haliért is nagy tetszéssel fogadta. Ezután Keményfy Kálmán elnök feltette a kérdést, megalakitják-e a népszövetséget. A lelkesedéssel kimondott igenlő határozat után elnök kijelentette, hogy a helyi igazgató és csoportbiztosokat megválasztó gyűlést, amint az összes tagaláiró s gyűjtőivek beérkeznek, összehívja. Egyben indítványára az értekezlet táviratilag üdvözölte Vaszary Kolos bíboros főpásztort, dr. Prohászka Ottokár püspök, szövetségi országos társelnököt s dr. Zbóray Miklós képviselőt, a képviselőház szombati ülésén tartott bátor beszédeért. Végül elnök megköszönte Rakovszkj* István beszédét, az értekezleten való közreműködését s a világi kath. férfiakat a 'gyakorlati katholicitásra buzdítva, az értekezletet fél 1 felé bezárta. — Megkezdődnek a csavargőzös járatok. A csavargőzös társulat igazgatóságától vett értesítés szerint a csavargőzös járatok e hó 15-én, szerdán reggel megkezdődnek, amit közönségünk bizonyára nagy örömmel vesz tudomásul, mert a hir nemcsak azt jelenti, hogy megkezdődik az élet Kovácspatakban, hanem, hogy 15-étől megkezdődik a kellemes és e mellett olcsó közlekedés a fő vasútvonallal. Utazó, főleg a fővárosba ránduló közönségnek már előre figyelmébe ajánljuk a Budapestre való utazásnál, hogy Kovácspatakon át menve, lényeges megtakarítás érhető el. — Halálozás. Nagyszámú rokonságot borított gyászba özv. Magyary Lászlóné halála, kiben Magyary László a kályhagyáros ésdr. Magyary Győző földmivelésügyi miniszteri s. titkár édes anyját gyászolja. A halálesetre vonatkozólag vettük az alábbi jelentést. „Alulírottak az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szivvel tudatjuk, hogy felejthetetlen jó anyánk, nagyanyánk, anyósunk, illetve rokonunk özv. Magyary Lászlóné szül, Scherhauf Rozália f. hó 5-én d. u. Vji 6 órakor a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, élete 81. évében jobblétre szenderült. Drága halottunk földi maradványai f. hó 7-én d. u. 4 órakor fognak a kir. városi temető kápolnából az örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat ugyancsak f. hó 7-én d. e. 10 órakor fog a kir. városi kegyúri templomban az Úrnak bemutattatni. Esztergom, 1908. április hó 5-én. Adj Uram örök nyugodalmat néki ! Magyary Lajos, Magyary József, Magyary László, Magyary Győző gyermekei. Magyary Lajosné sz. Besenbach Berta, Magyary Józsefné sz. Leloczky Jozefa, Magyary Lászlóné sz. Sinka Julianna menyei. Magyary Zoltán, Lajos, Józsi, Laci unokái. — Külföldi Út- A Dunántúli Pénzintézeti Tisztviselők Szövetsége a nyár folyamán Paris, London és Hamburg érintésével, 24 napra terjedő tanulmányútra készül, melyre városunkból máris többen jelentkeztek. Az út összes költségei 600 koronát tesznek ki. Jelentkezéseket elfogad dr. Berényi Pál, igazgató, Sopronban. — Barakk-tábor Ügye. Városunk tanácsának kiküldöttei f. hó 4-én tárgyaltak Pozsonyban, az 5. hadtestparancsnoksággal. A bérbeadó várost dr. Földváry István főügyész, mint a polgármester helyettese, késmárki Frey Ferenc közlekedésügyi tanácsos és"

