Esztergom és Vidéke, 1907
1907-11-10 / 87.szám
tóság bizottságában megüresedett és választás útján betöltendő helyre, már megtörténtek a jelölések. Eddigi jelöltek dr. Wipplínger Ödön, Guzsvenitz Vilmos, Haán Rezső és Hegedűs József. — Jegyzőválasztás Nagysápon. Az innenső járás egyik legjövedelmezőbb jegyzői állása, a nagysápi, f. hó 4-én töltetetett be. A nagyszámó pályázó közül Füstös Gyula, volt járási utibiztos választatott meg, aki azt ideiglenesen vezette. — A Kaszinóból. A Kaszinó választmánya f. hó 8-án ülést tartott, melyen a megüresedett igazgatói állás töltetett be ideiglenesen, helyettesítés által Istvánffy Eleriiér, párkányi takarékpénztári főkönyvelővel. Ezenkívül folyó ügyek intéztettek el s több uj tag nyert felvételt. Ez alkalommal jelentjük, hogy a tervezett színielőadás előreláthatólag november végén lesz és ugyancsak e hónapban a kaszinó biliárd-versenyt rendez tagjai részére." — A földmives ifjúság ünnepélye. Föld mives ifjúságunk egyesülete, védőszentjének, Szr. Imrének 900 éves évfordulója alkalmából rendezendő emlékünnepségét ma tartja meg. Délelőtt 9 órakor az ifjúság a belvárosi plébánia templomban misét hallgat, maga az ünnepély pedig este 6 órakor lesz megtartva az egyesület Mária Terézia uti helyiségében, melyen az egyesület vezetősége szívesen látja az érdeklődő vendégeket. — Felszámoló bizottsági ülés A feloszlatott ipartestületi betegsegelyzo pénztár vagyonának felszámolását dr. Földváry István, iparhatósági biztos elnöklete alatt pénteken délután tartott ülésében végezte el az arra kiküldött vegyes-bizottság. A felszólamlás adatai szerint az ipartestületi pénztár vagyonából mintegy 2000 koro nára menő alapítvány maradt, melynek kamatait, a munkásbiztositó pénztár oly tagjai fogják élvezhetni, akik ipari üzemekben foglalkoznak és netáni betegségük esetén, a törvény által megállapított 20 korona heti segélyt már kimerítették. A bizottság befejezvén munkálatát, Walter Gyula dr. megköszönte az elnök fáradozásait és kérte, hogy a felszámolási bizottság munkálatainak fölterjesztése és megerősítése iránt, annál is inkább rövidebb idő alatt intézkedjék, mivel többen várják a bizottságtól jogos igényeiknek kielégítését. — A párkányi járás ntibizottsága f. hó 16-án d. e. 9 órakor Párkányban, a község házánál rendes őszi közgyűlést tart. Tárgyai : az 1906. évi május 16-án már egy izben letárgyalt járási, községi, mezei utibiztos ügyrendjét szabályozó szabályrendelet, majd a községi közutak és az azokon levő műtárgyak, hidak stb. jövő, 1908. évi költségvetési előirányzata. — Ünnepély. Az Esztergomi Vízivárosi és Szenttamási Katholikus Polgári Kör elnökének, Guzsvenitz Vilmos képezdei igazgatónak, szentszéki tanácsossá történt kineveztetése alkalmából hó 17-én Fürdő szálloda emeleti termében hangverseny és szinelőadással kapcsolatos ünnepélyt rendez. Belépődíj : személyjegy 1 kor., családjegy 3 személyre 2 kor. A tiszta jövedelem a kör könyvtára javára fog fordíttatni s e célból felüfizetések kö" szonettel fogadtatnak. Kezdete 7 órakor. Az ünnepély műsora az alábbi. 1. Üdvözlő beszéd. Mondja : Umhőhné Eötvös Emma. 2. Üdvözlő dal. Négyes férfikar. 3. Az uj lakó. Monolog. Előadja : Rangl Antal. 4. Wienioivsky Legenda. Hegedűn előadja : Nemesszeghy István, zongorán kiséri : Nemesszeghy Gizella. 