Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-31 / 25.szám

Levél. (Gyurkovics-lányok a Kaszinóban.) Kedves Közönség ! Olyan úgynevezett nyomasztó hangulatban — nagypéntekinek is beválik — néhány leleplezésre fanyalodott kedvem. Az esztergomi kaszinó műkedvelői társasága derekas munkát végzett, hogy betanulta a Herczeg: „Gyurkovies lányok"-át, melyet holnap, hétfőn, ha ma már megvan a jegye, meg fog látni „tout Esztergom". Meg fogja látni és fél 8 órától néhány fél órán át élvezni fogja azt, hogy városunk szépei mily igyekezetet fejtenek ki arra, hogy ez estén színészkedjenek. Azzal kezdtem az irást, hogy a hangulatom milyen, nos ezt illusztrálnom kell. El fogok egyetmást mondani ebből az alkalomból, melynek érdekességéből csak az fog jó részt levonni, hogy bármily más műkedvelősködés alkalmából elmondhattam volna. Hogy miért épen most teszem? Én jó eszem! Hát Prohászka miért nem jött épen az idén böjti tudományoskodásra ? A próbákról akarok szólni. Mig nem voltam magam is műkedvelő, mód felett izgatott belátni a színház kulisszái mögé. Ma, hogy belevénteredtem, látom ugyan a hamis világításokat, csakhogy most más érzést vált ki bennem; látom a lécekkel feltámasztott, gyalulatlan, teliporos kulisszák falait és festéknek, okker és szaftgrűnnek látom a hajdani színeket. Ma kényelmetlenül érzem magamat, ha Horkay hadnagy zsakettben szalutálva köszön és XVI-ik Louis felhajtott gallérú sárga űbercziherben ül trónus-lócájára. Az én naiv kíváncsiságom tehát alapos kielégítést nyert s megérlelődött bennem, hogy nem fogok főpróbára menni, ha nem muszáj. Eleintén tetszett, — bevallom — hogy illúzióimat lerombolhattam, de ma lehet, hogy tóthbélás hangulatom az oká, úgy gondolom, hogy nem lennék a próbákra kíváncsi. Mert valóban kár is az előadás által nyújtandó kellemes érzést azzal elrontani, hogy visszagondolhatok a próbán látott bársonykabátos inasra, lakkcipős sneisziderre és cilinderes szanszkülottra. A műkedvelői előadások természetrajzában, épen mint a madarak vándorlására az éghajlat, fontos szerepet játszom ezúttal én : a sajtó. Nekem, mint sajtónak orientálnom kell a közönséget, hogy hailod ! holnap elmenj ám a kaszinóba és miért menj el! Az a fontos, hogy olyant mondjak el, amit nem is kellene, hisz úgyis meglátja a közönség. Nincs szükség arra, hogy előre vetett reflektor-fénnyel egyengessük egy műkedvelés sikerét. A közönség olyan, mint az asszonyi természet. Kutasd, tanulmányozd évekig, az utolsó évben is ott leszel, mint ahol először csókoltál kezet. Kedves Közönség ! én nagyon tudom, hogy az én kötelességszerű elő- és utóreferálásom üres szalmacsépelés. Valamikor itt is láz fogott el, hogy mit is lehet erről, meg arról irni ? Pedig ez nem is olyan földrengető esemény, mert a nagyközönség ugy sem olvassa, annak írhatsz, az egyedüli olvasó a szereplő szinész, kiről, ha rosszat írsz, lesajnál, hogy tudatlan vagy; ha jót írsz, kötelességnek minősíti és nem tudnál egyről sem olyan nagyot mondani, mit az túllicitálhatónak nem tartana. Az pedig, hogy Marosi íérfiasan és Istvánfy elmésen beszél, olyan mindegy, mintha Istvánfy lett volna férfias és Marosi elmés. A világ kereke parányit sem zökken ki miatta, sőt még akkor sem állt meg, mikor olyant olvastunk ... no de végre én nem vagyok goromba ember, csak ma nyomott a hangulatom és éjféli 1 óra van, mikor ezt írom Hát kérem végre is tessék jó színházi cikket olvasni akármelyik nagyképű napilapban ! Hajdanában volt egyszer egy olyan újság, amelyik ki merte irni, hogy a „János vitéz* rossz darab. Kérem tessék elhinni, egy előfizetőjével sem lett ezért kevesebbje. A publikum csápjai ma már más irányban tapogatóznak, mikor egy megnézendő darab mivoltáról