1 Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgató képviselték, a katonai bizottság feje pedig Fabinyi ezredes volt. A tárgyalások során a katonaság ujabb akadályokat támasztott ugyan a bérlet lehetősége ellen, de a végeredményben biztosan kijegecedve látja a bizottság, hogy a tábor ügye a város javára a legjobb mederben folyik és rövidesen végleges megállapodásra fognak jutni. A hadügyminiszter ugyanis a város által elfogadott szerződést lényegesen megváltoztatta és pedig a város terhére. A tárgyalások ütközőpontjai voltak az 50 éves bérleti idő, melyre vonatkozólag a város csak 30 évet kivan engedélyezni, a kőszénkutatási jog tilalma, továbbá az, hogy az adófizetési kötelezettséget a katonaság a városra akarja hárítani. A város pedig kikötni kívánja még, hogy a Kossuthutcai kaszárnya bérlete a barakk dacára felmondható ne legyen. — A közigazgatási bíróság döntése. Tegnap érkezett le a közigazgatási bíróság döntése a főkáptalan és a város közönsége közötti pótadó ügyben, melyben a közigazgatási bíróság a város panaszának elutasításával helybenhagyta a miniszternek ama határozatait, hogy a főkáptalan összes birtokai utáni pótadót nem Esztergomban, hanem azon községekben köteles fizetni, melyeknek határában birtokai fekszenek. — A BellOVÍCS Siremlék bizottsága tegnap délután ülést tartott, hogy a szobor felállítására szükséges intézkedéseket megtegye. A szobrot a bizottság e hó 26-ig Bellovics halála évfordulójának napjáig felszándékozik állítani. — Jutalomdíj gyári és ipari munkásoknak- A keresk.-ügyi m. kir. minister az ipari és gyári munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására ez évben is 5 drb. egyenként 100 koronás állami jutalomdijat rendszeresített e kamara területére. A jutalomra való igén}" előfeltételei a következők : 1. Magyar állampolgárság. 2. Tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás. (Kapus, kocsis, irodaszolga s hasonlók nem jöhetnek figyelembe.) 3. Legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka körében. (Tanoncévek beszámíthatók, évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes éveknek tekintendők.) 4. A rendes munkabér vagy kereset évi összege 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg a munkakönyvvel, vagy annak hiteles másolatával bizonyitandók. A jutalomdijak iránti kérvények legkésőbb /. évi május hó 15-ig nyújtandók be a kamaránál, a munkaadónak a folyamodóra vonatkozó s a jutalomra való érdemességet bizonyító ajánló levele kíséretében. A jutalomra való részesítésnél első sorban a szoros értelemben vett munkások jönnek figyelembe, mig a művezetők, munkavezetők, pallérok, elő munkások csakis kivételes és rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben fognak jutalomban részesülni. Egyenlő igényjogosultság esetén a korosabb munkások előnyben részesülnek. — Az Esztergom—Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári kör folyó hó 11-én, szombaton este V28 órakor tartja utolsó bőjti-felolvasó estélyét, melyre a kör tagjait és azok családjait ezúton hivja meg a kör vezetősége. Az estélyen Dr. Siposs Antal képezdei tanár tart felolvasást: „A nő társadalmi és jogi helyzetéről", a felolvasás előtt és után pedig egyébb szórakoztató alkalmi beszédek fognak tartatni. A kör tagjain kivül vendégek is szívesen láttatnak. —Központi választmányi ölés a megyénél. Esztergom vármegye központi választmánya f. hó 13-án d. e. 9 órakor a vármegyeháza nagytermében ülést tart, az 1908 évi ideiglenes névjegyzék összeállítása tárgyában. = Egy pár jó erős lóra való egész évi állandó fuvarozást keresek. Cím a kiadóhivatalban. = Természetes, folyékony, vegyileg legtisztább szénsavat a világhírű buziásfürdői természetes szénsavas forrásokból szállítanak a kartellen kívüli MuschongBuziásfürdői