Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-31 / 25.szám

nem nyúlunk hozzá. Miért nem mondotta meg Lakatos úr őszintén, hogy aratósztrájkot akarnak ? Felteszem Lakatos úrról, hogy ha már Esztergomnak képviselője akart lenni, vett magának annyi fáradságot elfoglaltsága mellett is és tanulmányozta a gabonatermés, a tőzsdespekuláció és az árak közti viszonyt. Ha júniusban fellép a rozsda — emelkedik a liszt ára, ha szárazság következtében aszik a gabona szeme — emelkedik a liszt ára, ha esős idő van aratáskor, csirádzik a gabona — emelkedik a liszt ára, tehát mindig az, amire a szegény embernek legnagyobb szüksége van. Ezek pedig elemi csapások, melyekkel nem lehet összebeszélni, tehát maga a természet is számtalanszor eszközévé válik a tőkének, mely ellen Lakatos úr kérlelhetlen harcot indított, de csak névleg, mert a szegény nép határozott ellenségévé mutatta be magát s dédelgető barátjává a tőkének, hisz elő akarja segiteni az aratósztrájk által az olcsón összevásárolt gabonából készült lisztnek áremelkedését. Szinte valószínűnek látszik, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége és a börze valamelyes Összeköttetésben állanak. Vigyázzanak, hogy a nép erre rá ne jöjjön! Lakatos úr különösnek tartja, hogy a polgármesterek, ügyvédek, birák, orvosok, tanitók szintén szervezkednek országszerte és szervező gyűléseiken sem szuronyos csendőrt, sem rendőrt nem látni soha, hanem ha a munkásnép akar szervezkedni, akkor van csendőr, rendőr bőven, aminek oka természetesen azok viselkedésében keresendő. Már két népgyűlésen hallottam élesen előtérbe tolni a tanítóságot. Ábránduljon ki t. volt jelölt fort, merit a magyar tanítóságot meg nem fogják soha nyerni, eszközül használni amig a forradalmi vörösszin a jelvényük, amig nemzetközi alapon állanak, amig telve vannak osztálygyűlölettel. Jól jegyezze meg magának a szociáldemokrata párt, hogy a magyar tanítóság 40 évig koplalt, de.éhesen, rongyosan is magyar maradt. ...Több szocialista gyűlésen vettem már részt, melyen a szónok és köztem mindég az volt a legnagyobb ellentét, hogy ő nemzetközi alapon,; mig én nemzetin állottam. Ha nem ismerném a szociáldemokraták furfangját javulást látnék abban, hogy egyszerre sajnálkoznak a magyar haza felett. Igen, önök kezdenek nemzeti alapokra helyezkedni, mert a föld népére, a második emeleten vett neki lakást. Ez a leány akkor kis leány volt még: 15—16 éves fekete szemű kicsike, aranyos bogár. Mindig együtt, voltak. O beszélt neki azokról, a csúnya véres halottakról, akikkel ő egész nap vesződik. — Mit szólna Lőri, ha egyszer engem találna ott azok között a véres halottak között ? — kérdezte a leány s kacagott hozzá édes, gyerekes hangon. A fiu megfogta a , kezét: ...Ne mondjon többet ilyent, Ilus. Ugy bánt vele. Aki szereti magát, mért bántja azt? Először mondta ezt. Meg is ijedett tőle, de a leány akkor már hallotta s lesütötte a szemét. — Én is szeretem magát Lőrinc. Í Aztán változott a kép. S ettől a képtől megriadt. Látta magát, amint először vitte el a leányt oda, ahonnan csak egy lépés volt a mostaniig. — Mit is tenne, Lőrinc, ha engem találna egy nap a véres halottak közt ? . . . Látta s tudta, hogy ő miatta jött ide. Meggyalázta, megtépte az életét s aztán elvetette magától. A dr. ur nem azonosította magát a kis orvostanhallgatóval. S most eljött a — halotthoz, a véres leányhoz nem is azért, hogy bocsánatot kérjen tőle. Tudta azt, hogy meg nem érdemli. De félt ugy temettetni el ezt a leányt a többi - halottal, hogy ne is lássa. a józan magyar népre van szükségük s tudják jól, hogy ennek lelkéhez csak magyar lélekkel lehet hozzájutni, felvették tehát magyar képüket, hogy igy szerezzék meg ezek filléreit az ilyen kirándulásokra, milyet Lakatos úr csinált hétfőn. Többet hiába tagadják fizetett voltukat, mert egy kiutasított tagjuk maga vallotta be a rendőrségnél, hogy havi 100 korona fizetést kapott a szociáldemokrata párttól. Nos, kedves földmunkás barátom elégedetlenkednél-e, ha havi 100 korona volna a kereseted ? Befejezésül ki kell térnem Lakatos László volt képviselő jelölt úr ama kijelentésére, miszerint az esztergomi függetlenségi és 48-as párt őt megcsalta, mert fűt, fát igért s őt a visszalépésre birta, most pedig be nem váltotta igéretét. Ezen