Esztergom és Vidéke, 1906
1906-03-22 / 23.szám
villamos mű tiszta jövedelmében való részesedési aránya tetemesen, megközelítő számítással, mintegy 30%-al emelkedni fog, mely 30% plus részesedés nem is a jelenlegi, hanem azután az óriás módban növekvő bevétel után fog járni, mit a vasút fogyasztása és a nappali üzem behozatala eredményezni fog. Az áldozatok természetesen városunk vállaira nehezednek, ezek azonban csak látszólagosak, mivel a városnak a vállalat tényleg'egy fillér áldozatába kerülni nem fog, mert a város áldozatkészsége csak abból áll, hogy 50 éven át garantiát vállal az iránt, hogy évi 30,000 koronával, járul a vállalathoz, mely 30,000 korona azonban a legpessimistikusabb számítással is, mint minimum térül meg a helyi és transitu forgalom pótilletékében, vagyis a városnak a hozzájárulási összeget csak garantálni kell, tényleg azonban az összeget, maga a vállalat fizeti meg. Az előadottakhoz bővebb magyarázatot fűzni fölösleges. A ki számolni tud, világosan láthatja, hogy mily nagy előnyöket biztosit a Török-féle vállalat a városnak. A körülményeknek lelkiismeretes és beható vizsgálata és latolgatása után foglalt álláspontot a város pénzügyi bizottsága által kiküldött hetes albizottság a közelmúlt napokban és egyhangúlag oly határozatot hozott, mely szerint a pénzügyi bizottságnak javasolni fogja, miszerint a garantiális összeg megszavazásával hasson oda a város, hogy a vasút most már mielőbb létesüljön, mert ha a legközelebbi jövőben az meg nem történik, úgy a két vasútvonal összeköttetése soha többé megvalósítható nem lesz. — a . mondta, hogy nézzék a nagy vértócsát. Zokogva beszélt anyjának, Laci . . . a Laci. Lelke nem tudott megnyugodni, csak azt várta, mikor szökhet. Kisirt szemekkel futott, hogy bocsánatot nyerjen. Midőn házukhoz ért, sietve ment be a lakásba. Kopogott. Ahogy belépett, halott halványan "látta feküdni a fehér ágyban. Fekete haja, mely most még sötétebbnek tünt fel, különös szépséget kölcsönzött a vértől megfogyott arcnak. Szép volt, félig a halálé. Nem tudott beszélni, az utolsó küzdelmet vitta az életért, midőn reá tekintett panaszosan sötét, nagy szemeivel, csak-ezt sóhajtotta: Giza! Gizella lábujjhegyen ment ágyához. Kérte, de Laczi nyelve már nem mozgott, nem tudott hangot adni, csak szemével intett s egy utolsó kéz szorítással adta tudtára, hogy megbocsájt. Gizella ott ült ágya mellet s tartotta a verejtékező fejet, Laci pedig térdére tette kezét s küzdött. A kintól megfogyott arca hült, mindig hidegebb lett. Mi sem segíthetett rajta, talán jobban fájt neki megválni az élettől. Giza bár életét adta volna oda, késő volt a bánat, Laci elnémult. Ott derengett ajkán a halál fagyos csókja. Szőllősy Géza, Az ipartestület évi jelentése. (Foiyt. és vége.) 5. Igyekezett ipartestületünk szegénysorsú iparos tagjain anyagilag segíteni az által, hogy családokat pénzsegélyben részesített. E címen 110 korona osztatott ki 6 családnak. 6. Résztvett továbbá elnökünk a budapesti központi bizottság gyűlésén, mely a szabadkai kongresszus tárgyait készítette elő. 7. Üdvözletét tolmácsolta az ipartestület dr. Fehér Gyula udv. káplán, kir. városi plébánosnak 25 éves áldozári jubileuma és Gelléri Mór orsz. iparegyesületi igazgatónak, az ipar szolgálatában töltött negyedszázados évfordulója alkalmából. 8. Vagyonunkat közbiztonság céljából a helybeli keres, és iparbank őrizetére biztuk. 9. Közbejárt ipartestületünk az ipari munkások részére államilag szervezett 100 korona jutalomdijnak elnyerhetésében, A jutalmat általunk ajánlott s Pfalcz József ács iparosnál alkalmazott Lindenmajer Gusztáv segéd munkás nyerte el s okt. hó 29-én tartott rendkivüli elöljárósági ülésen vette át. Ez alkalomra ipartestületünk saját tagjain kivül a hatóságot és iparkamarát is meghívta és csinos kis ünnepély keretében ülte meg a kedves eseményt. 10. Iparos ifjúságunk vallásos nevelése érdekében szorgalmazva lett a vasárnapi isteni tisztelet hallgatása. Egyidejűleg tanügyi bizottság szerveztetett Iványi Géza elnöklete, alatt az előadások látogatása s a tanulók magaviseletének megfigyelése céljából. 11. Ifjúságunk szellemi művelődésének növelésére alapított ipariskolai könyvtár részére diszes könyvszekrényt ajándékoztunk azzal a megszorítással, hogy a szekrény állandóan az ipartestület tulajdonát fogja képezni. 