Esztergom és Vidéke, 1907

1907-11-10 / 87.szám

szintén hozzájárul Plateaunak véleményéhez, de azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a felfogást a virágok illatára is ki kell terjeszteni és alkalmazni. így tehát csak az a kérdés érdekli első sorban a növénybiológusokat, hogy vájjon az, a mely a mi érzékünkre, mint szin hat, a bogarakra vonzó hatással van-e, vagy sem ? Mert ha azt tapasztalnánk, hogy némely bogarak a szinek iránt közönyösen viselkednek, akkor jogosan következtetnénk, hogy azoknak rájuk nincs hatásuk. Csakhogy úgy áll a dolog, hogy állat és növénybiológusok a szinérzék létezését meggyőző okok támogatása alapján egyaránt hajlandók feltételezni. Szemlélve a nagy természet különböző szinű és alkotású virágait, azt látjuk, hogy az élénkszinű virágokat szivesebben és sűrűbben látogatják a bogarak, mint a halovány színűeket s általában minden bogár bizonyos virágok iránt viseltetik előszeretettel Ezt már Sprengel Konrád Krisztián német természettudós is észrevette és azt irta 1793ban, hogy minden virág tulajdonképen egy-egy bogár alakjának a negativuma. A méheknek pl. — Sprengel szerint — a lóhere virágjait osztotta ki a Teremtő Tény az, hogy a virágnak a szine, magának az egyénnek állandóan helyhez rögzített voltánál fogva, csak helyi hatású. Egészen más az illat. Az nagyon sok mellékkörülménytől függ és azok szerint változik. így függ a levegő áramlatok irányától, erősségétől, a levegő páratartal mától, mert pl. az illatrészecskék könyebben hozzátapadnak a páramokulákh'oz s ennek következtében a szagló érzékekre erősebb hatást gyakorolnak, mint pl. a száraz levegő molekuláihoz tapadt illat részecskék. Hogy ez tényleg igy van, azt gyakorlatilag is láthatjuk igazolva, mert olyan estéken, a mikor a levegő páratelt, sokkal több szürkületi lepke röpköd, mint más estéken. Dr. Schilberszky K. azt a következtetést vonja le, hogy az illatnak bogár-csalogató hatása alárendeltebb a virágok szinhatásánál, mivel a levegőben sokféle illat van, a melyek egymást áthatják, sőt az erősebbek a gyengébbeket elnyomják, a mellett pedig a legcsekélyebb levegőáramlat következtében helyzetöket változtatják. Ezek szerint tehát legalább a nappal repülő bogarakra el kell fogadnunk, hogy nem a virágillat, hanem a szin az, a mely a távolságokra hat. El kellene fogadnunk, de sajnos, mégsem fogadhatjuk el és pedig annál az egyszerű oknál fogva, mert mindazok az ellenvetések, a melyeket Schilberszky az illat ellen felállít, állanak a színnel szemben is. Akármily kis területen is, vájjon csak teljesen egyforma szinű virágokat látunk ? Vagy ha ez meg is volna, hogy t. i. bizonyos területen egyező szinű virágok lennének, nem áll-e akkor is az, hogy azoknak az illata is egyforma, már t. i. a melyek egy fajhoz tartoznak ? Igaz, hogy Andreáé száraz időjárás alkalmával a legszebb eredményeket érte el az élet-. tanilag magasabb rangú bogarak szinérző viselkedése tekintetében végzett kísérleteinél. Az élettanilag alsóbb rangú bogarakra nézve már azt tapasztalta, hogy leginkább táplálkozásuk helyétől nem távoznak messze és legtöbbnyire átható szagú virágokra repülnek. Az éjjeli lepkéknél a csalogató hatást az éjjeli nyiló virágok illatának sajátszerűsége és erőssége végzi. Fogadjuk el tehát mindkettőt, hogy a színnek is, meg az illatnak is van hatása a bogarakra, de