Esztergom és Vidéke, 1907

1907-08-08 / 61.szám

Ezenkívül tizenhét szanatórium építési és felszerelési költsége 4 — 5000 márka, kilencé 5—6000 márka, tizé 6-7000 márka, háromé 7000 márka, és több egy ágyra számítva a költségeket. Hazai viszonyaink között oda kell törekednünk, hogy olyan nép­szanatoriumokat létesítsenek, a me­lyek kevésbbé tehetős törvényható­ságok által is létesíthetők, s mint a fenti összeállításból kivehető, ez le­hetséges is. A magyar Romából.') Sokat lehet arról beszélni, arról vitat­kozni, hogy az iskolafentartás terén a közkórmányzatnak melyik elve jobb, kí­vánatosabb. Az osztatlanság, az egységes­ség elve érvényesüljön-e, amelynél fogva az állami hatalom egyeduralmat gyakoroljon, avagy több tényező között oszoljék meg az iskolafentartás joga ? Akármelyik tábor­nak van igaza, ez mit sem változtat ami hely­zetünkön, a mi élő valóságunkon. És, hogy a mi állapotunk nem változik meg még na­gyon sokáig, ezt nyilvánvalóvá teszi hiva­talos közoktatási politikánk. A tényleges helyzettel, az élő valóság­gal pedig számolni kell. Ez a józan okos­ságnak legelemibb követelése. Ennélfogva senkisem ütközhetik meg azon, ha a jel­leg szerint alakult tanitói családok min­denike a maga érdekeit istápolja. Sőt, a tanítóság egyetemének szempontjából érdekében áll egymást is istápolni. Ezért élénk és meleg rokonérzéssel kisérem va­lamennyi magyar tanitói csoportunknak a maga javára irányuló törekvéseit, terveit és intézményeit. Ugyanezért örömmel üd­vözöltem katholikus kartársaink ama szán­dokát, hogy a frank eredetű és napkeleti városnak nevezett magyar Rómában haj­lékot akar emelni a katholikus'tanitók ár­váinak. Alig két éve indult meg a mozgalom és máris tekintélyes összeg áll a kitűzött nemes cél rendelkezésére. Nagyon szeren­csés választás volt az, mely a mozgalom élére Esztergom tudós és rendkiviili tevé­keny főpapját, dr. Walter Gyida pápai praelátust állitotta. Nem kiméit sem időt sem fáradságot, hogy a terv megvalósítását biztosítsa. Vagy 30 -40.000 felhívást kül­dött szét, hogy azok érző szivét megindítsa, akiknek a jó Isten- módot adott, hogy jót cselekedjenek. Es tagadhatni-e, hogy annál jobb célra alig áldozhat valaki, mint a nemzet napszámosai elhagyott árváinak gyámolitására. Igaz, hogy Apponyi Albert gróf állam­férfiúi bölcseségének és energiájának kö­vetkezése gyanánt jelentős mértékben ja­vult meg a magyar tanitók sorsa ; az is igaz azonban, hogy árviszonyaink tete­mes fokozódása következtében a fizetés­javitás korántsem jelenti anyagi viszonya­ink teljes rendezését. És igy csak oly ke­véssé irigylésre méltó tanítóink helyzete, mint volt ennek előtte. Égetően szükséges tehát, hogy a társadalom igaz szeretettel, sőt a hálaérzet kötelezettségével karolja fel a tanitói árvák ügyét, kiket nyomatékos szociális szempontokból is meg kell óvni az elzülléstől. Dr. Walter szavára meg is mozdiül a társadalom, mert immár 160.000 korona várja, hogy nemes ren­deltetésének megfeleljen. Nagy pénz 160.000 korona, de fájda­lom nem elég. Társadalmunk még nem nyúlt elég mélyen a zsebébe, amiért sokat lehet és kell még tőle várni. De, hogy ha­marosan összekerüljön az a fél millió, amire szükség van, ezt alig szabad re­mélni. Híjában a pénzgyüjtés sebessége nagyon elüt a szabadon eső test sebessé­") A , Nemzeti Iskola" legutóbbi számából vesz­szük át a minket közelről érdeklő és figyelemre méltó cikket. A szerk. gétől. Talán épen ellentétben