tájékozódni akarnak. Az újságnak nem ülnek fel, mert a referensnek érdeke, nem egy nem létező fogalom. De igazán mondom, nem akartam sem epéskedni, sem tóthbéláskodni, de mert közönség-kedvet nyomdafestékkel teremteni nem lehet, hát elrontani csak nem lehet ? Különben láttam ürességtől kongó nézőteret a sajtó nagydobjának fülsiketítő puffogása hangjai mellett már; ki tudja, hogyha épen azt nem irom meg, hogy holnap este mi fog történni a kaszinóban, hogy mi lesz ott a szép, jó és élvezetes, nem fog-e célravesetőbb lenni ? Szeretnék ez írás alá valami jól hangzó nevet kitalálni, mert elárulom, bármily nagypéntekeskedő kedvem van, hogy én magam is a szereplők között és szívélyes üdvözlettel vagyok Tót János. HÍREK. — Személyi hir. Klinda Teofil dr. p. kanonok egyiptomi útjáról Olaszországon keresztül szerdán hazaérkezett. EskÜTŐ. Cziglényi Gyula fővárosi kántortanító április 10-én d. e. 11 órakor tartja esküvőjét a budapesti terézvárosi plébánia templomban Szecskay Irén úrhölgygyei. — Rupert napja. Hollósy Rupert főgimnáziumi igazgató szerdán ülte névünnepét. Főgimnáziumunk derék igazgatóját, aki nemcsak, mint az intézet jeles vezetője és paedagogus szerzett magának az ifjúság nevelése terén érdemeket, de, mint társadalmunknak kedvelt és köztiszteletnek örvendő tagja', nagy számban keresték fel és halmozták el jobbnál jobb kivánatokkal barátai, ismerősei és hálás tanítványai, az ifjúság, mely szeretett igazgatója névünnnpét a jövő hó első felében fogja nyilvános iskolai ünnepéllyel megülni. — Zenésmise a plébánia templomban iMa reggeli 9 órakor a belvárosi plébánia templomban tartandó ünnepi nagy mise alatt Taky Gyula karmester vezetése és Nemesszeghy István képezdei zenetanár zenekari igazgatása alatt, városunk több zenésze és több műkedvelő közreműködésével Szabados G. volt kecskeméti zenedei igazgató B. dur zenésmiséjét fogják előadni soprán és bassus betétekkel. — A Gyurkovies lányok a Kaszinóban. Holnap, húsvét hétfőn érdekes szenzációja lesz a Kaszinónak. Műkedvelő gárdája Herczeg Ferenc négy felvonásos vígjátékát, a Gyurkovies Lányok-at adja elő oly szereposztással, mely méltán kelt altalános érdeklődést, ami már is oly fokra hágott, mi szenzáció számba megy. A jegyek, melyek előre a Kaszinó szolgájánál válthatók, oly nagy kelendőségnek örvendenek, hogy a kaszinó helyiségei, alighanem szűkeknek fognak ezúttal bizonyulni. Az előadás, mely után tánc lesz, esti fél 8 órakor veszi kezdetét. Belépti dij személyenkint 2 korona. A tagok által bevezetett vidéki illetőségű vendégeket a kaszinó szívesen látja. SZEMÉLYEK: Özv. Gyurkovicsné . Etterné Legény Irén Báró Radványi huszárezredes Marosi Ferenc. Radványi Gida báró, az ezreifjú Brenner József. Horkay Ferenc gentri . . . Istvánffy Elemér. Sándorí'y Mihály országgyűdr. Brenner Antal. Özv. Gyurkovicsné leányai: Kata Mack Mici. Schönbeck Stefi. Vayand Ilonka. Büttner Irmuska. Reiner Ella Klári Spányi Gingi. Spányi Editke. Semessy akadémikus . . . dr. Marosi Károly. Kemény Tóni ... . . Müller Gyula. Jankó tót béres Einczinger Ferenc. Idő jelenkor, az I. felvonás történik Gyurkovicséknál Ii. III. és a IV. felvonás Radványiéknál Bácstamáson. — A megyei árvaszéki elnök nyugdíjaztatásának kérdése. Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk arról, miszerint Kollár Péter, megyei árvaszéki elnök nyugdíjaztatását kérelmezte. A nyugdíj igazgató választmány véleményezte, hogy az árvaszéki elnök kérelmének hely adassék. Előzőleg azonban a törvény értelmében, hogy a formának elég tétessék, nevezett elnököt három orvos megvizsgálta, akik egybehangzóan oda nyilatkoztak, hogy az elnök úgy testileg, mint szellemileg még munkabíró, minek folytán az nyugdíjaztatása iránti kérvényét visszavonta s igy ma a helyzet az, hogy az árvaszéki elnök nyugdíjügye tárgytalanná vált, s igy az állás meg nem ürült. — Kérelem. Mint a szent Ferenc-rendiek esztergomi zárdájának főnöke, azon alázatos kérelemmel fordulok a jólelkű hívekhez, hogy az idő viszontagságaitól megrongált zárdatemplomnak külső megújításához könyöradományaikkal hozzájárulni kegyeskednének. Zárdánk anyagilag valóban oly zilált, mostoha körülmények közt van, hogy önerőnkből teljesen képtelenek volnánk az égetően szükségessé vált restaurálási költségeket elviselni, pedig minél tovább halasztjuk kijavíttatását, az idő viszontagsága rombolásának annál nagyobb nyomait hagyja hátra rajta s a költség mindinkább nagyobb lesz. Tehetetlenségünk tudatában tehát a nagylelkű, könyörületes szivekhez fordulunk, kik minden nemes és jóért, de különösen az Isten dicsőségeért tehetségükhöz képest sohasem vonakodnak az áldozat oltárára meghozni a szeretet filléreit. E nemes szivek áldozatkészségében annál inkább bízunk, mert nem magunknak, nem saját szükségünk enyhitésére

> hanem az Ur Istennek, az ő szent hajlékának, templomának kérjük szeretet adományaikat. Templomunk oldalfalai, különösen tornya oly megrongált állapotban van, hogy dísztelenségénél fogva Isten házához éppen nem ülő, de még amellett már veszélyessé is kezd válni, minthogy az 1838-ik évi nagy árvíz alkalmával a templom kriptája s igy alapzata is huzamosabb ideig vizben állott, minek következtében a falak veszélyesen megreped; ek, ugy hogy biztosítékul erős támfalakkal kellett azokat ellátni. De most különösen e támfalak vannak nagyon megrongálódva. A toronyról pedig az idő vasfoga a vakolatot leharapdálván, ugy áll ott, mint a megtépett kol dus ; mezítelenségével ugyan nem szolgál sem az Isten dicsőségére, sem a város díszére, sőt ellenkezőleg éppen annak egyik főhelyét diszteleniti. Azon reményünket tehát, hogy templomunk külsejét s annak tornyát uj mezbe öltöztethessük, a város igen tisztelt lakóinak jószívűségébe helyezzük s e végből a tartományi rend-főnökünk megbízása folytán egy szerzetes testvér küldetik ki a város területén könyöradományok gyűjtésére, kit a buzgó hívek jószívűségébe s emberbaráti szeretetébe ajánlunk. A kegyes adakozók pedig kéretnek neveiknek és adott alamizsnájoknak a gyüjtőkönyvecskébe való bejegyzésére, hogy legyenek bejegyezve az örök élet könyvébe is és a mindeneket jutalmazó jóságos Isten, legyen jótékonyságuk gazdag visszafizetője. Isten szent áldása maradjon velünk ! — Mészáros Kálmán, sz. Ferenc r. zárdafőnök. f Feigler GnSZtáv. Lapunk utóbbi számában jeleztük röviden, hogy Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót és családját, Feigler Gusztáv volt érseki és főkáptalani építész elhalálozása gyászba borította. A 78 éves korában elhunyt öreg úr temetése f. hó 25 én volt a szentgyörgymezei kápolnából, hol ravatalozva volt, a családi sírboltba. Feigler Gusztáv építészeti tanulmányait a wieni egyetemen végezte, majd hosszabb ideig Budapesten, később atyjánál, Feigler Jánosnál gyakornokoskodott. Még atyja életében önállósította magát. Esztergomban, valamint az esztergomi egyházmegyében sok kisebb-nagyobb épület hirdeti az ő reális munkáját és szakértelmét. Boldogult Simor primás és a főkáptalan megbízásából a vidéken mintegy 40 templomot és kápolnát épített. Számos esztergomi családi ház mellett ő építette a szentgyörgymezei árvaházat, a szent annai zárdát, az ő felügyelete és ellenőrzése mellett épült a diszes primási palota, de legfőbb alkotásai az ország legnagyobb és legmodernebb szemináriuma, az esztergomi papnevelde és a büszkeségünket képező várhegyi Bazilika hatalmas oszlopcsarnoka, mely utóbbi munkálatával ő fejezte be a