hogy melyiknek nagyobb, az attól függ, hogy melyik van bennük erőssebben kifejlődve, melyik érzőszervük erősebb, a szagló, vagy látó-e ? Plateau mellé állhatunk, a ki a bogarak virágcsalogatása tekintetébe a főhatást az illatnak, a másodlagos hatást pedig a színeknek tudja be. Plateau véleményéhez többen csatlakoznak, igy Naegeli és Errera is, a kik beismerik és kimutatják, hogy a bogárcsalogatásban a virágillatnak jelentékeny része van. Legújabban I. Perez francia botanikus a virágok és bogarak közt levő erre a viszonyra vonatkozó észleteit a következőkben foglalja össze: 1. Nagyobb távolságból a bogarakat nem irányítja más, mint a virágokból kiáradó illat, a melyet a szél távolabbra elvisz. 2. A lá tóvalóságon belül a látóérzéknek közbenjáró szerepe van a mézfejtő székhelye felé való közeledésük, törekvésük közben 3. Az elkülönített magános virágokra nézve a szin egymagában általában felkölti irányában a bogár figyelmét, a virágillat rövid távolságon pedig megerősíti, avagy gyengíti az első hatás szülte közeledés törekvését. 4. A virágillat rendszerint nem jelenik meg együtt egy időben, vagy pedig a virágszin néha együttesen nyilvánul valamely megvetett illattal, az illat tehát nagyon közelről helyesbiti azt a fogalmat, a melyet a látóérzék előbb már fölkeltett. 5. Vannak végül esetek, midőn az illat székhelye, a mézfejtő, el van különítve a virágszintől, (pártaszinű, takaró nélküli virágok, pl. női fűzfavirágok). Az illat tehát ilyen esetekhen egymaga hat a bogarakra és ilyenformán egymagában is elégséges vonzó, irányító hatással van a mézfejtő után járó bogarakra. Mindazonáltal azonban sokkal zseniálisabb az a két tapasztalati tény, a melyekről a Revue egyik decemberi számában Bonnier, a francia tudományos akadémia tagja számol be. Ő is erről.a kérdésről értekezik két belga tudós kísérleteire támaszkodva. Az egyik, a már említett Plateau, a ki azzal az egyszerű fogással élt, hogy méztartalmu virágok hű képét állította elő tükör segítségével. Ha a méhet csak a virág szine vezeti és nem az illata, akkor a képzelt virágért a tükörnek is neki repült volna, a mint neki repül az ablaküvegnek, ha a szobából szabadulni akar. De a méhek csak a valódi virágra szálltak, a mi kétségtelenül mutatja, hogy az illat csalja őket. Még érdekesebb, a másik, már elhalt belga tudósnak, Cerrerának megfigyelése. Ö 1898ban egy falusi temetés alkalmával egész sereg méhet figyelt meg, a melyek egy parasztasszony csinált virággal diszitett kalapjára szálltak. A csináltvirág sárga rózsát és árvácskát utánzott. Tudvalevőleg a méhek rendesen sokkal szivesebben szállnak az árvácskára, mint a rózsára, a melyet ritkán keresnek fel. És itt mégis kizárólag a rózsára szálltak. Az érthetetlen dolog magyarázatát Cirrera megtalálta abban, hogy a sárga rózsa sáfránnyal volt testve és volt illata, ha sáfrányillat is. Ez vezette felre a bölcs melleket, a melyek tehát egyedül az illat és nem a szin után indulnak. Horváth Károly. NYILT-TER*) *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelősége a Szerk. gyűjtemény. Több ezer darabból álló beikülföldi és tengerentúli lepkéből álló gyűjtemény, — mely különösen iskolák múzeumai részére megfelelne — jutányosán eladó. Értekezhetni lapunk kiadóhivatalában. 9434/907. tkvi szám. KmÉú hirdetméngi kivonat. Az esztergomi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy dr. Zvvillinger Ferenc ügyvéd által képviselt Eisler Tivadar csolnoki lakos végrehajtatónak özv. Fink Mártonné sz. Kreisz Katalin csolnoki lakosnő végrehajtást szenvedett elleni 47 kor. 70 fii. tőkekövetelésének, 6 kor. 60 fii. per, 8 kor. 90 fii. végrehajtási és ezúttal megállapított 14 korona árverés kérelmezési költségének kielégítése iránti végrehajtási ügyében a komároMíi kir. törvényszék kerületéhez tartozó esztergomi kir járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság területén, Csolnok község határában fekvő, a csolnoki 199 számú tkvi betétben A I. 1—2 sorszám 1878, 1881 hrszámu Magos szőlő dűlőben fekvő szőlőnek Kreisz Katalin férj. Fink Mártonné nevén jegyzett 1/6 részére 5 korona, a csolnoki 825 számú betétben A f 1 sorszám 21/5 hrszámu beltelki földalatti pincének Kreisz Katalin özv. Fink Mártonné tulajdonául felvett 1/4 részére 500 korona kikiáltási árban az árverés elrendeltetvén, az árverés határidőül 1907. évi november hó 25 napjának délelőtti 9 Óráját Csolnok község házába kitűzte azzal, hogy ugyanekkor a fent jelzett ingatlanok esetleg a kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Bánatpénzül az ingatlanok kikiáltási árának 10°/°-a teendő le. Árverezni szándékozók a bánatpénzt készpénzben, avagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez le tartoznak tenni, vagy annak a bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről szóló elismervényt átadni. A vételár 3 egyenlő részletben 90 nap alatt fizetendő az árverés napjától számított 6°/o-os kamatokkal. Az egyidejűleg kibocsájtott árverési feltételeket a hivatalos órák alatt ezen telekkönyvi hatóságnál és Csolnok község házánál a hirdetmények között meg lehet tekinteni. Esztergom, 1907. szeptember 14-én. Magos Sándor, kir. Ítélőtáblai biró. ^IF" " Védjegy: „Horgonya A Liniment. Capsici comp., a Horgony-Pain-Expeller pótleka egy régjónak bizonyult háziszer, mely már sok óv óta legjobb fájdalomcsillapító szernek bizonyult köszvénynél, osúznál és meghűléseknél, bcdörzsölésképpen használva. Figyelmezietés. Silány hamisítványok miatt bevásárláskor óvatosak legyünk és csak olyan, üveget fogadjunk cl, mely a ,.Horgony" védjegygyel és a Richter cégjegyzéssel ellátott doba/.ba van csomagolva. Ára üvegekben K— .80, K 1.40 és K 2.—és úgyszólván minden gyógyszertárban kapható. — Főraktár: Török József gyógyszerésznél, Budapest. Dr Richter gyógyszertára az „Arany oroszlánhoz", Prágában, Elis.il ,

Strasse 5 neu. Mindennapi szétküldés. MUSGHONG-BUZIÄSFÜRDÖI SZÉNSAV-MŰVEK újonnan berendezve kartelen kívül szállítanak azonnal bármely mennyiségű természetes vegyileg legtisztább folyékony SZÉNSAVAT a világhírű buzíásfürdői szénsavforrásokból szikvizgyártáshoz vendéglősöknek és egyéb ipari célokra. Legkiadósabb természetes szénsav!! A Budapest székesfővárosi vegyészeti s élelmiszer vizsgáló intézet 1907. évi 4615. sz. vegyélelmezési bizonyítványának kivonata : Szaga és ize : rendes. SZENSAVT

ARTALMA ! 99;57°/o. A vizsgált folyadék szénsav ezek után a közegészségügyi követelményeknek teljesen megfelel és magas szénsavtartalma alapján igen jónak minősíthető." Felvilágosítással készségesen szolgál MUSCHONG-BUZIÁSFÜRDŐI SZÉNSAVMÜVEK ÉS ÁSVÁNYVIZEK SZÉTKÜLDÉSI TELEPE BUZIÁSFÜRDŐN. Sürgönyeim : Muschong-Buziásfürdő Interurbán telefon 18. szám. _