12. A kisiparosság versenyképességének emelése érdekében készséggel nyújtottunk törekvő cipész szakosztályunknak segédkezet ahhoz, hogy részükre a szabászati tanfolyamot kieszközöljük. E tanfolyam az illetékes helyen már engedélyezve is lett s a nyár folyamán meg fog tartatni. 13. Győrött „Kamarakerületi Iparügyek" cím alatt hetenkint 2-szer megjelenő lap, mint kizárólagosan ipari érdekeket szolgáló termék ajánltatott megrendelésre a t. Tagoknak. Előfizetési ára egy évre 6 korona, foglalkozott ipartestületünk a cipészszakosztály részéről vett kérelem alapján a házvétel kérdésével is. Miután ipartestületünk saját ház szerzését kívánatosnak sőt szükségesnek tartja, ez ügyben állandó bizottságot alakított s fölkérte, kisérje érdeklődéssel a kínálkozó alkalmakat, melyek e kérdést helyesen megoldhatóvá teszik. Az elöljáróság azonban ily rendkívüli kérdésnél saját álláspontját igen fontolóra veszi, nehogy elhamarkodott vétellel eljárásában a t. közgyűlés által főlületességgel legyen vádolható. Ha alkalmas vétel kínálkozik, készséggel fog a vezetőség komoly alkuvásba bocsátkozni. 15. A békéltető bizottsági intézmény jogainak érvényben hagyása mellett fellebbezéssel voltunk kénytelenek élni a kereskedelemügyi Miniszter úrhoz Esztergom vármegye alispánjának máso dfokúlag hozott Ítélete ellen. Nem hagyhattuk ugyanis azt, hogy az iparosságnak ezen egyetlen fegyvere is csorbát szenvedjen. Nevezetesen ipartestületünk békéltető bizottsága Kampfl Mihály dorogi lakost 90 korona kárpótlásban marasztalta Hugyecz Pál. kocsifényező javára mert a szerződött tanuló helyét elhagyta. Miután a 8 napi határidő letelt, s a kiegyenlítés meg nem történt, ipartestületünk Kampfl Mihály ellen megindította a végrehajtást 90 korona erejéig. A végrehajtás Eszt. vmegye főszolgabírói hivatalának rendeletére foganatosítva is lett s Kampfl dorogi lakos ingóságai lefoglaltattak. Azonban Kampfl ügyvédi közbenjárással fellebbezett s — meglepetésünkre oly fordulatot vett a dolog, hogy az alispán úr másodfokú Ítéletben kimondotta, miszerint ipartestületünket keresetével a járásbírósághoz utasítja, egyben a végrehajtást beszünteti s Kampfl ingóságait a zár alól feloldja. Ha ennyiben maradt volna a dolog, ugy ipartestületünk minden tekintélye elenyészik s ez az egyetlen fegyver is kiesik kezünkből, fellebbezéssel éltünk tehát, kifejtve törvénybíztositotta jogos álláspontunkat és ez okból bizonyítottuk, hogy ítéletünket, melyet békéltető ügyben hozunk, sem az első, sem a másodfokú hatóság meg nem változtathatja, mert oda ez ügy nem is tartozik. Kértük tehát a minister urat az ítéletnek megsemmisítésére. A miniszteri intézkedés megtörtént és pedig ipartestületünk javára, mert a végrehajtást azonnal foganatosítani kellett s két nap múlva megjelent a fél, hozva magával a 90 koronát. 16. Hazafiságának is tanújelét adta ipartestületünk, midőn március ló-én testületileg vonult a honvédtemetőbe s kegyelettel tette le koszorúját az örök emlékű hősök sírjára. 17. Lakatos iparosaink érdekében sodronyfonógépet kérelmeztünk a kereskedelemügyi minister úrnál. Tekintettel arra, hogy a sodronyfonatok mind nagyobb elterjedésének örvendenek s igy a városunk területén is keresett cikk lesz, kívánatosnak tartottuk, hogy iparosaink ily gépnek ingyenes használatához juthassanak.. A kérelem sikerült s a mennyiben reversalist adtunk arról, hogy oly helyen állítjuk fel, hol az minden szakiparosnak hozzáférhető lesz, az engedélyt megnyertük, illetve a gépet, mint állami adományt teljesen díjmentesen megkapjuk s 2—3 év múlva végleg birtokunkba jut. 18. Vásározó iparosaink s az általános közforgalom emelése érdekében dicséretes munkásságot fejtett ki elnökünk azáltal, hogy a sertéspiacnak a Csillag utcába való visszahelyezését állandóan szorgalmazta. Régóta fájlaljuk hatóságaink abbeli intézkedését, hogy a vásárteret elhelyezték a várostól távol eső helyre s igy a forgalom lényegesen csökkent, mert a vásárra jövő gazdák nem jutnak annyi időhöz, hogy szükségleteiket nálunk vásárolhassák, hanem pénzükkel egyszerűen odább állnak. — Tettünk is többször kísérletet a visszahelyezésre, de nem sikerült. Most elnökünk