5. Nem házasodunk. Vígjáték három felvonásban, Pfudel Frigyestől. SZEMÉLYEK: hogy ön csalatkozott az idealizmusban. Addig boldog, mig a küzdés tart a lányért, amig el nem érte azt. Amig el nem érte az „asszonyt" a lányban. És csak irja tovább a szerelmes verseket. Ha sirig tudja irni azokat: a sirig boldog lesz. Csak énekelje az' Eszményt, az Ideált. iMert mihelyt reális mezőkön csatangol fantáziája : következik a sivárság A költő pennájához nem illik a sár, piszok és ugye jobb berkes, virágos mezőkön járni, mint sziklás, tüskés utakon ? Minek áldozná hát föl a sivár valóért, a csúnya valóért a nagyszerűt, a boldogat, a virágosat — ha mindjárt álom is ?! ... És megállt a vonat. Kint már novemberi est köde imbolygott. A városból kéksávos lángok sugarai szűrődtek át az alkonyati opálszin ködön. Elváltak. Az asszony elfeledte útitársát. Kocsira ült és arra hajtatott, ahol zsongott misztikusan a város. A költőnek meg eszébe jutott, hogy mit mondott az a másik asszony, az irónő; hogy mit akart ő ezzel az aszszonnyäl, az élő Tisztasággal és Ideállal Kivette zsebkendőjét és letörült valamit a szeméről . . . Ehes volt — de elfeledkezett, hogy hivatalos egy jourra. Hazament és irt — szerelmes verset. Erdősy Jenő tengerészkapitány — — — — — Szimhart Lajos. Marci, inasa — — — — Rieperger Károly. Erdősy Imre, a csillagászattan tanára, a kapitány nagybátyja — — Szalva Ferenc. Reményi földbirtokos — Mácsik Lajos. Margit I . Koller Ilonka. Ella J eanvai Simon Ilonka. Julis, cselédleány Reményinél — — — Umhöhné Eötvös E. 6. Hegedű négyes. 7. Petőfi a Hortobágyon. Melodráma Várady Antaltól. Előadja : Rieperger Károly, zongorán kiséri: Nemesszeghy Gizella, 8. Völgyi rózsa. Négyes férfikar. Utána tánc. — Egy hollandiai gyáros kopogtatása. Pages és Társa amsterdami gyáros levelet intézett a város tanácsához, melyben tudatja azon szándékát, hogy ő Magyarországon egy szattyánbőr gyárat szándékozik létesíteni, miért is azzal a kéréssel fordul a város közönségéhez, hogy tudassa véle, hogy miféle kedvezményeket, előnyöket volna hajlandó azon esetre adni, ha a gyárat itt alapítaná. A gyár 4—5 ezer négyzetméter területet foglalna el és eleinte ötven munkást foglalkoztatna, amely szám rövid idő alatt emelkednék. — OlCSÓbb leSZ a hÚS, de nem Esztergomban, hanem Váczott és Komáromban. A váczi Hírlapban, valamint a Komáromi Újságban olvassuk, hogy a hus árát a mészárosok kilónként 8 fillérrel leszállították. Sajátszerű, hogy környékünkben mindenhol leszállítják a hús árát, csak Esztergomban nem. Felhivjuk hatóságunk figyelmét, hogy a fontos kérdéssel sürgősen foglalkozzék. Szerezzen be Váczról, Komáromból adatokat, s kövessen el mindent, ha kell, hatósági mészárszék felállításával, hogy az — ugylátszik— városunkban is létező titkos kartellt megtörje és a szegény népet védelmébe vegye. — NinCS többé éjjeli zene. Olvassátok és borzadjatok. A jó vidék poétikus gyönyöreinek csimboraszója hullott romba! A leányálmok hetedik menyországa, a szerelmes gavallérok legodaadóbb virtusa . . . Andrássy Gyula gróf belügyminiszter egy rosszkedvű rendeletet adott ki, amelyben a kivételes zeneengedélyek megszorításáról intézkedik, és az éjjeli zenét szigorú büntetés terhe alatt véglegesen eltiltja . . . Egy szó nyilallott a hazán keresztül . . . Nem kegyelmes ur, ezt a rendeletet nem hajtja végre, nem Magyarország, de széles e világ egyik csendőrsége és rendőrsége sem. írott malaszt lesz ez, mig holdvilág, szerelmes legény és muskátlis ablak lészen ez országban. Es ha