Esztergom és Vidéke, 1907

1907-03-31 / 25.szám

hogy Nógrád vármegye a losonci gymnázium mellé megkapta a ba lassagyarmati gymnáziumot. Ezzel elveszti a reáliskola a Duna balpartját, a gyimnázium pe dig a Duna jobb partján szenvec jelentékeny veszteséget. A gymnázium vesztesége révén várható vérvesztés nem volt meg akasztható, de az ipolysági reáliskola terve már csirájában is ártalmatlanná tehető, ha Esztergom vá ros közönsége korábban határoz a reáliskola fejlesztése felől, semmint áz ipolysági reáliskola létesítéséről elhangzik a döntő hatalmi szó. Nem merném ráoktroyálni Eszter gom város képviselőtestületére a reáliskolai kérdés fontosságát, de a sok apróbb részlet között ez is egy el veszthető tért jelöl s ha apránkint elvesztegetjük, a mink volt, hazafias lelkünknek nemes tápláléka, a történeti mult marad egyedüli kenyere testünknek is. ' N. Pénzintézeteink beszámolói. in. Az Esztergomi kereskedelmi és iparbank közgyűlése. Folyó hó 24-én tartotta 32. üzlet évét tárgyaló rendes évi közgyűlé sét városunk erőben második pénzintézete, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank késmárki Frey Ferenc elnöklete alatt. A mult év általános pénzviszonyait általánosságban az Esztergomi Takarékpénztár beszámolója alkalmával ismertetvén, itt is megjegyezzük, hogy a pénz piac nagyarányú hullámzását ez intézet is, bárcsak kis mértékben, megérezte; mind azonáltal kedvező pénzelhelyezésénél fogva a pénzbőségét ép oly köny nyen élte át, mint előnyös pénz forrásai folytán a pénzszűk idők is zavartalanul siklottak el felette Délelőtt 10 órakor nyitotta meg késmárki Frey Ferenc elnök a közgyűlést. Lendületes megnyitójában kegyeletes szavakkal emlékezvén meg a bank volt elnökéről, dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsosról, kit a mult évben ragadott el a kérSzeretem az erdőt. Szeretem az erdőt, ö is szeret engem, Ügy el-elmerengünk Édes szerelemben. Ez az egész tavasz Jtt szállt el fölöttem Minden kicsi lombját Külön üdvözöltem. S most vigasztalásk.ép Szép virágos lombja Susogva borul le Felhős homlokomra, Megsimitja arcom Nyájas szeretettel, Mintha azt susogná! „Feledd el, feledd el!" Szabolcska Mihály. Doktor úr. Kint tombolt az élet. S a törvényszéki intézet jégkriptáiba uj halottat hoztak. Abból a fajtából való volt, amelyből a legtöbb kerül ide, a halál legszomorúbb tanyájára. Mert a halál sem mindig egyforma : van szomorúbb, vígabb. S ez a hely a legszomorúbb halálé. Akit behoztak, afféle polgárias öltözékű munkásleány volt. Az arcán meglátszott, hogy tanult leány s lezárt, szomorúan véres szemei lelhetlen halál és 1877. év óta sza kadatlanui hathatós támogatója és vezére volt az intézetnek. Elhunyta súlyos csapás volt egész városunkra, mert egy önfeláldozó és nagytudo mányú orvost, városunk legjobb polgárainak egyikét, a tudomány, a botanika terén is lelkes úttörőjét, a helybeli kulturális egyesületek pedig szintén elnöküket, illetőleg tevékeny tagjukat vesztették el benne. Egész életét fáradhatatlan munkásságban töltötte. Minthogy az elhunyt a banknak közgyűlési elnöke volt, indítványozza, hogy az érdemdús elnök emléke a közgyűlés által jegyzőkönyvileg örökítessék meg s erről a gyászoló család külön.érte sitessék. A szintén mult évben elhalt Vörös József igazgatósági tag elhalálozása feletti mély részvétét jegyzőkönyvi leg örökítette meg a közgyűlés és mindkét gyásza jeléül, felállással adott annak kifejezést. A bank által kibocsájtott mérleget átvizsgálva, a mult évi műkő dését a következő számadatokkal vázolhatjuk: A pénztár összforgalma 12,966,000 K, betéteinek év végi állománya 4,678,000 K, (emelkedés 143,540 K) váltótárca állománya 801,000 K (emelkedés 63,194 K) jelzálogkölcsön állománya 2,966,000 K, (emelkedés 105,707 K) zálog (előleg) kölcsön állománya 106,000 K, (emelkedés 9,195 K). Értékpapír készlet 597,241 K, összes kamat jövedelme 487.968 K, mult évi tiszta jövedelme 61,961 K, osztalé kot a mult évekhez hasonlólag részvényenkint 40 koronát fizet. A mérleg tárgyalása után úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatott. Feichtinger Sándor dr. elhalálozásával megüresedett r