is áll vele. Ezt a körülményt mérlegelni kell azoknak, kik a tanitók javát szivükön viselik és ab­ban a helyzetben vannak, hogy a tanitók javát szivükön viselik és abban a hely­zetben vannak, hogy a tanitók javát si­keresen munkálhatják. Köztük első sor­ban áll Magyarország közoktatásügyi minisztere és bíboros hercegprímása. Nagybecsű figyelmükbe ajánljuk a ma­gyar tanitók esztergomi árvaházának üd­vös eszméjét. Miniszterünk talán módját ejthetné an­nak, hogy a vallás és tanulmányi alap­ból nyújtson jelentősebb segítséget. Még azt sem sokainak, ha 200.000 koronával gyarapítaná a már meglevő alapot. Ez eset­ben legott hozzá is foghatnának az épít­kezéshez, talán épen azon a telken, me­lyet e célra felajánlottak és amely dr. Walter Gyula véleménye szerint is, amint gondoljuk, de szerintünk is megfelel. Ott fekszik az a város történelmi nevezetes­ségű várhegyén, az ország legnagyobb szentegyházának, a bazilikának majdnem tőszomszédságában. A hercegprímás szerencsés kapcsolatba hozhatná az uj intézménnyel a városban lévő régi intézményeinek tápintézeteit, ami­vel első sorban az árvaház anyagi érde­kén lendítene. De nagy nevelési erdekek is nagyon sokat nyernének vele. Kíváltkép akkor, ha a tanítóképző táp intézete, sőt maga az egész tanítóképzés szorosabb kap­csolatba hozatnék az árvahá:zal. Ez eset­ben ugyanis a következő tanitói nemze­dékek gyakorlóteréül szolgálna. A neve­lésnek még nagyobb szüksége van a gya­korlóiskolára, mint a tanításnak. Az uj ár­vaházban igen egyszerűen mehetne végbe a nevelés gyakorlása. A bennlakó ifjaknak bő alkalmuk nyílnék közvetlenül és kö­vetkezetesen megfigyelni a kezükre bízott gyermekcsoportot. Bocsánatot kérek, ha megkockáztatok egy bizarságot. Nevelve nevelődnének a nevelésre. Az okszerű ne­velés szellemének nevében kérem a jó ne­velés barátjait és hatóságait, tegyék ma­gukévá a tervezett uj kulturintézet rend­kívül fontos érdekét. sa. AZ ESZTERGOMI HAJÓS EGYLET KÖZLEMÉNYEI. A folyó hó 1-én rendezett mulatság alkalmából dr. Kohl Medárd püspök úr ő méltósága 5 K, Guzsvenitz Vilmos képezdei igazgató úr 1 K 40 fii. és dr. Göndör Sándor úr, a váci evezősök igazgatója 4 kor. adománnyal járultak az építendő csónakház alapjához. A szives pártolásért az igazgatóság ezúton mond köszönetet. A f. hó 5-én tartott igazgatósági gyűlés első tárgyát az elsején tartott mulatság ügyéről szóló jelentés képezte, mit a gyű­lés elismeréssel vett tudomásul. A befolyt 10 kor. 40 fillér adomán3 7 t pedig a csó­nakház-alap javára utalta be. Ezután az igazgató helyettes művezető ismertette, hogy a belügyminisztérium bizonyos pót­lások és kiigazgazitások végett visszaadta a fölterjesztett egyleti alapszabályokat. A kivánt hiányok pótlása és az esetleg szükségesnek mutatkozó módosítások meg­tétele végett Nagy Antal, dr. Szilárd Béla ig. tagokat és dr. Marosi Károly e.-titkárt bízta meg az igazgatóság. Ezután meg­állapittatott a már korábban összehivan­dónak elhatározott rendkívüli közgyűlés tárgysorozata, amelynek egybehívására az igazgatóság Vimmer Imre e. elnök urat fogja fölkérni. Majd Nagy Antal ig. tag úrnak a „növendékek" részére készített szabálytervezete következett. Ez főképen a győri állami főreál evezős szabályzatát tartja szem előtt. A tervezet elfogadása után Nagy Antal úr bízatott meg a kö­zépiskolai növendékcsapat szervezésévei és vezetésével. Pártoló tagokul fölvétettek : Lindtner Jánosné és Magurányi Edith úr­hölgyek. Nagy