szénsavművek. Ipari célokra szükségelt nagyobb mennyiségek biztosítása már most is ajánlatos. A divat. — A Divat Újság-ból. — Ahányszor azt olvassuk, hogy egyikmásik előkelő divatterem tulajdonosa Parisba ment „modellekért", mindig izgatottan várjuk vissza: De hiába az izgatottság, mert jó ideje már annak, hogy különösebb változást az uj idény sem hoz. Van ebben valami jó is. Ha nem vesszük is a dolog gazdaságos oldalát, mely lehetővé teszi nekünk, hogy hosszabb ideig is elviselhessünk egy ruhát, a nélkül, hogy az, mint divatját mult öltözék lerína rólunk : megvan másrészt az az örömünk, hogy arról a divatról, a melyet már megszerettünk, ne kelljen egyik idényről a másikra, amúgy hirtelenében lemondanunk. Nagyon kellemes az. ha a divat lassan alakul át, megszokhatjuk az ujat és észrevétlenül mondunk le a régiről, a nélkül, hogy ez valami nagy áldozatunkba kerülne. És a mi mindennél jobb ; azt a mi uj van a divatban, jórészt alkalmazhatjuk egy kis átalakítással a régi ruháinkon is, feltéve, hogy azok csak annyiban régiek, hogy nem éppen ujak és nincsenek nagyon elviselve, mert a ragyogó tavaszi napsugár kegyetlen és nagyon is megvilágítja öltözékünk esetleges fogyatékosságait. Legnagyobb változatosságot látunk az ujjak és a szoknya szabásában; de valamennyire megváltozott a derék formája is. Lássuk mindenekelőtt az ujját: a még most is divatos félhosszu ujj mellett, mely azonban már feltétlenül leér a könyök alá, a háromnegyed hosszúságú ujj uralkodik és pedig többnyire egészen szük, vagy csak félig bő. Szinte ránc nélkül simul bele az ujjkivágásba, szerpentinszerüen bővül lefelé és dudorosra, vagy sonkaformára alakul. Ritkább a sima, mint a széles, kereszthajtásokba rendezett forma, melynek hajtásai könnyedén oda vannak öltve a béléshez. A mi a szoknyát illeti, hát megint csak a tunikás alj kisért. Parisban már régen küzködnek vele, hogy megtegyék divatosnak, de nálunk csak nehezen tud meghonosodni. E helyett van egy nagyon kecses négy szélből szabott szoknyaforma, melynél a szabott, kemény vászonbéléssel megerősített és az oldalrészekből alakult miderrész könnyű ráncokat képez, mig az eló- és hátsórész sima vonalban húzódik fel és olyannak látszik, mintha a miderre rá lenne gombolva. A derék, különösen erősebb szöveteknél sokat vészit a buggyosságából, mely mindez ideig divatos volt és bluzszerüvé tette, most szinte simán szorul a nagyon magas berakott övbe, figyelemre méltó dolog, hogy az ujkivágást mindig elfedik lenyúló redőkkel, pántokkal stb., de legszebb a fisü, a mi mindenki termetéhez illik. Ezzel kapcsolatban meg kell emlitenünk, hogy az utcai és sétaruhák kiegészítéséül még az elmúlt esztendőnél is jobban viselik a rövid kabátot; nem ám a bolerót, hanem a pelerinkabátot s a pelerint, melyet a legszebb formákban láthatunk. Ezek a pelerinek, vagy ruha anyagából, vagy a díszéből készülnek ; összeállíthatók tafotából, posztóból, gípürből, szalagból és a szerint, amilyen a ruha, többé-kevésbé díszesek. A posztó, vagy más erősebb anyagból készült kábátokon, gyakori azállólehajlott gallér, mely nagyon magas, amelynek hajtókája hímzett vagy zsinórdiszes. Elegáns séta- vagy látogatóruhák kiegészítéséül szolgál a hosszú esarp a „sleifni" mellé a ruha anyagából: selyemből, popelinből vagy márkizettből nagyon elegáns hatású, mivel hogyha ügyesen van elrendezve, nagyon kecses viselet. Most, hogy mégis csak mind közelebb