százszor bírságolnak és büntetnek is csak azért is dongó, diri dongó. — I. Nemzetközi párbajellenes kongresszus. A párviadal szokása nem szőrit kőzik egyes országok területére. Ugyanazok az okok a kulturnemzetek legtöbb jenek társadalmában meghonosították és fentartják az ököljognak civilizált mezbe öltözködő maradványát. A kulturnemzetek szolidaritása, mely a jognak számos vészében egyöntetű nemzetközi intézkedéseket eredményezett, e kérdésben sem nélkülözheti az együttműködést. Sem a társadalmi, sem a törvényhozási mozga lom nem járhat kellő sikerrel, ha a művelt népek legműveltebbjei szellemi tőké jükkel nem járulnak hozzá ez európai kultúra e szégyenfoltjának minél alaposabb letöréséhez. Ily szempontok indítót ták az Országos Párbajellenes Szövetsé get arra, hogy párbajellenes nemzetközi kongresszus megtartását hozza javaslatba. Annak helyéül Budapestet, idejéül pedig 1908. évi május hónapját ajánlja. A kongresszus célja oly kérdések megvitatása volna, melyek a párbaj ellen irányuló társadalmi eszközökre és törvényhozási intézkedésekre vonatkoznak. A ki helyesli a nemzetközi kongresszus tervét, jelentse csatlakozását az előkészítő bizottságnál Budapest, V. Dorottya u. 6. sz. — Az Országos Állatvédő Egyesület esztergommegyei fiókja tegnap délután választmányi-, majd közgyűlést tartott, melynek tárgya az alapszabályok módosítása volt. — Vértetük irtása. Az 1894. évi xn. t. c. 50-ik §-a illetve az 1902. évi 11974. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet szerint minden birtokos köteles a fák rügyeinek fakadása előtt, legkésőbben azonban március hó végéig a belsőségekben majorokon, szőlőkben, gyümölcsösökben és kertekben levő fáit és bokrait a kártékony hernyóktól, hernyófészkektől és lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyókat, hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni; köteles továbbá az almafákat és almacsemetéket folytonosan figyelemmel kisérni s azok törzsének vagy againak kérgén feltűnő vértetűket s a darázsfészkeket megfelelőleg pusztítani. A téli idő közeledtével tehát figyelmeztetjük a város lakosságát, hogy ezen kötelezettségét teljes pontossággal teljesítse, mert amennyiben március hó közepéig a szükséges teendőket el nem végeztetné, az irtás költségére fog eszközöltetni, azonfelül a mezőrendőri törvény 95. §-a alapján büntettetni fog. — Egészségügyi statisztika. Esztergom vármegye területén az 1907. évi október hó II. felében előfordult hevenyfertőző kórokról. Kanyaró: Esztergom város, Bajna, Pilismarót, Tokod, Nána. Bárányhimlő: Esztergom város, Kernend, Farnád. Roncsoló toroklob: Süttő, Bucs, Nagyölved, Farnád. Torokgyik: Leányvár. Vörheny : Esztergom város, Kernend, Bart, Nagyölved, Farnád. Hasihagymáz: Esztergom város, Lábatlan, Süttő, Csév, Tokod, Dorog, Bajna, Pilismarót, Muzsla, Párkány, Kernend, Kural. — Kinematograf a Koronában. Itt a téli saison s mivel nincs kabaretünk, mozgófényképekben gyönyörködünk. Minden érdeklőtől halljuk, hogy érdekfeszítő és tanulságos műsorral szórakoztatják a közönséget. Hétköznap két előadás van. Este 7 és 9 órakor. Vasárnap és ünnepnapon 3 1 /a ) 5 Va, 7 és 9 órakor kezdődik egy-egy ujabb előadás. A legújabb másor a következő : 1. Állatok. 2. Az ideges szakácsnő. 3. A vakmerő kerékpáros. 4. Borneo. 5. Baby és Revocher. 6. Női birkózó. 7. A gyöngyzsinór. 8. A rabszolga szerelme. 