Antal e. igazg. tag. az egylet megbízásából ezúton közli a középiskolai tanulókkal, illetve a tisztelt szülőkkel, hogy az egylet a váci evezős egylet példájára már az idén felvesz növendékeket a kö­zépiskolai tanulók sorából. Ezeknek föl­vétele és beléphetése a tanügyi hatóságok beleegyezésével és pártolásával találkozik. Á jelentkezők orvosilag megvizsgáltatnak, hogy alkalmasak-e az evező sport űzésére. Az igy fölvett növendékek a működés alatt az egylet szabályai alatt állanak. A növendé­kek évi dija az idénre legföljebb 10 ko­ronát tesz ki. Fölvétel végett jelentkez­hetni Nagy Antal ig. tagnál, dr. Marosi Károly e. titkárnál. A növendékcsapat ve­zetéséről és fölügyeletéről Nagy Antal ig. tag. gondoskodik. A váci evezősök szívélyes látogatásai­nak viszonzására legközelebb a négyes pairoar Vácra indul. HÍREK. — Hivatal átvétel. Vimmer Imre váro­sunk polgármestere szabadság idejének leteltével hivatalának vezetését hétfőn át­vette. — Állampolgári eskü- Neubauer János, a központi kávéház tulajdonosa kedden tette le az alispán kezébe az állampolgári esküt, mely napnak emlékére a városi sze­gények javára 100 koronát adományozott. — Kinevezés. Klinda Kálmánt, váro­sunk fiát a siketnémák kaposvári intéze­tének igazgató tanárát a közoktatásügyi miniszter a VIII. fizetési osztály 3-ik fo­kozatába igazgatóvá nevezte ki. — Szent Istvánnapja Esztergomban. Már már aggódni kezdtünk a felett, hogy az augusztus 20-án városunk falai között tar­tandó nemzeti ünnepet hirdető plakátok elkésnek, mig végre megérkeztek és ked­den már a szélrózsa minden irányában, az ország összes városai, községeibe, vasúti ál­lomásokra, plébániákra,lapoknak, szóval sok száz ezer példányban szétküldetettek s mire soraink napvilágot látnak, széles e Ma­gyarország minden zegében-zugában tu­domást fognak szerezni arról, hogy első magyar királyunk, Szt. István szülővárosa ; Esztergom, nemzeti ünnepet ül, melyre örömmel kéri és várja a nemzeti búcsú­járás ünneplő közönségét. Most már a részleges programm végleges megállapí­tása van hátra, mi hisszük, hamarosan meg fog történni. — A reáliskola fejlesztéséről emiéke­zik meg a Budapesti Hirlap és Pesti­Hirlap augusztus 4-iki számában megje­lent értesitő-ismertetés. A helyi érdek figye­lembevétele nélkül állítják párhuzamba reáliskolánkat a többi hazai középiskolá­val, emez ismertetések amig a számok megdönthetetlen erejével igazolják egyrészt a középfokú tanintézetek hibás elosztását az országban, addig az iskolák népessé­geinek összehasonlításából azon kedvező ítéletet szűrik le, hogy az esztergomi reál­iskola fejlesztése immár teljesen megérett, mert állandóan 200 körül stagnáló létszá­mával az összes hazai csonka középisko­lák között a legnépesebb és mert csonka­ságában is felülmúlja a lőcsei, kecskeméti, székelyudvarhelyi állami főreáliskolák lá­togatottságát, messze felülemelkedik a sümegi állami reáliskola fölé, melynek összesen 67 tanulója volt. Ha már mások a néma számok nyomain indulva felfede­zik az esztergomi reáliskolát, talán egé­szen időszerű, hogy mi is felfedeztük köz­érdekeink egyik jelentékeny tényezőjét s meg nem rettenve a kilátásban lévő állami támogatás zárkózott szűkszavúságától, egy változhatlan helyzet megteremtésével rög­zítjük a közügyeink felkarolásában lelkes főispánunk által hozott miniszteri ígéretet. Nyissuk meg haladéktalanul a reáliskola V. osztályát. Megtehetjük, mert berendez­kedhetünk olykép is, hogy