meggyanusitást, mint az esztergomi függetlenségi és 48-as párt másodjegyzője visszautasítom úgy, mint visszautasítottam a népgyűlésen is, mivel mi, pártunk programmjától most sem tértünk el, az általános választójognak hivei vagyunk és Lakatos urnaK abszolúte semmit nem Ígértünk, utánna a borcsarnokba nem futottunk, hanem ő lépett vissza, mert úgy mond, meggyőződött róla, hogy dr. Kmety Károly szintén hive az általános választói jognak, de lényegében azért, mivel nem tudott még annyi választót sem összeszedni, ahányat a jelölés megkíván. Kár volt tehát oly nagy hangon beszélni, illetve gorombáskodni, amire nem jogosítja fel Lakatos urat még az irigység sem, hogy t i. nem ő ül a parlamentben dr, Kmety helyett. Ilyen hazugságokkal akarja Lakatos úr Esztergom népét megnyerni? Esztergom népe van annyira művelt, hogy bírálni is tud s van annyi akaratereje, hogy Lakatos úr minden dühöngése da cára is követni fogja tápióbicskeí testvéreink példáját. Vitái István. Szabályrendelet tervezet. A városi vízvezeték vízdíjai és vízhasználatára vonatkozólag. (Folytatás) Vízórák által mért köbméterek szerint fizető fogyasztóknál a vízórák állása minden hó 25-ike és 30-ika közt leolvastatik és az illetők a leolvasás eredménye alapján kiszámított dijat tartoznak havonta szintúgy fizetni, mint a fentemiitett havi S eljött. Annak a leánynak pedig olyan meleg volt a keze: ő még most is szerette. A kis leán}^ szava igazabb volt, mint a dr. uré . . . Zörgést hallott a háta megett. Felriadt. Egy ősz hajú, öreg, tipegő ember jött be a nehéz vasajtón. Megismerte. Az öreg szabó volt . . . S rettenetes volt ez a találkozás a halottak hideg tanyáján. Az ősz atya s az egykori kis dr. . . — Mi jogon jött ide maga ? Menjen innen, ne bántsa legalább a halotti nyugalmát ! . . . Remegett a hangja. S a doktor ur lehajtott fejjel, félve, lassan ment kifelé. Magukra hagyta a leányt s az édes apját. Odakünn még dolgozott ' az a néhány, sápadtarcu fiatal ember. Örültek, hogy visszajött Keresztessy. De ma a dr. ur, a tudós orvos csak ostobaságokat mondott. A lélekről beszélt, ami legyőzi a testet. A lélekről ő a legerősebb materialista. A fiuk megmosolyogták s mikor elment, találgatták, mi lehet az oka Keresztessy zavart idegességének. Nemsokára megtalálták a választ. Belülről zuhanás hallatszott s mikor befutottak a jégkriptába, ott találtak egy ősz embert ' meghalva a leánya holttestén . . . .Budapest 1907. Pártos Zoltán részletet. Késedelem esetén ugyancsak a hó l-től számított 6 százalékos késedelmi kamattaí, közadók módjára, végrehajtás utján szedetik be ezen dij is. 16. §. A vízdíjak, átalányok és vizóra-dijak öt évi hátralék erejéig terhelik az illető ingatlant és a víz használatára vonatkozó jogokkal és kötelezettségekkel együtt az új tulajdonosra is átmennek. A hátralékok a vizmű üzemvezetősége által negyedévenként kimutaíandók és telekkönyvileg biztositandók. 17. §. Ha az ingatlan többek ' közös tu'ájdonát képezi, a jelen szabályrendeletben körülirt kötelezettségek a tulajdonos társakat egyetemleg terhelik és a tulajdonostársak bármelyikével hözölt hatósági intézkedés valamennyi társtulajdonosra kötelező joghatállyal bír. 18. § Ha valamely átalány fogyasztó telep, vagy üzlet tulajdonába változás áll elő, vagy az illető tulajdonos a víz fogyasztásával felhagyni kíván, tartozik ezt a változást követőleg vagy a fogyasztás felhagyását megelőzőleg legalább 15 nap alatt a vizmű üzemvezetőségének bejelenteni, ellenkező esetben a vizdijat továbbra is fizetni köteles. A víz használata. 19. §. A város lakossága a vizmű által a házban levő csapoknál vagy a közkutaknál szolgáltatott vizet a háztartás keretébe tartozó bármely célra és igy udvarlocsolásra és a házak előtti járdák locsolására is használhatja. Kertek vagy kertet képező udvarok öntözésére, építkezésekhez, valamint a 11. §-ban részletezett telepeken használt vízmennyiség külön fizetendő a megállapított dijak szerint. 20. §. A hatóságnak jogában áll megállapított vízpazarlás esetén a magánvezeték tulajdonosainak költségére vízórát felállítani, mely esetben a tényleg fogyasztott vízmennyiség után jelen szabályrendeletben megállapított hektoliterenkinti fogyasztás dijak és óradijak fizetendők. Vízpazarlásnak minősítendő, ha valamely házban naponkint és lakrészenként 75 liternél, illetve fej étiként 50 liternél több víz fogyasztatik. 