elnöki tisztségre az igazgatóság késmárki Frey Ferencet nyerte meg, melyet a közgyűlés lelkes éljenzéssel vett tudomásul. Következett az intézet mult évi beléletére vonatkozó és az igazgatóság által a közzétett mérlegben közölt jelentésétől különállólag öszkörül ott hullámzott valami abból az életből, ami ugy forrott odakünn. Tél vott, hideg s hullott nagy ezüstpelyhekben ä hó. Egy fél óra múlva a halott behozása után, mikor dr. Keresztessy Lőrinc bejött az intézetbe, hogy elvégezze az intézet vezetésével reáháramló, komoly s nehéz munkáját, már este volt. Az éj különben is nagyon sötétnek ígérkezett. Kelet felől sűrű, tarajos, fekete felhőket cipelt magával a szél s lerakta mind a város fölé, mintha azoknak súlyával akarná agyon fojtani. De az igazgató ur ma, mint ha idegesebb volna, mint máskor s amit még sohasem tett, ma megtette: egyenesen a földalatti folyosóra ment, amely átvezetett a hullák szomorú, hideg lakóhelyére. Sötét volt, a szolga még nem gyújtotta fel a gázt s ő sietett előre. Utja a boncoló termen vitt át. Ott égett néhány sárgafényű gázláng s alattuk ott dolgozott még egynéhány szorgalmasabb, sápadt képű hallgató A fehér köpönyegüket riasztóan sárgára festette a nyugtalan láng. Kint már este volt, de ők. dolgoztak azzal az ösztönzéssel, amelyre csak azok képesek, kik nem elégszenek meg azzal, amit eléjök adnak a nagyfejű tanárjaik s amit eléjük tárnak a barnára fakult, vagy a gépből most kikerült széleslevelü könyvek, hanem saját szemükkel, saját keszeállitott jelentés felolvasása, melyből a következőket emeljük ki: Az Országos Katholikus Tanitói Árvaház építésének céljaira, — azon határozott kikötéssel — hogy csakis az esetben, ha az városunkban állíttatik fel 500 koronát adományozott a bank Nagy Pál intézeti tisztviselőt segédkönyvvezetővé kinevezte és részére az állásával járó fizetést folyósította, valamint Varsányi Ignác gyakornokot ez állásában megerősítette. Az általános drágasági viszonyokra való tekintettel a tisztviselők helyzetén javítandó, a lakpénzt f. év január l-től járó 25%-ban állapította meg: az újonnan létesített korpótlék szabály értelmében pedig öt izben kijáró 5-öd éves korpótlékot állapított meg. Az alapszabályok 49. §-ára való hivatkozással a felügyelő bizottságot olykép alakították át, hogy az eddigi 5 tag helyett a közgyűlésen 3 rendes és 2 póttag választatott. Az amerikai házi takarékpersely rendszert az intézet ügykörébe szintén felvette és abból egyelőre 200 darabot szerzett be. Az igazgatóság megindokolt előterjesztéseit a közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul. A tárgysorozat utolsó tétele volt az új 3 tagú felügyelő-bizottság megválasztása, továbbá az igazgatósági tagságból kilépők helyett új tagok választása. A felügyelő bizottság tagjaiul megválasztattak: Reviczky Gábor, Viola Kálmán, és Hoffmann Ferenc, póttagokul: Weisz Antal és Kerschbaummayer Károly. Az igazgató sági tagságból a kilépők újból nagy szótöbbséggel megválasztattak; új tag pedig Perényi Kálmán lett. A választás megejtése után Frey Ferenc tudatta a közgyűléssel, hogy Weisz Antal megválasztott felügyelő bizottsági póttag tisztségét a köz gyűlés rendelkezésére bocsájtotta. Az érdemdús felügyelő-bizottsági tagra való tekintetből kéri azonban az elnök a közgyűlést, hogy a le mondást ne fogadja el és Weisz Antalt bizalmának osztatlan épségéről és ragaszkodásáról írásban értesítse. Végül Marosi József igazgató helyettes megköszönte Frey Ferenc elnöknek fáradságát, mellyel az ülés az elnök éltetésével véget ért. Munkásgyűlés. zükkel akarnak meglátni, megfogni mindent. — Nézd, milyen érdekes abnormitása ez áz agynak! — szólt az egyik, egy vöroshaju, csúnya fiu. — Egy szempillantás alatt mindannyian körülötte voltak. Tárgyaltak, fontosgattak, miért is van ez a harmadik homlokbarázda leszálló ága igy felkunkorodva. S keresték ennek az ágybéli