három érsek alatt épült Bazilika építését. Feigler Gusztáv komoly munkája mellett egyúttal kiváló zenész és zenekedvelő is volt. Több évtizedig kisegített a főszékesegyház énekkarában. Az esztergomi hires dalárdának, de főkép a volt hétfői (későob zenekörnek) lelkes és aktiv tagja volt, sőt maga is számos, finom érzékű, vallásos, mélabús zenedarabot irt, főleg harmónium és énekre. Ismert szerénységénél fogva kevesen fognak reá visszaemlékezni, hogy Feigler Gusztáv fiatal korában az 1848—1849-ik évi hazafias mozgalmakban is tevékeny részt vett és mint honvéd ő is meghozta szerény áldozatát a haza oltárára. Nem vett ugyan fegyver alatt közvetlen részt a forradalomban, mert mint ügyes rajzolót azonnal a térkép osztályhoz rendelték és ily minőségben követte Világosig a lelkes magyar hadsereget, ahonnan a siralmas fegyverletétel után oly elcsigázott és szánalmas állapotban került haza, hogy még saját édes anyja sem ismert reá. Ilykép az immár örök álmát nyugvó érdemes férfiú úgy a hazafiság és művelődés terén, mint ritka munkás életével polgártársai állandó tiszteletét vivta ki magának és mindnyájunk nagyrabecsülése kisérte őt örök pihenő helyére is. — Előléptetett Önkéntesek. A győri önkéntesek közül most a következőket léptették elő káplárokká: Bedross József, Boldis János, Feichtinger Ernő, Kellner József, Kolos Aurél, Koralik Jenő, Krausz Ede, Kuffler Pál, Laucsek Rudolf, Matavovszky Gábor, Oberth Lajos, Okányi Dezső, Reichenfeld Rudolf, Ringvald Géza, Schnabel Lipót, Szenté Mihály, Zechmeister László. — Felső kereskedelmi iskola városunkban. A városunkban létesítendő felső kereskedelmi iskolára az esztergomi takarékpénztár 400 koronát, — az esztergomi kereskedelmi és iparbank pedig 200 koronát adományozott. Mindkét intézet a jövő években is ugyanilyen összegekkel fog a nemes célra áldozni. Magánosaink közül Leitgeb János, kereskedő világunk egyik előkelő tagja kezdette meg az adományozást 200 koronával. Óhajtandó lenne, hogy a nemes cselekedet minél töbo követőre találjon. Adományokat — miként értesülünk — e célra elfogad az Esztergomi Takarékpénztár, hol a befizetések — melyek hirlapilag nyugtáztatnak — folyó számlán fognak kezeltetni. — Színjáték a vízivárosi zárdában. Az Esztergom-vízivárosi érseki felsőbb nőnevelő intézet növendékei a húsvéti magasztos ünnep hatása alatt vallásos érzületük kifejezéséül április 7-én a keresztény üldözések korából egy hősnő drámáját adják elő. A meghívókat e napokban küldik szét, amely egyúttal belépő-jegyül is szolgál. A színjáték délután 5 órakor kezdődik s címe: „Szent Julia." Drámai legenda 4 felvonásban. Személyek : Constantia, egy gazdag hölgy — Szalay Aranka; Szent Julia, Constantia keresztény rabszolganője — Bajczár Margit; Thekla, Constantia pogány rabszolganője — Kováts Róza; Sabina, Róma első konzulának özvegye — Hatala Margit; Balbina, Korzika prafektusának neje — Schurmann Margit; Egeria, Ceres papnője Elensisból — Zimmersmann A.; Charitas, Szabina keresztény rabszolganője — Rothnagel Margit; Piroska, Szabina pogány rabszolganője — Bab ar esik Szilárdka ; Blandina, Zsófia, Viktória, Szabina hitehagyott rabszolganői — Erhardt Mária, Schurmann Etel, Glock Katica. Több rabszolga — * * * A színjáték helye Korzika sziget. Ideje III. Valentinián császár alatt (450. Kr. u.) A színjátékot követi egy élőkép, a következő szereplőkkel : Angyalok —- Vaszary Rózsi, Moh&s Elvira, Feichtinger Ella, Kónyay Klotild, Rupp Margit, Markovits Mici, Oberth Laura, Szecsányi Erzsi, Kovács Elvira és Livia, Eggenhof er Erzsi, Győry Kata, Scheible Ilma, Guttmann Margit, Loibl Olga és Egger Gizella. Az intézettel kapcsolatosan működő Mária-Kongregáció tagjai szintén fognak egy matinét ren-