Esztergom és Vidéke, 1907

1907-01-31 / 9.szám

Kath. tanitók fizetés rendezése és az árvaház. A magyar kath. Tanügyi Tanács í. hó 24-én rendkívüli közgyűlést tartott a kath. tanitók fizetés rendezése ügyében. A gyűlésen a kongresszus által hozott határozat értelmében felolvastattak az emlékiratok, amelyek a miniszterelnökhöz, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez es a ház elnökéhez vannak intézve. A memorandumok kellően bélyegeztettek és aláírattak, amelynek végeztével az elnökség jelentette, hogy a Miklóssy-féle „Zászló-hódolás"-ra vonatkozólag a kongresszusnak határozatából kifolyólag Bertalan Vince felszólalására sürgősen felirat intéztetik a nagyméltóságú püspöki karhoz, hogy az ünnepély a legközelebbi konferenciából kifolyólag elrendelni kegyeskedjék. A Tanács a déli órákban kereste fel az Országházat, hol Wekerle miniszterelnök előtt Walter Gyula dr. mondott költői lendülettel hasonlatokban gazdag beszédet a tanitók egyenlő ellátásának érdekében. Wekerle válaszában kiemelte, hogy közös megállapodása van a kultuszminiszterrel, hogy a financiális kényszerhelyzet által okozott sérelmek a legközelebbi jövőben orvosoltassanak. A törvényjavaslat részletes tárgyalásakor amennyire lehetséges az egyengetés már meg fog történni, amennyire a jelenlegi pénzügyi keret engedi. Azután Apponyihoz vonult a Tanács, hol szentgyörgyi Jordán Károly tartott erős érvelésű és a magyar kath. tanítói kar nemzeti missióját kiemelő beszédet és a fizetésrendezés kapcsán átnyújtotta a nyugdij-sérelem orvoslására vonatkozó határozatát is. Apponyi utalván az általa tett nyilatkozatra, ismételten oda nyilatkozott, hogy dacára Wekerle miniszterelnökkel való együttes egyenlő gonaszóra, mely vadul közéjük rontott és szétűzte a szerelmeseket. - A te szemed meg csak kis, bőrkötésű, francia imakönyvedben révedezett. Mond, te nem láttad, amit én ? Lavinák. Te Lány, ki annyit nézel a magyar Duna táján a szomorú Naszályra, nem látsz onnét néha suta szökelléssel lavinákat gördülni a jégkráglis folyamba ? Hol nagy testük szétomlik és vizzé válik. Ha látsz: gondolj rám. Volt nekem is szép, fehér himes lelkem. S most görög a lejtőn lefelé . . . Aztán lehull a tarjagós folyamba. Mily szép lesz ott az én lelkem metamorfózisa. Mond nem látod azt a nagy lélek-lavinát ? Az én lelkemet. Kinok. Mikor mi először fogunk beszélni Lada, te pirulni fogsz és remegni. Én fehéredni és gémberedni. Az én arcomat beszórja az öröm angyala fehér, csoda-, jázminvirággal. A te arcodra vérrózsákat szór a lelkiismeret. Meit azt hiszed, hogy bűnhődnöd kell kínzásaidért, mit lelkemmel elkövettél. Csalódni fogsz. Mert én fogok bűnhődni. Letéped rólam e nagy kinok rongyait, melyekbe most takaródzom és járok az emberek előtt. És én sajnálni fogom e kin-rongyokat. Mert kedvesek ezek nekem, mint rabnak az Ő láncai. Hiszen a fekete csendben csak azok beszélnek vele, mindenről, ami számára: nincs . . . Hesperus. jóakaratára, ezidőszerüen nem tehetett többet, mint amennyit tett. Erősen hangsúlyozta azonbain, hogy végcélban teljesen találkozik a kath. tanitók javaslatával és nem rajta fog múlni, hogy a kivánatok a legközelebbi jövőben már teljesedésbe jöjjenek. Ha továbbra is megmarad állásában, biztosra vehetik Ígéretének betartását. A kultuszminiszter és a miniszterelnök válasza hatalmas éljezésben kitört köztetszésben részesült. Walter Gyula dr. megragadván az alkalmat, egyúttal rövid beszéd kíséretében átadta a magyar kath. tanitók segélyalapja középponti bizottságának köszönő iratát azért, amiért az árvaház számára a vallás és tanulmányi alapból két éven át 10-—10 ezer korona segélyezését kieszközölte és kérte, lenne kegyes a kellő lépeseket megtenni, hogy a segély állandó legyen. Beszédében hivatkozott arra, hogy közóhaj, a mely szerint 0 Felsége megkoronáztatásának negyven éves évfordulója alkalmával egy nagyobb intézmény létesítésével járuljon az emlékünnepélyhez. Apponyi itt erősen hangsúlyozván, hogy a magyar katliolikusok autonómiája már legközelebbi jövőben megoldásra' jutva életbe fog lépni, nem zárkózik el a kérés teljesítése elől, s azt tőle telhetőleg pártolni fogja a fórumon. Végül a ház elnökénél tisztelgett a Tanács, hol Ember Károly