elváltozásnak pszihologiai kulcsát s összefüggését. Javában vitatkoznak épen. Már Kant, Soppenhauer, Haeckel, Göthe, Dubois Reymund nevei röpködtek a levegőben, mikor nagy sietve megjelent az ajtóban Keresztessy. A fiuk egyszerre elhallgattak, de csak azért, hogy annál erősebben s annál hevesebben ostromolják meg igazgatójukat, döntsön, melyiküknek van igaza. — Most sietős a dolgom, ha visszajövök, megnézem a dolgot s megbeszéljük. Hol is van az abnormitás ? A homloki karélyon? Talán a látás, vagy a beszéd szféráján ? — S otthagyva a fiukat eltűnt a zörögve csapódó, nehéz vasajtó megett. Meggyújtotta a gázt s keresett a számok között. Megtalálta: 276 os, A nehéz, nagy jégkoporsó vasajtaját alig tudta kinyittani. Szolgát nem akart magával hozni. Olyan látogatást tesz most, amelyhez nem jó, ha mások is jelen vanGyümölcsoltó Boldogasszony napján ismét hangos volt a Mária Terézia-utca, de mintha megcsappant volna a nemzetközi szociáldemokraták száma s mintha a hallgatóközönség is csak harmada lett volna a múltkorinak. Talán megcsömörlött már a jóléttől, melyet a szociáldemokraták ígértek. Nem csoda, mert a csömör magyar betegség s hamar utoléri az embert, ha oly jó dolga van, mint amilyet ígértek a munkásnépnek s azután vízzel traktálják, mert kimondotta volt az egyik szónok, hogy a munkaadó nem köteles a munkabéren kivül mást adni, mint friss, jó ivóvizet. Vagy talán nem veszi be az esztergomi nép a nemzetköziséget ? Nagyon valószínű, mert ez jó magyar nép, sandán nézi azt a vörös forradalmi szint, mint idegent, a magyar embernek pedig természete, hogy idegenkedik mindentől, ami idegen s oly finom érzéke van, hogy észre veszi még a magyar hangzású név alatt is a nem magyart. Nem vetek követ a szociáldemokrata párt helybeli vezetőire, mert azok félrevezetett emberek, akik ha öntudatra ébrednek, aligha lesz bátorsága Lakatos László volt képviselőjelölt úrnak meg egyszer beszédet mondani az esztergomi népnek, mert az már megmutatta egyszer, hogy nem volt hajlandó egy szavazatot sem adni a nemzet ellen küzdő kormány* nak, melynek pedig a t. volt képviselőjelölt úr tábora oly rendithetlen hive volt — napidijak fejében. Lakatos László úr, a volt esztergomi képviselőjelölt űr beszédjének egész éle az „úr" ellen irányult, de nem mondotta meg, hogy tulajdonképen ki is hát az úr. Azt mondja, hogy ő már látott tönkremenni földbirtokost pezsgő, kártya, szerető, de magas napszám miatt még nem. Hát ez igaz, hanem azt is hozzátehette volna, hogy látott tönkremenni nagy- és kisbirtokost lelketlen munka és a gabonaárak mesterséges lenyomása miatt s ennek Lakatos úr buzgó előharcosává lett, mikor a kaszáról beszélt, olyannak mutatta azt be, mely csakugyan veszedelmes fegyver, vagyis azzá válik, mihelyt nak: négyszemközt akart lenni azzal a leánnyal. Azaz, hogy nem is akart, félt is tőle, de errs rákényszeritette, ráhajtotta valami. Talán egy belső pszihiológiai ok. Eh, mit pszihiológiai! Ő egyszerűen látni akarta még egyszer azt a lányt. A vasajtó kinyílt s ott feküdt előtte az a polgárias öltözékű, széparcú leány. Hoszszú, fekete hajára rátapadt ^a megolvadt, lilásan fekete vér s nagy bogokba szedte. Az ajkai foszlányosan véresre harapdálva, a szemei kifordulva, a homloka sárosan, piszkosan, a keblén, a szive felett egy háromszögletes lyuk, miből még kiállóit a kicsinyke ráspoly, mellyel megölte magát. És Keresztessy mégis ugy látta, hogy ez a lány azóta, mióta utoljára látta, szebb let. Szép lett. Odakönyökölt a jeges bádogasztalra, a mi tele volt már az ő vérével. Kihúzta azt a kis háromszögletes, betört ráspolydarabot s a zsebébe tette. Maga sem tudta hogyan, egyszerre csak azt vette észre, hogy Ilus keze az ő kezében van. S ugy érezte, hogy nem is olyan hideg ez a kéz. De forró, tüzes . . . s már nem is tudta tartani tovább: égette. Elfutott előtte a mult néhány képe. Látta magát, amint a kis „gólyát" fölh02ta az édes apja az egyetemre. Együtt kerestek lakást. Egy kis utcának háromemeletes tiszta házában,