21. §. A magánvezetéket az utcai csőhálózattal összekötő úgynevezett utcai főelzáró szelepek, valamint a csőhálózat tolózárai és az utcai tűzcsapok csak a város közegei által kezeltethetnek. A v/rosi hatóság által bármi okból lezárt utcai főelzáró szelep kinyitása, rendőri kihágást képez 22. §. Tűzveszély esetén minden tulajdonos, illetve lakó a tűzoltóság utasítására magánvezetékét elzárni és mindaddig zárva tartani köteles, mig azt a tűzoltóság szükségesnek látja. A tűzoltóságnak joga van tűzvész esetén a magánvezetékeket oltási célokra igénybe venni. Ha azonban a tűzoltóság a vizet oly helyről veszi igénybe, hol a fogyasztás vízmérő ellenőrzése mellett történik, köteles a víz igénybevétele előtt és után a vízmérő állását leírás végett jegyzékbe venni. 23. §. Ha valamely telektulajdonos a telkén való építkezéshez a vízvezeték vizét kívánja felhasználni, ezen szándékát az építési engedély iránti kérelmének beadásásával egyidejűleg a városi tanácsnál bejelenteni és az épités megkezdése előtt a tanács által a vízhasználatért követelt biztosítékot a városi pénztárnál letenni köteles. Az építési célokra felhasználandó vizért fizetendő díjra nézve felhatalmaztatik a tanács az építővel átalányösszegben megegyezni : ha az egyezség nem sikerülne, minden köbméter falazat után 8 fillér fizetendő és a városi mérnöki hivatal által megállapított végösszegért, — amennyiben a letett biztosíték nem elegendő — az építéssel megbiz:tt iparos, illetve építész a tulajdonossal egyetemleg szavatol. 24. §. A magánvezeték tulajdonosa a kiszabott évi vizdij elengedésére az esetben sem tarthat, igényt, ha a vizet rövidebb • vagy hosszabb ideig nem használta. Ha vizhiány vagy a vízművek javítása folytán a lakosság, vagy annak egyrésze vizet egyfolytában nyolc napon tul nem kaphatna, az esetben a vizdij ezen időre eső aránylagos része leírásának van helye az érdekeltek kérelmére. 25. §. A vizszolglátatás megszakítása által netán szenvedett kárért semmiféle fogyasztó sincs jogosítva a várostól kártérítést igényelni. Ha a vezeték a vízszolgáltatást teljesen megtagadja, vagy a rendes szolgáltatástól feltűnő eltéréssel adja a vizet, tartozik ezt a vezeték tulajdonosa a tanácsnak, illetve a tanács műszaki közegének azonnal bejelenteni, ki az akadály mibenlétét a legrövidebb idő alatt megvizsgálni és ha a hiba a magánvezetékben van, ennek megszüntetésére a tulajdonost utasítani köteles, a mennyiben a hiba a tulajdonos által záros határidő alatt ki nem javittatik, azon épület a javítás megtörténtéig a vízszolgáltatásból kizáratik. 26. §. . Ha a vízszolgáltatás előre látnatólag hosszabb időre és a város területének jelentékeny részén fennakad, a városi tanács a fogyasztókat a vizkiszolgáltatás fennakadásáról és annak feltehető időtartamáról falragaszok utján értesiti. Magán vezetékekre vonatkozó szabályok. 27. §. Oly házakban, ahol közös kifolyók alkalmaztatnak, a vízvezetéki csapok akként helyezendők el, hogy azok minden lakóra nézve hozzáférhetők legyenek. 28. §. Magánvezetékek csövei rendszerint csak a tulajdonos ingatlanán vezethetők keresztül, ha pedig valaki magánvezetékét idegen ingatlanon szándékozik keresztül vezetni, tartozik ehhez az idegen ingatlan tulajdonosának beleegyezését kieszközölni. Két, vagy több magánvezetéket összekapcsolni tilos. 29. §. . Minden háztelek a vízvezetéki főcsővel rendszerint csak egy cső által köthető öszsze, de indokolt esetekben a városi tanács által egy második külön összeköttetés engedélyezhető az illető fél költségére. 30. §. A csatlakozó vezetéket az utcai főcsőtől a ház, illetve telek határáig (csatlakozó cső, utcai főcsap s annak egyébb kellékei) és a főcső megfúrását feltétlenül csak is a vizmű saját közegei által léttesitteti a fél költségére, ellenben a ház, illetve telken belül levő vezetéket és annak felszerelését a ház utcai főcsapjától, vízmérő óra beállítása esetén az órától befelé a tulajdonos ezen szabályzatban foglalt rendelkezések betartása és a mű szákközegeinek ellenőrzése mellett bármely jogosult iparos által készíttetheti. A csatlakozó vezeték és tartozékainak költségei a munka megkezdése előtt befizetendők az üzemi pénztárba.