9. A csavargó és a kutya. — Mai lapunk mindegyik számához a Dörge Frigyes bankházának (Budapest, Kossuth Lajos utca 4.) egy prospektusa van mellékelve. A Dörge bankház szerencséje közbeszéd tárgyát képezi az egész országban. Nem múlik el egy húzás sem, hogy egy főnyereményről szóló hirt ne közölne vevőivel. Ugy e bankház, mint a vele egyesitett többi föelárudák ismételten a 600,000 koronás jutalmat, ötször a 400 000 koronás, kétszer a 200,009 koronás, háromszor a 100,000 koronás, háromszor a 80,000 koronás, kétszer a 70,000 koronás stb. főnyereményeket fizették ki szerencsés felüknek. A szerencse ily következetessége páratlan. Azon körülmény pedig, hogy ez a bankház a három utolsó sorsjátékban három sorjegyre 1.405.000 koronát s azonkívül milliókra menő kisebb-nagyobb nyereményt fizetett ki szerencsés vevőinek, oly egyedül álló rekordot képez, bogy a szokatlan esemény hatása alatt a Dörge bankház (Kossuth Lajos-utca 4.) felei napról-napra rohamosan szaporodnak. Miért játszunk ? Hogy nyerjünk : Miután pedig a Dörge bank szerencséje már közmondássá vált, mindenki itt vásárolja osztálysorsjegyeit. A november hó 21 és 23-án kezdődő első osztályú húzásra máris oly lázas érdeklődés mutatkozik, hogy mindenki helyesen cselekszik, hogy sorsjegyeit a szerencséjéről előnyösen ismert Dörge banknál minél előbb beszerzi, mivel biztosra vehető, hogy Dörge páratlanul szerencsés sorsjegyei a rendkívül nagy kereslet folytán, nagyon is rövid ideig lesznek még kaphatók. Siessünk tehát, hogy el ne késsünk: Még van idő: Ne habozzék, hanem rendeljen azonnal Dörge bankházánál (Budapest, Kossuth Lajos utca* 4.) egy szerencse sorsjegyet. Sorsjegyek árai a rendesek : egy egész sorsjegy 12 korona, egy negyed sorsjegy három korona, egy fél sorsjegy 6 korona, egy nyolcad sorsjegy, egy és fél korona. Messaline Radium Souisine TafTet Selyem és ,,Henneberg"selyem 60 kr.-tól feljebb, bérmentve és vámmentesen. Minta postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők : an eidenfakikt. Henneberg in Zürich. CSARNOK. Mi csalogatja a Virágra a bogarakat ? Régóta vitatott kérdés már a biológusok körében, hogy a virág szine, vagy illata csalogatja-e a bogarakat, de határozott eredményre, amely a napnál fényesebben állítaná elénk az igazságot, még nem sikerült eljutni. A tudósok egész sora vette fel a vizsgálódások fonalát, hogy ezt az érdekes kérdést dűlőre juttassa, de sajnos egész határozottsággal sem az egyik, sem a másik iránynak nem sikerült elvét diadalra juttatni. Most csak azokat az eredményeket nézzük, amelyekre a tudósok pro és kontra eljutottak. Tudjuk azt, hogy a virágok szine a khromoplasztiszoktól (szint létrehozó testecskétől) függ, azok alakítják ilyen, vagy lyan szinüvé a virágot. Hogy pedig milyen az illata a virágnak, az meg már a íektáriumok (mézfejtők) után igazodik. Igy állván a dolog, most már az a kérdés merül fel, vájjon a szin, vagy pedig z illat hat-e nagyobb vonzó, csalogató rővel a bogarakra ? Többen vizsgálódtak ezen a téren, hogy azután ezt a kérdést eldönthessék. F. Piateau, a gandi egyetem tanára, végzett kiválóan sok kísérletet és vizsgálódásainak eredményeképen nem tiltakozik az ellen, mintha a bogarak nem láthatnák a virágszineket, de — mint mondja — semmiféle gyakorlati módszerünk nincs, hogy megbizonyosodjunk a felől, vájjon van-e a bogaraknak a színek iránt percepciójuk (felfogó, megértő tehetségük) és ha van, ez a percepció azonos-e az emberével? E. Andreáé