az c szokott magvas, erős, nemzeti érzülettől áthatott beszéd kíséretében nyújtotta át az emlékiratot. A házelnök szívélyesen fogadván a Tanácsot, az emlékirat átvételével kijelentette, hogy az az országgyűlés elé terjesztessék, hogy a kath. tanitók elismert és jogos óhajai kielégíttessenek. íme a magyar kath. tanítóság komoly magatartásának, hazafias érzületének, munkásságának eredménye. Várni kell, de amint a jelek igazolják és a nemzeti kormány megmarad, már nem sokáig ! Bertalan Vince. Egy kultureszméröl. Irta: Ferke Ágost. Csevegni akarok egy kultureszméröl, a jelenkor mivelődésének egyik legszebb hajtásáról: az állatvédelemről. Ne ijedjen meg az olvasó ettől a szótól ; ne gondolja, hogy kutyákat agyonhizlaló, vagy macskákat-csókoló vénlányokról fogok dicshymnuszt zengeni; se azt ne gondolja, hogy nimbust képzelek ama félbolond asszony feje körül, ki egyszer a lovakat leggyorsabb futásra ostorozó tűzoltókra ráriadt, hogy ne űzzék szegény állatokat, s aki, ha ő felette égett volna a háztető, bizonyára nem sajnálta volna, ha odapusztul is ahány ló van a világon, csak ő meneküljön ; de nem akarok csevegni az állatvédelmi törekvések minden megnyilatkozásáról sem, amilyenek például a kutya menhely vagy Angliában s másutt a lómenhely: hanem csak az eszméről magáról akarok néhány megjegyzést papírra vetni, az eszméről, mely megérdemli, hogy minden müveit ember a szivébe vésse, magáévá tegye, .gyakorolja és gyakoroltassa. Mindnyájunk becsületes iparkodása, hogy a felebaráti kötelességeknek tőlünk telhetőleg eleget tegyünk. Igy első sorban szigorú törvényekkel védekezünk a gazemberek és gonosztevők ellen, kikkel szemben a vallás gyengének bizonyult. Börtön és akasztás a fegyverünk azok ellen, kik társadalmunk békéjét, a közbiztonságot veszélyeztetik. Továbbá gondos és észszerű neveléssel iparkodunk gyermekeinket magunknál jobbakká tenni. . . és ezen a téren kell megnyilatkoznia főképen az állatvédelmi eszmének, hogy nemesebb erkölcsöket teremtsen, hogy már a gyermek szivében felkeltse a szánalom, irgalom és a szeretet érzését, melyet később felebarátaival szemben fog gyakorolni. A legtöbb szülő élő játékszert ad a gyermek kezébe : rigót, mátyást, szarkát, házinyulat, kutyát, macskát. A gyermek első dolga, —• amint azt magunkról nagyon jól tudhatjuk, ha még emlékszünk, — hogy az állatot gyötörje, sőt megölje. Hiába ! Ez a gonosz hajlam veleszületett az emberrel. S ha a szülők és a tanító nem fojtják el idejekorán a gyermekben csírázó gonoszságot, később embertársai se várhatnak sok jót tőle. A gonosz hajlam, mint mondtam, veleszületik a gyermekkel; azt csirájában elfojtani legyen a nevelés legszentebb célja, mert csak akkor lesz gyengéd és elnéző egymás iránt a jövő nemzedék, csak akkor fog megnyilatkozni igazán az alkalmazkodni tudás, a jelen békés társadalmi élet egyik alapfeltétele, ha már a zsengekorban bevéső-' dött a gyermeki szivbe az állatok iránt való szeretet. Tehát röviden : a jövő nemzedék erkölcse a szülők és a tanitó kezében van ; s hogy azok becsületesen megfeleljenek kötelességüknek, tekintsék paedagógiai eszköznek az állatvédelmet. Minden nemesen érző ember hálatelten tekintett fel Apponyi Albert grófra, mikor a kultuszminiszteri széket elfoglalván, első rendeletével az állatvédelmet szolgálta. ,,A madarok és fák napjának'' elrendelésével. Csak az állatvédelmet szolgálta ? Nem. A mezőgazdaságot is. Mert, ha a mezőgazdaságra oly óriási, oly kiszámíthatatlan hasznot hajtó madarak otthonát megvédjük a fészek rombolók ellen, s nem gondolkozunk úgy, mint Mózes, ki azt mondja valahol, hogy szedjék el a madarak tojásait és fiait, de hagyják meg az öregeket, mert azok uj tojásokat tojnak, — ha fészkelő-odvakat akasztva fáinkra alkalmat nyújtunk a számtalan ellenségtől üldözött szegény madárkáknak a szaporodásra: akkor egyszersmind gyümölcsfáinkat, földeinket, szőlőinket és kérteinket is megóvjuk a férgektől, melyeket a megvédett madárkák milliárdszámra pusztitanak naponkint. A „fák"-napjának elrendelésével, különösen szederfák ültetése által, a selyemtenyésztésen akart lendíteni a nemes gondolkozású miniszter, ami nagyot lenditene kivándorló parasztságunk jólétének emelésén is — idehaza — ha végre megtalálnák itthon, amit künn úgyis hiába keresnek : a gondtalan megélhetést, becsületes munka árán. Először Herman Ottó, hazánk kiváló természettudósa vetette fel amerikai minta után „A madarak és fák napja" intézmény hazánkban való meghonosításának eszméjét, az Országos Állatvédő Egyesület 1900. évi közgyűlésén. De hat évig semmi se történt, mert az akcióhoz hiányzott a lélek, az egyesület elnöke, marosi Máday Izidor ny. min. tanácsos, ki nagybeteg volt ezen" idő alatt. Azonban féligmeddig felépülvén, most ő vette kezébe az ügyet és rövidesen el is érte, hogy Apponyi gróf az intézmény meghonosítását elrendelte. Az érdem oroszlán része tehát a miniszter után, kétségtelenül Máday elnöké, azé a testben beteg, de lélekben annál egészségesebb emberé, ki minden jóért fáradhatatlanul küzd, s kinek az „alkoholizmus" ellen irt kitűnő munkáját tavaly méltattuk ; övé az érdem oroszlánrésze. Ezentúl tehát az évnek egy napján a tanuló gyermekseregnek a madarak és fák hasznáról fog előadást tartani a tanitó és tőle függ, hogy ez a nap megmaradjon az ifjúság emlékezetében, ha azt ünneppé tudja avatni.Kétségtelen, hogy az állatvédelmi eszme híveinek, főképen a gyermekek szivét kell meghódítaniuk. Minden egyéb fáradozás csak látszólagos eredménnyel jár. Jó írók tollából jó meséket kell adni a gyermekek kezébe. S a mesékből észrevétlenül lopódzik be szivükbe az állatok iránt való szeretet és irgalom érzete. A gyermekek szive az a termékeny talaj," hová biztos reménnyel vethetünk, hol dazdag aratásra számithatunk. Minden egyéb törekvés, mint például durva kocsisok lefülelése és lecsukatása, vagyis : szemet szemért, többé-kevésbbé meddőnek mondható, mert aki durvaságban nőtt fel, azt a büntetés sem fogja megjavitani : durva marad az a sírig! De ennek a törekvésnek is sok hive van. A leglelkesebb kétségtelenül" Grimm Gusztáv, az O. Á. E. ügyvivő alelnöke. Ez az ember rengeteg pénzt áldozott rendőrök jutalmazására, kutya-menházra, lómentőkocsira, szóval a gyakorlati állatvédelemre s hogy alig látja fáradozásának és pénzének eredményét, az csak természetes, mert a feneketlen hordót, szitával hordva abba a vizet, nem lehet megtölteni. . . . Csak egy irányban fejthetne ki igazán áldásos működést a gyakorlati állatvédelem, ha ugyanis felállítaná a „kocsisiskolát", mely kérdésről alkalomadtán fogok bővebben csevegni. Végre az indolens nagyközönség megnyerésére állatvédelmi újság volna kiadandó. Csevegésemet röviden összegeze" láthatjuk hogy az állatvédelmi kultúr-eszme szép. nemes és magasztos, ha a felebaráti szeretet előkészítője, szóval: ha a gyermeknevelést akarja tökéletesbiteni. Többi kinövése akár el is maradhat, mert ha beléoltottuk a gyermek szivébe az állatok iránt való szeretetet, akkor majd felnőtt ember korában sem fog e'dutvulni. Reméljük, hogy nemsokára el jő az az idő, mikor a gondosan nevelt' uj nemzedék minden tagjában a szeretet egy-egy apostolát fogjuk látni s hogy az állatvé-delmi kultur-eszme diadalra jutásával méltók leszünk arra, hogy a XX ik században élhetünk. tilREK. Farsangi naptár. Febr. 2-án. Az Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdő, szállodában. „ „ A szabómunkások és munkásnők szakszakegylete esztergomi csoportjának jelmezes álarcos estélye a Magyar Királyban. „ 3-án. A kereskedő ifjak hangversennyel és szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdő szállodában. „ „ Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi kath. polgári kör ének-, zene- és színdarabbal egybekötött támcmulatsága a Kath. Legényegylet dísztermében. ,, 7-én. A helyőrség tisztikarának tánccal egybekötött sziniestélye a Fürdőben. „ 9-én. Az esztergomi ifjúság zártkörű családias táncestélye a Fürdőben. — Rózsaszínű rovat. IVawrecska Rudolf kémikus febr. hó 2-án tartja eljegyzését zetényi és loci Csukás Erzsikével, Özv. Csukás Lászlóné úrasszony szép és müveit leányával, lovag Kaán János, az esztergomi Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatójának unokájával. A szerelem szőtte gyűrűváltáshoz meleg szívvel gratulálunk ! — A kaszinói piknik- Miként értesülünk az esztergomi kaszinó műkedvelő társasága az idei farsang utolsó napjaiban zártkörű családias jellegű pikniket