a földmivelésügyi minisztériumban járt ez ügy érdekében s minden valószínűség szerint teljesül vágyunk, hogy visszahelyezik e vásárteret a régi helyére t. i. a Csillag utcába. Ezekbe foglaltuk össze mélyen tisztelt közgyűlés jelentésünket s midőn azoknak, kik ügyünk érdekében oly nemeslelkűen fáradoztak, mint hatóságaink, nagyrabecsült iparhatóságí biztosunk, elnökünk, a számvizsgáló bizottság, szakosztályi elnökök s a tanügyi bizottság tagjai részére hálás köszönetet mondunk, engedtessék meg egy pillanatra még viszszatekinteni a hosszú husz éves múltra, hogy az emlékek szülte érzelmekből kifejezést adhassunk ama óhajunknak, hogy ipartestületünk 20 éves elnökét újból is üdvözöljük. Ily hatalmas testületet két évtizeden át megszakítás nélkül oly terjedelemben és oly híven szolgálni, mint azt elnökünk teszi, ki nemcsak anyagi előnyöket nem nyert soha, de rendkivüli áldozatokat hozott mindig ügyünknek, a mennyiben számtalanszor ugy magánosok, mint az össziparosság érdekében utazás oakat tett és tesz, a nélkül, hogy egyszer is költség megtérítést kért volna, ez áldozat készségért igaz köszönetünk és hálánk illeti. Isten áldja a tisztes ipart! Kire kéri a Magyar Védő Egyesület a nemzetet. A magyar ipar föllendülését, tehát térfoglalását és fejlődését súlyosan akadályozza egyrészt az, hogy a külföldi ipar versenye kiszorítja a hazai piacról, másrészt pedig az, hogy a magyar társadalom a fogyasztás által nem védelmezi. Az utóbbi körülmény a külföldi versenynél is nyomasztóbb, mert ezt az önálló vámterület hiányában egyedül a nemzet öntudatos akarata ellensúlyozhatja. A magyar Védőegyesület célja: hogy a hazai piacot első sorban a magyar ipar foglalja el. E cél megvalósulása érdekében a fogyasztókhoz a következő kérelmet intézi : 1. Minden szükségletét amit iparos honfitársaink elkészíteni tudnak, készíttesse mindenki a hazában élő iparosokkal. E kérés a nem pontos rossz, és hanyag munkásokra nem terjed ki, sőt azok is mellőzendők, kik a honi iparpártolás társadalmi mozgalmát arra használják ki, hogy az árakat fölcsigázzák. Kisérjék figyelemmel azokat az iparosokat, kik a mozgalom előnyeinek kihasználására a külföldi árukat saját cégük neve alatt árusítják. Az ily cégeket kérjük a Magyar Védőegyesületnek bejelenteni. 2. A boltokban "(nyilt üzletekben) szükségleteit vásárolja mirldenki azokból a cikkekből amelyek a hazában termeltettek, a melyek hazai gyárosok és iparosok készítményei. A gyarmatárukat vásárolja mindenki azokban az üzletekben, amelyeknek kirakatában a Magyar Védő Egyesület kirakati Védőtáblája igazolja azt, hogy a gyarmatáruk a fiumei kikötőben érkezett hajók rakományaiból származnak. 3. Követelje mindenki, hogy a hazai gyárosok és iparosok a hazai piacon kereskedelmi forgalmúba adott áruikat a Magyar Védőegyesület védőfegyével jelöljék meg. E védőjelzés alkalmazható magára az árúra, az árucímkére, a dobozra, esetleg a burkolatpapirra, tartályra. A honi iparpártolás sikere érdekében a Védőjelzést követelje mindenki, hogy a külföldi áruk hangzatos jelzése és a tisztességtelen verseny külömböző fogásai hazafias célunkban ne téveszthessenek meg. Az akadályokat, ha szükséges, a társadalmi kényszer eszközeivel hárítsuk el. 4. Az igoő. évi május hó i-től kezdve szükségleteit mindenki azokban a kereskedésekben vásárolja be, még azokat az árucikeket is, melyeket a honi ipar még előállítani nem tud és igy külföldről vagyunk kénytelenek beszerezni — a mely kereskedéseknek kirakatában a Magyar Védő Egyesület Védőtáblája a honi árúkra a figyelmet fölhívja. Honleányok ! Honfitársak! Semmi rábeszélés ne riasszon el senkit a honi iparpártolás hazafias kötelességének teljesítésétől ! Ha honi árut keres és követel mindenki, nyomban lesz minden kereskedésben magyar árucikk. A kereskedő azt kénytelen és köteles árusítani, a mit a fogyasztók követelnek. Álljunk ellent egyes kereskedők kísértéseinek és rábeszélésének. Az ország gazdasági hanyatlásának oka nemcsak az, hogy a magyar társadalom zömében elterjedt az a bűnös fölfogás, hogy csak az a jó, a mi külföldi, hanem egyik nyomós ok az is, hogy sok kereskedő azt látva, hogy a társadalom (a fogyasztók) zöme mindenben a külföldet utánozza, a honi ipart nem támogatja, azzal szemben kö-