a vállalkozás a városnak egy fillérnyi költségtöbbletet se okozzon. — Halálozás. Kereskedő világunkat is­mét veszteség érte. Egy, bár a hosszas betegség szülte szenvedések folytán test­ben megtört, de lelkes tagja költözött el közölünk, Hercegh György Lajos diszmű kereskedő, kinek haláláról vettük az alábbi gyászjelentést. „Özv. Hercegh György Lajosné szül. Grunert Paula ugy a maga, valamint a nagyszámú rokonság nevében is, mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy a felejthetetlen, hőn szeretett férj, sógor és rokon Herczegh György Lajos kereskedő úr f. hó 6-án reggel 9 órakor, életének 57-ik, boldog házasságának 11-ik évében, keresztényi türelemmel viselt hosz­szas szenvedés és a haldoklók szentsé­geinek felvétele után az Urban csende­sen elhunyt. A boldogultnak hült teteme f. hó 8-án délután 5 órakor fog a szab. kir. városi róm. kath. temető halottas ká­polnájából örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 8-án délelőtt 9 órakor lesz a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatva. Esztergom, 1907. augusztus hó 6-án. Adj Uram örök nyugodalmat neki! Hercegh Sándor fivére. Merhaut Vencelné szül. Grunert Mária, Hacker Jó­zsefné szül. Grunert Fanny, Cserny Já­nosné szül. Grunert Antonia, Grunert Jenny sógornői. Merhaut Vencel, Hacker József, Cserny János sógorai. — Gyermek-nap. Az országos gyermek­védő liga esztergomi fiók osztálya pénz­tárosától, Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatótól nyilvános elszámolás céljából a következő kimutatást vettük: Junius 6-ki nyilvános gyűjtés eredménye 997 kor. 18 fillér. Magánosok adakozásai: Marosi József 2 K, Reusz Ferenc 5 K,, Hüll János bányapénztáros 3 K, dr. Csernoch János 20 K, dr. Prokopp Gyula 2 K, Müllerné Hübschl Erzsébet 10 K, Farkas Tivadar 2 K, Oltósy Hermin 2 K, b. Kobek Kornél 10 K. Üzleti jövedelemből megajánlott °/ 0 fejében: Leitgeb János 10 K, Garai Ármin 3 K, Scheiber Rezső 10 K, Koch Dániel 10 K, Steinbach János 10 K, Popper és Leier 6 K, Kemény Lajos 4 K, Neubauer János 10 K, Herczeg G. Lajos 5 K, Grószner Berta 2 K, Virág és Szántó 6 K, Dobos Gyula 5 K, Laiszky János 5 K, Porgesz Béla 10'08 K, Ürge Lajos Károly 5 K, végül sérült és idegen pénzek beváltásából 2"30 K, összesen 116456 korona. Ezzel szemben a kiadás n3'omtatványok és reklamirozásra 31'40 koronát tett ki, igy a gyermeknap tiszta jövedelme 1133 korona 16 fillér volt. — Egy ifjú leány végzetes halála. La­punk zártakor vesszük a megböbbentő és igaz részvétet keltő hirt, mely szerint Bánffy Károly adópénztáros Fáni nevű leánya, életének virágában, vérmérgezés következtében elhunyt. — A bozóki uradalom eladása. Az eszter­gomi papnevelő tulajdonát képező 11.000 magyar holdas uradalmat annak idején Sándor Pál orsz. képviselő parcellázás cél­jából megvette 1 millió és 30000 korona vé­telárért, 117.000 korona kegyúri terhek megváltásáért.. Apponyi Albert kultuszmi­niszter azonban a szerződést nem hagyta jóvá. Időközben Szluha István orsz. kép­viselő 100.000 koronát ráigért Sándor Pálra. Most folynak e részben a tárgya­lások, melyek eredménye valószínűleg egy ujabb nyilvános árverés lesz. — Esztergom ármentesitése. A komá­romi folyammérnöki hivatal, a város ta­nácsához az ároksori zsilip javítása, eset­leg ujáépitése ügyében intézett leveléből olvassuk, miszerént a város árvédelmére vonatkozó uj tervezet készítése folyamat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom